KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1708)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 155-1337
Fax: 155-5082
Ikt. sz.: D. 263/10/1997.
Tárgy: Junior Rt. jogorvoslati kérelme a Budapest Főváros XI. Kerület Önkormányzat GAMESZ közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
JUNIOR Vendéglátó Rt., 1077 Budapest, Király u. 85. (a továbbiakban: kérelmező) által a Budapest, Főváros XI. Kerület Önkormányzat GAMESZ, 1116 Budapest, Bükköny u. 2. (a továbbiakban: ajánlatkérő) az étkezés beszállítói feladatainak ellátása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad, és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) bekezdését és 63. § (2) bekezdését, valamint a 64. § (1) bekezdését, egyebekben a kérelmet, mint alaptalant elutasítja.
A felmerült igazgatási szolgáltatási díjat a kérelmezett 30 napon belül köteles megfizetni kérelmezőnek.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 3. évfolyamának 39. számában 6030 iktatási szám alatt nyílt eljárás keretében ajánlati felhívást tett közzé a Kbt.-ben meghatározott követelmények szerint az étkezés beszállítói feladatainak ellátásra az 1997. évi várható adaglétszám alapján prognosztizált adagszámra:
óvodáskorú-ellátás, háromszor étkezők napi 2400 adag, felnőtt napi kétszer étkezők napi 400 adag,
általános iskolás korú ellátás napi háromszor étkezők napi 1200 adag, általános iskolás korú ellátás napi egyszer étkezők (ebéd) 1900 adag, egyszer felnőtt étkezők (ebéd) napi 300 adag
idős korúak egyszer étkezők (ebéd) napi 800 adag.
A teljesítés helye: Budapest XI. területén található óvodák, általános iskolák, valamint egyesített szociális intézmények. Összesen 54 intézmény és a házi szociális gondozás (9 létesítmény) étkeztetési feladatainak megoldása volt a cél. Ajánlatkérő előírta, hogy a beszerzés tárgyának egy részére, valamint több változatban is lehet ajánlatot adni. A teljesítés határideje: 1998. január l–2002. december 31. folyamatosan, a szorgalmi időket figyelembe véve (nyári tanítási szünet, téli, tavaszi szünet, egyéb tanítás nélküli napok stb.). Az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt. Az alszempontok fontossági sorrendjét a következők szerint rögzítették:
– szolgáltatásbiztonság,
– megbízhatóság és pontosság, beleértve a közegészségügyi előírások maradéktalan betartását,
– szolgáltatási árak (a kerület összes vonatkozásában és a térítési díjat fizetők teherbíró képességének figyelembevételével),
– előzővel azonos elbírálás alá esik a minőség garantálása a 24/1991. (II. 19.) Kormányrendelet betartásával,
– az időskorúak étkeztetését vállaló szállítónak biztosítania kell a hétvégi élelmezési szolgáltatást és az ételhordók fertőtlenítő elmosását.
Az ajánlatok bontására 1997. november 18-án, míg az eredményhirdetésre december 9-én került sor. A benyújtott 9 ajánlat közül 2 ajánlat érvénytelen volt.
Ajánlatkérő nyertes ajánlattevőnek minősítette Junior Rt. 22 intézmény és házi szociális gondozás (9 létesítmény), Gasztro-Lánc Kft. (11 intézmény), UNI-GASZTRO Kft. (1 intézmény). Sülős és Süllős Bt. (11 intézmény) és P. Dussmann Kft. (9 intézmény) cégeket. Ajánlatkérő a nyertes ajánlatevőkkel 1997. december 9–10., míg kérelmezővel december 15–18. között a szerződéseket megkötötte. Kérelmező 1997. december 16-án kelt levélben írásbeli indokolást kért a Kbt. 63. § (2) bekezdésére hivatkozással, melyre nem kapott választ ajánlatkérőtől írásban. Ajánlatkérő a Kbt. 64. § (1) bekezdése szerint írásbeli összegzést 1998. január 5-én készítette el. Kérelmező 1997. december 18-án iktatott jogorvoslati kérelmében kérte, hogy Döntőbizottság a Kbt. 88. § (l) bekezdés c) pontja alapján semmisítse meg az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntését és azon szolgáltatást igénybe vevő intézmények tekintetében, amelyek a Junior Vendéglátó Rt.-t választották szolgáltatóként (XI., Gazdagréti tér tekintetében, 2. Törökugrató u. 13., Bogdánffy u. 5/B, Csikihegyek u. 13–15., Nagyszeben u. 9., Kecskeméti J. u. 14.).
