KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1751)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax: 155-5082
Ikt. sz.: D.262/19/1979
Tárgy: Bartex Kft. jogorvoslati kérelme a BM Adatfeldolgozó Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Tillmann Lajos ügyvéd (1016 Budapest Alsóhegy u. 7.) által képviselt Bartex Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1024 Budapest, Zivatar u. 5., továbbiakban: kérelmező) kérelmezőnek Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatala (1054 Budapest, Alkotmány u. 25., továbbiakban: ajánlatkérő) vállalkozással vegyes szállítási szerződés a 2380/1996. (XII. 20.) Korm. határozatban szereplő egységes, korszerű okmánycsalád kitöltésével kapcsolatos berendezések szállítása és rendszerbe állítása tárgyú közbeszerzési eljárása, továbbá Dr. Erdős Ádám (1136 Budapest, Hollán E. u. 28.) ügyvéd által képviselt Állami Nyomda Rt. (1102 Budapest, Halom u. 5., továbbiakban: nyertes ajánlattevő) ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság elutasítja.
Megállapítja, hogy az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő, valamint a nyertes ajánlattevő írásbeli észrevétele, a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok, valamint a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
A BM Adatfeldolgozó Hivatala a Közbeszerzési Értesítő 1997. október 22-én megjelent 41. számában gyorsított tárgyalásos eljárásra vonatkozó részvételi felhívást tett közzé. Az eljárásfajta alkalmazását azzal indokolta, hogy a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § a) pontja alapján már korábban nyílt eljárása eredménytelen volt, illetőleg a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján a rendkívüli sürgősség indokolta a választott eljárási fajtát.
A közbeszerzési eljárás tárgya vállalkozással vegyes szállítási szerződés a 2380/1996. (XII. 20.) Korm. határozatban szereplő egységes, korszerű okmánycsalád kitöltésével kapcsolatos berendezések szállítására és rendszerbe állítására. A beszerzés tárgyát és mennyiségét pontosan meghatározták a részvételi jelentkezés 3. a) pontjában az alábbiak szerint: képdigitalizáló, ISO 7810 szerinti ID-1., ID-2. és ID-3 méretű lézergravírozó, okmánykitöltő és OCR adat-visszaolvasó berendezések, ezeket működtető és kiegészítő egységek és szoftverek, napi 25 000 db ID-3 méretű okmánykitöltés kapacitással, 3 műszakban, 24 órás folyamatos üzemet feltételezve az ajánlati dokumentáció VIII. fejezet műszaki specifikációja szerint.
Az ajánlati felhívás 8. pontjában rögzítették a résztvevők pénzügyi és gazdasági alkalmassága, valamint műszaki képesség igazolására kért adatokat. Ezek az alábbiak voltak:
a) A számlavezető pénzintézet fizetőképesség megállapítására alkalmas nyilatkozata, amely tartalmazza a bankszámlakezelés kezdetének időpontját is.
b) Az ajánlattevő 1995. és 1996. évi éves mérlegbeszámolója, valamint – ha van – könyvvizsgáló jelentése, vagy egyszerűsített mérlege, illetve adóbevallása.
c) A Kbt. 44. § (2) bekezdés a)- e) pontok tartalmának megfelelő ajánlattevői nyilatkozatok és ismertetők.
d) A Kbt. 44. § (2) bekezdés f), h) pontok tartalmának megfelelő tanúsítványok.
e) A Kbt. 46. § (1) és (2) bekezdésének megfelelő ajánlattevői nyilatkozat és hatósági igazolások. A külföldi ajánlattevőnek a Kbt. 46. § (1) bekezdés b), d) pontja alapján értelemszerűen saját jogrendszernek megfelelő hatóságoktól kell olyan igazolásokat beszerezni, melyből megállapítható, hogy nincs 1 évnél régebben lejárt köztartozása. Köteles továbbá a többi nyilatkozatot benyújtani, és írásban közölni, hogy az országban milyen szervezet tartja nyilván a köztartozásokat.
Az ajánlatkérő a részvételi felhívás 12.3. pontjában meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő személlyel, vagy visszalépése esetén az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel köti meg a szerződést. Meghatározta továbbá az ajánlatok elbírálásának szempontjait is, fontossági sorrendben:
– műszaki megoldás,
– ajánlati ár és fizetési konstrukció,
– teljesítési határidő,
– garanciális szolgáltatások,
– referenciák,
– megújuló költségek,
– minőségi igazolások,
– ajánlattevő pénzügyi stabilitása.
