KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2118)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax: 155-5082
Ikt. sz.: D. 34/13/1998.

Tárgy: MIVÍZ Miskolci Vízmű Rt. jogorvoslati kérelme a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

MIVÍZ Miskolci Vízmű Rt., 3527 Miskolc, József A. u. 78. (a továbbiakban kérelmező) által a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, 1011 Budapest, Fő u. 44–50. (a továbbiakban: ajánlatkérő) Miskolc-Tapolca várhegyi felhagyott mészkőbánya kivitelezési munkái elvégzésére vonatkozó közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. § (1) bekezdését és 70. § d) pontját.
A Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntését, és kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. § (8) bekezdése arról rendelkezik, hogy a bányavállalatokra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok finanszírozására elkülönített állami pénzalapot kell létrehozni. Az alapból a 25/1994. (VII. 14.) KTM-IKM együttes rendeletben meghatározott, át nem hárítható tájrendezési feladatok finanszírozhatók, támogathatók. A támogatásra jogosultak körét, a támogatás igénylésének és elbírálásának szabályait a 26/1994. (VII. 14.) KTM rendelet határozza meg, ennek 3. §-a szerint a támogatásra annak a területnek a tulajdonosa, kezelője jogosult, amelyen az át nem hárítható tájrendezési feladatot el kell végezni.
A finanszírozási igényekre vonatkozóan a hivatkozott rendelet 5. §-a szerint a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszternek felhívást kell közétennie a tárgyévet megelőző év augusztus hó 15. napjáig a minisztérium hivatalos lapjában. A finanszírozás odaítéléséről a rendelet 7. §-ában meghatározott szabályok szerint a KTM, az IKM, a KHVM és a PM képviselőjének részvételével működő bizottság javaslata alapján a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, vagy megbízása alapján, a természetvédelmi helyettes államtitkár dönt.
Az ajánlatkérő és az Észak-magyarországi Erdőgazdaság Rt. által becsatolt iratokból megállapítást nyert, hogy a Miskolc-Tapolca felhagyott mészkőbánya tájrendezési munkáira az Észak-magyarországi Erdőgazdaság Rt. (a továbbiakban: támogatott pályázó) megnyerte a támogatást.
Az ajánlatkérő a K. É. 1997. március 5-i, 8. számában részvételi felhívást tett közzé előminősítési eljárásra a Központi Környezetvédelmi Alap terhére finanszírozandó, a bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) egyes – többek között a kérelem tárgyát képező – tájrendezési feladatok kivitelezési munkáinak elvégzésére. A felhívásra 56 cég adta be jelentkezését, az 1997. április 26-án történt elbírálás során 49 cég került kiválasztásra, közöttük a kérelmező is.
Az ajánlatkérő az előminősítési eljárásban kiválasztottakat 1997. május 30-án egyidejűleg, közvetlenül, írásban ajánlattételre hívta fel valamennyi tájrendezési munkára vonatkozóan. A pályázatok benyújtási határideje és a felbontás időpontja 1997. július 17. 11.00 órakor volt. Az ajánlati felhívás szerint az ajánlati kötöttség időtartama az ajánlatok felbontásának időpontjától számított 90 nap.
Az ajánlati dokumentációban ajánlatkérő rögzítette, hogy a nyertes ajánlattevővel az eljárás eredményének kihirdetésétől számított 30 napon belül szerződést köt, az eljárás nyertesének visszalépése esetén pedig a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel szerződést köthet. Ezen ajánlati felhívásra a kérelmező, a Magyar Aszfalt Kft., az F-K Raszter Kft., a Geoterm Kft., a Strabag Rt., a Gátépítő Rt., a Keviép Kft. nyújtott be érvényesnek minősített ajánlatot. 1997. augusztus 8-án történt az eredményhirdetés, miszerint a Miskolc-Tapolca felhagyott mészkőbányák tájrendezési munkáit illetően I. helyezett a Strabag Hungária Rt. lett 72 834 000 Ft vállalkozói díjra, a II. helyezett pedig a Gátépítő Kft. 109 234 000 Ft vállalkozói díjra tett ajánlatával. Ajánlatkérő az eredményhirdetés jegyzőkönyve szerint közölte, hogy a nyertes ajánlattevővel a szerződés 30 napon belül megkötésre kerül, az ezzel kapcsolatos teendők vonatkozásában az érdekelteket közvetlenül keresi meg.
A szerződés azonban nem jött létre az eredményhirdetéstől számított 30 napon belül, de még az ajánlati felhívás 10. pontja szerinti 90 napos ajánlati kötöttség időpontjáig, 1997. október 17-ig sem. A Strabag Hungária Kft. október 18-án kelt levelében közölte az ajánlatkérővel, hogy az ajánlata szerinti feltételekkel (árral, teljesítési határidővel) már nem áll módjában a szerződést megkötni.
Ajánlatkérő ekkor – a bizottság elnökének 1997. november 4-i javaslata alapján – úgy döntött, hogy közzététel nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indít.
Ennek indokaként arra hivatkozik, hogy a Strabag Rt.-vel a szerződés azért nem jött létre az ajánlati kötöttség időtartama alatt, mert a támogatott pályázónak aggályai voltak a támogatási szerződéssel kapcsolatban, és mire ezeket az aggályokat sikerült eloszlatni, a Strabag Rt. érdekmúlással élt.
A bizottság javaslatában kifejti, hogy a kihirdetés formájánál foga (II. helyezettet is hirdetett) választhatná azt a megoldást is, hogy a második legalkalmasabb pályázóval, a Gátépítő Kft.-vel köti meg a szerződést, de ezt elveti a Gátépítő Kft. magasnak ítélt, 109 234 000 Ft-os ajánlata miatt.
Ajánlatkérő 1997. november 6-án tárgyalásos eljárás lefolytatására szóló meghívót küldött az általa kiválasztott cégeknek, nevezetesen az FK-Raszter Kft.-nek, a Gátépítő Kft.-nek, a Geovolán Kft.-nek, a Keviép Kft.-nek, a Strabag Hungária Rt.-nek és az Unitranscoop Kft.-nek. A kérelem tárgya szerinti tájrendezési munkára előminősítettek és ennek alapján az 1997. május 30-i ajánlati felhívásra érvényes ajánlatot benyújtók közül tehát nem hívta meg ajánlattételre a kérelmezőt, a Geoterm Kft.-t és a Magyar Aszfalt Kft.-t, viszont felkérte az 1997. március 5-i, a valamennyi tájrendezési munkára kiírt előminősítési eljárásban alkalmasnak minősített Geovolán Kft.-t és az Unitranscoop Kft.-t.
A tárgyalásos eljárásra szóló meghívó a tájrendezési munkák kivitelezésének határidejét a szerződéskötést követő 3 évben jelöli meg.
Az eljárásra vonatkozó ajánlati dokumentáció – többek között – rögzíti a következőket:
– Az ajánlattevő által megadott árak a szerződés teljesítése során rögzített áraknak minősülnek, és semmilyen jogcímen nem módosíthatók.
– Elbírálás az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján történik, ezek fontossági sorrendben: az ajánlati ár, szakmai alkalmasság, műszaki tartalom, kivitelezési időtartam, referencia.
– Ajánlati kötöttség az elbírálási időpontot követő 60 napig áll fenn.
– A nyertes ajánlattevővel az eljárás eredményének kihirdetését követő 30 napon belül szerződést köt, a nyertes visszalépése esetén a következő legelőnyösebb ajánlatot tevőnek minősítettel is szerződést köthet.
Az 1998. január 21-i eredményhirdetés szerint az eljárás nyertese a Keviép Kft. lett. Ajánlatkérő az eredményhirdetés jegyzőkönyvében rögzítette, hogy a Keviép Kft.-vel kíván szerződést kötni. Az ajánlatkérő és a támogatott pályázó által benyújtott észrevételekből megállapítható, hogy a szerződés még nem került megkötésre.
Az eljárás eredményéről a közzététel a K. É. 1998. évi 7. számában, 1998. február 18-án jelent meg.