Kérte annak megállapítását, hogy a kérelmező lett a nyertes pályázó megelőzve a magasabb árajánlatot is tevő Sülős és Süllős Bt.-t és a Gasztro-Lánc Kft.-t. A kérelmező indokolásként előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő jogsértése 1997. december 9-én az eredményhirdetésekor jutott tudomására az alábbiak szerint:
Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 58. §-át, mely előírja, hogy: "az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel, az ettől eltérő célú felhasználásáról az ajánlattevővel külön meg kell állapodnia", ugyanis a pályázatban szereplő adatokat a kijelölt bizottsági személyeken túlmenően a szolgáltatást igénybe vevőknek is kiadta, és az információs anyag kiadása a szolgáltatást igénybe vevők részére a pályázati adatok pontatlan megjelölésével történt, ugyanis a Junior Vendéglátó Rt. által biztosított szolgáltatási kedvezményeket csak részben (iskolásétkezés), míg bizonyos esetekben egyáltalán nem (óvodás étkezés) tartalmazta. Sérelmezte továbbá a Kbt. 59. § (1) bekezdésének figyelmen kívül hagyását a döntésnél, valamint az 56. § (1) bekezdésének figyelmen kívül hagyását, miszerint "az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el".
Álláspontja szerint ugyanis csak 1997. december 9-én, a pályázat eredményhirdetésekor került megfogalmazásra, hogy a bírálóbizottság a döntés szempontjainál kiemelten kezelte azt a szempontot, hogy a piacot meg kívánja osztani. Ez az elbírálási szempont a pályázati kiírás 13. pontjában az ajánlatok elbírálásának szempontjai között egyáltalán nem szerepelt, mivel kérelmező ajánlatát teljeskörűen terjesztette elő, és kedvezményeket is ezzel összefüggésben ajánlották fel.
Sérelmezte a Kbt. 64. § (1) bekezdésében írt szabályok megsértését is, mivel ajánlatkérő az eljárás befejezésekor az elbírált ajánlatokról írásbeli összegzést nem készített, és az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyv pedig nem felelt meg a törvény 6. sz. mellékletében meghatározott mintának, ugyanis a 7. pontban megjelölt – az egyik legfontosabb szempontot – az ajánlattevők árajánlatait, az elfogadott árat, nem tartalmazza. Kérték, hogy döntésénél vegye figyelembe a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kérelmezőt nyertes ajánlattevőnek megjelölve nem kellőképpen alátámasztott indokok alapján pozíciójában jelentősen gyengítette, és a döntések kialakításánál a szolgáltatást igénybe vevő intézmények választását nem vette figyelembe.
Az 1998. január 16-án megtartott tárgyaláson a kérelmező a Kbt. 58. §-a tárgyában előterjesztett kérelmét visszavonta, míg a Kbt. 63. § (2) bekezdése megsértése miatt kérelmet terjesztett elő, és a szerződések megkötésére tekintettel csak jogsértések megállapítását kérték. Álláspontjuk az volt, hogy az értékelés nem a Kbt. 59. §-ának megfelelő volt, hogy értékelés során az intézményvezetők részére kiküldött tájékoztató nem az összes ajánlattevő ajánlatát és kedvezményeit jelölte meg. Ugyanakkor az intézményi vezetők egyes esetekben kifejezetten kérték, hogy kérelmező legyen a szolgáltató az intézményekben, de ennek ellenére mást neveztek meg nyertesnek. Sérelmezték azt, hogy ezen körben az intézmények nem kerültek egy ülés keretében meghívásra, s ott nem fejthették ki álláspontjukat.