Az ajánlati dokumentáció VII. fejezetében továbbá rögzítésre került, hogy milyen módon, milyen számítási mechanizmus alkalmazásával állapítja meg az ajánlatok sorrendjét.
Az alábbi cégeket hívta meg: Duna Elektronika Kft., Unisys Informatikai Rendszerek Magyarország Kft., Maurer Elektronics GmbH., Állami Nyomda Rt., Multi-polaris Kereskedelmi és Gyártó Kft., Bartex Kft., R+C Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Fabrica National Demoneda Ytimbre.
A részvételi jelentkezés beadásának határideje 1997. november hó 3. volt. Részvételi jelentkezését beadta az Állami Nyomda Rt., a Technorg Linda Kft., Bartex Kft., Sensor Kft., Unisys Mo. Kft.
Tekintettel arra, hogy a Technorg Linda Kft. nem igazolta megfelelően műszaki, pénzügyi alkalmasságát, és a Kbt. 46. § (1) bekezdés a), c), d), e) és 46. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozatok hiányosak voltak, ezért a közbeszerzési eljárás további szakaszából kizárta az ajánlatkérő.
1997. november 5-én ajánlattételre felhívta az érvényes jelentkezést beadott jelentkezőket az ajánlatkérő, s egyben rendelkezésükre bocsátotta ugyanezen a napon a részletes ajánlattételi dokumentációt is.
Az ajánlatok benyújtására, illetőleg ajánlatok bontására 1997. november 21-én délelőtt 10.00 órakor került sor közjegyző jelenlétében, melyről közjegyzői tanúsítvány készült. Ezen a napon 4 érvényes ajánlat érkezett: az Állami Nyomda (két változat), a Bartex Kft. és a Unisys Kft. ajánlata. Ekkor szóban is és később írásban is megerősítve, tájékoztatást kaptak arról az ajánlattevők, hogy kivel milyen formában kívánja az ajánlatkérő a tárgyalásokat lefolytatni.
Továbbá tájékoztatást kaptak arról is, hogy az összes ajánlattevővel történt tárgyalások befejezését követően egy összegző iratban tájékoztatást kapnak a megajánlott ajánlati árra, teljesítési határidőre vonatkozóan azzal, hogy megadott határidőn belül, ha kívánják, az ajánlatukat módosíthatják.
1997. december 1-jén az Állami Nyomdával, 1997. december 2-án a kérelmezővel, 1997. december 3-án az Unisys Kft-vel tárgyalt az ajánlatkérő az iratokhoz csatolt "tárgyalási forgatókönyvben" meghatározott formában.
A tárgyalások befejezését követően 1997. december 4-én értesítette az ajánlatkérő az ajánlattevőket az eddig megajánlott ajánlati árak és teljesítési határidők tekintetében, továbbá tájékoztatást adott arról, hogy az ajánlati dokumentáció 14. oldal 28.4 pontban foglalt banki hitelszerződés figyelembevétele mellett a nyilatkozatot kiegészíthetik 1997. december 5-ig.
1997. december 19-én került sor az eredményhirdetésre, ahol nyertesként az Állami Nyomda Maurer technológiát tartalmazó, III. fizetési ütemezés szerint 5 rész- számla esetére szóló bruttó 3 356 593 509 Ft végösszegű ajánlatát hirdették ki nyertesnek, míg a második legkedvezőbb ajánlat az Állami Nyomda alternatív Bauer és Mück technológiát tartalmazó, III. fizetési ütemezés szerinti 5 részszámla esetére szóló bruttó 2 920 555 704 Ft végösszegű ajánlata volt.
1997. december 20-án az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel megkötötte a szerződést.
A kérelmező 1997. december 17-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz.
A módosított jogorvoslati kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság "zárja ki az ajánlati eljárásból az Állami Nyomda Rt.-t, vagy a pályázatot kiíró azon határozatát, mellyel 1. és 2. helyen az Állami Nyomda Rt.-t jelölte meg nyertesnek, semmisítse meg."
