KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1338)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax: 155-5082
Ikt. sz.: D.1/11/1998
Tárgy: a Teszt Kft. kérelme a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat közbeszerzési eljárás ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
a TESZT Tervező, Szemező és Főválla1kozó Kft (1191 Budapest, Báthory u. 12/A., a továbbiakban: kérelmező) kérelmére, amelyet a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Önkormányzat (5000 Szolnok, Kossuth L. u. 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) – az ügyben képviseli: a NOX 2000 Beruházó és Fővállalkozó Rt (1113 Budapest, Bartók B. út 152.), jogi képviselő: Dr. Kersch Ferenc ügyvéd (1113 Budapest, Bartók B. út 152.) által a Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet sebészeti épülete generálkivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárás ellen nyújtott be, megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 34. § (3) és 36. § (2) bekezdéseit, ezért az ajánlatkérő részvételi felhívására vonatkozó döntését, az eljárás során hozott egyéb döntéseire is kiterjedően megsemmisíti. A Döntőbizottság a kérelmet egyebekben elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő előminősítéses nyílt eljárásról szóló részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 1997. december 17-i számában, amelyben a Hetényi Géza Kórház–Rendelőintézet (5000 Szolnok, Tószegi út 21.) Sebészeti épülete generálkivitelezésére kért részvételi jelentkezéseket. A jelentkezők számára "részvételi felhívási dokumentációt" (a továbbiakban: dokumentáció) is készített, amelyet 50 E Ft+áfa összegén bocsátott rendelkezésre. A beszerzés tárgyát a felhívás 3. a) pontjában a következőképpen részletezte: épület generálkivitelezés 3800 m2 nettó alapterülettel, amelyből kb. 450 m2 alapterületen 5500 m3-es műtőblokkbővítés készül. A felhívás 5. pontja szerint az ajánlatkérő a közös ajánlattevőktől nem követeli meg gazdasági társaság létrehozását, azonban közös ajánlattevők esetén a szerződést a generálkivitelezőként megjelölt ajánlattevővel köti meg. Az ajánlatkérő a felhívás 9. pontja szerint a következő adatokat és igazolásokat kérte a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága megállapításához:
– érvényes cégkivonat
– résztvevő fizetőképességére vonatkozó, a számláját vezető pénzintézettől származó bankinformáció,
– 1994., 1995., 1996. évi éves mérlegadatok,
– a Kbt. 46. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra mindenben megfelelő, érvényes igazolások és az ajánlattevő első számú vezetőjétől származó, a valóságtartalom tekintetében is megfelelő nyilatkozatok,
– megelőző 3 év nagyobb értékű építési-szerelési munkáinak ismertetése,
– megelőző 3 év kórházi beruházásoknál folytatott vállalkozásainak ismertetése, bemutatása, ahol folyamatos üzemvitel mellett végzett kórházi rekonstrukciót – ezen munkákról igazolás becsatolása,
– műszaki-technikai felszereltség ismertetése, kiemelve a beruházásnál alkalmazni kívánt eszközöket, technológiákat, továbbá a minőségbiztosítási rendszert,
– nyilatkozat a foglalkoztatottak létszámáról, külön szerepeltetve a saját fizikai állományt, annak szakma szerinti összetételét,
– azoknak a műszaki szakembereknek a megnevezése, beosztása, végzettsége, akik a munkák irányításáért, teljesítéséért, illetve a minőség-ellenőrzésért felelősek,
– 15%-nál nagyobb arányban bevonni szándékozott alvállalkozók megnevezése.