Kérelmezett védekezésében előadta, hogy a kérelmező teljes körű ajánlatot nyújtott be, és ajánlatához és azon feltételhez kötött kedvezményt ajánlotta meg, hogy amennyiben a korábbi vagy azt meghaladó adagszámmal nyerné a pályázatot, külön juttatásokat ajánl fel – valamint egyéb feltételekhez nem kötött támogatásként iskoláskategóriára 2 Ft/ebéd/adag visszatérítést jelölt meg.
Véleményük szerint a kérelmező indokai alaptalanok a közvetkezők miatt: l. Mint ajánlatkérők, nem sértették meg a Kbt. 58. §-át, ugyanis az ajánlatokat kizárólag csak az elbírálásra használták fel. Az érintett intézmények vezetőinek kiadott információs anyag ugyanis csak az elbírálás céljára lett az intézményeknek kiadva, erről az ajánlattevők az eljárás során végig tudtak, és ez ellen nem tiltakoztak. Az érintett intézmény vezetője a 36/1996. (VI. 24.) ÖK sz. közbeszerzési eljárásról szóló rendelet alapján résztvevője a 4. § (3) bekezdése szerint a döntést hozó bizottságnak. Sérelmezték viszont azt, hogy a kérelmező, mint illetéktelen hogyan juthatott egy, a belső döntést előkészítő irathoz.
Állításuk szerint nem sértették meg a Kbt. 59. § (1) bekezdését, mert a Közbeszerzési Értesítő III. évfolyam 39. számában megjelent pályázati feltételek 3. c) pontjában és 14. pontjában szerepelt az, hogy részajánlatot is tehetnek az ajánlattevők, illetőleg többváltozatú ajánlatot lehetett előterjeszteni. A feltételek nem csak teljes körű ajánlat benyújtására adtak lehetőséget. Másrészt Budapest Főváros XI. Kerületi Önkormányzat GAMESZ ajánlatkérőnek elsősorban a szolgáltatás biztonságát és megbízhatóságot, pontosságot, valamint előzetesen a közegészségügyi előírások maradéktalan betartását kellett figyelembe vennie, megelőzve a szolgáltatási árat és a minőség garantálását.
A JUNIOR Vendéglátó Rt. már korábban is szállítója volt a XI. kerületi önkormányzati intézményeknek. Még jelenleg is érintett egy olyan peres eljárásban, mely 1996-ban az "eperleves'' ügy néven vált közismertté. A nem megfelelő szállítás folytán több ezer ételmérgezéses fertőző megbetegedés történt, és még jelenleg is több komoly kártérítési igényt tartank nyilván az ügy kapcsán.
Ennek ellenére a JUNIOR Rt. ajánlatát, mint bizonyos intézményi étkeztetési szállításoknál az értékelt és meghatározott körben pályázat nyertese lett. Álláspontjuk szerint nem az ajánlatkérő értékelési eljárása, hanem kérelmező saját magatartása hozta hátrányos helyzetbe, amennyiben hátrányos helyzetnek minősül az, hogy részben elnyerte a szállítás jogát.