Indokaként előadta, az Állami Nyomda Rt. nyertes ajánlattevő olyan szállítói tevékenységre nyújtotta be a pályázatát, melyre alapító okirata nem jogosítja fel. Ily módon az Állami Nyomda olyan tevékenységre vállalkozott, melynek végzésére jogosulatlan volt, tehát őt az eljárásból ki kellett volna zárnia az ajánlatkérőnek.
Továbbá hivatkozott arra, hogy a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő az, aki egy évnél régebben lejárt adó, illeték vagy tb- járulék, valamint elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha az ajánlattevő hitelezője az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez érdemben hozzájárult.
Tudomása szerint az Állami Nyomda Rt-nek az APEH Kelet-pesti Igazgatóságával szemben 1996. július hóban tényszerűen megállapíthatóan 1 évnél régebben lejárt adótartozása áll fenn, álláspontja szerint már nem tehetett volna ajánlatot a jelen közbeszerzési eljárásban. Előadta továbbá, hogy a Döntőbizottság előtt két esetben jogorvoslati eljárást kezdeményezett az Állami Nyomda Rt., mert őt bizonyos közbeszerzési eljárásokban az ott szereplő ajánlatkérő kizárta ezen adótartozása miatt, s ezekben az esetekben hamis nyilatkozattételre hivatkozással, hamis adatszolgáltatás miatt elmarasztalta őt a Döntőbizottság. Tekintettel ezekre a határozatokra a Kbt. 46. § (1) bekezdés d) pontjára figyelemmel a közbeszerzési eljárásban, az abból való kizárástól számított legalább 5 évig nem vehet részt, figyelemmel arra, hogy 1996. október 29-én és 1996. december 3-án kerültek ezek a határozatok kihirdetésre, és azóta 5 év még nem telt el, így az 53. § (1) bekezdés a) pontja alapján az Állami Nyomda Rt-t, mint ajánlattevőt ki kellett volna zárni az ajánlatkérőnek a jelen közbeszerzési eljárásból. Továbbá hivatkozott még arra is, hogy tudomása szerint az Állami Nyomda Rt. jogerős bírósági határozat hatálya alatt állt, mert üzletvitele körében elmarasztaló határozatot hozott jogerősen a bíróság.
Ily módon tehát a jogsértő magatartást abban jelölte meg a kérelmező, hogy az Állami Nyomda Rt., mint nyertes ajánlattevő hamis adatot szolgáltatott, akkor, amikor úgy nyilatkozott, hogy nincs adótartozása, és nem áll jogerős bírósági határozat hatálya alatt, továbbá az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőt nem zárta ki közbeszerzési eljárásból, egyrészt azért, mert adótartozása állt fenn, másrészt azért, mert jogerős bírósági határozat hatálya alatt állt, illetőleg mert őt korábban hamis adatszolgáltatás miatt az akkori közbeszerzési eljárás ajánlatkérője kizárta.
Ezen túlmenően sérelmezte még a kérelmező az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését, arra hivatkozással, hogy álláspontja szerint nem az elbírálási szempontoknak megfelelően bírálta el az ajánlatokat.
Továbbá kérte, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedést alkalmazzon, és tiltsa meg a szerződéskötést és kérte, hogy a Döntőbizottság a költségeiben is marasztalja el az ajánlatkérőt.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte alaptalanságra történő hivatkozással. Indokaként előadta, hogy álláspontja szerint ő a közbeszerzési eljárást jogszerűen folytatta le, és a döntését is jogszerűen hozta meg.
Előadta, hogy őt a Kbt. 46. §-a vizsgálata körében kizárólag csak a becsatolandó nyilatkozatok vizsgálatára, valamint az eljárás során esetlegesen tudomására jutó tények és információk vizsgálatára lehet kötelezni, döntését az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásával jogszerűen hozta meg.
