KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1818)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax: 155-5082
Ikt. sz.: D.253/13/1997.

Tárgy: Medicor Kft. jogorvoslati kérelme az Ajka Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

Medicor Orvosi Kéziműszer Gyártó és Forgalmazó Kft. (4027 Debrecen, Füredi út 98., továbbiakban: kérelmező) kérelmére, melyet a Veszprémi Beruházási Vállalkozási és Befektetési Rt. (8200 Veszprém, Radnóti tér 2/A) által képviselt Ajka Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal (8400 Ajka, Szabadság tér 12., a továbbiakban: ajánlatkérő) orvosi eszközök beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel a Kbt. 59. § (1) bekezdés első fordulatának rendelkezését, ezért vele szemben 500 000 Ft, azaz ötszázezer forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be, és ugyanezen határidőn belül a kérelmező részére összesen 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, írásbeli észrevételek, a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok és egyéb okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő Ajka Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala nyílt közbeszerzési eljárást indított a Közbeszerzési Értesítő 1997. október 1-én megjelent 38. számában. A beszerzés tárgya és mennyisége az alábbiak szerint került meghatározására:
1 db sebészeti képerősítő, 1 db műtőasztal, 1 db altatógép, 3 db őrző monitor, 3 db sebészeti szívó, 1 db nagy frekvenciás vágó, 1 db mennyezeti műtőlámpa, 2 db vizsgálólámpa, 1 db ágytálmosó, különböző kézi műszerek.
Az ajánlatkérő lehetőséget adott a részajánlat-tételre is.
Az ajánlati felhívásában, illetőleg a dokumentációjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, amelyek a következők voltak:

1. három hónapnál nem régebbi cégkivonat, vagy ennek hiányában a cégjegyzék bíróság által hitelesített példánya,

2. számlavezető pénzintézet nyilatkozata az ajánlattevő fizetőképességéről,

3. a Kbt. 46. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti hatósági igazolások és nyilatkozatok,

4. a Kbt. 44. § a) és d)–f) pontjaiban meghatározott igazolások a teljesítés alkalmasságára vonatkozóan,

5. ORKI-engedélyek.
Rögzítette továbbá az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálási szempontjait oly módon, hogy összességében a legelőnyösebb ajánlat alapján választja ki a nyertes ajánlatot, megadta az elbírálási szempontok fontossági sorrendjét is, melyek a következők voltak:

