KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1819)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax: 155-5082
Ikt. sz.: D.271/9/1997
Tárgy: P. Dussmann Kft. jogorvoslati kérelme a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
P. Dussmann Kft. (1088 Budapest, East-West Business Center, Rákóczi út 1–3., továbbiakban: kérelmező) kérelmezőnek a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (1135 Budapest, Szabolcs u. 33–35., továbbiakban: kérelmezett) ajánlatkérő egészségügyi intézmény területén, valamint külső részlegeinél található, az ajánlati dokumentációban specifikált épületek napi, heti, havi, illetve időszakos takarítási munkáinak elvégzése tárgyában indult közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság elutasítja.
Megállapítja, hogy a jogorvoslati eljárás során felmerült díjat és költséget a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottsághoz a kérelmező jogorvoslati kérelme, a kérelmezett írásbeli észrevétele, a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok, valamint egyéb okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
A kérelmezett a K. É. 1997. évi október 22-én megjelent 41. számában nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett meg az ajánlatkérő egészségügyi intézmény területén, valamint külső részlegeinél található, az ajánlati dokumentációban specifikált épületek "egészségügyi és nem egészségügyi" napi, heti, havi, illetve időszakos takarítási munkáinak elvégzésére. A közbeszerzési eljárás lebonyolításával a kérelmezett a Novo-Trading Kereskedelmi Kft-t bízta meg.
Az ajánlattevő a kért szolgáltatás egy részére is benyújthatta ajánlatát, azonban azzal a feltétellel, hogy az ajánlat egy adott munkavégzési hely tekintetében csak teljes szolgáltatásra tehető.
A teljesítés határidejét a kérelmezett úgy állapította meg, hogy a szolgáltatás nyújtását az ajánlatok elbírálását követően 1998. január 1-én kell megkezdeni és 3 évig kell biztosítani az ajánlati dokumentáció részét képező szerződéses feltételek szerint meghatározott folyamatos teljesítéssel.
Az ajánlattételi határidő az ajánlati felhívás K. É.-ben történő megjelenését követő naptól számított 41. nap, azaz 1997. december 2. napja volt.
Az ajánlatok elbírálásának szempontjait az ajánlati felhívás 13. pontja határozta meg oly módon, hogy az ajánlatkérő a benyújtott ajánlati felhívásban, valamint a dokumentációban foglaltaknak megfelelő ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontja alapján bírálja el, megadva az elbírálási szempontok fontossági sorrendjét az alábbiak szerint:
– az ajánlott szolgáltatás teljesítéshez rendelkezésre álló géppark,
– az ajánlatkérő működésével összefüggő speciális igények teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek fennállása,
– referencia egészségügyi intézmények részére nyújtott hasonló tárgyú szolgáltatásokról,
– az ajánlattevő által biztosított kereskedelmi és egyéb kondíciók,
– az ajánlatkérő által a jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képező takarítási tevékenységgel foglalkoztatott munkavállalók ajánlattevő által történő részbeni átvételére/alkalmazására történő javaslatok és annak költségvonzata,
– az ajánlatkérő által fizetendő ellenszolgáltatás mértéke.
Az ajánlattételi határidőig 1997. december 2-ig az alábbi cégek nyújtották be ajánlatukat: Proficomfort Kft., P. Dussmann Kft., Geg és Társai Kft., Comatech Hungária Kft., Futureclean Kft., Glanc Kft.
Az eredményhirdetésre az ajánlatok felbontásának napját követő 14. nap, azaz 1997. december 16-án 10.00 órakor került sor, ahol nyertesként hirdette ki a kérelmezett a Proficomfort Kft. 2. számú ajánlatát, amely vállalási ára 1998. január 1-től 1998. december 31-ig szóló teljesítésre 6 800 000 Ft/hó/áfa, 1999. január 1-től 2000. december 31-ig tartó teljesítéssel 7 820 000 Ft/hó/áfa árral.
