KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1793)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 155-1337
Fax: 155-5082
Ikt. sz.: D. 19/12/1998.
Tárgy: Dorogi Környezetvédelmi Egyesület, valamint Reinger Recycling und Ensorgung kérelme a Budapesti Vegyiművek Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Bencze László Tamás, 1126 Budapest, Nárcisz u. 10. ügyvéd által képviselt Dorogi Környezetvédelmi Egyesület, Dorog, Esztergomi u. 1. (továbbiakban I. sz. kérelmező), Kovács József, 7621 Pécs, Tímár u. 2. által képviselt Reinger Recycling und Ensorgung, D–79793. Wutschingen, Industrie str. 4. (továbbiakban II. sz. kérelmező), a dr. Szenczi Géza, 1193 Budapest, Lónyay u. 54. ügyvéd által képviselt Budapesti Vegyiművek Rt., 1476 Budapest, Illatos út 19–23. (továbbiakban: kérelmezett) "környezetvédelmi feladatok kárelhárítás, lokalizáció és kárfelszámolás ellátására BNRT Garéj, Szalánta, Bosta térségben található tetra-klór-benzol (TCB) gyártási desztillációs üstmaradékot tároló garéi tárolótelepre és területen kívül mintegy 50 hektár területen" tárgyában kiírt közbeszerzési eljárás ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság elutasítja.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy az eljárás során felmerült költséget a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmezők jogorvoslati kérelme, írásbeli észrevételek, a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok és egyéb okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
A 2320/1997. (X. 15.) Kormányhatározat végrehajtásával a Budapesti Vegyiművek Rt. (továbbiakban: BV Rt.) számára megteremtődtek a feltételek a garéi hulladéktárolóban található veszélyes klór-benzol-hulladék által okozott környezeti károk kármentesítésével kapcsolatos munkálatok elvégzéséhez és 1998. december 31-i határidővel történő végrehajtásához. A kormány határozatának megfelelően a pénzügyi források 1,8 Mrd Ft BV Rt. által felvehető banki hitel és a Központi Környezetvédelmi Alap (KKA) által biztosított 0,9 Mrd Ft viszsza nem térítendő támogatás formájában állnak rendelkezésre. A banki hitelre a kormány vállalt garanciát, kamatait a KKA fedezi.
A BV Rt. a kormányhatározatban, valamint a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 17.010-70/1997. sz. határozatában foglalt kárelhárítási feladatok – mintegy 5000 tonna veszélyes hulladék – az erősen szennyezett talaj ártalmatlanítása, mintegy 11 000 tonna hulladék átcsomagolása, a tároló és környezete talajának folyamatos tisztítása a teljes ártalmatlanításig – végrehajtásához, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) figyelembevételével a munkafolyamatok elvégzésére hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást hirdetett meg a Kbt. 70. § d) pontjára alapítva.
A részvételi felhívásában a beszerzés tárgyát az alábbiak szerint határozta meg: vállalkozási szerződés – környezetvédelmi feladatok – kárelszállítás, lokalizáció és kárfelszámolás – ellátására a BN Rt. (Garé, Szalánta, Bosta térségben található) tetra-klór-benzol (TCB) gyártási desztillációs üstmaradékot tároló garéi tárolótelepre és területén kívül mintegy 50 hektár területen. Ezen komplex tevékenységen belül a felhívás az alábbi részajánlattétel tárgyát képező – részfeladatokat határozta meg:
4.1. pont a kárelhárítás keretén belül
a) A tároló területén földtakarás nélkül deponált hulladékból – a jelenlegi csomagolóeszközökkel együtt – és a hordókból kifolyt hulladékkal erősen szennyezett talajból akkora mennyiség (5000, de minimum 2000 tonna) elszállítása és ártalmatlanítása, amely biztosítja a kárelhárítás után a tároló területén maradó hulladék további környezetszennyezést kizáró módon történő elhelyezéséhez szükséges terület kialakítását. Ennek keretében feladat:
– szállításra előkészítés a helyszínen az átvétel mennyiségi elszámolását biztosító hídmérleg (50 tonnás) telepítésével,
– szállítás az ártalmatlanítás helyére,
– ártalmatlanítás.
b) A tároló területén – átmenetileg – maradó hulladék tervezett elhelyezési területén a szennyezett talaj ártalmatlanítása
– a határérték felett szennyezett talaj (földtani közeg) kitermelése,
– tisztítása.