1. műszaki tartalom,

2. beszerzési ár,

3. teljesítési határidő,

4. garancia és szervizfeltételek,

5. üzemeltetési költségek,

6. referenciák.
Az ajánlatok felbontására az ajánlati felhívásban meghatározott időpontban 1997. november 18-án került sor, ahol kézi műszerek vonatkozásában ajánlatot adott be az Aphamia Kft., Biomedical Kft., Medicor Kft., Heim Kft., Mediszer Kft., AESCULAP Medical Kft., Allegro Kft.
Az ajánlatkérő 1997. november 18-án eredményt hirdetett és M01-81 kézi műszerekre a Mediszer Kft-t hirdette ki nyertesnek. Az eredményhirdetésen a kérelmező nem jelent meg az ő számára 18-án az eredményhirdetésről szóló jegyzőkönyvet megküldte az ajánlatkérő, melyet kérelmező 1997. november 21-én vett kézhez.
Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a szerződést megkötette.
A kérelmező 1997. december 8. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. A kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság elsődlegesen semmisítse meg a közbeszerzési eljárást lezáró döntést, másodlagosan, amennyiben már a szerződés létrejött, úgy állapítsa meg ajánlatkérő jogsértését, és kötelezze az eljárás során felmerült 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére. Kérelme indokaként előadta, hogy tudomása szerint a nyertes ajánlattevő nem rendelkezik a kézi műszerek vonatkozásában ORKI engedéllyel, s ennek alátámasztására becsatolta az ORKI-tól beszerzett nyilatkozatot, melyben az ORKI ezt a tényt megerősítette. Előadta, hogy ezen túlmenően magát a döntést is vitatja, mert a legjobb ajánlatot, legalábbis ár szempontjából, ő adta, szemben a nyertes ajánlattevővel.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, elsődlegesen elkésettségre való hivatkozással, míg másodlagosan alaptalanság címén. Előadta: álláspontja szerint a kérelmező jogorvoslati kérelme elkésett, hiszen ő már 1997. november 18-án tudomást szerzett arról, hogy ki lett a nyertes ajánlattevő, és már azt megelőzően is tudta, hogy nem rendelkezik ORKI- engedéllyel a nyertes ajánlattevő, így a szubjektív határidő kezdő időpontja november 18-a volt. Így az eredményhirdetés időpontjához képest a jogorvoslati kérelem elkésett. Nem vitatta, sőt maga is elismerte, hogy a nyertes ajánlattevő nem rendelkezett ORKI engedéllyel, azonban arra hivatkozott, hogy a nyertes vállalta a közbeszerzési eljárást befejező döntés során megkötött szerződésben, hogy a teljesítés időpontjára ezt beszerzi, azaz az engedélyt csatolni fogja. Előadta továbbá, hogy az összességében a legelőnyösebb ajánlatok elbírálása szempontjából választották ki a nyertes ajánlattevő ajánlatát, összességében ő bizonyult a legkedvezőbbnek.
Az egyéb érdekeltként nyilatkozatot tett a nyertes ajánlattevő Mediszer Kft., ő ugyancsak elkésettségre hivatkozással, illetőleg alaptalanság címén kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Az ajánlatkérővel hasonló indokokra alapítva előadta: álláspontja szerint az ORKI-engedély meglétével azonos értékűnek tekinthető az ISO 9001 és a TÜV vizsgálati anyag, így az ORKI-engedély meg nem léte azzal, hogy annak beszerzése folyamatban van, nem kizárási ok. Azt azonban maga is elismerte, hogy ORKI-engedéllyel az ajánlat benyújtásakor nem rendelkezett. Egyéb érdekeltként észrevételt tett a Biomedical Kft., aki előadta, az ajánlati felhívásban szerepelt az ORKI-engedély megléte, azonban amennyiben nyilatkozik arról az ajánlattevő, hogy az engedélyezés folyamatban van, s vállalja a megadott engedély beszerzését, az áru leszállításáig, ez lényegében elfogadható.
A kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a jogorvoslati kérelem a törvényes határidőn belül érkezett-e. A Kbt. 79. § (5) bekezdése értelmében az eljárás megindítása az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 60 napon belül kérhető, illetve kezdeményezhető. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A becsatolt iratokból megállapítható volt, hogy az eredményhirdetésre 1997. november 18-án került sor. A kérelmező ezen nem volt jelen, így a jegyzőkönyv részére postázásra került, melyet ő állítása szerint 21-én vett kézhez. A Döntőbizottság a kérelmező állítását valósnak elfogadta, hiszen azt nem vitatta az ajánlatkérő maga sem. Kérelmező arra hivatkozott, hogy eredményhirdetés napján telefoni úton erről őt tájékoztatta, azonban ezzel kapcsolatos bizonyítást nem tudott felajánlani, így a Döntőbizottság a kérelmező állítását a tudomásszerzés időpontjáról az 1997. november 21. napjában elfogadta. A rendelkezésekre álló iratokból az is megállapítható volt, hogy a jogorvoslati kérelmét a kérelmezőt 1997. december 5-én már postára adta. A Kbt. 25. §-a meghatározza, hogy a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben a törvény ezt kifejezetten megengedi. Jelen esetben így a Döntőbizottságnak figyelembe kellett venni az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló többször módosított 1957. évi IV. tv. határidő-számítására vonatkozó rendelkezéseit, így a hivatkozott törvény 39. § (1) bekezdés 3. pontja értelmében a postán küldött beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja.
Elfogadta a Döntőbizottság a kérelmező előadását, és megállapította, hogy a 15 napos határidőn belül, azaz a 14. napon adta postára a jogorvoslati kérelmét, így az elkésettnek nem tekinthető.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgálgatás összegére. Második bekezdés szerint az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát, az erre vonatkozó igazolásokat csatolni kell. Az ajánlatkérő magában az ajánlati felhívás 11. pontjában foglaltak szerint ORKI engedélyeket kért, mely igényét megerősítette az ajánlati dokumentációban is. Az ajánlatkérő és maga a nyertes ajánlattevő is elismerte ennek hiányát, így különösebb bizonyítást e tekintetben a Döntőbizottságnak nem kellett folytatnia, ily módon tehát megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen volt. A Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja ugyanis kimondja, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatkérőnek az ORKI-engedély hiányát észlelnie kellett volna, és az érvénytelen ajánlatot ki kellett volna zárnia a közbeszerzési eljárás további szakaszából. A törvény 53. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki részéről a kizáró ok az eljárás alatt következett be. A (2) bekezdése kimondja: az eljárás további szakaszában nem vehet részt, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak. Az ajánlatkérő ezen érvénytelen ajánlatot nem zárta ki, hanem azt elbírálta, és nem csak elbírálta, hanem egyben nyertessé is nyilvánította.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott feltételek alapján a legkedvezőbb ajánlatot tette, és mivel érvénytelen ajánlatot bírált el, és hirdetett ki nyertesként, az ajánlatkérő nem csak a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját, hanem a Kbt. 59. § (1) bekezdés 1. fordulatát is megsértette. Úgy a Döntőbizottságnak azt már nem kellett vizsgálnia, hogy jobb volt-e a nyertes ajánlata a kérelmezőéné,l mivel érvénytelen ajánlata nem alkalmas az összehasonlításra.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja szerint megállapította a jogsértést.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint 500 000 Ft bírságot szabott ki, mert így ítélte meg, hogy ez a mértékű – a törvényben minimum öszszegként meghatározott – bírságösszeg áll arányban az ajánlatkérő által elkövetett jogsértés súlyával.
Kötelezte a jogsértőt a Döntőbizottság, hogy 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat a Kbt. 88. § (1) g) pontja alapján a kérelmezőnek fizessen meg.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 1998. február 12.

Dr. Monory Bulcs s. k. Dr. Deli Betty s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Divinyi József s. k.
közbeszerzési biztos

 

index.html Fel