Míg a második legjobb ajánlattevő a Geg és Társai Kft. volt. A szerződést a nyertes ajánlattevővel a kérelmezett 1997. december 17-én megkötötte.
A kérelmező törvényes határidőn belül jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, módosított jogorvoslati kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban Kbt.) 88. § (1) bekezdés d) pontja szerint állapítsa meg a kérelmezett jogsértését, valamint az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére való kötelezését kérte a kérelmezettnek.
Indokaként előadta, hogy sérelmesnek tartja a ké-relmezett eljárást lezáró döntését. Álláspontja szerint az ajánlattevők közül ő rendelkezik a legnagyobb számú és legkorszerűbbnek tekinthető gépparkkal, mivel fő tevékenységük egyike az egészségügyi intézmények, valamint középületek részére történő takarítási szolgáltatás. Jelentős nemzetközi hálózattal rendelkező P. Dussmann konszern tagja, rendelkezésükre állnak mindazok a speciális szakismeretek és tapasztalatok, amelyek biztosítják, hogy az egészségügyi intézményekben kialakított sajátos követelményrendszernek megfelelően biztosítsák a takarítási szolgáltatást. Továbbá álláspontja szerint összességében is ő adta a legkedvezőbb ajánlatot. Ily módon tehát a kérelmezett nem az ajánlati felhívásban szereplő értékelési szempontok szerint hozta meg eljárást lezáró döntését, hanem annak mellőzésével.
A kérelmezett a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, megalapozatlanságra hivatkozással. Álláspontja szerint ők a Kbt. előírásainak megfelelően hozták meg a döntésüket, az előzetesen az ajánlati felhívásban és a dokumentációban megadott elbírálási szempontoknak megfelelően, ily módon kedvezőbbnek ítélték összességében a nyertes ajánlattevő ajánlatát a kérelmezőénél.
Egyéb érdekeltként a Csomagtech Hungária Kft. írásbeli nyilatkozatában előadta, hogy az ő álláspontja szerint is jogszabálysértően járt el a kérelmezett, és nem a megadott elbírálási szempontok szerint bírálta el az ajánlatokat, s így nem a legelőnyösebb ajánlat került kiválasztásra.
A kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
A Döntőbizottságnak az eljárása során vizsgálnia kellett, hogy a kérelmezett a közbeszerzési eljárást lezáró döntése, azaz a nyertes kiválasztása a Kbt. szabályai szerint, figyelemmel az ajánlati felhívására – megfelelően történt-e.
A Kbt. 34. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy b) az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
A kérelmezett a 34. § (1) bekezdés b) pontját választotta. Eszerint erre figyelemmel a 34. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásában meghatározni a választott elbírálási szempontokat, és ugyanezen törvényhely (3) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, az ennek megítélésére szolgáló szempontok fontossági sorrendjét is meg kell határozni.
A rendelkezésre álló iratokból a Döntőbizottság megállapította, hogy a fenti törvényi szabályozásnak megfelelően járt el a kérelmezett. Hiszen meghatározta mind az elbírálási szempontokat, mind azok fontossági sorrendjét.
Ezt követően a Döntőbizottság vizsgálata tárgyává tette, hogy valóban figyelembe vette-e a megadott elbírálási szempontokat, illetőleg azok fontossági sorrendjét a kérelmezett az ajánlatok értékelése során.
Megállapítható volt a rendelkezésre álló iratokból, hogy az ajánlati dokumentáció részét képezte az ún. minősítési kérdőív. Ez a kérdőív tartalmazta minden egyes ajánlattevő gépparkjára vonatkozó adatait. A kérelmezett ezen kérdőíven szereplő gépparkra vonatkozó adatokat hasonlította össze az ajánlattevők esetében. Helyesen értékelte az első elbírálási szempontot akkor, amikor a géppark vonatkozásában azonos színvonalúnak tekintette mind a nyertes ajánlattevő, mind a kérelmező ajánlatát, hiszen számottevő lényegi tartalmi különbség a két géppark között nem kerülhetett megállapításra.