A kérelmezett előírta, hogy amennyiben a b) szerinti szennyezett talaj tisztítása (részben vagy egészben) a helyszínen történik, a kezelő munkaterület helyigényét az a) és b) szerinti feladatokhoz tartozó mennyiségmeghatározásoknál figyelembe kell venni.
4.2. pont lokalizáció keretén belüli tevékenységet szabályozta:
a) A később ártalmatlanításra kerülő hulladék és a helyszínen azonnal nem kezelhető, erősen szennyezett talaj átcsomagolása a környezeti elemek veszélyeztetésének, szennyezésének kizárásával úgy, hogy azokat az ártalmatlanításig a környezetszennyezés kizárásával lehessen tárolni és az ártalmatlanítás keretében esetleg szükséges elszállítás ne igényelje a csomagolás bontását.
b) Az a) szerinti feladatok végrehajtásához megfelelő csomagolóeszköz biztosítása (gyártás, beszerzés, helyszínre szállítás stb.). Követelmény, hogy a csomagolóeszköz:
– a hulladék anyagának és a külső hatásoknak oly mértékben álljon ellen, hogy min. 10 évig megőrizze folyadék- és légzáróságát,
– ne korlátozza semmilyen potenciális ártalmatlanítási technológia alkalmazhatóságát,
– biztosítsa – szükség esetén – a hulladék további átcsomagolás nélküli szállíthatóságát.
c) Az átcsomagolt hulladékot határértéket meg nem haladó szennyezettségű, illetve a már megtisztított területeken kell elhelyezni, oly módon, hogy a kialakítandó depónia a hulladék kémiai hatásainak ellenálló, folyadékzáró padozatú, ellenőrző szivárgóval ellátott legyen.
d) A lerakó területén a c) szerinti depónia kialakításához szükséges területen 2–7 m mélységig szennyezett talaj (földtani közeg) szennyezettségtől függő ártalmatlanítása, illetve megtisztítása (talaj kitermelése, átmeneti deponálása a folyamatosan végrehajtandó tisztításig).
e) Az átcsomagolás végrehajtása a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül és az átcsomagolt hulladék c) szerinti depóba rakása.
f) A tároló területén kívüli szennyezett terület ártalmatlanítása a megadott határértékig.
A terület nagysága kb. 50 ha, ennek pontos lehatárolása folyamatban van.
4.3 pont kárfelszámolás területén elvégzendő feladatokat rögzítette
a) A tároló területén – a 4.1 és 4.2 feladat végrehajtást követően megmaradó teljes hulladékmennyiség ártalmatlanítása, továbbá a szennyezett talaj (földtani közeg) határértékig történő megtisztítása.
b) A tároló és a tárolón kívüli terület teljes kármentesítése, rekultivációja.
4.4 pontban előírta a kérelmezett, hogy az ajánlattevő a 4.1.–4.3. pontokban megadott alkalmazandó megoldásoktól eltérő feladat végrehajtására is pályázhat, a kitűzött célállapot, továbbá a tárgyra vonatkozó összes jogi szabályozás betartása mellett.
A résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága, valamint a műszaki képessége igazolására adatokat kért a kérelmezett az alábbiak szerint.
Pénzügyi és gazdasági alkalmasságának igazolására:
– mérlegadatok az előző 2 évre vonatkozóan, az 1997. évi nyitómérleg,
– pénzintézeti nyilatkozat a fizetőképességről,
– 30 napnál nem régebbi cégkivonat,
– nyilatkozat a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint,
– hatósági igazolások arról, hogy nincs a Kbt. 46. § (1) b) pontjában meghatározott köztartozása,
– nyilatkozat arról, hogy vele szemben nem áll fenn a Kbt. 46. § (1) a), c), d) és e) pontjaiban foglalt kizáró ok,
– nyilatkozat arról, hogy a cégben a magyar tulajdon és munkaerő aránya mekkora.
Műszaki alkalmasság igazolása
– a Kbt. 44. § (2) bekezdésének a), b), és d) pontjai szerint.
– a veszélyes hulladékok kezelésére, szállítására vonatkozó engedélyek (igazolások), továbbá nyilatkozat arról, hogy az alkalmazni javasolt technológiához, kármentesítési eljáráshoz kapcsolódó magyar, illetve külföldi engedélyeket beszerzi a teljesítési határidő betartása mellett.