Kérelmezett a JUNIOR Vendéglátó Rt. jogorvoslati kérelmének elutasítását és a pályázat eredményének változatlanul érvényben tartását kérte. Az egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy a kérelem a döntést kifogásoló részében alaptalan. Kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő az ajánlatát a Kbt. 58. §-ban írt kötelezettség ellenére az ajánlattól eltérő céllal használta fel, amikor azokról kivonatot küldött a szolgáltatást igénybe vevő intézmények vezetői részére. A tárgyaláson kérelmező a kérelem e részétől elállt.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát. Az ajánlatkérő döntést előkészítő nem nyilvános iratainak ajánlattevők által történt megszerzése és felhasználása sértheti az esélyegyenlőséget. A tárgyaláson bizonyítást nyert, hogy az l. számú mellékletként csatolt 1997. november 25-én kelt faxot kérelmező jogosulatlanul használta fel, és abból más ajánlattevők ajánlatairól is információt szerzett. E kérelemrész visszavonása ellenére is sérelmezte kérelmező a döntés-előkészítés módját, az intézmények véleményének figyelmen kívül hagyását, ezért megállapítja a Döntőbizottság, hogy nem minősül az ajánlattól eltérő felhasználásnak, ha az ajánlatkérő önkormányzati határozatának megfelelően a döntés elkészítésre jogosultak felé továbbítja az őket érintő információkat. Az ajánlatkérő által kiadott közbeszerzési eljárásról szóló 36/1996. (VI. 24.) ÖK sz. rendelet 4. § (3) bekezdése szerint a döntést hozó bizottság nincs kötve az intézményvezetők javaslatához. A döntés előkészítése folyamatának meghatározása az ajánlatkérő jogkörébe tartozik, így nem köteles az előkészítésben részt vevőket bizottsági ülésre összehívni, a nyilatkozatok írásban is megtehetőek. Ugyanakkor az eljárás nyerteseinek megállapítására vonatkozó döntés egységes, így nem lehet sérelmezni azt, hogy a döntésre jogosult bizottság az előkészítők egyes intézményekre vonatkozó javaslatait nem minden esetben fogadta el álláspontja kialakításakor. A döntésre jogosult bizottság a Kbt. 59. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint választotta ki az eljárás nyerteseit.
Kérelmező állítása szerint ajánlatkérő nem vette figyelembe az általa ajánlott kedvezményeket. Ezen kérelemrészt sem találta megalapozottnak a Döntőbizottság, mivel az ajánlatokat megvizsgálva az abban foglaltakat az ajánlatkérő által összeállított összegzés megállapításaival egyezőnek találta.
Az értékelésről felvett részletes és teljes körű elemzés figyelemmel volt az ajánlattevők által megajánlott árra és valamennyi értékelhető kedvezményre. Az értékelés alszempontjai között első helyen szerepelt a szolgáltatás biztonsága, azaz, hogy bármilyen rendkívüli esemény (például ételmérgezés) esetén is a szolgáltatás biztonságosan megoldható legyen. Ezen körben figyelembe vették az elbírálási szempontokat. Az összegzés megállapítását miszerint "mindezeket rangsoroltan, súlyozva az ajánlati kiírás szerint egyenrangú ajánlatoknak nyilvánította az alábbi pályázatokat a következő intézményi körben:
Napköziotthonos óvodák
Gasztro-Lánc Kft.
Junior Vendéglátó Rt.
Süllős és Süllős Bt.
Általános iskolák és középiskolák:
Gasztro-Lánc Kft.
Junior Vendéglátó Rt.
Süllős és Süllős Bt.
UNI-GASZTRO Kft.
Szociális intézmények:
Junior Vendéglátó Rt.
P. Dussmann Kft.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján: "Az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette." A Kbt. 59. § (5) bekezdése szerint pedig: "abban az esetben, ha a (2)–(4) bekezdésben foglaltak alapján a nyertes ajánlat nem állapítható meg, egyenértékű ajánlatok esetén előnyben kell részesíteni – ebben a sorrendben – azt az ajánlatot:
a) mely környezetbarát védjegyhasználattal rendelkező terméket tartalmaz;
b) amikor az ajánlattevőnek a minőségbiztosítási rendszerét – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – tanúsító tanúsította".
