KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1453)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax: 155-5082
Ikt. sz.: D.7/11/1998.
Tárgy: a Tata Hűtőtechnika Fővállalkozó Kft. jogorvoslati kérelme az A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
a Tata Hűtőtechnika Fővállalkozó Kft. (2890 Tata, Szomódi u. 4., a továbbiakban: kérelmező) kérelmére, amelyet az A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. (4031 Debrecen, István u. 136., a továbbiakban: ajánlatkérő, jogi képviselő: Dr. Csécsy Andrea ügyvéd, 4025 Debrecen, Boldogfalva u. 15–17.) komplex biogáz-hasznosításra kiírt közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 26. § (2) és az 56. § (1) bekezdéseire tekintettel az 59. § (1) bekezdését, továbbá a 60. § (1) bekezdésének e) pontját és a 61. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1997. szeptember 17-én ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítőben, amely szerint nyílt eljárást folytat komplex biogáz-hasznosítási rendszer kiépítésére. Az ajánlatokat – esetleg több változatban – a biogáz hasznosítási helyre történő elvezetése, a hasznosító berendezések kiépítése, a városi rendszerre történő rákapcsolódási lehetősége tervezésére, kivitelezésére és üzembe helyezésére kérte. Az ajánlattételt ajánlati biztosíték nyújtásához kötötte. A részletes műszaki előírásokat dokumentációban tette közzé. Az ajánlatok elbírálásának szempontjai a következők voltak: műszaki, szakmai megbízhatóság, ajánlati ár, javasolt megoldás üzemelési költségei, pénzügyi stabilitás, garanciavállalás mértéke. Az ajánlattételi határidő 1997. október 28. volt. A felhívás 15. pontjában az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatok elbírálására a "felnyitástól" számított 30 napon belül kerül sor. Az ajánlattételi határidőig 7 db ajánlat érkezett a következő ajánlattevőktől: Dotenergo Kft., Betonerő Konzorcium, Keviterv Akva Kft., kérelmező, Mélyépterv Kft., Komplementer Kft., Keviépszer Kft.
Az ajánlatkérő az elbírálási határidőt meghosszabbította 30 nappal. Az ajánlatok elbírálását követően, 1997. december 29-én 10.00 órakor sor került az eredményhirdetésre, amelyen az ajánlatkérő nyertesként a Komplementer Kft., második legjobbként a Keviterv Akva Kft. ajánlatát hirdette ki. Kérelmezőt a döntésről 1997. december 30-án levélben értesítették.
Kérelmező az értesítés kézhezvételét követően kezdeményezett jogorvoslati eljárást a Döntőbizottságnál. Kérelmében azt kifogásolja, hogy az ajánlatkérő nem hozta meg az eljárást lezáró döntését a felhívás és a módosítás szerinti elbírálási határidőig. Álláspontja szerint tehát a közbeszerzési eljárás a Kbt. 55. § (4) bekezdése alapján eredménytelennek minősül. Vitatja érdemben is az eljárást lezáró döntést, mert szerinte a nyertes ajánlat nem felel meg a felhívásnak, csak részajánlat és vállalási ára magasabb, mint a kérelmező teljes körű ajánlatára megadott ára. Vitatja a nyertesre vonatkozó döntést azért is, mert álláspontja szerint saját műszaki alkalmassága jobb, mint a nyertes cégé. A második helyezettként megjelölt ajánlatot a magasabb ár miatt tartja kedvezőtlenebbnek, mint saját ajánlatát. A jogorvoslati eljárásban 1998. január 21-én megtartott tárgyaláson kiegészítette jogorvoslati kérelmét a következőkkel: kifogásolja az ajánlatkérő azon magatartását, hogy az eredményhirdetésre őt nem hívta meg, továbbá azt, hogy a felhívás műszaki előírásaitól eltérő, attól alapvetően különböző koncepciót fogadott el nyertes ajánlatként. Mindezekre tekintettel kérte, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedésével tiltsa meg a szerződés megkötését, semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, és a jogsértőt marasztalja el a költségekben.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. Védekezésében előadta, hogy az ajánlatok elbírálásának határidejét szabályosan meghosszabbította, majd a határidő lejárta utáni első munkanapon (1997. december 29-én) eredményt hirdetett. Az eredményhirdetés időpontjáról szóban, telefonon értesítette az ajánlattevőket, a meg nem jelenteket másnap (1997. december 30-án) írásban értesítette döntéséről. Eljárást lezáró döntését a felhívásban közzétett szempontok alapján hozta. A nyertes ajánlata – mint megengedett alternatív ajánlat – a legkedvezőbb műszaki megoldást tartalmazta, műszaki alkalmasságát pedig megfelelőnek találta. Kérelmező alapajánlata műszakilag nem volt megfelelő, a létesítmény üzemelése magas költségekkel járt volna, alternatív ajánlata pedig nem volt megfelelően kidolgozott. A szerződéskötést 1998. február 7-ig – a jogorvoslati eljárás határidejéig – elhalasztja.
