KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1752)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 155-1337
Fax: 155-5082
Ikt. sz.: D. 3/10/1998.
Tárgy: Akadimpex Kft. jogorvoslati kérelme a Környezetgazdálkodási Intézet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
az Akadimpex Külkereskedelmi Kft., 1014 Budapest, Országház u. 30., képviseli: dr. Madari Tibor ügyvéd, 1399 Budapest, Pf. 701/29, továbbiakban: kérelmező) kérelmének, amelyet a Környezetgazdálkodási Intézet, 1054 Budapest, Alkotmány u. 29., képviseli: dr. Patay Géza ügyvéd, 1026 Budapest, Küküllő u. 1. (továbbiakban: ajánlatkérő) induktív csatolású plazma-atomemissziós spektrométer beszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. (2) bekezdésében foglaltakat, egyebekben a kérelmet elutasítja.
Kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1997. december 16-án hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásra küldött ki részvételi felhívást a Lab-Ex Kft.-nek, az Unicam Kft.-nek, a Perkin Elmer Hungária Kft.-nek és a kérelmezőnek.
A beszerzés tárgya: induktív csatolású plazma-atomemissziós spektrométer (ICP-OES), a részvételi felhívás 1. sz. mellékletében meghatározott paraméterek szerint.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 1. b) pontjában a Kbt. 70. § d) pontjában foglaltakkal indokolta a választott tárgyalásos eljárás szükségességét.
A részvételi jelentkezés határideje 1997. december 18. 12.00 óra volt. Az ajánlat benyújtására, valamint az ajánlatok nyilvános bontására ugyancsak ezt a határidőt jelölte meg.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 10. pontjában – egyebek között – meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevővel kíván szerződést kötni. Az értékelési szempontok fontossági sorrendje: 1. a berendezés műszaki tulajdonságai a felhasználásra tekintettel; 2. az ár; 3. a berendezés referenciái a környezetvédelem területén.
Ajánlatkérő – ugyancsak ebben a pontban – közölte, hogy az eljárás egyes időpontjairól a továbbiakban közvetlenül ad tájékoztatást.
A beszerzés tárgyára a következő négy ajánlattevő nyújtotta be ajánlatát határidőre: a Perkin Elmer Hungária Kft., az Unicam Magyarország Kft., a kérelmező és végül a Perkin Elmer International Inc. Rotkreuz Branch Svájcból.
Ajánlatkérő 1997. december 22-én 15.00 órakor hirdetett eredményt, amely szerint az ajánlatok közül első helyen a Perkin Elmer International Inc. Rotkreuz Branch (a továbbiakban: nyertes), második helyen a Perkin Hungária Kft. ajánlatát fogadta el.
Ajánlatkérő a szállítási szerződést még ugyanezen a napon megkötötte a nyertessel.
Kérelmező 1997. január 5-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, amelyben – az 1998. január 26-i tárgyaláson tett módosítást követően – előadta, hogy ajánlatkérő jogsértő módon folytatta le közbeszerzési eljárást, mert a bontás és az eredményhirdetés közötti időintervallumban az ajánlattevőkkel nem egyformán tárgyalt, nem egyformán kezelte ajánlataikat és – előbbiekre való tekintettel – nem biztosította az ajánlattevők esélyegyenlőségét. Továbbá ajánlatkérő megsértette Kbt. 59. § (1) bekezdését, tekintettel arra, hogy közbeszerzési eljárásának nyerteseként nem azt hirdette ki, aki összességében számára a legmegfelelőbb ajánlatot tette. Tekintettel arra, hogy ténylegesen nem tárgyalt kérelmezővel, ajánlatkérő megsértette a Kbt. 26. § (5) és 71. § (5) bekezdésében foglaltakat is.
Kérelmező sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő nem tartotta be az ajánlattételi határidőt, és ezzel megsértette a Kbt. 47. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat.
Ajánlatkérő továbbá olyan ajánlattevőt hirdetett ki nyertesnek, aki a közbeszerzési eljáráson nem vehetett volna részt, mert nem volt a meghívottak között, ezzel megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontját is. Kérte a jogsértés megállapítását és a 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megtérítését.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy a Budapesti Vegyiművek garéi telephelyén a szennyezőanyagok minden korábbinál nagyobb mértékben veszélyeztetik a vízbázist, ezért döntött úgy a KTM, hogy az elengedhetetlenül szükséges műszerpark beszerzése tovább nem halogatható, s 1997. december 11-én kelt, KFHKB/2/1243/1997. számú levelében kérte ajánlatkérőtől a mérésekhez szükséges műszerek rendkívüli sürgősséggel történő beszerzését, amelyhez 50 millió forintot biztosított. Az ajánlatkérő a KTM levele, valamint a szorító költségvetési szabályozás alapján úgy ítélte meg, hogy a műszerek beszerzésére a Kbt. 70. § d) pontja alapján tud közbeszerzési eljárást lefolytatni. E speciális műszerek kínálati piaca igen szűk, ezért úgy döntöttek, hogy a piac valamennyi lehetséges résztvevőjét felkéri, hogy vegyen részt a közbeszerzési eljárásokban, annak érdekében, hogy quasi nyílt eljárást folytasson le.
Európában 4 cég jöhetett szóba e műszer értékesítése vonatkozásában: a Labex Kft., a Perkin Elmer Hungária Kft., az Akadimpex Kft., valamint az Unicam Kft. Ez a 4 cég kapta meg a részvételi felhívást, akiknek a közbeszerzés tárgyát képező műszer paramétereit jól ismerte. Azért adott a meghívó levélnek "részvételi felhívás" címet, hogy a Kbt. mellékletének felhasználásával elősegítse és pontosítsa az ajánlatok egységes tartalmát. Figyelembe véve, hogy ez tárgyalásos eljárás volt, nem sértette meg az esélyegyenlőséget. Miután a Kbt.-nek a tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályai nem írják elő, hogy a tárgyalást milyen formában kell folytatni, az ajánlatok bontását követően a részvételi felhívást és az ajánlatokat egybevetve a döntéshez szükséges valamennyi lényeges és részletes feltétel megvolt, ezért külön szóbeli tárgyalásokat nem folytatott le egyetlen ajánlattevővel sem. Az elbírálási időszakban az Unicam cég részéről egy információkérés volt a bontáskor elhangzott árakról, amelyet megadott, a svájci Perkin Elmer cég pedig írásban módosította ajánlatát. Ajánlatkérő e cselekményeket nem tekintette tárgyalásnak.
A Kbt. 26. § (5) bekezdése alapján ugyanis az ajánlatok módosítása az ajánlattevőnek törvényes joga, ezért a módosított ajánlatot vette figyelembe ajánlatkérő a végső elbírálás során. A többi ajánlattevő sem volt elzárva ettől lehetőségtől, ők azonban nem éltek ezzel.
Mivel a Kbt. 26. § (5) bekezdése a legszorosabb összefüggésben van a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakkal, minden tekintetben és minden alkalommal azonos esélyt biztosított valamennyi ajánlattevőnek.
Kérelmező által a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontjában terhére megjelölt jogsértés elsődlegesen elkésettség miatt, másodlagosan megalapozatlanság miatt kérte elutasítani. Indokolásul előadta, hogy e kérelem elkésett, mert a svájci Perkin Elmer ajánlatáról kérelmező az ajánlatok bontásának időpontjában tudomást szerzett. Megalapozatlanság indokául azt jelölte meg, hogy a Magyar Köztársaság kereskedelmi képviseletei pont azért munkálkodnak, hogy a külföldi cégek időben és megfelelően tájékozódjanak mindenfajta magyarországi piaci kereslet vonatkozásában, tehát a Perkin Elmer képviseletének meghívása egyben az anyacég meghívását is jelentette. Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy a kérelmező által jogsértésként megjelölt Kbt. 47. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak feléje való megfogalmazása fogalmilag kizárt, ugyanis ezen rendelkezések a tárgyalásos eljárásra nem vonatkoznak.
Ajánlatkérő a kérelmező Kbt. 59. § (1) bekezdésében foglaltak megsértésével kapcsolatban előadta, hogy a kérelmező ajánlatát, annak műszaki tartalma alapján érvénytelennek is tekinthette volna. Miután az első elbírálási szempont éppen a műszaki tartalom volt, mégis értékelte az ajánlatot. Ugyanis neki – a dokumentáció szerint is – olyan műszerre volt szüksége, amely gyorsan, kis térfogatból elemez, és lehetővé teszi akár néhány év múlva is egy esetlegesen akkor észre nem vett, vagy figyelmen kívül hagyott komponens kimutatását. Ezzel szemben kérelmező egy szekvens készüléket ajánlott, amely a fenti igénynek nem felelt meg.
A nyertes szimultán készülékével, ami egy szilárdtest-detektoros készülék, gyakorlatilag 3 perc alatt a periódusos rendszer ICP-vel mérhető összes elemét detektálni tudja; addig ez egy szekvens készülékkel igénybe vehet 20-25 percet, és lényegesen nagyobb térfogatmennyiséget igényel. Előbbiekben kifejtettek, illetve a többi bírálati szempont szerint végzett, értékelése alapján úgy nyilatkozik, hogy nem sértette meg a Kbt. 59. § (1) bekezdését sem.
Fentiek alapján ajánlatkérő kérte a Döntőbizottságot, hogy részben elkésettség miatt, részben megalapozatlanság miatt a kérelmet utasítsa el.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból és a tárgyaláson elhangzottak alapján megállapította, hogy a kérelem részben megalapozott.
A Döntőbizottságnak először azt kellett megvizsgálnia, hogy a kérelem jogvesztő határidőn belül került-e előterjesztésre.
A Kbt. 79. § (5) bekezdése kimondja, hogy az eljárás megindítása az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított hatvan napon belül kérhető, illetve kezdeményezhető. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárás "részvételi felhívás" című tárgyalásra szóló meghívásával indult, amelyet kérelmező 1997. december 16-án kézhez vett. Kérelmező jogorvoslati kérelmét 1997. december 30-án 12.20-kor faxon továbbította a Döntőbizottság felé, mely kérelem azután 1998. január 5-én – 1998. első munkanapján – hivatalosan is iktatható volt. A Döntőbizottság előbbiek alapján megállapította, hogy a kérelem – a legkorábbi közbeszerzési eljárási cselekmény vonatkozásában is – a jogvesztő határidőn belül (1997. december 31.) került benyújtásra, ezért a kérelem nem elkésett.
Ezt követően a Döntőbizottság folytatta a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálatát. Megállapította, hogy ajánlatkérő a megjelölt közbeszerzési eljárási fajták közül a hirdetmény közzététele nélküli, Kbt. 70. § d) pontja szerinti tárgyalásos eljárást választotta.
A Kbt. a tárgyalásos közbeszerzési eljárás szabályait részben az eljárások általános szabályaival – alapelvi szinten –, részben az eljárás fajta speciális szabályaival állapítja meg.
Az alapelvi szabályozás szerint a tárgyalásos eljárásban köteles az ajánlatkérő biztosítani a verseny tisztaságát, a nyilvánosságot és az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára [Kbt. 24. § (1)–(2) bekezdései]. Az eljárásfajta sajátos szabályozása szerint a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről, ennek során a felek nincsenek kötve az ajánlataikhoz, az eljárásra egyébként – ha e törvény másként nem rendelkezik – a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni [Kbt. 26. § (5)–(6) bekezdései].
A Kbt. 71. § (5) és (6) bekezdései tartalmazzák a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásra vonatkozó sajátos szabályokat. Ezek szerint az ajánlatkérő az általa kiválasztottakat közvetlenül hívja meg tárgyalásra és az eljárás eredményét közzéteszi a Közbeszerzési Értesítőben.