Mivel ezen szempontok szerint sem lehetett a nyertes ajánlattevők között különbséget tenni, így a Döntőbizottság megvizsgálta, és elfogadta azt, hogy az eljárásban a legkedvezőbb ajánlati minősítést megosztva a nyertes ajánlattevők kapták, mivel a Kbt. 59. § (5) bekezdése alapján nem volt különbség a nyertes ajánlattevők ajánlatai között. Ez esetben pedig akkor jár el helyesen az ajánlatkérő, ha nyertesség arányának megfelelő tartalommal köt szerződést az egyes nyertes ajánlattevőkkel. Ha az ajánlati kiírás részajánlatok elfogadása esetén nem jelzi azt, hogy mi az a legkisebb szolgáltatási rész, melyre ajánlatot lehet tenni, akkor ezt az osztható szolgáltatás jellegéből fakadóan a kialakult kereskedelmi szállítási gyakorlatnak megfelelően az ajánlatkérő megállapíthatja. E jogát az eljárás ezen szakaszában már nem lehetett vitatni. Célszerű azonban ennek mértékét már az ajánlati kiírásban megjelölni. Több egyenértékű ajánlat esetében lehetőség van arra, hogy az ajánlatkérő mindegyik nyertessel szerződést kössön a nyertessége arányában.
A szolgáltatás oszthatóságára tekintettel ajánlatkérő lehetővé tette a részajánlattételt is, így erre is figyelemmel a részleges nyertesség megállapítása nem ütközött a Kbt. hivatkozott rendelkezésébe. A piacmegosztás a versenyhelyzet fenntartását pedig a részajánlattétel már a kiírásban lehetővé tette, így nem volt megállapítható az, hogy az értékelésnél a kiírástól eltérő szempontokat is figyelembe vett volna az ajánlatkérő. Kérelmező esetében a három részkategória vonatkozásában összesen 22 intézmény és a házi szociális gondozás (9 létesítmény) esetében nyerte el a szolgáltatás jogát, amely megfelel nyertessége arányának.
Kérelmező nyertességének aránya a három kategóriára vetítetten 36 %-os, azaz ennek megfelelően az 54 intézmény és 9 házi szociális gondozási címre figyelemmel 23 szolgáltatási helyre volt jogosult kérelmező. Ehhez képest ténylegesen nyertességi arányát meghaladóan 31 helyen jogosult szállítani, így nem megalapozott kérelmének erre vonatkozó része.
A kérelmező teljes körű ajánlatot nyújtott be, és ajánlatához feltételhez kötötten kedvezményt ajánlott meg, amikor ajánlatában azt a megállapítást tette, hogy: "amennyiben a korábbi, vagy azt meghaladó adagszámmal nyerné a pályázatot különjuttatásokat ajánl fel".
Az iratokból megállapíthatóan más nyertes ajánlattevők már részleges nyertességük esetére hasonló kedvezményeket ajánlottak meg, azaz az általuk megajánlott kedvezményeknek nem volt feltétele a korábbi piaci pozíció megtartása vagy más ajánlattevővel fennálló gazdasági kapcsolat felbontása alapján további adagszám-növekedés. E körben sem állapított meg Kbt.-be ütköző tevékenységet a Döntőbizottság.
Sérelmezte kérelmező a Kbt. 64. § (1) bekezdésében írt szabályok megsértését, mivel az eljárás befejezésekor az elbírált ajánlatokról írásbeli összegzést nem készített ajánlatkérő. E körben a Döntőbizottság megállapítja, hogy az ajánlatkérő 1997. december 9-én tartott eredményhirdetést.
A Kbt. 64. § (1) bekezdése előírja, hogy: "Az ajánlatkérőnek az eljárás befejezésekor az elbírált ajánlatokról írásbeli összegezést kell készíteni a 6. számú mellékletben meghatározott minta szerint. Ezt az összegezést az ajánlatkérő öt évig köteles megőrizni, és azt – felhívására – a Tanács rendelkezésére bocsátani." Ezen összegzést ajánlatkérő elkészítette az értékelés során, de az nem felelt meg a 6. számú mellékletben előírt pontoknak és csak 1998. január 5-én készített megfelelő összegzést. Emiatt a jogszabálysértés megtörtént, mivel ezen kötelezettségének határidőben eredményhirdetéskor – nem tett eleget ajánlatkérő.