Az ajánlatok elbírálásának szempontjait a felhívás 10. pontja a következők szerint tartalmazta:
"Az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő ajánlat kerül kiválasztásra, az előminősítés alapján a jelentkezők által adott ajánlatok elbírálásának szempontjai és azok fontossági sorrendje:
– a megelőző 3 év alatt végzett építés-szerelési munkák referenciái;
– megelőző 3 év azon egészségügyi beruházásairól szóló referenciák száma, az ezekből kitűnő eredmények minősége, ahol folyamatos üzemvitel mellett végeztek rekonstrukciót;
– az ajánlattevőnek vagyoni helyzete szempontjából legjobb biztosítéknak tűnő szerkezete, vagyoni helyzete, fizetőképessége;
– az ajánlattevő műszaki-technikai felszereltségének, alkalmazott technológiáinak színvonala és korszerűsége, minőségbiztosítási rendszere;
– azon műszaki szakemberek végzettségének az értékelése, akik a munkák irányításáért, teljesítéséért és a minőség-ellenőrzésért felelősek;
– a kivitelezésben részt vevő saját fizikai állomány nagysága;
– nyilatkozat a helyi vállalkozók tervezett foglalkoztatására és annak arányára;
– azoknak az alvállalkozóknak, illetve a teljesítésben egyébként részt vevő személyeknek az értékelése, akiket az ajánlattevő 15%-nál nagyobb mértékben be kíván vonni a teljesítésbe."
Az ajánlatkérő által kibocsátott dokumentáció a felhívásban foglaltaknál részletesebb és konkrétabb előírásokat és – a jelentkezési anyagban csatolandó – nyilatkozatmintákat, továbbá M = 1:1000 léptékű helyszínrajzot és léptékjelölés nélküli földszinti + I–II. emeleti alaprajzokat tartalmazott.
A dokumentáció előírásai a beruházás pénzügyi fedezetére és annak ütemezésére, a majdan – az ajánlati felhívás mellékleteként – kiadandó felhívási dokumentáció tartalmára, a megvalósítandó műszaki feladat funkcionális és épületszerkezeti jellemzőire vonatkoztak. Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezés elkészítéséhez a dokumentáció 8. fejezetében tételesen felsorolta mindazon adatokat, amelyek megválaszolását a jelentkezés feltételeinek tekinti. Ezen körben részben megismételte a részvételi felhívás 9. pontjában felsoroltakat, részben azokat kiegészítve a jelentkező pénzügyi-gazdasági helyzetét, szakmai felkészültségét, referenciáit és egyéb adottságait jellemző adatok becsatolását írta elő. A nyilatkozatminták (mellékletek) az előírt adatok megadásának egyöntetű formáját biztosították.
A részvételi jelentkezések benyújtásának határideje 1998. január 12. volt, ezen időpontig 12 cég nyújtotta be jelentkezését. Kérelmező a dokumentációt megvásárolta, de részvételi jelentkezést nem nyújtott be.
Kérelmező 1997. december 31-én postára adott jogorvoslati kérelme 1998. január 5-én érkezett a Döntőbizottsághoz. Ebben a részvételi felhívás és a dokumentáció egyes előírásait, továbbá azt kifogásolja, hogy az előminősítési eljárásban a dokumentáció megvásárlása a jelentkezés kötelező feltételeként jelenik meg.
Kérelmében, majd az 1998. január 21-én megtartott tárgyaláson kifejtette, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. rendelkezéseit, amikor a törvényben előírtaktól eltérő tartalommal követelte meg a jelentkezőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolását. Álláspontja szerint a Kbt. előminősítés fázisában nem teszi megengedetté dokumentáció kibocsátását, és különösen jogsértő, hogy az ajánlatkérő dokumentációt ellenszolgáltatásért bocsátja rendelkezésre. A dokumentáció továbbá nem tartalmazhat a részvételi felhívásban foglaltaktól eltérő előírásokat. Ugyanakkor az ajánlatkérő köteles a beszerzés tárgyáról minden olyan műszaki és pénzügyi adatot már a részvételi felhívásban közölni, amely az alvállalkozók bevonásának szükségességét és bevonásuk arányát egyértelművé teszi. Kérelmező jogsértőnek tartja, hogy az ajánlatkérő a felhívás 5. pontja szerint valójában kizárja a közös ajánlattevők jelentkezését, továbbá kifogásolja, hogy a felhívás 10. pontjában az ajánlatkérő az előminősítési szempontokat írja elő. A tárgyaláson kifogásolta, hogy az ajánlatok elbírálásának szempontjai kizárólag az ajánlattevők alkalmasságának vizsgálatát teszik lehetővé, az ajánlatok valós tartalmának összehasonlítására vonatkozó szempontot ugyanis az ajánlatkérő nem adott meg. Jogsértőnek tartja azt is, hogy a jelentkezőktől a szokásosan alkalmazott szerződési feltételekről nyilatkozatot kérnek.