Nyertes ajánlattevő ugyancsak a kérelem elutasítását kérte, alaptalanságra hivatkozással. Álláspontja szerint a bejegyzett tevékenységi köre feljogosította őt arra, hogy ezen közbeszerzési eljárásban részt vegyen. Előadta, hogy 1997. november 10-i közgyűlésen az alapszabályát módosította, és tevékenységi körét bővítette oly módon, hogy felvette az eddigieken túlmenően a hardver szaktanácsadás; szoftverkészítés szaktanácsadást, ellátást; adatfeldolgozást; adatbanki tevékenységet; és egyéb más tevékenységet is. Tehát az ajánlat benyújtásakor álláspontja szerint az Állami Nyomda Rt. rendelkezett mindazokkal a tevékenységi körökkel, amelyekre az ajánlatot benyújtotta, hiszen a cégbíróság visszamenőleges hatállyal jegyzi be ezeket a tevékenységeket.
Továbbá előadta, hogy jogerős bírósági határozat hatálya alatt nem áll. Megfelel a valóságnak, hogy egy korábbi ügyből kifolyólag az adóhatóság állítása szerint adóhátraléka keletkezett, azonban az adóhatóság határozatát bíróság előtt megtámadta, és így még nincs jogerős döntés, és nem áll jogerős bírósági ítélet hatálya alatt, ebből következően vitatja a hamis adatszolgáltatás tényét.
A kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a nyertes ajánlattevő Állami Nyomda Rt. ajánlata érvényes volt-e, illetőleg az ajánlattétele során elkövetett-e olyan jogsértést, melynek alapján a hamis adatszolgáltatást megvalósította.
Az ajánlatkérő a részvételi felhívásának 8. pontjában pontosan meghatározta azokat az adatokat, igazolásokat, amelyek a résztvevők pénzügyi és gazdasági alkalmassága, valamint műszaki képessége igazolására kért. Ezeket teljes terjedelmében az Állami Nyomda Rt. az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta.
Megállapítható volt ezekből az iratokból, hogy az Állami Nyomda részvénytársasági formában működő, létező, cégbíróság által nyilvántartásba vett jogi személyiséggel rendelkező, gazdálkodó szervezet, aki önállóan jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Az 1998. január 7-én megtartott tárgyaláson becsatolta az Állami Nyomda a Fővárosi Bírósághoz változásbejegyzés iránt benyújtott kérelmét, figyelemmel arra, hogy 1997. november 10-i közgyűlésen került módosításra az alapszabály. E szerint a tevékenységi körét bővítette, többek között így számítástechnikai információt hordozók sokszorosítása, képfelvételek sokszorosítása, hardver szaktanácsadás, szoftverkészítés, szaktanácsadás és ellátás, adatfeldolgozó tevékenységekkel. A cégbejegyzésről szóló jogszabály értelmében az alapszabály módosításának időpontjára visszamenőleges hatállyal jegyzi be a tevékenységi köröket a cégbíróság, így ténylegesen mindazokat a tevékenységi köröket tartalmazta az alapszabálya, ami egyébként képessé teheti őt a közbeszerzési eljárásban való részvételre. Ezek a tevékenységek, amelyek bejegyzésre kerültek külön hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységek, tehát a törvényi szabályozás nem követel meg külön hatósági engedélyeket ezen tevékenységek ellátására. Tehát az Állami Nyomda, az ajánlatok benyújtásának időpontjában, – figyelemmel a tevékenységi körökre –, alkalmassága nem vitatható.
A Kbt. 46. § (1) bekezdése előírja, hogy nem lehet ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban, aki b) pont szerint egy évnél régebben lejárt adó-, illeték, vagy társadalombiztosítási járulék, valamint elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha az ajánlattevő hitelezője az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.
A Döntőbizottság a becsatolt iratok alapján megállapította, hogy az Állami Nyomda Rt.-nek az APEH Kelet-Budapesti Igazgatósága felé 2 704 000 Ft adótartozása áll fenn, de a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt azonban a nyertes ajánlattevő pert indított 18.P.60.778/1994. szám alatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság, az azonban még nem jogerős.
Az 1990. évi XCI. törvény 86. § (1) bekezdése szerint az adóhatóság II. fokú jogerős érdemi határozatát a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Ugyancsak ezen törvény 86. § (2) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érinti. A végrehajtás felfüggesztéséről az adózó kérelmére végzéssel határoz.
Jelen perben azonban az Állami Nyomda Rt. kérelmére a bíróság jogerős végzésével a végrehajtás felfüggesztéséről döntött. Figyelemmel a bíróság jogerős felfüggesztő végzésére jogerős döntés irányában tehát nem tekinthető egy évnél régebben lejárt adótartozásnak.