Egyéb érdekeltek a következő észrevételt tették a jogorvoslati eljárásban. Keviterv Akva Kft. előadta, hogy meghívást nem kapott az eredményhirdetésre. Telefonon feltett kérdésére tájékoztatta őt az ajánlatkérő az eljárás eredményéről. Az érdemi döntést illetően kifejtette, hogy a vállalási ár csak a hozzá tartozó műszaki tartalommal összefüggésben vizsgálható, ezért a legkedvezőbb vállalási ár nem feltétlenül egyben a legalacsonyabb ár. Nézete szerint a nyertes ajánlata műszakilag nem felel meg a felhívás feltételeinek.
A Mélyépterv Kft. észrevételében előadta, hogy a nyertes cég műszaki alkalmassága – miután 1997. októberében alakult – nem lehetett jobb a többi ajánlattevőnél. Egyebekben a kérelmezővel egyetért.
A Dotenergo Kft álláspontja szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban többszörösen megsértette a Kbt. szabályait, mert az eredményhirdetés időpontjával elkésett a felhívásban közölt és módosított időponttól, továbbá az eredményhirdetés nyilvánosságát nem biztosította. Érdemben hozott döntése pedig azért is kifogásolható, mert a nyertes ajánlattevő nem felelt meg a műszaki, szakmai megbízhatóság követelményének.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a tárgyaláson elhangzottak alapján a következő megállapításokat tette.
Elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő köteles volt-e jelen beszerzésében a Kbt. szabályait alkalmazni.
A Kbt. 1. § d) pontja alapján a törvény hatálya alá tartozik a támogatásból megvalósított beszerzés tekintetében az a szervezet is, amely a támogatásban részesül. Támogatásnak kell tekinteni a Kbt. alkalmazásában az adókedvezményt, illetőleg a Kbt. 1. § a) pontjában meghatározott szervezet által pénzforrás juttatása útján biztosított anyagi előnyt, feltéve, hogy annak összege eléri, vagy meghaladja a közbeszerzés értékének ötven százalékát vagy a közbeszerzési eljárásokban megállapított értékhatárt. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a teljes beszerzésére vonatkozóan a Központi Környezetvédelmi Alapból összesen 42 M Ft pénzforrás juttatásában részesült 1997. július 23-án, amely öszszeg a Kbt. 10. § d) pontjára tekintettel "támogatás"-nak minősül. Ezért ajánlatkérő köteles volt tárgyi beszerzésében a közbeszerzési eljárást lefolytatni.
A Döntőbizottság továbbá megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. az ajánlatok elbírálásának határidejét az 55. § (1) és (2) bekezdéseiben a következőképpen szabályozza: "(1) Az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a felbontástól számított harminc – építési beruházás esetén hatvan – napon belül el kell bírálni. (2) Az ajánlatkérő az elbírálási határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghoszszabbíthatja. A határidő meghosszabbítását az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben teszi közzé, melyben a határidő meghosszabbításának indokát is meg kell jelölnie."
