KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1233)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax: 155-5082
Ikt. sz.: D.264/14/1997.
Tárgy: a BROTHER GmbH jogorvoslati kérelme a Munkaügyi Minisztérium Országos Szakképzési Tanács Titkársága közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A BROTHER Industriemaschinen GmbH (D-46446 Emmerich, Düsseldoner Str. 7–9., képviseli: dr. Szalkai Éva ügyvéd, 1134 Budapest, Csángó u. 20/A, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Munkaügyi Minisztérium Országos Szakképzési Tanács Titkársága (1051 Budapest, Roosevelt tér 7–8., a továbbiakban: ajánlatkérő) korszerű ipari varrógépek és más technikai eszközök beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása során hozott döntése ellen nyújtott be, elutasítja.
A felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Munkaügyi Minisztérium a Közbeszerzési Énesítő 1997. október 15-i, 40. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás megindítására, melyben ajánlatot kértek ruhaipari vállalatok gyakorlati képzőhelyeinek korszerű ipari varrógépekkel és más technikai eszközökkel történő ellátására, beleértve ebbe a szállítást és üzembe helyezést is.
A teljesítés határidejét 1997. december 14-ben jelölte meg ajánlatkérő a felhívás 4. pontjában, míg az ajánlattételi határidőt a 6. a) pont szerint a hirdetmény közzétételét követő 41. nap 13.00 órára, azaz 1997. november 25-re tűzte ki. Ez volt egyben az ajánlatok bontásának időpontja is, amelyre a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 51. § (2) bekezdésében meghatározott szerveket és személyeket – így értelemszerűen köztük az ajánlattevőket – hívta meg a felhívás 7. a) pontjában az ajánlatkérő.
A 13. pont szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjait fontossági sorrendben úgy állapította meg, hogy egyben megjelölte azok százalékos értékét oly módon, hogy a legfontosabbnak ítélt műszaki alkalmasságot 25%-kal, míg az utolsó helyre sorolt magyar nyelvű használati utasítást, gépleírást 5%-kal súlyozta folyamatosan csökkenő sorrendben.
Az egyéb információk között a 15. pontban írta elő azt is ajánlatkérő, hogy nyilatkozatot kell tenniük ajánlattevőknek a szállításra kerülő eszközök garanciális (minimum 1 év) és garancián túli karbantartásáról, javításáról és ezek fajlagos költségeiről is. Határidőre 3 cég nyújtotta be ajánlatát, melyek közül egy hiányosan adta be a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint kötelezően becsatolandó hatósági igazolásokat és ezért, valamint a teljesítési határidőn túl vállalt szállításért ajánlatát érvénytelenné nyilvánították. Az eredményhirdetés időpontjáról ajánlattevőket telefaxon értesítette ajánlatkérő.
Az öttagú szakértői bizottság a két érvényes ajánlatnak a felhívás szerinti elbírálási szempontoknak megfelelően elvégzett vizsgálata alapján a JUKMA Kft. ajánlatát javasolta elfogadni az összességében legelőnyösebb ajánlatként a döntésre jogosultnak. Ennek alapján a JUKMA Kft. ajánlatát hirdették ki nyertesnek az 1997. november 28-i eredményhirdetéskor.
Kérelmező 1997. december 1-jei levele és a december 5-i sürgetése alapján ajánlatkérő 1997. december 8-án továbbította faxon a bontási eljáráson felvett 3 lapos jegyzőkönyvet a kérelmező részére. E jegyzőkönyv első oldalán ajánlatkérők részéről 11, míg ajánlattevők részéről megjelentként 4 név szerepel, amelyek közül 2–4. sorszám alatt feltüntetett nevek ajánlattevőknél is szerepelnek a 8–10. sorszámoknál.
Kérelmező az 1997. december 18-án kelt, és 19-én érkezett, majd a felhívásra 1997. december 20-i levelével kiegészített jogorvoslati kérelmében sérelmezte, hogy a részére megküldött bontási jegyzőkönyvben összeférhetetlenséget rögzítettek, ezen túlmenően ajánlatkérő az elbíráláskor nem a kérelmező ajánlatát, mint az összességében legelőnyösebbet hirdette ki nyertesnek. Azt is kifogásolja továbbá, hogy írásos kérelme ellenére ajánlatkérő nem adott írásbeli indokolást az eredményről.
Fentiek alapján – álláspontja szerint – ajánlatkérő megsértette a Kbt. 31. § (2), az 59. § (1), valamint a 63. § (2) bekezdéseiben foglalt előírásokat.
A felsoroltakra tekintettel kérte a jogsértés megállapítását és, hogy a Döntőbizottság kötelezze ajánlatkérőt a 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
Ajánlatkérő az írásos észrevételében – a jogorvoslati kérelemben írtak sorrendjében előadta, hogy a kérelmezőnek is megküldött bontási jegyzőkönyvben tévesen – elírási hiba alapján – kerültek felsorolásra ajánlatkérő részéről megjelentek a 8–10. sorszám alatti nevek a gyors jelenléti lista szerint. Ezt bizonyítandó közölte azt is, hogy a kérdéses időpontban két jelenléti ív készült, melyből a későn érkező kérelmezői képviselő csak az egyiket írta alá, azaz azt az ívet, amelyen csak az ajánlattevők képviselői szerepeltek. Ez is alátámasztja, hogy nem valós "összeférhetetlenség rögzítéséről" van szó, csak a jegyzőkönyv elírásáról.