Az iratokból megállapítható, hogy az Állami Nyomda Rt. az előbbieket jelezte az ajánlatkérő felé nyilatkozatában.
Ezt követően a Döntőbizottság vizsgálta, hogy ugyancsak a Kbt. 46. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel üzletvitele körében – 5 évnél nem régebben meghozott – jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést elkövetett-e a nyertes ajánlattevő. A kérelmező arra hivatkozott, hogy tudomása van arról, hogy jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll a nyertes ajánlattevő. A Döntőbizottság megkereste a Fővárosi Bíróság elnökét, hogy adjon tájékoztatást erről a körülményről. A bíróság nemleges tájékoztatást adott, közölte, hogy az Állami Nyomda Rt. jelenleg nem áll jogerős bírósági ítélet hatálya alatt. Azt is közölte, hogy bírósági eljárás van alperesként az Állami Nyomda Rt. ellen, azonban ezekben a peres ügyekben sem született még jogerős bírósági határozat. A Döntőbizottság egyebekben rámutat a Kbt. hatályba léptető módosított rendelkezésére, mégpedig a 94. § (3) bekezdésére, mely szerint a törvény előbb citált 46. § (1) bekezdés c) pontját a törvény hatályba lépését követően megállapított jogszabálysértés esetén lehet alkalmazni, azaz 1995. november 1-e után megállapított jogszabálysértésekre.
Egyebekben hitelt érdemlően semmiféle adat ezen túlmenően nem merült fel arra vonatkozóan, hogy jogerős bírósági ítélet hatálya alatt állna az Állami Nyomda Rt., így a Döntőbizottság elfogadta nyertes ajánlattevő nyilatkozatát és a bírósági közlést. A Kbt. 46. § (1) bekezdés d) pontja szerint közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő, aki korábbi – 5 évnél nem régebben lefolytatott közbeszerzési eljárásban – az ajánlattételkor hamis adatokat szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták.
A Döntőbizottság áttekintve az Állami Nyomda Rt.-vel kapcsolatban hozott összes határozatát megállapította, hogy azok közül egyik sem marasztalta el az Állami Nyomdát hamis adatszolgáltatás miatt, és arra vonatkozóan sem merült fel adat, hogy 1995. november 1. után bármely ajánlatkérő Állami Nyomdát az előbbiek miatt kizárta volna.
Ajánlatkérő helyesen járt el akkor, amikor az ajánlattevők által tett nyilatkozatokat valósnak fogadta el, hisz így kell eljárnia mindaddig, amíg a nyilatkozat tartalmának valódisága nem vitatható.
Ezt követően a Döntőbizottság vizsgálat tárgyává tette az ajánlatkérő döntését, és ezen belül részletekbe menően egyenként megvizsgálta az ajánlatkérő az elbírálási szempontok által történt értékelését.
Az ajánlatkérő - egybekötött - ajánlati felhívása (13. pont) és dokumentációja (VII. fejezet) a következők szerint tartalmazta az ajánlatok értékelésének, illetőleg a nyertes ajánlat kiválasztásának módját:
Az előzetes vizsgálatnak megfelelő ajánlatok ár és műszaki paramétereinek kiértékelése pontozásos rendszer alapján történik.
Az árak figyelembevétele az alábbi képlet alapján történik:
Pn = Cn *F1+Bn*F2,
ahol Cn = az egyszeri beruházás költségei,
F1 = súlyozó tényező,
Bn = a folyamatos üzemeltetés költségei 5 évre vetítve,
F2 = súlyozó tényező.
A kiadódó Pn =a kalkulált összehasonlítási ártényező.
Az F1 és F2 értékek az egyszeri és megújuló költségek súlyozó tényezői.
F1=0,6; F2=0,4;
A műszaki kiértékelés két lépésben történik.
Az első lépésben a kötelezően előírt műszaki paramétereknek való megfelelést vizsgálják.
Amennyiben az ajánlat nem ad kielégítő választ az itt fölvetett kritériumokra, az ajánlatot visszautasítják.
A kötelező műszaki szempontoknak eleget tevő ajánlatokat a műszaki pontértékelés további szempontjai alapján értékelik.
Az elért műszaki pontszám összeadással képződik:
Tn = a technikai pontok összege.
Tmax = az elérhető maximális pontszám
Pmin = a legalacsonyabb ajánlati ár
Az ár és technikai kiértékelés eredményét szállítási tételként az alábbi képlet fogja össze:
Rn=((Pmin/Pn) *X) + ((Tn/Tmax) *Y).
Az X és Y súlyozó tényezők, amelyek az ár, illetve a műszaki megoldás értékarányát határozzák meg.
Az I. fizetés ütemezés árai alapján számított Pn esetén X = 0,24;
A II. fizetés ütemezés árai alapján számított Pn esetén X = 0,28;
A III. fizetés ütemezés árai alapján számított Pn esetén X=0,3;
Y=0,7;
Rn maximális értéke lehet, abban az esetben, ha az ajánlat a legolcsóbb, és maximális technikai pontszámot éri el.
A kiértékelés szempontjai
Kötelezően teljesítendő követelmények
A VIII. Fejezet: Műszaki specifikáció Megfelelőségi nyilatkozata szerint.
Műszaki pontértékelés
Megnevezés Maximális pontszám
A specifikáció teljesítésének 300
(műszaki megoldás)
szintje és minősége
Teljesítési határidő 70
Garanciális szolgáltatások 60
Jótállás, szavatosság 20
Magyarországi szervizhálózat 20
ellátottsága
Alkatrészellátás 20
Referenciák 40
A cég magyarországi referenciái 15
A cég nemzetközi referenciái 25
Minőségi igazolások 16
Ajánlattevő pénzügyi stabilitása 14
Az ajánlati dokumentáció VII. fejezetében az ajánlatkérő rögzítette, hogy az első elbírálási szempont vonatkozásában maximálisan adható pontszám 300. A Döntőbizottság az ajánlatokat összehasonlítván az ajánlati felhívás VIII. fejezetében szabályozott műszaki specifikációk alapján megállapította, hogy mind a kérelmező, mind a nyertes ajánlata ugyanazon Maurer technológián alapuló gépet ajánlott meg, lézertechnológia alkalmazásával.
Ami a két ajánlat közötti műszaki értékelésben eltérést eredményezett, az egyrészt a kapcsolódó számítógép hálózat és a szervergépek operációs rendszerének tekintetében mutatkozott Állami Nyomda 2 operációs rendszert ajánlott, a Bartex egyet, másrészt a nyertes ajánlat komplex eszközt ajánlott, szemben a kérelmezővel, aki nem az ajánlatkérői igénynek teljeskörűen megfelelő szoftvert ajánlott, hiszen az még további átalakításra szorul, amelyet az ajánlattevő saját maga végezne.
Ez a rendszer üzembeállítási határideje, valamint annak üzembiztos működtetése szempontjából kockázatot rejt magában.
Így az ajánlatkérő által az Állami Nyomdának adott 265, Bartexnek ítélt 255 pont reálisan tükrözi a két ajánlat közötti (minimális 10 pontnyi) különbséget.
E tekintetben helyesen hozta meg döntését az ajánlatkérő.
Ezután a második szempont, az ár alapján hozott ajánlatkérői értékelést vizsgálta meg a Döntőbizottság. Ennek során a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő sajátosan értelmezte a dokumentáció I. fejezetének 28.4. pontját, mely szerint:
"amennyiben az ajánlattevő bank közreműködésével valósítja meg a szerződés teljesítését, az ajánlatok elbírálása során legfeljebb 10%-os mértékű eltérés esetén azt az árra vonatkozó ajánlatot is egyenértékűnek kell tekintetni, amelyben a közreműködő bank magyar székhelyű kereskedelmi bank és a finanszírozás formája hitelszerződés, volumene legalább a szerződéses ár 75%-a, futamideje a teljesítési időszak zárásával azonos. "A Döntőbizottság álláspontja szerint a két megajánlott bruttó ár közötti differencia a kérelmező javára 200 M Ft volt, ami a dokumentáció 28.4. pont szerinti 10%-os eltérési határon belül volt. Azonban a kérelmező OTP Bankkal kötött és a 28.4. pontban szabályozott megállapodása nem tartalmazta teljeskörűen az ajánlatkérő által kért szerződési elemeket. Ezzel szemben a nyertes ajánlattevő Postabankkal kötött megállapodása mindenben megfelelt a 28.4. pont kritériumainak.