A kérelmezett meghatározta felhívásában az ajánlatok elbírálásának szempontjait oly módon, hogy a részvételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el és egyben meghatározta az értékelési szempontokat fontossági sorrendben.
– Az ajánlat szakmai tartalma, megvalósíthatósága, kidolgozottsága.
– Az ajánlattevő szervezet, valamint a munkában részt vevő szakértők felkészültsége, referenciák.
– Az ajánlat szerinti megoldások költséghatékonysága.
– Az ajánlattevő pénzügyi megbízhatósága a beküldött anyag alapján.
Többváltozatú ajánlattételi és rész-ajánlattételi lehetőséget biztosított és tájékoztatást adott arról, hogy a meghívott ajánlattevőkkel tárgyalást kíván folytatni.
A kérelmezett 50 céget kért fel ajánlat benyújtására. Tizennégy ajánlat érkezett, melyből 11 ajánlatot értékelt érvényesnek. Az érvényes ajánlatot beadó cégekkel 1998. január 13-án és 1998. január 14-én tárgyalt. Az eredményhirdetésre 1998. január 19-én került sor.
Az ajánlatkérő döntését az alábbiak szerint hozta meg:
A 4.4. a 4.1–4.3 pontokban megadott, valamint a 4.1+4.2 pontjára vonatkozóan nem ítélt elfogadhatónak egyetlen pályázatot sem, ezt eredménytelennek nyilvánította.
A 4.1 pontban szereplő 3000 tonna magas klórtartalmú hulladék ártalmatlanítása tekintetében nyertes a Betonút Rt. által vezetett TCB Konzorcium 199 E Ft/t vállalási árral.
A 4.1. b) 8500 tonna szennyezett talaj értékhasznosítására adott ajánlatok alapján legjobb és így nyertes a CEVA Kft. 15 E Ft/t vállalási áron, második EL-GOSCAR Kft., harmadik a PORR Kft.
A 4.2. pontban meghatározott 25 100 tonna magas klórtartalmú hulladékra és szennyezett talajra vonatkozóan nyertes a AGM Betonelemgyártó Rt. 64 500 Ft/t vállalási áron, míg második helyezett a PORR Kft.
A 4.2. pontban meghatározott maximum 6000 tonna alacsony szennyezőanyag-koncentrációjú talaj (3000 ppm alatt) ártalmatlanítása tevékenység tekintetében nyertes a BIO-FERMENTA Kft. és Facultator Kft. alkotta konzorcium 9460 Ft/t vállalási áron, a második az ELGOSCAR Kft., a harmadik a PORR Kft.
A Betonút Rt. által vezetett TCB konzorcium megbízást kapott a végrehajtandó kárelhárítási és lokalizációs munkálatok koordinálására. Dorogi Környezetvédelmi Egyesület l. sz. kérelmező 1998. január 26-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét.
Kérte annak megállapítását, hogy a kérelmezett eljárása során jogsértően járt el, semmisítse meg az eljárást lezáró döntést, kötelezze az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére, valamint kérte, hogy a Döntőbizottság tiltsa meg a szerződés megkötését.
Indokaként előadta, hogy a Kbt. 24. § (1) bekezdés szerint az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
Nem biztosította az ajánlatkérő az eljárás lezáró döntésével a verseny tisztaságát, mert olyan ajánlatot nyilvánított nyertesnek, amely nem teljesítette maradéktalanul a részvételi felhívásban foglalt feltételeket. Betonút Rt. alvállalkozója, a Dorogi Hulladékégető Rt. nem igazolta a pénzügyi, műszaki, gazdasági alkalmasságát és a 14.2. pontban meghatározott műszaki alkalmassági feltételeknek álláspontja szerint nem tud eleget tenni. A kérelmezett közbeszerzési eljárást lezáró döntése veszélyezteti a város egészséges környezetét, a város lakóinak egészségét, amelyhez való jogot az Alkotmány 18. § és 70/D § deklarál.