Téves a kérelmező azon – feltevésen alapuló – hivatkozása is, hogy az iratokból az állapítható meg, hogy ő "a kedvezőbb ár miatt 90 pontot, míg a nyertesként kihirdetett JUKMA cég a kedvezőbb garancia miatt 85 pontot ért el". E feltevés azért nem állja meg a helyét, mert a kérelmező abból indul ki, hogy a maximális pontszámot megkapta a többi kérdés esetén, holott valójában nem a maximális pontszámot kapta minden elbírálási szempontra.
Azt is kifejtette ajánlatkérő, hogy kérelmező a bontási jegyzőkönyvet kérte tőle írásban, így nem sérthette meg a Kbt. 63. § (2) bekezdésében foglaltakat sem. Fentiek alapján kérte a kérelem elutasítását.
Az ügyben érintett érdekeltek közül az M+E Kft. észrevételt nem kívánt tenni, míg a JUKMA Kft. azt közölte, hogy álláspontja szerint a lefolytatott közbeszerzési eljárás törvényes volt, mert csak tévedés lehet a jegyzőkönyvben a képviselőik nevének feltüntetése az ajánlatkérők névsorában. Közölte azt is, hogy a kérelmező képviselője késve érkezett a bontási eljárásra, és ennek következtében utólag írta alá a jelenléti ívet. Fentiek alapján indítványozta a kérelem elutasítását.
Az 1998. január 21-i tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok, a becsatolt iratok és a rendelkezésre álló dokumentumok vizsgálata alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem részben megalapozatlan, részben pedig elkésett az alábbiak szerint:
A Döntőbizottság a rendelkezésre bocsátott jegyzőkönyvből – amelyet az ajánlatok bontásakor vett fel az ajánlatkérő – megállapította, hogy valójában az ajánlatkérő részéről jelenlévők felsorolásánál 8–10. sorszám alatt szereplő szakértőnek jelölt személyeket az ajánlattevők részéről jelen lévő személyek között is felsorolta 2–4. sorszámok alatt a jegyzőkönyv készítője.
A jogorvoslati kérelmekre adott észrevételekben szereplő nyilatkozatok, a jegyzőkönyv és jelenléti ív másolatok alapján bizonyítottnak ítélte azt a Döntőbizottság, hogy a három ajánlattevői név gépelési – leírói – hiba következtében – a jegyzőkönyvet aláírók figyelmetlenségét is ideértve – került a bontási jegyzőkönyvbe, ezért ez nem valódi összeférhetetlenséget tükröz. Életszerűt-lennek ítéli a Döntőbizottság az olyan ajánlatkérői magatartást, amikor a nyilvánvaló – szándékos – törvénysértést hivatalos jegyzőkönyvben rögzítene a jogsértés elkövetője. Erre való tekintettel a kérelem ezen része megalapozatlan, figyelembe véve azt is, hogy maga a kérelmező is úgy fogalmaz az első oldal utolsó bekezdésében a jogorvoslati kérelmében, hogy: "Álláspontunk szerint a hivatkozott jegyzőkönyv összeférhetetlenséget rögzít, hiszen ugyanazokat a személyeket jelöli meg az ajánlatkérő részéről, mint az ajánlattevők részéről."
Ezt a tárgyaláson is megerősítette, azon nyilatkozatával, hogy a kérelmükben azért írták be ezt, mert a minisztériumtól kapott jegyzőkönyv is ezt tartalmazta, egyéb bizonyítéka az összeférhetetlenségre nincs.
A jogorvoslati kérelem azon része, melyben kérelmező sérelmezi ajánlatkérő azon döntését, amivel nem az ő ajánlatát minősítette az összességében legelőnyösebb ajánlatnak, elkésett, mert a Kbt. 79. § (5) bekezdése szerint az eljárás megindítása az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított hatvan napon belül kérhető.
Az iratokból hitelt érdemlően megállapította a Döntőbizottság, hogy az eredményhirdetés, ahol kérelmező is jelen volt, 1997. november 28-án 13.00 órakor került megtartásra, a jogorvoslati kérelmét pedig 1997. december 18-án keltezte kérelmező, így a hivatkozott törvényhely alapján az 15 napos jogvesztő határidőn túl került a kérelem ezen – az ajánlatok elbírálására vonatkozó – része benyújtásra.
Tévedésen alapul kérelmező azon állítása, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 63. § (2) bekezdését azzal, hogy kérelmére nem tájékoztatta őt a kizárásának, illetve ajánlata elutasításának indokairól.
A Döntőbizottság a kérelmező által az ajánlatkérőhöz írt 1997. december 1-jei és december 5-i leveleiből – 5. sz. mellékletként becsatolta ajánlatkérő – és a kérelmező által becsatolt faxmásolatból kétséget kizáróan megállapította, hogy kérelmező a Kbt. 54. §-a szerinti jegyzőkönyv – ami az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről szól – megküldését kérte, és azt részére ajánlatkérő az 1997. december 8-i levelével a kérdéses napon faxon továbbította. Fentiekre tekintettel a kérelem ezen része is megalapozatlan.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ában biztosított jogkö-rében eljárva a jogorvoslati kérelmet részben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja alapján megalapozatlanság címén, részben pedig elkésettség miatt elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. január 28.
Hámori András s. k. Dr. Bíró László s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos
