KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁGA (1084)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax: 155-5082
Ikt. sz.: D. 5/17/1998.
Tárgy: Az Orako Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. jogorvoslati kérelme a BM Országos Közbeszerzési Főigazgatóság közbeszerzés eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Orako Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1222 Budapest, Gádor u. 130., jogi képviselő: dr. Vajk Kálmán ügyvéd 1033 Budapest, Akác köz 3. II/6., a továbbiakban: kérelmező) kérelmét, amelyet a BM Országos Közbeszerzési Főigazgatóság (1149 Budapest, Mogyoródi út 43., jogi képviselő: dr. Sebők Cecília ügyvéd, 1211 Budapest, Táncsics M. u. 62., a továbbiakban: ajánlatkérő) irodabútorok szállítására kiírt közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 1997. november 5-i számában. A meghirdetett nyílt eljárást a 125/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó költségvetési szervek részére folytatta a felhívás 3. a) pontjában és a dokumentációban meghatározott műszaki leírásnak megfelelő irodabútorok szállítására és kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére vonatkozóan. A felhívás 4. pontja szerint a teljesítés határideje folyamatos az intézmények egyedi megrendelései alapján, a felhívás 3. a) pontja alatt termékcsoportonként rögzített összértéknek megfelelő bútormennyiség leszállításáig.
Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötötte. Az általa megkövetelt 500 E Ft biztosíték lehetséges formájaként készpénzátutalást vagy bankgarancia csatolását írta elő. Az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását jelölte meg, az értékelési szempontokat a felhívás 13. pontjában meghatározta. E szempontok között negyedikként a "rendelkezésre állást" (szállítási határidő az egy intézmény által egyidejűleg megrendelt mennyiség függvényében) jelölte meg. Az 1997. december 17-i ajánlattételi határidőig a következő ajánlattevők nyújtották be ajánlatukat: BIFI Kft., Gold Büro 2000 Kft., Garzon Bútor Rt – Balaton Bútorgyár Rt – Mezőkövesdi Bútoripari Kft. – Falco Sopron Irodabútor Kft. (a továbbiakban: közös ajánlattevők), Debreceni Bútoripari Rt., Színvonal Lakberendezési Stúdió; Hajdúthonet Rt., Domus Lánc Kft., Metrimpex Rt., BUFA Kft., kérelmező.
Az ajánlatkérő a felbontott ajánlatok mindegyikéről megállapította, hogy azok további bírálatra alkalmasak, és az ajánlatok részletes értékelését megkezdte. A jogorvoslati eljárás időszakában az értékelés még nem fejeződött be, ugyanis az ajánlatkérő az ajánlatok eredeti 30 napon belüli elbírálási határidejét további 30 nappal meghosszabbította.
Kérelmező 1998. január 7-én kelt jogorvoslati kérelmében és a kérésére 1998. január 20-án megtartott tárgyaláson azt kifogásolta, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 57. §-a alapján a közös ajánlattevőktől az általuk becsatolt bankgaranciával kapcsolatos "tájékoztatást" kért. A közös ajánlattevők által becsatolt bankgarancia ugyanis a garancianyújtás kezdő időpontjaként 1998. december 17-ét tartalmaz, ez pedig mind tartalmilag, mind formailag is eltérő a felhívásban (és a dokumentációban) előírtakhoz képest. Álláspontja szerint előbbiek miatt közös ajánlattevők érvénytelen ajánlatot nyújtottak be, az ajánlatkérő pedig jogsértést követett el, amikor az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása helyett lehetőséget kínált fel az ajánlat módosítására. Sérelmezte azt is, hogy az ajánlatkérő a bontáskor nem ismertette a közös ajánlattevők mindegyikének székhelyét, és egyetlen ajánlat ismertetésekor sem rögzítette a teljesítés határidejét.
Kifogásolja az ajánlatkérő által készített bontási jegyzőkönyvet mind tartalmi, mind formai okból (tartalmilag hiányos, mert nem rögzíti az ajánlati biztosíték vizsgálatát, nem a valóságnak megfelelően rögzíti az elhangzottakat, formailag elégtelen, mert nem tartalmazza a jegyzőkönyv felvételének dátumát). Feltételezés alapján sérelmezi, hogy ajánlatkérő a III. termékcsoportra vonatkozó követelményeit a szerződés teljesítése során megváltoztatja.
Kérelmező a jogorvoslati eljárás folyamán a következő indítványokat tette:
l. A Döntőbizottság vizsgálja meg szakértő utján a közös ajánlattevők által csatolt bankgarancia valódiságát.