Kifogásolta kérelmező, hogy az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyv nem felelt meg a törvény 6. sz. mellékletében meghatározott mintának.
A Kbt. 54. § írja elő, hogy az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie.
Erre figyelemmel az eredményhirdetéskor nincs jegyzőkönyvezési kötelezettsége ajánlatkérőnek, de a döntését a Kbt. 5. számú mellékletének megfelelően kell ismertetnie, és célszerű, ha ezen eljárását – külön kötelezettség nélkül is – jegyzőkönyvben rögzíti. E körben a Döntőbizottság megállapítja, hogy a döntéskihirdetési kötelezettségének csak részben tett eleget ajánlatkérő, amikor csak az eljárás nyerteseit, illetve a második helyre sorolt ajánlattevőket ismertette, az egyéb adatokat viszont nem. Fentiekre tekintettel a 6. sz. melléklet szerinti jegyzőkönyv-készítési kötelezettsége nem áll fenn ajánlatkérőnek, így emiatt jogsértést nem állapított meg a Döntőbizottság.
A Döntőbizottság viszont nem fogadta el ajánlatkérő azon védekezését, hogy az árajánlatokat a bontáskor már ismertették, így erről mindenki rendelkezett információval. Nincs mérlegelési lehetősége az ajánlatkérőnek az 5. számú mellékletben közölt adatok ismertetési kötelezettsége esetén, így a korábban már közölt adatokat is közölni kell. A Kbt. 61. § (1) bekezdés szerint: "Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést nyilvánosan hirdeti ki."
Mivel ezt ajánlatkérő nem tette, így emiatt a Kbt. 61. § (1) bekezdése megsértését állapította meg a Döntőbizottság. A döntést ugyanis a Kbt. 5. számú mellékletének megfelelően teljes egészében kell ismertetni. Nem megfelelő az ismertetés, ha az csak az első és második helyezettek ismertetésére korlátozódik.
A kérelmező ajánlatkérő eljárást lezáró döntéséről 1997. december 16-án írásbeli magyarázatot kért, melynek ajánlatkérő nem tett eleget, csupán a jogorvoslati eljárásban küldte el kérelmezőnek válaszát az eljárásról készített Kbt. 64. § (1) bekezdésében előírt 6. számú mellékletnek megfelelő tartalommal. Ezen magatartásával megsértette a Kbt. 63. § (2) bekezdését. A Kbt. e rendelkezése szerint:
"Az ajánlattevőt kérelmére a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell kizárásának, illetve ajánlata elutasításának a 64. § (1) bekezdésében megállapított írásbeli összegezés szerinti, illetőleg az előminősítési eljárásban alkalmatlanná minősítésének indokairól és a nyertes ajánlattevő személyéről."
E jogsértéssel kapcsolatban a Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő azon védekezését, hogy a kérelmező nyertességére tekintettel nem volt indokolt a tájékoztatás iránti kérelem. Az ajánlattevőt kérelmére, a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül akkor is tájékoztatni kell ajánlata elutasításának indokolásáról, ha a kérelmező ajánlata nagyobb részében nyertes lett, és csak kisebb részében került elutasításra. Ajánlatkérőt ugyanis megilleti az indokoláskérési jog részleges elutasítás esetén is.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem hozott, tekintettel arra, hogy az ideiglenes intézkedés meghozatalának 82. § (1) bekezdésében meghatározott törvényi feltételek nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a jogkövetkezményeket a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) és d) pontja szerint alkalmazta, míg a g) pont alapján kötelezte a jogsértőt az eljárási díj viselésére. Egyéb jogkövetkezményt nem alkalmazott, mivel erre kellő indokot nem látott a megállapított jogsértések csekélyebb súlyára figyelemmel.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. január 22.
Dr. Cziffra Csaba s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.
közbeszerzési biztos