Fentiekből következően ajánlatkérő tehát csak akkor alkalmazhatta volna a 28.4. pontban foglaltakat, ha az összehasonlítandó ajánlatok egyformán tartalmazták volna a 28.4. pontban megfogalmazott ajánlatkérői elvárásokat.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő eljárása során az Állami Nyomda 3357 M Ft-os bruttó ajánlati árát 302 M Ft-tal (9,1%-kal) csökkentette, és az értékelés folyamán végig ezzel az értékkel számolt. A Döntőbizottság ezzel szemben a 28.4. ponttal kapcsolatban korábbiakban kifejtettek miatt – azt vizsgálta meg, hogy a nyertes (valós) 3357 M Ft-os és a kérelmező (valós) 3157 M Ft-os árajánlata hogyan változtatta volna meg az öszszességében legkedvezőbb ajánlati sorrendet. Ezért a Döntőbizottság is elvégezte az értékelő számításokat.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a második elbírálási szempont (a bruttó ár) tekintetében kedvezőbb volt kérelmező árajánlata (200 M Ft-tal.). Azonban a dokumentációban közölt és kérelmező által sem vitatott számítási mód eredményeképpen ezen második bírálati szempontnál "szerzett előnye" sem tudta a többi szempontban hátrányára megállapított értékeket az összességében legelőnyösebb végeredmény tekintetében kompenzálni.
A Döntőbizottság által – a valós bruttó ajánlati árakkal – végzett számítások során az Állami Nyomda ajánlatánál kapott Rn=0,9903 érték kedvezőbb lett, mint a kérelmező Rn=0,9815 értéke.
A harmadik szempont a teljesítési határidő vonatkozásában a dokumentáció VII. fejezetében ajánlatkérő megállapította az erre adandó pontszámok maximumát, amely 70 pont volt. Tekintettel arra, hogy a teljesítés határideje kedvezőbb volt a Bartexnek, így azt 55, míg a nyertesnek 39 ponttal értékelte az ajánlatkérő. Állami Nyomda 1998. április 20–26 között, míg kérelmező 1998. március 31. és április 15. napja között kezdi a teljesítést. A teljesítést Állami Nyomda befejezi 1998. november 30-ra, addig a Bartex 1998. augusztus 19-re. Miután a teljesítés megkezdése kérelmező és nyertes részéről azonos időpontban történik, a pilot rendszer leszállítása középarányos időpontot véve 15 nappal kedvezőbb kérelmező részéről, a teljesítést pedig 103 nappal előbb befejezi a kérelmező. Minderre tekintettel ajánlatkérő ezen harmadik szempont vonatkozásában reálisan tükrözte pontozásával a két összehasonlított ajánlat különbségét.
A negyedik szempontnál a garanciális szolgáltatások tekintetében adható pontszám 60 volt. Ebből a Bartex 50-et, míg a nyertes 55-öt kapott. A kérelmező ajánlatának 137–139 oldalakon míg a nyertes ajánlattevő 160–169 oldalakon közli ezen szempontrendszerre vonatkozó részletes ajánlatát. Az Állami Nyomda ajánlata annyival kedvezőbb, hogy pl. a hibabejelentés visszaigazolását a munkarenden belül a bejelentés megérkezésétől számítva max. 4 órán belül megteszi. Kérelmező ennél hosszabb időtartamot közöl. Ugyancsak kedvezőbb, azaz rövidebb a nyertesnek a szervizszolgáltatáson belül üzemzavar elhárítására megadott kezdő és befejező időpontjai. Helytálló tehát ajánlatkérő 5 pontnyi különbségtétele a nyertes javára.
A referenciák vonatkozásában egyenértékűnek tekintette mind a két ajánlatot és mind a kettő maximális 40-40 pontot kapott.
A hatodik bírálati szempont a folyamatos üzemeltetés költségei 5 évre vetítve volt. A nyertes Állami Nyomda 80 M Ft-ban megjelölt értéke szintén kedvezőbb volt, mint a kérelmező 157 M Ft-os költsége.
A hetedik bírálati szempont vonatkozásában a két ajánlatot a felhívásban előírt minőségbiztosítási követelmények szempontjából összehasonlítva megállapítható, hogy az Állami Nyomda minőségbiztosítási elméleti felkészültsége és gyakorlata jobb. Állami Nyomda saját ISO 9001 minőségtanúsítással rendelkezik, mely magában foglalja a biztonsági nyomtatványok fejlesztését gyártását is.
Ezzel szemben a kérelmező nem rendelkezik saját minőségbiztosítási rendszerrel, ezért helytálló volt az ajánlatkérői döntés. A minőségi igazolások vonatkozásában 16 pont volt a maximum, erre 5-öt kapott a kérelmező és 16-ot a nyertes, figyelemmel arra, hogy a minőségbiztosítási rendszere kiforrottabb, egységesebb, mint a kérelmezőé. E tekintetben a Döntőbizottság ezt helytállónak ítélte meg.
Utolsó, (nyolcadik) elbírálási szempontként ajánlatkérő a pénzügyi stabilitást értékelte oly módon, hogy a maximális pontszám 14 volt. A Bartex 5-öt, a nyertes 14 pontot kapott. Ennek keretében azt vizsgálta az ajánlatkérő, hogy mennyire tőkeerős a cég, illetőleg mennyire kedvező számára a "cég volumene". A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő mind ajánlati felhívásában, mind a dokumentációjában nem részletezte, hogy ezen – egyébként közgazdaságilag tág – kategórián belül mit vizsgál, de az megállapítható volt, hogy e szemponton belül ugyanazokat az elemeket – nevezetesen: saját tőke, "cégek volumene" – vizsgálta. Miután a vizsgált jellemzők nagyságrendi eltérést mutattak a kérelmező és a nyertes között utóbbi előnyére, nem ítélhette Döntőbizottság indokolatlannak a pontkülönbséget. Pénzügyi stabilitás a pénzügyi alkalmasság körében vizsgálandó kérdés. Azonban az ajánlattevők a felhívásban és a dokumentációban szereplő elbírálási szempontokat nem vitatták, azt magukra nézve kötelezőnek fogadták el, és ennek ismeretében nyújtották be ajánlataikat. Így a döntés vizsgálatakor a Döntőbizottság abban nem foglalhatott állást – figyelemmel a jogvesztő határidőre – hogy helyes volt-e elbírálási szempontként szerepeltetetni az ún. pénzügyi stabilitást úgy, hogy ennek tartalmát ajánlatkérő sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban nem részletezte. Döntőbizottság azonban rámutat arra, hogy nem mérlegelhet szabadon az ajánlatkérő, mert mérlegelését és döntését a Kbt. szabályai, illetve előírásai kötik.
A Kbt. 34. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el, amennyiben az utóbbi megoldást választja, úgy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az általa választott elbírálási szempontot és azok fontossági sorrendjét is. Az ajánlatkérő a fenti törvényi szabályozás szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálta el az ajánlatokat. A Kbt. 59. § (1) bekezdés értelmében az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A fentiek alapján megállapítható, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló fontossági sorrendben meghatározott nyolc szempont közül a 2. és 3.-ban kérelmező ajánlata jobb volt, mint a nyertesé, az 5-ben egyforma volt, míg az 1., a 4., a 6., a 7. és 8. szempontban az Állami Nyomda ajánlata volt jobb. Ezt a dokumentációból ismert, és már korábban bemutatott képlet segítségével a Döntőbizottság által kiszámolt úgynevezett Rn-értékek minimális különbsége (0,0088) is tükrözi.
Mindezekre tekintettel az ajánlatkérő az 59. § (1) bekezdésének megfelelően hozta meg az eljárást lezáró döntését.
Minderre figyelemmel a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmét a rendelkező részben foglaltak szerint – figyelemmel a Kbt. 88. § (1) a) pontjára – mint alaptalant utasította el. A Kbt. 88. § (1) g) pontja szerint a jogsértőt kell kötelezni a költségek viselésére, miután jogsértés megállapítására nem került sor, így a költségeket a felek maguk viselik.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem hozott, tekintettel arra, hogy az ideiglenes intézkedés meghozatalának 82. § (1) bekezdésében meghatározott törvényi feltételei nem álltak fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. február 2.
Dr. Deli Betty s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi József s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