II. sz. kérelmező 1998. január 30-án terjesztette elő jogorvoslati kérelmét, melyben kérte a közbeszerzési eljárást lezáró döntés megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, valamint 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre kötelezését kérelmezettnek. Indokaként előadta, hogy álláspontja szerint nem lett volna lehetősége a kérelmezettnek a részajánlatok elbírálására, hanem komplexen bírálhatta volna el az ajánlatokat. Álláspontja szerint az ő ajánlata teljes körű volt és a legelőnyösebb, az általuk vállalt tevékenység költségessége is kedvezőbb volt, külföldön történő égetésre vonatkozó engedéllyel is rendelkeznek.
Sérelmezte továbbá, hogy a felhívás 4.1. pontja 5000–3000 tonna között mennyiség hulladék ártalmatlanításának feladatát tartalmazta és egyéb mennyiségi mutatókra még csak utalás sem történt. Álláspontja szerint kérelmezett lényeges információkat visszatartott.
Kérelmezett érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelmek elutasítását kérte alaptalanságra hivatkozással. Álláspontja szerint jogszerűen került lefolytatásra a közbeszerzési eljárás.
Nem sértette meg a Kbt. 24. §-át, hiszen legszélesebb körben hirdette meg az eljárást, 50 céget meghívott és döntését is a jogszabálynak megfelelően hozta meg, szem előtt tartva a felhívását és dokumentációt.
Betonút Rt. által vezetett konzorcium műszaki alkalmasságát megfelelően igazolta. Döntésük során az öszszességében legelőnyösebb ajánlatot választották ki jogszerűen.
Egyéb érdekelt Betonút Rt. I. sz. kérelem elutasítását kérte elsődlegesen ügyféli minőség hiánya miatt, másodlagosan alaptalanság címén.
Álláspontja szerint Kbt. 73. § (3) bekezdésére figyelemmel nem igazolta, hogy jogát vagy jogos érdekét sérti jelen ügyben hozott döntés.
A nyertes nem a Betonút Rt., hanem az általa vezetett TCB Kárelhárító Konzorcium, tagjai Geohidroterv Kft., Terszal Szövetkezet, Dorogi Hulladékégető Kft.
Álláspontja szerint a döntést a bírálóbizottság, akiknek tagjai a Környezet és Területfejlesztési Minisztérium, Országos Közegészségügyi Intézet, Budapesti Vegyiművek Rt. képviselői voltak, jogszabálynak megfelelően hozták meg.
Ártalmatlanítást végző Égetőmű rendelkezik az illetékes környezetvédelmi hatóság H-42571-5/97. sz. határozattal meghosszabbított H-10456-5/94 engedélyeivel.
A Dorogi Hulladékégető-mű részére kiadott környezetvédelmi hatóság H 42531-6/97 sz. határozathoz engedélyezett kapacitás évi 25 000 t/év. A megsemmisítendő mennyiség 3000 t. Megfelelő megsemmisítő kapacitással rendelkezik, ezt alátámasztja a szakértői bizottság értékelése is.
A Pyrus KTM Kft. írásbeli nyilatkozatában maga is vitatta az eljárást lezáró döntés jogszerűségét.
A Döntőbizottság megállapította, hogy mind az I-es, mind a II-es számú kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy jogosult volt-e I. sz. kérelmező a jogorvoslati kérelem benyújtására, azaz rendelkezett-e ügyféli képességgel. A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő, vagy az olyan egyéb érdekelt (továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti. Jelen esetben ugyan a kérelmező nem ajánlatkérő és nem ajánlattevő, de jogát vagy jogos érdekét érinti jelen közbeszerzési eljárás, hiszen a Környezetvédelmi Egyesületnek a gondjaikra bízott érdekek, azaz a környezetvédelmi érdekek hatékony védelme a feladata és így a környezethez való jog, az egészséghez való jog, ezen közbeszerzési eljárást lezáró döntés az általuk védett érdeket érinti. A törvény egyébként sem határozza meg pontosan az egyéb érdekeltek kategóriáját, ezért ezt a jogi technológiát igen tágan szükséges értelmezni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint I. sz. kérelmező rendelkezik ügyfélképességgel, tehát benyújthatta jogorvoslati kérelmét.
Ezt követően a Döntőbizottság vizsgálata tárgyává tette a I. sz. kérelmet. E körben megvizsgálta, hogy a 4.1. a) pontban nyertes Betonút Rt. és közös ajánlattevő a Dorogi Hulladékégető Rt. rendelkezik-e a felhívás 14.1. és 14.2. pontjában szereplő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki alkalmasság igazolására kért nyilatkozatokkal, engedélyekkel.
A 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékokra, valamint az azokkal kapcsolatos tevékenységekre, valamint a veszélyes hulladékok tulajdonosaira és birtokosaira terjed ki. Ezen jogszabály 14. § (1) bekezdése kimondja, hogy a veszélyes hulladék tulajdonosa a veszélyes hulladékok kezelését csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezheti. A környezetvédelmi hatóság jogosult a kezelési technológia ellenőrzésére, és a kezelési engedélyben foglaltaktól történő jelentős eltérés esetén köteles a kezelés folytatását határozatban felfüggeszteni. Döntőbizottság a jelen jogszabály szerint megvizsgálta, hogy a nyertes ajánlat rendelkezik-e ezen tevékenységhez szükséges hatósági engedélyekkel.
Magát a hulladékégetést közös ajánlattevők egyike, a Dorogi Hulladékégető Kft. végzi. A becsatolt cégkivonatból megállapítható, hogy bejegyzett gazdasági társaság, akinek tevékenységi körébe többek között bejegyzésre került a veszélyes hulladékok kezelése is.
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség H-42531-6/97. sz. határozatában – 1997. november 12. – a Dorogi Hulladékégető Kft. részére engedélyt adott veszélyes hulladékoknak a Kft. székhelyével megegyező telephelyén történő átvételére és kezelésére, valamint veszélyes hulladékok ártalmatlanítására az összeg, veszélyes hulladék mennyiségét 25 000 tonna/évben határozta meg.
Rögzítette továbbá határozatának mellékletében azoknak az anyagoknak a körét; melyekre az engedély vonatkozik, így a klórbenzolok tartalmú hulladékokat is.
Dorog Város Jegyzője 3694/6/97. sz. határozatában megadta a Dorogi Hulladékégető Kft.-nek mint építtetőnek a salaktároló medencék töltésmagasítására vonatkozó használatbavételi engedélyt véglegesen.
A Kbt. 33. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag az e törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását. A kérelmezett ezt a fenti jogszabályhelyre figyelemmel megfelelően előírta és nyertes ajánlattevő ezen alkalmasságát megfelelően igazolta.
A fentiekre tekintettel tehát mindazokkal az érvényes hatósági engedélyekkel rendelkezett a Dorogi Hulladékégető, amelyek megléte alapján ezen tevékenység folytatására alkalmasnak kellett tekinteni. Ezen túlmenően egyéb engedélyek meglétét nem írta elő a kérelmezett és jogszabály sem írta elő kötelező erővel. A hatósági engedély az égetési technológiára tartalmaz előírásokat, de az elégetésre kerülő szennyezőanyag komponenseinek arányára nem tartalmaz megkötöttségeket. Ugyanakkor a hulladékégetés technológiai kibocsátásáról jogszabály rendelkezik. A 11/1991. (V. 16.) KTM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeit e rendelet melléklete határozza meg.
Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata mennyiben felelt meg az első elbírálási szempont, azaz az ajánlat szakmai tartalma megvalósíthatósága és kidolgozottsága tekintetében.
A becsatolt ajánlatokból megállapítható volt, hogy 1996. évben garéi hulladék tekintetében a Dorogi Hulladékégető Kft. telephelyén próbaégetéseket végeztek. Ennek során a kft. a garéi hulladék bekeverési arányát változtatva végezte az égetést és a kibocsátási értéket a hatóság mérte.
A kísérleti égetés programja a következő volt:
– alapállapot-mérés a hulladék input max. 2 tömeg % klórtartalma mellett,
– hulladék input 6 tömeg % klórtartalommal (ezen belül 4% klórbenzol hulladék),
– hulladék input 8 tömeg % klórtartalom (ezen belül 6% klórbenzol hulladék),
– hulladékinput 12 tömeg % klórtartalommal (ezen belül 10% klórbenzol hulladék).
A füstgáz vizsgálatának eredménye az egyes szennyező anyagokra az alábbiak szerint foglalható össze:
– a sósavtartalom a normál üzemi állapotban még 12%-os klórinput mellett is az 50,0 meg/Nm3-es határérték alatt volt,
– a dibenzo-dioxin és dibenzo furán tartalom nagyságrenddel határérték alatti volt,
– a klórinput növelése nem volt hatással a távozó szén-monoxid, kén-dioxid hidrogén-fluorid tartalomra,
– a nitrogén-oxidok és egyéb szennyező anyagok tartalma határérték alatt maradt,
– a füstgáz szilárd anyagtartalma a 6 és 8%-os klórinput mellett az alapálláspontnak megfelelő volt, a 12%-os klórinput mellett azonban jelentősen (határérték fölé) emelkedett.