A tárgyalásos eljárás lefolytatását követően a törvényes határidőn belül kérelmező jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy az ajánlatkérő a Strabag Rt.-vel való szerződéskötés sikertelensége után közzététel nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása mellett döntött. Álláspontja szerint az ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás közzétételének elmulasztásával megsértette a Kbt. kötelezően előírt rendelkezéseit. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, és kötelezze ajánlatkérőt az eljárási díj és költségei viselésére. Közölte, hogy a tárgyalásos eljárás megindításáról az ajánlatkérőnek írt tájékoztatást kérő levelére 1998. január 28-án kézhez vett válaszlevélből szerzett tudomást.
Az ajánlatkérő észrevételében vitatta, hogy eljárása sértené a Kbt. rendelkezéseit. Előadta, hogy jogszerűen folytatta le a közzététel nélküli tárgyalásos eljárást, mert annak a Kbt. 70. § d) pontjában előírt feltételei fennálltak, ugyanis a Miskolc város és Miskolc-Tapolca vízellátását és Miskolc-Tapolca melegvizes tavait, barlangfürdőit veszélyeztető, több éve ismert és halasztott problémát rendkívüli sürgősséggel meg kell oldani.
Az eredményhirdetést követően megtette a szükséges intézkedéseket, a nyertes ajánlattevőt és a támogatott pályázót értesítette a szerződéskötéssel kapcsolatos tartalmi követelményekről, de az erdőgazdaság az ajánlati kötöttség időtartamán belül nem kötötte meg a kivitelezői szerződést, ily módon a szerződéskötés meghiúsulásáért nem őt terheli a felelősség. Becsatolta a támogatott pályázóval 1998. február 26-án megkötött támogatási szerződést, miszerint a tájrendezési feladatok elvégzésére a támogatott pályázónak 74 107 461 Ft vissza nem térítendő támogatás áll rendelkezésére. A szerződés szerint a feladat elvégzésének kezdési időpontja 1998. február, befejezési időpont 1998. november hónap.
Az eljárásban a támogatott pályázó is nyújtott be észrevételt. Előadta, hogy a benyújtott pályázatuk feltételes támogatásban részesül, mivel a kiviteli költség meghaladja az 5 M Ft-ot, csak az ajánlatkérő által meghirdetett közbeszerzési eljárás nyertese lehet a kivitelező. 1997. szeptember 3-án kapták meg ajánlatkérőtől a támogatásiszerződés-tervezetet. Mivel a terület egy része a Magyar Kincstár tulajdonában van, és a további üzemeltetésben Miskolc Város Önkormányzata is érdekelt, 1997. július–szeptemberben egyeztető tárgyalásokat tartottak. A közbeszerzési eljárásban nem volt szerepük a döntésben, 1998. február 9-én kaptak értesítést az új közbeszerzési eljárás eredményéről. A támogatási szerződést 1998. február 19-én kapták meg.
Az egyéb érdekeltek közül még a Strabag Hungária Rt., a Geovolán Kft. és a Gátépítő Kft. nyújtott be észrevételt, az ajánlatkérő eljárását szabályszerűnek tartják.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy az ajánlatkérőnek nem volt joga a közbeszerzési eljárás lefolytatására a következők miatt:
A Kbt. 1. §-a meghatározza a törvény hatálya alá tartozó szervezeteket, azaz azt, hogy a törvény alapján mely szervezetek kötelesek – és értelemszerűen ezzel együtt jogosultak – beszerzéseiket a törvény rendelkezései szerint eszközölni. Az adott tényállásra irányadó d) pont alapján a támogatásban részesített, a jelen közbeszerzés támogatott pályázója – és nem az ajánlatkérő tartozik a törvény személyi hatálya alá.
A Kbt. l. §-ának a törvény személyi hatályára vonatkozó szabályaitól eltérően, attól való kivételként a Kbt. 3. § (1) bekezdése előírja, hogy a kormány a központi költségvetési szervek vonatkozásában a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását rendelheti el. A Kbt. 3. §-ának törvényi indokolása szerint erre azért kerülhet sor, mert a közbeszerzés központosított eljárás keretében történő lebonyolítása jelentős költségmegtakarítással járhat. A közbeszerzési eljárás ily módon történő lefolytatására azonban csak akkor van lehetőség, ha a kormány a Kbt. 96. §-ában adott felhatalmazás alapján rendeletben meghatározza az e körbe tartozó közbeszerzések személyi és tárgyi hatályát, valamint az ajánlatkérésre jogosultat.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy a hatályos jogszabályok alapján a jogorvoslati eljárás tárgyát képező közbeszerzési ügy tekintetében az ajánlatkérő nem tartozik a központosított közbeszerzések lefolytatására kötelezettek körébe, miután nincs olyan kormányrendelet, amelyik erre a beszerzésre központosított közbeszerzési eljárás lefolytatását rendelte volna el. Ily módon a Miskolc-Tapolca várhegy felhagyott mészkőbánya tájrendezési munkáira vonatkozóan a törvény személyi hatályát a Kbt. 1. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell megállapítani. A tájrendezési munkák elvégzéséhez szükséges fedezetet támogatás formájában a támogatott pályázó 1996. év folyamán pályázat útján megszerezte; így a Kbt. 1. § d) pontja és a Kbt. 32. § (2) bekezdése alapján csak a támogatott pályázó lehetett volna az ajánlatkérő
A Kbt. 70. § d) pontja szerint a közzététel nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt sürgősség miatt kerülhet sor. További megszorítást is tartalmaz e törvényi rendelkezés, miszerint a rendkívüli sürgősséget igénylő körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
Megalapozatlanul hivatkozik ajánlatkérő a közzététel nélküli tárgyalásos eljárási forma lefolytatása jogszerűségét illetően arra, hogy a rendkívüli sürgősséget indokló körülmény – a Strabag Rt.-vel való szerződéskötés elmaradása – nem az ő mulasztásából ered.
Az ajánlatkérő által beterjesztett iratanyagok között fellelhető 1997. november 4-én kelt, a bírálóbizottságnak a döntést hozó államtitkár részére írt "Feljegyzés"-ében rögzítést nyert, hogy a szerződéskötés azért maradt el, mert mire az erdőgazdaságnak (támogatott pályázónak) a támogatási szerződéssel kapcsolatos aggályait sikerült eloszlatni, addigra a Strabag Rt. részéről érdekmúlás következett be.
A Döntőbizottság annak vizsgálatakor, hogy ezen "aggályok" valós, vagy vélt ok miatt álltak-e fenn, kiindulási pontként tekintette azt a tényt, hogy a közbeszerzési eljárást nem az ajánlatkérőnek, hanem a támogatott pályázónak kellett volna lefolytatni. Ugyanis fel sem merült volna a támogatási szerződéssel kapcsolatos aggály, ha a közbeszerzési eljárást nem az ajánlatkérő, hanem a szóban forgó beszerzés finanszírozására szolgáló támogatást pályázat útján megnyerő erdőgazdaság, vagyis a ténylegesen beszerzésre jogosult lefolytatni. A sürgősségre okot adó körülményeket tehát maga ajánlatkérő idézte elő a közbeszerzési eljárásnak indokolatlanul és jogosulatlanul történő lefolytatása által.
Az ajánlatkérő és a támogatott pályázó által becsatolt észrevételekben foglaltak alapján mindamellett a Döntőbizottság arra a megállapításra jutott, hogy a támogatott pályázó "aggályai" jogosak lehettek, mert a támogatási szerződés csak 1998. február 26-án lett aláírva, így ezen időpontig a törvény személyi hatálya alá tartozás ellenére még a támogatott pályázónak sem állt volna módjában az adott közbeszerzési eljárás lefolytatása.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a közzététellel járó kb. 20-30 napos időveszteséget sem tűrő rendkívüli sürgősség fennállását is megkérdőjelezi az a körülmény, hogy az ajánlatkérő az 1997. november 6-i tárgyalásos eljárásra vonatkozó ajánlati felhívásában a tájrendezési munkák elvégzésére a szerződéskötéstől számított 3 évet kötött ki, és az ajánlati dokumentációban szereplő 5 elbírálási szempont között is csak utolsó előtti helyen szerepelt a teljesítési határidő.
Az indokolásban kifejtettek szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 3. §-át és a 70. § d) pontját, ezért a Döntőbizottság – a Kbt. 76. §-ában biztosított jogkörben eljárva – a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c) és g) pontját alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 1998.március 17.

Dr. Csitkei Mária s. k. Dr. Monory Bulcs s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos

A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.



 

index.html Fel