2. A Döntőbizottság biztosítsa kérelmező számára a közös ajánlattevők ajánlatába való betekintést a szállítási határidőt, a közös ajánlatot megalapozó nyilatkozatot, az eredeti és a "módosított" bankgarancia nyilatkozatot, valamint a közös ajánlattevők székhelyét illetően.
3. A Döntőbizottság vizsgálja meg ajánlatkérő korábbi, egyéb közbeszerzési eljárásban készült bontási jegyzőkönyveit, és hasonlítsa össze azokat a jelen eljárásban kifogásolt bontási jegyzőkönyvvel tartalmi és formai szempontból.
4. A Döntőbizottság tanúkat hallgasson meg a bontási eljáráson elhangzottakkal kapcsolatosan.
Előbbiekre tekintettel kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg ajánlatkérő részéről a jogsértést, hívja fel őt a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, azaz arra, hogy a közös ajánlattevőket zárja ki a közbeszerzési eljárásból. Kéri, hogy – amennyiben 1. számú indítványának helyt ad a Döntőbizottság, és bebizonyosodik az eljárásban a közös ajánlattevők jogsértése – a közös ajánlattevőket a Döntőbizottság 5 évre tiltsa el a közbeszerzési eljárástól. Kéri a jogsértők elmarasztalását az igazgatási szolgáltatási díjban és a költségekben (50 E Ft ügyvédi munkadíj). Kérte ideiglenes intézkedés elrendelését a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére és a szerződéskötés megtiltására.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett észrevételében kéri a kérelem elutasítását megalapozatlanság címén, továbbá kérelmező kötelezését az eljárásban felmerült költségek (50 E Ft ügyvédi munkadíj) megtérítésére. A dokumentáció részét képező bankgarancia formalevél célja az volt, hogy viszonylag egységes formájú bankgarancia kerüljön az ajánlatokba, és így az összehasonlításuk egyszerűbb legyen. Miután ezt az iratot a bankok állítják ki az általuk használt formában, lehettek eltérések a szövegezésben. A garancia kezdő időpontjának megadását a kiíró nem kérte, e nélkül is megfelelt a célnak, azaz az ajánlati biztosíték adásának. A közös ajánlattevők bankgaranciája nyilvánvalóan elírást tartalmazott, ezért alkalmazta ajánlatkérő a Kbt. 57. § (1) bekezdését. A válaszadással az ajánlat nem módosult.
Kérelmező bizonyítási indítványát kéri elutasítani, miután a bankgarancia valódiságához nem férhet kétség. Az ajánlatok bontásakor a közös ajánlattevők székhelyét ismertette, azt tartalmazza a jegyzőkönyv, közös ajánlattétel a Kbt. szabályai szerint megengedett.
A teljesítési határidőket a bontási jegyzőkönyv a kiírási feltételeknek megfelelően rögzítette.
Egyebekben kérelmező feltételezett – még be nem következett – jogsérelmek körében kéri a Döntőbizottság eljárását, valamint olyan eljárásokra hivatkozik, amelyek lezárultak, és amelyekben a kérelmező jogorvoslatot megfelelő időben – nem kezdeményezett. Kérelmező indítványait kéri elutasítani.
Az eljárásban egyéb érdekeltek a következő észrevételeket tették:
Közös ajánlattevők kérik a jogorvoslati kérelem és kérelmező indítványainak elutasítását. A becsatolt bankgarancia tartalmazta azokat az adatokat, amelyeket az ajánlatkérő előírt. A bankgarancia kezdő időpontjára az ajánlatkérő nem tett előírást, azt a kibocsátó bank kérés nélkül jelölte meg, eközben hibásan adta meg az évszámot. A kibocsátó saját maga is elismerte tévedését, és a helyreigazítást az ajánlatkérő számára megküldte. A Gold Büro 2000 Kft. álláspontja szerint a banki igazolás kiállítója nyilvánvalóan tévedett.
A BIFI Kft. és a Hajdúthonet Rt. észrevétele szerint a közös ajánlattevők ajánlata érvénytelen a hibásan kitöltött bankgarancia miatt. Utóbbi ajánlattevő állítása szerint az ajánlatkérő nem ismertette a közös ajánlattevők székhelyét és a teljesítési határidőt.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a tárgyaláson elhangzottak alapján megállapította, hogy a kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 41. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti. A biztosíték nyújtásának módját, mértékét és a biztosíték rendelkezésre állásának legkésőbbi időpontját az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban kell meghatároznia. Az ajánlattevőnek ajánlata érvényességének egyik feltételeként igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta.