A kísérleti égetés eredményeként úgy döntöttek, hogy zsákos porleválasztót létesítenek, amelyre a Dorog Város Jegyzője az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség az első fokú tűzvédelmi hatóság és az ÁNTSZ Dorog Városi Intézete szakhatósági hozzájárulása mellett 5962/2/96. számmal 1996. július 3-án építési engedélyt adott ki a zsákos porleválasztó berendezés megvalósításához. Ennek megvalósítására 1996. év második felében került sor. A próbaégetés bizonyította, hogy zsákos porleválasztó berendezés beépítése előtti időszakban, 1996. évben 8 tömeg százalékos klórbetáplálással egyéb klórtartalmú hulladékok égetése mellett az égetőműben 200 tonna/hónap mennyiségű garé klórbenzol hulladék ártalmatlanítása lehetséges. A zsákos porleválasztó berendezés beépítése utáni időszakban alkalmassá válik 4800-5000 tonna/év klórbenzol hulladék fogadására. Ez a mennyiség több, mint amire az ajánlata vonatkozott, ugyanis aszerint 3000 tonna garéi hulladék fogadását vállalta. Tekintettel a korábbi próbaégetésre és az időközben végrehajtott műszaki fejlesztésére a Dorogi Égetőmű Kft. 1997. évtől – saját nyilatkozata szerint – 4800-5000 tonna klórbenzol hulladékot tud fogadni. A mérési adatokat és a hatósági engedélyeket becsatolta, ennek alapján nem merült fel a vizsgálat során adat arra vonatkozóan, hogy ezeket valósnak nem lehet elfogadni. Így olyan adat sem merült fel, amely kétségbe vonná azt a vállalását, mely szerint 3000 tonna garéi hulladék elégetésére képes. Az érvényben lévő jogi szabályozás értelmében a veszélyes hulladék égető tevékenységét a hatóság folyamatosan ellenőrzi, így ha valamilyen szabálytalanságot észlel, nyilván megteszi a szükséges intézkedését, melynek során felfüggesztheti az égetőmű tevékenységét.
A Döntőbizottság nem tudta elfogadni a kérelmező által Lábody József szakértő által becsatolt "szakvéleményt", mivel az egyébként sem mond ellent a kérelmezett eljárást lezáró döntéséhez alapul szolgáló műszaki véleménynek.
Ily módon tehát a kísérleti égetés eredményei bizonyították, hogy a 4 tömegszázaléknál magasabb klórinput mellett teljesíteni tudja az égetést a Dorogi Hulladékégető, tehát ezekből az adatokból megállapítható, hogy az ajánlati felhívás dokumentációban szereplő paramétereknek megfelelő ajánlatot nyújtott be alvállalkozóként a Dorogi Hulladékégető Kft.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel az I. sz. kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján, mint alaptalant utasította el.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálata tárgyává tette a II. sz. kérelmet a közbeszerzési eljárást lezáró döntés vonatkozásában.
Az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást hirdetett meg. Ezen eljárás- fajtát figyelembe véve a Kbt. 71. § (5) bekezdése szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérő az általa kiválasztottakat közvetlenül hívja meg a tárgyalásra. A Kbt. 26. § (5) bekezdése értelmében a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltéte-leiről. Ennek során a felek nincsenek kötve a Kbt. 50. §-ban meghatározott módon a szerződés tartalmára vonatkozó ajánlataikhoz. Ha a törvény másképp nem rendelkezik, ezen eljárási fajtára is a nyílt eljárás szabályait kell egyebekben alkalmazni.
Az ajánlatkérő biztosította a részvételi felhívásában a rész-ajánlattételi lehetőséget. Így ennek figyelembevételével nemcsak joga, hanem kötelezettsége is volt, hogy a rész-ajánlattételi lehetőségre figyelemmel a részajánlatok vonatkozásában az ajánlatokat összehasonlítsa.