A Kbt. 55. § (4) bekezdése és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja alapján eredménytelen az eljárás, ha az ajánlatkérő az 55. § (1)–(2) bekezdéseiben előírt határidőn belül az ajánlatokat nem bírálja el.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 15. pontjában az egyéb információk között előírta, hogy a "pályázatok elbírálására a felnyitástól számított 30 napon belül kerül sor". Az ajánlatok 1997. október 28-i bontásán felvett jegyzőkönyv a következőket tartalmazza: "Az ajánlatok elbírálásának végső határideje 1997. november 27., de a kiíró előbb is hirdethet eredményt." Ajánlatkérő 1997. november 24-én kelt levelében értesítette az ajánlattevőket arról, hogy a Kbt. 55. § (2) bekezdése alapján az elbírálási határidőt 30 nappal meghosszabbítja. A határidő-hosszabbításról szóló hirdetményt a Közbeszerzési Értesítőben is megjelentette. Az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontjáról írásban egyetlen ajánlattevőt sem értesített. Nyilatkozata szerint telefonon értesítette az ajánlattevőket az 1997. december 29-i eredményhirdetésről, akik közül ketten meg is jelentek a megjelölt időpontban. Kérelmezőhöz nem jutott el szóban sem a meghívás, ezért az eredményhirdetésen nem vett részt. Az ajánlatkérő 1997. december 30-án döntését írásban is közölte az ajánlattevőkkel.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek legkésőbb az 1997. október 28-i ajánlatok bontását követő 60 naptári napon belül (a 60 napba a meghoszszabbítást is beszámítva) kellett volna eljárást lezáró döntését meghoznia és nyilvánosan kihirdetnie. Ez a határidő 1997. december 27-én járt le. Az ajánlatkérő elmulasztotta ezen végső határidőt, csak 1997. december 29-én hozta meg döntését, tehát eljárása a Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja szerint eredménytelenné vált, azzal pedig, hogy mégis eredményt hirdetett, megsértette a Kbt. ezen előírását.
Az ajánlatkérő az eredményhirdetésre vonatkozó szabályokat is megsértette. A Kbt. 61. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntését nyilvánosan hirdeti ki, a (2) bekezdés pedig kötelezővé teszi számára az ajánlattevők meghívását. A jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők írásos értesítésére nem került sor. A telefonon szóban történő meghívás több ajánlattevőhöz nem jutott el, közöttük a kérelmezőhöz, de a Keviterv Akva Kft. és Dotenergo Kft. sem értesült az eredményhirdetés időpontjáról. Az ajánlatkérő tehát nem biztosította az eredményhirdetés nyilvánosságát, ezzel a Kbt. 61. § (1) bekezdését sértette meg.
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését is. A Kbt. 59. §-a szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján a felhívásban közzétett elbírálási szempontok egyike – jelen esetben az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. A Kbt. 56. § (1) bekezdésére tekintettel az ajánlatkérő köteles megvizsgálni az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát is.
Jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlattevőknek pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságukat az ajánlati felhívás 11. pontja szerint kellett igazolniuk: be kellett csatolniuk a cég alapító okiratát, cégkivonatát, az elmúlt 3 év zárómérlegét, banki igazolást a fizetőképességről, a Kbt. 46. §-a szerinti igazolásokat és nyilatkozatot, szándéknyilatkozatot felelősségbiztosításról, referenciamunkák felsorolását és ezzel kapcsolatos igazolásokat, továbbá meg kellett nevezniük 15%-nál nagyobb mértékben bevonni kívánt alvállalkozóikat.
A Komplementer Kft. az ajánlatában csatolt dokumentumok szerint 1997. október 24-én alakult, cégbejegyzéssel nem rendelkezik, ennek megfelelően zárómérlegeket sem csatolt az elmúlt évekről. Cégismertetője szerint műszaki alkalmasságát a Matkó és Mogyorósi Mérnöki Iroda Kft. referenciáival igazolja, és ajánlati nyilatkozata szerint: "A Komplementer Kft. a műszaki alkalmasságát a Matkó és Mogyorósi Mérnöki Iroda ember- és eszközállománya biztosítja". Ugyanakkor a Komplementer Kft. az általa megjelölt alvállalkozók között nem nevezte meg a Matkó és Mogyorósi Mérnöki Iroda Kft.-t, holott az előbbiek szerint a szerződés teljesítése lényegében a Kft. műszaki eszköz- és személyi állományával történik, ebből az következik, hogy a Kft.-nek a teljesítésben való részvételének aránya nyilvánvalóan 15% fölötti. Az ajánlatban a nevezett Kft.-veI kapcsolatos – a Kbt. 46 §-a szerinti – igazolások és nyilatkozatok sem találhatók meg.
Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a Komplementer Kft. a műszaki alkalmasságát jelen eljárásban nem igazolta megfelelően. A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy az ajánlatban csatolt banki információ a fizetőképességről 1997. november 7-i, a 2 M Ft-ról szóló bankgarancia-nyilatkozat 1997. december 19-i keltezésű, a Kbt. 46. §-a szerinti hatósági igazolások pedig 1997. november 3. és november 20. közöttiek, tehát az 1997. október 28-án benyújtott ajánlat ezek egyikét sem tartalmazta. Az ajánlati felhívás 8. pontja szerint az ajánlatkérő az ajánlat benyújtását az ajánlatok bontásakor igazolt, 2 M Ft értékű ajánlati biztosítékhoz kötötte, amelyet bankgarancia formájában kellett dokumentálni. Miután a Komplementer Kft. az ajánlattételi határidőben az ajánlati biztosítékra vonatkozó előírásnak sem felelt meg, a közbeszerzési eljárásban nem lehetett ajánlattevő.
Jogsértő az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése amiatt is, mert az elfogadott nyertes ajánlat az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott műszaki specifikációnak sem felelt meg. A dokumentáció ugyanis tartalmazta a beruházás részletes leírását, a megvalósítás lépéseit, és felsorolását adta mindazon berendezéseknek, amelyekre ajánlatot kellett adni. Ezen előírások szerint az ajánlatkérő a saját központi telephelyén kívánta megvalósítani a biogáz-hasznosítást, ennek érdekében kért ajánlatot kompresszor telepítésére a hulladéklerakó-telepen, 3500 m hosszúságú gázvezetékre, 150 kW teljesítményű gázmotorra, 2 db 800 kW-os kazán telepítésére és a városi rendszerre történő rákapcsolódási lehetőség kiépítésére. Az ajánlatkérő a fentiekben felsorolt komplex létesítmény megvalósítására rendelkezett a Központi Környezetvédelmi Alap támogatásával.
Az ajánlatkérő ugyanakkor a Komplementer Kft. által tett, a fentiektől merőben eltérő beruházásra fogadott el ajánlatot. A nyertes alapvetően a városi erőműben történő biogáz-hasznosításra tett ajánlatot, ezért ajánlata nem tartalmaz gázmotort, a gázvezeték hossza viszont lényegesen nagyobb a felhívás szerintinél.
A Kbt. szabályai lehetővé teszik többváltozata ajánlat benyújtását, az ajánlatkérő jelen eljárásában ezt lehetővé is tette. A Döntőbizottság álláspontja szerint ugyanakkor ez a lehetőség nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérő a felhívás és a dokumentáció előírásaitól merőben különböző, egy egészen más koncepcióra vonatkozó ajánlatot is elfogadhat. A Kbt. 40. §-a ugyanis az ajánlatkérő számára kötelezővé teszi a beszerzés tárgyának meghatározását. A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint pedig az ajánlatkérő a felhívásához kötve van. Az alternatív ajánlat a Döntőbizottság álláspontja szerint csak akkor fogadható el a közbeszerzési eljárásban, ha a beszerzés tárgyának megfelel, a változatok legfeljebb az egyes szerkezetek, anyagok, berendezés-típusok tekintetében térnek el felhívásban megjelöltektől, de semmi esetre sem térnek el a beszerzés tárgyától. Jelen ügyben a Döntőbizottság álláspontja szerint a Komplementer Kft. ajánlata a beszerzés tárgyát tekintve jelentősen eltért a felhívásban előírtaktól, tehát az ajánlatkérő ezt az ajánlatot nem tekinthette volna ebben a közbeszerzési eljárásban érvényes és elbírálható ajánlatnak.
Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésével – figyelemmel a Kbt. 26. § (2) és 56. § (1) bekezdéseire megsértette az 59. § (1) bekezdését is.
Az ajánlatkérő a tárgyaláson tett nyilatkozata szerint a szerződéskötést 1998. február 7-ig elhalasztotta. Erre is tekintettel a Döntőbizottság az indokolásban kifejtettek alapján – a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva – a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d) és g) pontjait alkalmazta jogkövetkezményként.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. február 3.
Ruthner Oszkár s. k. Dr. Bíró László s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