Jelen ügyben az ajánlatkérő a felhívás 8. pontjában 500 E Ft biztosíték adásához kötötte az ajánlattételt. Az ajánlati biztosítékot bankgarancia formájában is elfogadta, a garanciával kapcsolatban azt az előírást tette, hogy az ajánlat érvényességének lejártáig kell érvényben maradnia, egyébként pedig az ajánlattevő által választott bank bocsátja ki az ajánlati dokumentációban rögzített formában.
A dokumentáció 7. számú melléklete volt az "Ajánlati bankgarancia forma". Ennek utolsó bekezdése a következő: "Ez a garancia az ajánlati kötöttség lejártáig – azaz 1997...... határnapig – marad érvényben, és bármely erre vonatkozó igénynek legkésőbb ezen időpontig meg kell érkeznie a Bankhoz. Az ezt követően kapott felhívás alapján a Bank nem fizet".
A közös ajánlattevők által becsatolt bankgarancia nyilatkozatot a CIB Hungária Bank Rt. 1997. november 21-én állította ki. Utolsó bekezdése így szól: "Ez a garancia 1998. december 10-től kezdődően az ajánlati kötöttség lejártáig – azaz 1998. február 28. határnapig – marad érvényben, és bármely erre vonatkozó igénynek legkésőbb ezen időpontig meg kell érkeznie a Bankhoz. Az ezt követően kapott felhívás alapján a Bank nem fizet."
Az ajánlatkérő 1997. december 23-án a bankgarancia érvényességének kezdő időpontjára vonatkozóan kért egyértelmű tájékoztatást a közös ajánlattevőktől.
A közös ajánlattevők tájékoztatásul a CIB Hungária Bank Rt. 1997. december 29-én kelt, közvetlenül ajánlatkérőhöz címzett levelét küldték meg, amely szerint az elírás miatt helytelenül szövegezett irat utolsó bekezdését az alábbiaknak megfelelően helyesbíti:
"Ez a garancia 1997. december 10-től kezdődően az ajánlati kötöttség lejártáig – azaz 1998. február 28. határnapig – marad érvényben..." Ajánlatkérő a tájékoztatáskéréssel kapcsolatos levelezéséről az összes ajánlattevőt informálta.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a közös ajánlattevők bankgarancia nyilatkozata elírást tartalmazott, és ezen elírás a CIB Hungária Bank Rt. részéről kijavításra került, egyúttal a bank 1997. december 29-én kelt levele a kiadott bankgarancia nyilatkozat valódiságát is igazolja.
Az ajánlatkérő által a dokumentációban csatolt 7. sz. melléklet mintaként szolgált a bank számára, a bank viszont – miután a bankgarancia kiállítására ő jogosult – e mintaszövegtől eltérhet. A bankgarancia kötelező tartalmának mindössze azokat az adatokat kell tekinteni, amit a Kbt. 41. § (1) bekezdésében előír, azaz a garancia határnapját, összegét, egyúttal a garanciának az ajánlatok bontásakor már rendelkezésre kell állnia. A közös ajánlattevők által becsatolt bankgarancia ezen kötelező tartalomnak eleget tett, mert az összeg és a garancia határnapját illetően a felhívásnak megfelelt. A garancia érvényességének kezdő időpontját az ajánlattevőknek nem kellett kötelezően feltüntetniük a banki nyilatkozaton, a bankgarancia kiállítás dátuma önmagában is kifejezte a rendelkezésre állás tényét. Az ajánlatkérő a nyilvánvaló elírás tisztázására kérte a közös ajánlattevőket. A bank saját maga elismerte a dátumelírás tényét, és megfelelően igazolta, hogy a bankgarancia ténylegesen az ajánlatok bontása időpontjában rendelkezésre állt, tehát a tévedés az ajánlat érvénytelenségét nem alapozta meg.
A Döntőbizottság az ajánlatokat megvizsgálva megállapította, hogy az eljárásban részt vevő ajánlattevők közül többen is csatoltak olyan bankgaranciát, amely a rendelkezésre állás kezdő időpontját is tartalmazta (pl. Hajdúthonet Rt.: K & H Bank, Színvonal L.S.: Postabank). Az ajánlatkérő az ő esetükben sem kifogásolta a garancia formai eltérését.
Kérelmező tévesen állítja, hogy a biztosíték meglétének vizsgálatát az ajánlatkérő az ajánlatok bontásakor köteles elvégezni. A Kbt. 52. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő egészen a döntésének meghozataláig jogosult az ajánlatok érvénytelenségét megállapítani, tehát mint a (2) bekezdés c) pontja szerinti érvényességi feltételt, a biztosíték meglétét is egészen addig az időpontig jogosult vizsgálni.
Kérelmező alaptalanul kifogásolja a bontási jegyzőkönyv tartalmát is.