A második elbírálási szempont tekintetében a kérelmezett vizsgálta a cég állandó alkalmazottainak számát továbbá, hogy az ajánlattevő rendelkezik-e állandó alkalmazottakkal, akik a takarítási tevékenységet végzik, valamint rendelkeznek-e állandó szállító kapacitással és rendelkeznek-e Budapesten raktározási kapacitással [minősítési kérdőív 1. oldal 5. a) pont, 3. oldal 6. pont, 4. oldal 7.8. pont].
A kérelmezett helyesen mérlegelte az ajánlatokat akkor, amikor azonos színvonalúnak tekintette mind a két ajánlatot, hiszen mindegyik rendelkezik takarító személyzettel, szállító kapacitással, raktározási kapacitással. Számottevő különbség e tekintetben nem volt megállapítható a két ajánlat között. Így azonos szintűnek tekintette helyesen mind a két ajánlatot az ajánlatkérő.
A referenciák, mint elbírálási szempont vizsgálata körében a kérelmezett a minősítő kérdőív 1. oldal 7. pontjában szereplő cég bruttó forgalma forintban meghatározott értékének egészségügyre vonatkozó részét vizsgálta. A nyertesnél 1994-ben ilyen nem kerül megjelölésre, 1995-ben 76 M Ft, 1996-ban 222 M Ft. A kérelmezőnél 1994-ben 258 M Ft, 1995-ben 534 M Ft, 1996-ban 807 M Ft (kerekítve).
Ezen értékelési szemponton belül vizsgálták továbbá a referenciát. E körben nem a referenciák mennyiségét, hanem minőségét vizsgálták. A kérelmező referenciái, főleg az 1995–96. évre vonatkoznak, 3 referencia vonatkozott az 1997-es évre, míg a nyertesé főleg az 1997-es évre irányuló adatokat tartalmazott. Ezen túlmenően vizsgálták a referencialistán szereplő cégeket, intézményeket: némelyikében személyes bejárást is végeztek és a helyszínen tapasztaltakat, illetőleg az ott megkérdezett szakemberek véleményére alapítva értékelték ezen kérdéskört.
Mind a nyertes, mind a kérelmező vonatkozásában olyan intézményeket vizsgáltak a referencia körében, akik hasonlóan működnek, mint amelyekre vonatkozóan az ajánlatokat kérték.
Minőségileg jobbnak ítélték a nyertes ajánlattevő referenciáját, és itt külön kiemelték a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház írásbeli tájékoztatást, aki közölte, hogy a kétéves tapasztalatát figyelembe véve nem mindig volt a kérelmező takarításának minőségével, illetve a takarító személyzetével megelégedve.
A Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy fontos érdeke fűződik az ajánlatkérőnek ahhoz, hogy a saját érdekeinek szem előtt tartása mellett, fokozottan figyelemmel legyen a más intézményekben tapasztaltakra, így elfogadta azt a kérelmezetti döntést, mely szerint jobbnak ítélte meg a nyertes ajánlattevő referenciáját.
A negyedik elbírálási szempont az ajánlattevő által biztosított kereskedelmi és egyéb kondíciók voltak. E körben vizsgálták, hogy a vállalt fizetési feltételek kötbér- és kamatvonzata hogyan alakul, valamint mennyiben tudják a vállalt tevékenységet az ajánlattevők 1998. január 1-én megkezdeni.
A kérelmezett helyesen értékelte jobbnak némileg a nyertes ajánlattevő ajánlatát, ugyan a kereskedelmi kondíciók tekintetében egyenlő színvonalú volt mind a két ajánlat, azonban a nyertes ajánlattevő 1998. január 1-jén tudta vállalni a tevékenység megkezdését, míg a kérelmező hat hét késéssel. Komoly érdeke fűződött az ajánlatkérőnek ahhoz, hogy egy folyamatos munkavégzés egy egészségügyi intézmény esetén biztosítva legyen, ezt szolgálta az ajánlati felhívásban is meghatározott kezdési időpont. Tehát helyes volt a kérelmezett döntése, amikor jobbnak ítélte a nyertes ajánlattevő ajánlatát a kérelmezőénél.