Mindezekre tekintettel kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, hívja fel az ajánlatkérőt a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, ideiglenes intézkedésként pedig rendelje el az eljárás felfüggesztését. Kérte továbbá, hogy a Döntőbizottság az igazgatási szolgáltatási díjban és költségekben marasztalja el a jogsértőt.
Az ajánlatkérő észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását, és kérelmező elmarasztalását a költségekben. Álláspontja szerint az előminősítési eljárás érdemi lefolytatása érdekében a Kbt. szabályainak megfelelő előírásokat alkalmazott mind a részvételi felhívásban, mind a dokumentációban.
A dokumentáció kibocsátása nem sérti a Kbt. szabályait, és azt szolgálta, hogy a jelentkezők részletes és konkrét adatok birtokában készíthessék el pályázatukat. Miután a dokumentáció megvétele a jelentkezés feltétele volt, mindenki számára hozzáférhetők voltak a dokumentációban közölt adatok. Előírásai nem teszik lehetetlenné közös ajánlattevők részvételét a közbeszerzési eljárásban, a felhívás 5. pontjában előírt feltétel meghatározása viszont – szerződéskötés csak fővállalkozóval történhet – az ajánlatkérő kompetenciájába tartozik. A kérelmező tévedésben van a részvételi felhívás 10. pontját illetően, ugyanis az ott felsorolt szempontok ténylegesen az ajánlatok elbírálásának szempontjai. Ezen szempontok alapján lesz módja az ajánlatkérőnek a legmegfelelőbb ajánlatot és ajánlattevőt kiválasztani, míg az alapvető szerződési feltételek (ár, határidő) az eljárásban mindenki számára közismertek, tehát nem képezik valódi verseny tárgyát.
Egyéb érdekeltként észrevételt tett a Bau-Vertikál Kft., a Vegyépszer Rt. és a Hajlék Sinus-Bitu Bau Konzorcium. Álláspontjuk szerint a felhívás és a dokumentáció előírásai lehetővé tették a megfelelő részvételi jelentkezések elkészítését. Az ajánlatkérő előírásai nem sértették a Kbt. rendelkezéseit. A Magyar Építő Rt. érdemi észrevételt nem tett.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok és a tárgyaláson elhangzottak alapján a következőkben megállapította, hogy a kérelem az alábbiakat tekintve megalapozatlan.
A Kbt. 42. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő előminősítési eljárás lefolytatására jogosult annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás további szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas ajánlattevők vegyenek részt. Az alkalmasságot a Kbt. 44. §-ában meghatározott módon lehet igazolni.
A Kbt. 44. § (1) bekezdése alapján a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolható pénzintézettől származó nyilatkozattal, valamint az ajánlattevő fizetőképességének megállapítására alkalmas – az ajánlatkérő által előírt tartalmú – nyilatkozattal. Az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága a 44. § (2) bekezdésének a)–h) pontjai szerint igazolható.
Az ajánlatkérő – a Kbt. 42. § (4) bekezdése szerint – az előminősítési eljárásban való részvételre történő felhívását a Kbt. 3. sz. mellékletében meghatározott minta szerinti hirdetményben teszi közzé.