A Kbt. 54. §-a kimondja, hogy az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie. A Kbt. 51. § (3) bekezdése alapján az ajánlatok bontásakor készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ajánlattevő nevét, székhelyét, az ellenszolgáltatás összegét és az általa vállalt teljesítési határidőt. A jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlatok bontásakor felvett jegyzőkönyv a Kbt. 51. § (3) bekezdése szerinti adatokat tartalmazza.
A teljesítési határidő a felhívás 4. pontja szerint a keretszerződés teljesítésével megegyezően, a teljes bútormennyiség leszállításának időpontjával azonos. A felhívás egyértelműen rögzíti, hogy a közbeszerzési eljárást ajánlatkérő a 125/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet előírásainak figyelembevételével folytatja le. A hivatkozott jogszabály 5. § (2) bekezdése a Kbt. rendelkezésével összhangban írja elő a központosított közbeszerzési eljárás lebonyolításának szabályait és az e) pont alatt meghatározza, hogy a beszerző a nyertes ajánlattevővel a teljesítésre három évnél nem hosszabb teljesítésű határidejű általános (keret)szerződést köt. A jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő előbbieknek megfelelően határozta meg a teljesítési határidőt. Tény, hogy a felhívás 4. pontjából nem lehet következtetni arra, hogy a teljes mennyiség leszállítására ténylegesen mely időpontban kerül sor, azonban ennek okaként az ajánlatkérőn kívülálló körülmények jelölhetők meg.
A kérelmező által a nyilvános ismertetés során kifogásolt határidő – azaz az egyes intézmények megrendeléseire vállalt rendelkezésre állás idő – a szerződés teljesítésének teljes időtartamán belül létező fogalom, melynek fontossága az ajánlatok elbírálásában jelentkezik, ezért is lett 4. elbírálási szempontként megjelölve. Ezen szerződési feltétel ismertetését a Kbt. 51. § (3) bekezdése nem teszi a bontáskor kötelezővé.
Az ajánlatok bontásakor felvett jegyzőkönyv formailag sem kifogásolható, miután rögzíti az esemény idejét, helyét, a résztvevőket, és tartalmát az ajánlatkérő képviselője aláírásával hitelesítette.
A Kbt. 36. § (2) bekezdése biztosítja az ajánlattevők számára a közös ajánlattétel lehetőségét. A közösen ajánlatot tevők önállóan is kötelesek az eljárásban a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságukat igazolni, nyertességük esetén együttesen kötnek szerződést. A Kbt. alapján a közös ajánlattételnek nincs egyéb feltétele, tehát kérelmező megalapozatlanul kifogásolja a közös ajánlattevők részvételét a közbeszerzési eljárásban. A Döntőbizottság e tekintetben egyéb jogszabály sérelmét sem észlelte.
Kérelmező azt állítja, hogy az ajánlatok bontásakor nem került ismertetésre a közös ajánlattevők székhelye. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kifogásolt cselekmény az 1997. december 17-i bontáskor történt, és ugyanezen időpontban le is zárult.
Kérelmező a bontáskor felvett jegyzőkönyv jelenléti íve szerint jelen volt, tehát e sérelmét az ezt követő 15 napon belül terjeszthette volna a Döntőbizottság elé. A Kbt. 79. § (5) bekezdése alapján a 15 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A kérelem 1998. január 7-én, a jogsértő eseményt követő 21. napon kelt, ezért a kérelem e része elkésett. Az elkésettségre tekintettel a Döntőbizottság további bizonyítást nem tartott indokoltnak.
A Döntőbizottság kérelmező egyéb indítványait az alábbiak szerint utasította el:
– A közös ajánlattevők ajánlatába való betekintést a Kbt. 45. § (1) bekezdésének tiltó rendelkezése alapján elutasította.
– A Döntőbizottság az ajánlatkérő más (korábbi) eljárásaiban, keletkezett iratokat jelen jogorvoslati eljárásban nem vette figyelembe, mert azok az ügy eldöntése szempontjából nem relevánsak.
– A Döntőbizottság kérelmező azon feltételezésére, hogy ajánlatkérő a felhívás és dokumentáció előírásaitól a szerződés teljesítése során el fog térni, az iratanyagban utalást, illetve bizonyítékot nem talált, ezért e vonatkozásban további bizonyítást nem folytatott.
Az indokolásban kifejtettek alapján a Döntőbizottság – a Kbt. 76. § (1) bekezdés b) pontjában biztosított jogkörében eljárva – a kérelmet részben megalapozatlanság miatt a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja, részben elkésettség miatt a Kbt. 79. § (5) bekezdése alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. február 5.
Dr. Ruthner Oszkár s. k. Monory Bulcs s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