A jelen tárgyalásos eljárásban a részvételi felhívás előírta, hogy a részvételi jelentkezések és egyben az ajánlatok beadási határideje 1997. december 18. 12.00 óra. Ezen időpontban sor került az ajánlatok bontására és az ajánlatkérő ekkor közölte az ajánlattevőkkel az eredményhirdetés időpontját is. Az ajánlatkérő az iratok és a saját nyilatkozatai szerint nem szándékozott ténylegesen tárgyalni, az írásban beadott ajánlatok alapján akarta döntését meghozni. E körülményt az ajánlattevők is ismerték. Ajánlatkérő nem is hívott meg senkit tárgyalásra. A svájci Perkin Elmer cég azonban az ajánlatok beadását követően írásban módosította ajánlatát, és az eredetinél kedvezőbb ajánlati árat ajánlott meg. Az ajánlatkérő ezt a szerződési feltételt módosító nyilatkozatot elfogadta, a továbbiakban végleges ajánlatnak ezt tekintette, majd az eljárás nyerteséül is ezt a céget hirdette ki. A többi ajánlattevőt – köztük kérelmezőt – sem az ajánlatmódosítás tényéről, sem annak tartalmáról nem tájékoztatta. Megállapítható volt az is, hogy az ajánlatkérő kifejezte a felhívásával és az eredményhirdetésre szóló levél átadásával, hogy a bontás és az eredményhirdetés között a közbeszerzési eljárásban más eljárási cselekményre nem kerül sor. Az ajánlattevők ennek tudatában tekintették véglegesnek a beadott ajánlatukat.
A Kbt. szabályai szerint a tárgyalásos eljárásnak éppen az a lényege, hogy a szerződéses feltételek rugalmasan alakíthatók tárgyalások sorozatával egészen az eljárás befejezéséig. Végső soron azt, hogy melyik ajánlat lesz a legelőnyösebb, a tárgyalások befejezésével lehet csak eldönteni, ugyanis mindaddig bármelyik fél ajánlatát módosíthatja, kedvező és kedvezőtlen feltételeket egyaránt megváltoztathatja.
E szabályok szerint a tárgyalásos eljárásban bármilyen formában folyhat a tárgyalás – szóban vagy írásban – a lényeg a szerződési feltételek módosításának lehetősége, amelyet egyformán kell valamennyi ajánlattevő számára biztosítani.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő nem azzal követett el jogsértést, hogy ténylegesen nem tárgyalt az ajánlattevőkkel, azaz tárgyalásra meg sem hívta őket. Ilyen ,,tárgyalásnak" minősül magának az ajánlatnak a befogadása is és "tárgyalás"-nak minősül az ajánlat írásban történő módosítása is. A tárgyalásos eljárásban az ajánlattevők nincsenek kötve ajánlatukhoz, tehát nem kifogásolható az ajánlat módosítása és ezen módosítás elfogadása sem. Azonban, ha az ajánlatkérő ilyenformán tárgyalást folytat az ajánlatok bontását követően, akkor az esélyegyenlőséget mindvégig biztosítania kell az ajánlattevők számára.
Jelen esetben a nyertes írásban benyújtott ajánlatmódosítása tárgyalásnak minősül, ha pedig erre az egyik ajánlattevővel sor került, akkor a többieknek is biztosítani kell a tárgyalás lehetőségét. A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő védekezését, amely szerint a többi ajánlattevő is megtehette volna azt, hogy megkeresi őt az ajánlata módosításával.
Az ajánlatkérő kötelessége, hogy a közbeszerzési eljárásban biztosítsa az ajánlattevők esélyegyenlőségét, csak ő van olyan helyzetben, hogy rendelkezések érvényesülését biztosítsa. Jelen ügyben akkor járt volna el szabályosan, ha a svájci cég ajánlatmódosítását követően a többi ajánlattevővel közli, hogy nekik is lehetőségük van végleges ajánlatot tenni, azaz bármelyik szerződési feltételt módosíthatják – és az így nyert végleges ajánlatokat bírálja el. Mindezeket ajánlatkérő elmulasztotta, ezzel a többi ajánlattevőt hátrányos helyzetbe hozta, tehát megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdését.
Kérelmező ugyanakkor megalapozatlanul kifogásolja a jelen eljárásban alkalmazott ajánlattételi határidő rövidségét. A Kbt.-nek a nyílt eljárásra vonatkozó és az ajánlattételi határidőt meghatározó szabályai a hirdetmények közzétételének napjára utalással tartalmaznak előírást, ezért a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban e szabályok nem alkalmazhatóak.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja kimondja, hogy érvénytelen az ajánlat, ha azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni. A Döntőbizottság a nyertes ajánlatát megvizsgálva megállapította, hogy az érvényes volt. Ugyanis a svájci Perkin Elmer cég a magyarországi képviseletén – Perkin Elmer Hungária Kft. – keresztül jogosan vett részt a közbeszerzési eljárásban.