A jelen ügyben az ajánlatkérő részvételi felhívásban és dokumentációban írta elő a részvételre jelentkezés részletes feltételeit. A dokumentációt ellenszolgáltatás ellenében kapták kézhez az érdeklődők. A Döntőbizottság álláspontja szerint nem követ el jogsértést az ajánlatkérő, ha azokat a részletes alkalmassági és egyéb feltételeit, amelyek a részvételi felhívás keretében nem határozhatók meg, ún. előminősítési – vagy részvételi felhívási – dokumentációban teszi közzé. Erre azért van szükség, hogy a részvételi jelentkezést megfelelően készíthessék el a jelentkezők. Jelen ügyben a dokumentáció a beszerzés tárgyával kapcsolatos tervrajzokat, valamint nyilatkozatmintákat (űrlapokat) tartalmazott, amelyek a Kbt. 3. sz. melléklete szerinti hirdetménybe semmi esetre sem voltak beleilleszthetők. Ugyanakkor a részvételi jelentkezés megfelelő elkészítéséhez a tervrajzok többletinformációkat nyújtottak a feladat műszaki tartalmát illetően. A műszaki tartalom alaposabb ismerete pedig elősegíti a részvételi jelentkezések meggyőző és a beszerzés tárgyához illeszkedő elkészítését. Nem kifogásolható az sem, hogy az ajánlatkérő egységes formát ad a jelentkezéskor várt nyilatkozatoknak, ennek érdekében űrlapokat bocsát ki.
Az ajánlatkérő a dokumentációért – miután annak előállítása kiadást jelent – ellenszolgáltatásért kérhet, annak mértékét pedig a Kbt. nem szabályozza. A Döntőbizottság álláspontja szerint a részvételi felhívásban és a dokumentációban megjelölt előírások, alkalmassági feltételek csakis együttesen érvényesek és értelmezhetők. Jelen ügyben ezért nem kifogásolható, hogy a közzétett felhívásban tételesen felsorolt feltételeket az ajánlatkérő a dokumentációban fejtette ki részletesebben. Az pedig, hogy a részvételi felhívással egyidejűleg a dokumentáció is rendelkezésre állt, továbbá annak ismerete a jelentkezés feltétele volt, biztosította a jelentkezők azonos tájékoztatását és az esélyegyenlőséget a jelentkezők számára.
Jelen ügyen az ajánlatkérő a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására a részvételi felhívás 9. a) pontjában és a dokumentáció 8.2.7. pontjában kérte a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerinti pénzintézeti nyilatkozatot. A dokumentáció 8.2.1.–8.2.6. pontjaiban pedig ő maga határozta meg azon nyilatkozatok tartalmát, amelyekből az ajánlattevő fizetőképességét kívánta vizsgálni. Ezek között kérelmező a 8.2.5. pontban kért nyilatkozat tartalmát kifogásolja, mert ebben a jelentkezőnek a 3 legnagyobb összegű kintlevősége összegét és az adós nevét kellett megadnia. A Döntőbizottság álláspontja szerint ezen vitatott előírás is megfelel a Kbt. 44. § (2) bekezdésének, ugyanis tény, hogy a jelentkező cég fizetőképességét nagyban befolyásolja, hogy kintlévőségei behajthatók-e. Ez utóbbi kérdés eldöntésében pedig az adós gazdálkodó szervezet megnevezése támpontot jelent a döntéshozó részére. Az ajánlatkérő tehát – az általa meghatározott tartalmú nyilatkozatként – jogszerűen kérte a dokumentáció 8.2.5. pontja szerinti adatokat.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. b) pontjában a műszaki alkalmasság igazolását a Kbt. 44. § (2) bekezdésének a) (referenciák bemutatása), b) (műszaki-technikai felszereltség ismertetése), c) (műszaki szakemberek megnevezése), d) (15%-ot meghaladó mértékben bevont alvállalkozók megjelölése) pontjainak megfelelően írta elő, majd a dokumentációban ezen adatok tartalmára további előírásokat tett. Nem jogsértő a Döntőbizottság álláspontja szerint, hogy az ajánlatkérő a referenciák felsorolása mellett a jelentkező korábbi megbízóinak a megjelölt referenciákra vonatkozó írásos nyilatkozatát is kérte. A referenciák megítélése ugyanis nem alapulhat pusztán a beadott jelentkezési anyagon. Az ajánlatkérő akkor jár el gondosan a közbeszerzési eljárás megfelelő ajánlattevőinek kiválasztásában, ha a rendelkezésére álló adatokat ellenőrzi, megvizsgálja azok valós tartalmát is. A referenciák esetében az ellenőrzés lehetséges módja azok megtekintése, vagy a referenciamunka megrendelőjétől közvetlen információ szerzése. A felhívásban megkövetelt igazolás ez utóbbi ellenőrzési tevékenység egyik – egyébként a közbeszerzési eljárásokban az ajánlattevők által gyakran önként is alkalmazott – módját teszi lehetővé.