A Kbt. 60. § (1) bekezdése szerint eredménytelen az eljárás, ha a d) pont szerint: az egyik ajánlattevő sem tett az ajánlati felhívásban foglaltaknak, az ajánlatkérő részére megfelelő ajánlatot.
A becsatolt iratokból megállapítható volt, hogy a II. sz. kérelmező komplex ajánlatot tett a közbeszerzési eljárás tárgyának egészére, majd pedig a szóbeli tárgyaláson 4.1. a) részre elkülönítetten is tett részajánlatot.
Az ajánlatkérő elbírálási szempontonként megvizsgálta mindösszességében a 4.4 pontra és részekre figyelemmel is az ajánlatokat. Mind az egyes részekre, mind a komplex feladatra vonatkozóan megállapította, hogy ki adta összességében a legkedvezőbb ajánlatot, illetőleg ki adta a második legkedvezőbb ajánlatot. Ezt követően az ellenszolgáltatás teljes összege szerint is megvizsgálta az ajánlatokat a döntéshozó. Egymás mellé rendelte az adatokat és megállapította a rangsort ajánlati ár és pontszám szerint végkövetkeztetéseivel.
Megállapítható volt, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi forrás korlátozott volt, így komplexitásában megállapíthatta a 4.4 pontra figyelemmel a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontjára az eljárás eredménytelenségét. Egyébként a rangsorba állított ajánlatok mindegyikének költségvonzata meghaladta a rendelkezésre álló forrás mértékét.
A 1998. január 13.–14. napokon megtartott tárgyaláson fajlagos ár megállapítását kérték az ajánlattevőktől a 4.1. a) pontban meghatározott tevékenységre. Ezen fajlagos árat vizsgálták a 3. elbírálási szempont, azaz az ajánlat szerinti megoldások költséghatékonysága körében. A fedezet szempontjából történt vizsgálódás eredménye az volt, hogy olyan magas összegeket jelöltek meg az ajánlattevők, amelyek nem voltak elfogadhatók a fedezet szempontjából. Tény, hogy az elbírálási szempontok összessége szerint a II. sz. kérelmező volt jobb, de az ő megadott ajánlati bekerülési költsége olyan mértékű volt, amelyre figyelemmel a kérelmezett nem rendelkezett elegendő fedezettel.
A becsatolt bírálati dokumentációból megállapítható volt az is, hogy a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján nyilvánította az ajánlatkérő eredménytelennek az ajánlati felhívás 4.4 pontja, illetőleg a 4.3 pontja, a 4.1 és a 4.2 pontja tekintetében az ajánlatokat. Mint ahogy már korábbiakban kifejtette a Döntőbizottság, lehetősége volt és egyben kötelessége is a kérelmezettnek ezt követően a részajánlatok összehasonlítására. Így a Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmezett 4.1. a) pontban meghatározott II. sz. kérelmező tevékenységével kapcsolatos döntését és megállapította, hogy helyes volt a kérelmezett döntése, amikor második helyre rangsorolta II. sz. kérelmezőt.
A Kbt. 38. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevő – a dokumentáción kívül további tájékoztatást kérhet írásban az ajánlattételi határidő lejárta előtt. A rendelkezésre álló iratokból megállapítható volt, hogy a fenti törvényi lehetőségén kívül még konzultációs lehetőséget is biztosított a kérelmezett, az ajánlattevők részére tehát ezen alkalomkor, illetőleg a tárgyaláson is lehetősége lett volna ajánlatának pontosítására, illetőleg módosítására, valamint információ kérésére. Nem fogadható el azon II. sz. kérelmező állítása, hogy lényeges információkat visszatartott volna ajánlatkérő, hiszen a fentebb kifejtett lehetőségek álltak rendelkezésére, azok megszerzésére.
A szóbeli tárgyaláson meg kellett adni fajlagos árral kapcsolatos ajánlatot, tehát itt tisztázhatóvá váltak a tevékenységgel kapcsolatos pontos paraméterek.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a II. sz. kérelmező kérelmét is a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján mint alaptalant elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján a jogsértőt kötelezheti eljárási díj és költségek viselésére. Miután azonban jogsértés megállapítására nem került sor, így az eljárás során felmerült költséget a felek maguk viselik.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, tekintettel arra, hogy annak Kbt. 82. § (1) bekezdésben foglalt törvényi feltételei nem álltak fent.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. február 20.
Dr. Deli Betty s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