A Döntőbizottság végezetül azt vizsgálta meg, hogy ajánlatkérő azt az ajánlattevőt hirdette-e ki nyertesnek, aki összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette számára. A Döntőbizottság összehasonlítva a nyertes és a kérelmező ajánlatát megállapította, hogy ajánlatkérő az úgynevezett részvételi felhívásának – módosított – mellékletében részletesen meghatározta az általa beszerezni kívánt 1 db induktív csatolású plazma-atomemissziós spektrométer (ICP-OES) műszaki paramétereit és azt, hogy a műszernek milyen feladatok elvégzésére kell alkalmasnak lennie.
A fontossági sorrendben első szempont a "beszerzés műszaki tulajdonságai a felhasználásra tekintettel" volt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy míg a nyertes által ajánlott Perkin Elmer Optima 3200 típusú spektrométer a megkívánt műszaki paramétereknek mindenben eleget tesz, addig a kérelmező IY 238 ULTRACE típusú készüléke a detektor vonatkozásában nem felelt meg a kiírásnak. Ajánlatkérő jogosan értékelte nyertes ajánlatát a műszaki paraméterek szempontjából magasabb pontértékkel (50), mint kérelmezőét (10).
A sorrendben második bírálati szempont az ajánlati ár volt. Ajánlatkérő kérelmező ajánlati árát (25,5 M Ft) a készülék teljesítőképességét figyelembe véve "rendkívül magasnak" ítélte, a nyertes (21,3 M Ft.) árát pedig ugyancsak a teljesítőképesség figyelembevételével rendkívül kedvezőnek, ezért kérelmező 27 pontot, nyertes 30 pontot kapott. E szempont értékelésénél Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő számolt a nyertes illeték- és áfamen-tességével, amely az oktatási, a tudományos, és kulturális jellegű tárgyak behozataláról szóló Lake Success-i egyezményt kihirdető 1979. évi 12. törvényen alapszik.
A harmadik bírálati szempont, a berendezés referenciái a környezetvédelem területén" volt.
E szempont értékelése során figyelemmel arra, hogy kérelmező ajánlata 37 nevesített címet, nyertesé 26 ausztriai és 480 további nevesített címet tartalmazott, kérelmező 12 pontot, nyertes 20 pontot kapott ajánlatkérőtől. A nyertes tehát mindhárom szempont alapján egyenként is jobb ajánlatot nyújtott be, mint kérelmező.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező az ajánlatban vállalt szerződési feltételeket ugyan módosíthatta volna, azonban azt a berendezést, amelyet megajánlott, már nem volt módja egy másikkal helyettesíteni.
Ajánlata műszaki tartalmához ugyanis még a tárgyalásos eljárásban is kötve van az ajánlattevő, miután a műszaki tartalom nem tartozik a megváltoztatható szerződési feltételek közé. A jogorvoslati eljárásban bebizonyosodott, hogy a kérelmező által ajánlott készüléket az ajánlatkérő semmi esetre sem fogadhatta el, mert az nem felelt meg a felhívásban részletezett műszaki követelményeknek.
Erre tekintettel az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb és a felhívásban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot fogadta el, ezért nem sértette meg a Kbt. 59. § (1) bekezdésében foglaltakat.
Fentiekben részletezettek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja alapján, a kérelemnek részben helyt adott, egyebekben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, mint megalapozatlant, a rendelkező részben foglaltak szerint elutasította.
A Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy az ajánlatkérő által elkövetett jogsértés nem volt hatással az eljárást lezáró döntésre, ezért bírságot nem alkalmazott.
A Döntőbizottság a kérelemben foglaltaknak részben helyt adott, és a jogsértést megállapította, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdésének g) pontja alapján kötelezte az ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. február 19.
Hámori András s.k. Dr. Deli Betty s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