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem jogsértők azok a referenciákkal kapcsolatos kikötések sem, amelyeket a dokumentáció 8.5.1. pontja tartalmazott. Az ajánlatkérő ugyanis nem általában keres építőipari tevékenység végzésére vállalkozót, hanem konkrét beruházása megvalósítására kell kiválasztania a szerződés teljesítésére vélhetően alkalmas ajánlattevőt. E szempontból nem közömbös az építési beruházás volumene és az sem, hogy a hivatkozott referencia esetében a jelentkező a munkák teljesítéséből csak töredéket, vagy jelentős hányadot (a munkák több mint felét) valósította meg. Miután ajánlatkérő jelen ügyben kifejezetten fővállalkozói szerződést kívánt kötni, azt is előírhatta, hogy csak azokat a referenciákat veszi figyelembe, ahol a jelentkező szintén fővállalkozóként teljesített. Az előbbi ajánlatkérői feltételek a konkrét beszerzéshez illeszkedtek, azok mindegyike a tárgyi szerződés teljesítésére alkalmas ajánlattevői kör kiválasztását szolgálta.
A kérelmező állítása szerint a beszerzés tárgyának meghatározása nem tette lehetővé a szükséges alvállalkozói teljesítések arányának előre becslését. A Döntőbizottság álláspontja szerint a részvételi jelentkezés időszakában természetes, hogy nem áll a jelentkezők rendelkezésére a teljes műszaki dokumentáció. A felhívásban azonban a beszerzés tárgyát az ajánlatkérő köteles meghatározni. Jelen ügyben a felhívás 3. a) pontja a beszerzés tárgyának volumenére, a dokumentáció 6.1-2. pontjai pedig a szerkezeti és technológiai sajátosságokra vonatkozóan részletes adatokat tartalmaztak. Ezen adatok az előminősítés fázisában elegendőek ahhoz, hogy a jelentkező eldönthesse, alvállalkozóval vagy anélkül képes a szerződés teljesítésére. A jelentkező szakmai jártasságán múlik, hogy felmérje a számára szükséges alvállalkozói teljesítés arányát, és ennek megfelelően készítse el a részvételi jelentkezését.
Kérelmező azt is kifogásolta, hogy az ajánlatkérő a dokumentáció 8.6. pontjában "egyéb információk" között nyilatkozatot kért a jelentkező "szerződésben szokásosan megjelölt (vagy a feladattól várható) kikötései, külön feltételei" tárgyában. Ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata szerint a jelentkezők előbbiekre vonatkozó nyilatkozatát az előminősítési eljárási szakaszban egyáltalán nem veszi figyelembe, a majdani ajánlatok elbírálása alkalmával pedig összehasonlítási alapként kezeli az ajánlatban konkrétan vállalt szerződési feltételek megítéléséhez. Ezen nyilatkozatot a Döntőbizottság elfogadta, és jogsértést nem állapított meg tekintettel arra, hogy az előminősítés során a Kbt. kifejezetten a jelentkezők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának vizsgálatát teszi megengedhetővé (és kötelezővé), amelyet a Kbt. szabályainak megfelelően bekért adatok ismeretében kell az ajánlatkérőnek végrehajtania, szerződési feltételek vizsgálatát a Kbt. ezen fázisban nem teszi lehetővé. Jelen eljárásban a jelentkezéseket az ajánlatkérő még nem bírálta el, tehát idő előtti azt vizsgálni, hogy az alkalmasság elbírálása során a kifogásolt adatokat figyelembe vette-e.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a továbbiakat illetően a kérelem megalapozott.
A Kbt. 36. § (2) bekezdése kimondja, hogy több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlat megtételét nem kötheti gazdasági társaság létrehozásához, a közös ajánlatot tevő nyertesektől azonban ezt megkövetelheti, ha az a szerződés teljesítése érdekében indokolt. Erre az ajánlati felhívásban fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét.
A részvételi felhívás 5. pontja szerint az ajánlatkérő a közös ajánlattevőktől nem követeli meg gazdasági társaság létrehozását, azonban szerződést a generálkivitelezőként megjelölt ajánlattevővel köt.
A Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint tehát az ajánlatkérő nem tilthatja meg a közös ajánlattételt. Egyedül azt írhatja elő kötelezően, hogy a közös nyertes ajánlattevők gazdasági társaságot alapítsanak, ebben az esetben a szerződést az így létrejött társasággal köti meg. Jelen esetben az ajánlatkérő nem tette kötelezővé a közös nyertes ajánlattevőknek a gazdasági társaság létrehozását, ez azt jelenti, hogy közös nyertes ajánlattevők esetén a szerződést is a közös ajánlattevőkkel kell megkötnie (hacsak azok önként nem alakítanak gazdasági társaságot), ezért ebben az esetben nem követelheti meg a generálkivitelezői szerződés megkötését csak az ajánlattevők egyikétől.
Fentiek alapján a Döntőbizottság tehát megállapította, hogy a részvételi felhívás 5. pontja ellentmondásos, és sérti a Kbt. 36. § (2) bekezdésének rendelkezését, miután lényegében kizárja a nyertes közös ajánlattevők együttes közös szerződéskötését.
A Kbt. 34. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni a (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az általa választott elbírálási szempontot. A (3) bekezdés szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, az ennek megítélésére szolgáló – a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó – szempontok fontossági sorrendjét is meg kell határoznia.
Jelen ügyben az ajánlatkérő a részvételi felhívás 10. pontjában az ajánlatok elbírálásának szempontját határozta meg, és azok fontossági sorrendjét is előírta. A felhívás szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat kerül kiválasztásra, az értékelési szempontok pedig megegyeznek a Kbt. 44. § (1)–(2) bekezdése szerinti, az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának megítélésére vonatkozó szempontokkal. A Kbt. 34. § (3) bekezdése kimondja, hogy a legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló szempontoknak a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire kell vonatkozniuk. Emellett tény, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát is vizsgálni, illetve mérlegelni, azonban az értékelés szempontjai nem szorítkozhatnak kizárólag az alkalmasság vizsgálatára. Különösen vonatkozik ez az előminősítéses nyílt eljárásra, miután az előminősítési eljárást éppen azért köteles lefolytatni az ajánlatkérő, hogy a résztvevők alkalmasságáról még az ajánlati felhívás megküldése előtt meggyőződjön. Azzal, hogy a jelen közbeszerzési eljárásban egyetlen olyan értékelési szempontot sem határozott meg az ajánlatkérő, amely az ajánlatok konkrét tartalmának (szerződési feltételeknek) megfelelő összehasonlítását lehetővé tenné, megsértette a Kbt. 34. § (3) bekezdését.
Az indokolásban kifejtettek alapján a Döntőbizottság – a Kbt. 76. § (1) bekezdésének b) pontjában biztosított jogkörében eljárva – megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (3) és 36. § (2) bekezdését, ezért a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d) és g) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A jogorvoslati kérelmet egyebekben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. január 28.
Ruthner Oszkár s. k. Dr. Cziffra Csaba s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