Az ötödik elbírálási szempont az ajánlatkérő által a jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képező takarítási tevékenységgel foglalkoztatott munkavállalók ajánlattevő által történő részbeni átvételére/alkalmazására történő javaslatok és annak költségvonzata. E tekintetben a kérelmezett előírt az ajánlati dokumentációban arra való nyilatkozatot, hogy milyen módon kívánják az ajánlattevők átvenni, és milyen számban a kórház munkaviszonyban álló takarító személyzetét, valamint kérték, hogy az ajánlathoz ezzel kapcsolatos munkaszerződés tervezetét is csatolják.
Helyesen ítélte jobbnak a nyertes ajánlattevő ajánlatát a kérelmezett, hiszen a dolgozók továbbfoglalkoztatását mind a két ajánlattevő vállalta, azonban némileg eltérő tartalommal. A nyertes ajánlattevő vállalta azt, hogy ugyanazon a területen fogja ezeket a dolgozókat alkalmazni, erre vonatkozó vállalása a kérelmezőnek nem volt. Nyilván hogy ez a fajta vállalás maximálisan szolgálja az ajánlatkérői érdekeket, mivel ezek a dolgozók már helyismerettel rendelkeznek, és ugyancsak egy zökkenőmentes folyamatos átállást lehet ezzel biztosítani, amely nem befolyásolja negatívan az egészségügyi intézmény folyamatos működését. Ugyanakkor vállalta azt is a nyertes ajánlattevő, hogy a vidékről bejáró dolgozók esetében továbbra is biztosítja a kedvezményes szállítást. Továbbá kedvezőbb volt abban is a nyertes ajánlata, hogy teljes egészében vállalta valamennyi dolgozó áthelyezéssel történő folyamatos munkavégzését. Tehát ezen túlmenően maximálisan a kérelmezett érdekeit szolgálta az, hogy a dolgozóknak áthelyezéssel a munkaviszonyuk folyamatossá vált, és nem kellett végkielégítés költségterhével számolni, illetőleg egy későbbi átállásra tekintettel bérköltség-megtakarítást is eredményezett.
A kérelmezett utolsó elbírálási szempontja a fizetendő ellenszolgáltatás mértéke volt. E tekintetben kétségtelenül a kérelmező ajánlat volt a jobb, hiszen a kérelmező bruttó ajánlata bruttó 309 495 volt, míg a nyertes értéke pedig 328 425 Ft volt.
A Döntőbizottság az értékelést áttekintve megállapította, hogy az első és a második elbírálási szempont vonatkozásában az ajánlatok azonos színvonalúak voltak. A harmadik, negyedik és ötödik elbírálási szempontban a nyertes ajánlattevő ajánlata volt a kedvezőbb, míg az utolsó hatodik elbírálási szempontban a kérelmezőé.
Megállapítható volt mindezekre tekintettel, hogy az ajánlatkérő döntését helyesen hozta meg, hiszen a Kbt. 56. § (1) bekezdésére figyelemmel az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálta el.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Megállapítható tehát, hogy az ajánlatkérő az elbírálási szempontok szerint bírált, és az elbírálási szempontok fontossági sorrendjét is szem előtt tartotta. Bár ugyan az első két szempontból azonos színvonalú volt az ajánlat, illetőleg az utolsó elbírálási szempont esetében jobb volt a kérelmező ajánlata, de az utolsó szempontot megelőző három elbírálási szempontban viszont jobb volt a nyertes ajánlattevő ajánlata, így a fontossági sorrendeket figyelembe véve helyesen hozta meg a kérelmezett az eljárást lezáró döntését.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel – figyelemmel a rendelkező részben foglaltakra – a kérelmezett jogorvoslati kérelmét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. február 5.
Dr. Deli Betty s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos
