KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2119)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax: 155-5082
Ikt. sz.: D. 17/9/1998.
Tárgy: IDOM Rt. kérelme az Állami Pénztárfelügyelet "magánnyugdíjrendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátását biztosító, a bekövetkező változásokat naprakészen követő, a vezetői döntéseket támogató, a meglévő önkéntes pénztárak rendszeréhez szervesen illeszkedő vagy azt minden tekintetben kiváltó számítógépes információs rendszer létrehozására" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az IDOM Rt., 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11., képviseli: dr. Gergely József ügyvéd, 1052 Budapest, Aranykéz u. 6. IX. em. 12l., ajánlattevő kérelmezőnek a tárgyban foglalt ügyben az Állami Pénztárfelügyelet, 1051 Budapest, Roosevelt tér 7–8., képviseli: dr. Bán Béla ügyvéd, 1068 Budapest, Stefánia u. 18., ajánlatkérő által lefolytatott közbeszerzési eljárása ellen indult jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság hatáskörének hiányát állapítja meg, és a kérelmet elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Az Állami Pénztárfelügyelet ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli, gyorsított tárgyalásos eljárási formában folytatott le közbeszerzési eljárást a tárgyban megnevezett témakörben.
Az ajánlati felhívás címet viselő (15 oldal terjedelmű) iratot ajánlatkérő közvetlenül küldte meg kísérőlevéllel ajánlattevők – többek között a kérelmező IDOM Rt. – részére.
Ajánlatkérő ezen dokumentum II/F. pontja 2. alpontjában rögzítette: "a pályázó tudomásul veszi, hogy a nyertes ajánlattevő az általa benyújtott ajánlat alapján a pályázat eredményének kihirdetését követő 2 héten belül köteles a kiíróval szerződést kötni".
Ajánlatkérőhöz a meghirdetett beadási időpontig – 1997. december 3. – két ajánlat érkezett. (Kérelmezőn kívül a Synergon-Rolitron Informatikai Rt., 1136 Budapest, Váci út 168/A nyújtott be ajánlatot.)
Az ajánlatkérő 1997. december 12-én nyertesnek hirdette ki az IDOM Rt. ajánlatát, melyben az ellenszolgáltatás összege 37,5 millió Ft+áfa (+3 millió Ft+áfa egyéb ajánlott járulékos rendszerek kifejlesztésére) volt.
Az eredményhirdetést követően ajánlatkérő és nyertes ajánlattevő képviselői megkezdték a szerződés írásba foglalására irányuló tárgyalásokat. Ennek eredményeként nyertes ajánlattevő szerződéstervezetet küldött meg ajánlatkérő részére 1997. december 16-án, kérve annak elfogadását. Ez 12 oldal – ezen belül 16 pont és melléklet – terjedelemben rögzítette a felek jogait és kötelezettségeit a vállalkozási projekt tekintetében.
E tervezetet ajánlatkérő átdolgozta, és az általa aláírt Vállalkozási szerződés címet viselő 9 oldal – azon belül 14 pontot tartalmazó terjedelmű szerződést 1997. december 22-i aláírási dátummal megküldte nyertes ajánlattevő részére.
Az IDOM Rt. áttanulmányozva ezt megállapította, hogy az a 8. pont harmadik bekezdésének második és harmadik mondatában az ajánlati felhívásban nem közölt, a felek közötti tárgyalások során nem tárgyalt, új elemet, az IDOM Rt.-t terhelő kötbérfizetési kötelezettséget tartalmaz. Nyertes ajánlattevő 1997. december 23-án az általa véleményeltérési nyilatkozat csatolásával aláírt szerződést visszaküldte ajánlatkérőnek.
Kérelmező 1997. december 29-én az aláírt szerződésnek megfelelően számlát állított ki, és küldött meg ajánlatkérőnek, kérve annak kifizetését.
1998. január 5-én az IDOM Rt. faxüzenetet kapott az ajánlatkérőtől, amelyben az Állami Pénztárfelügyelet elnöke kifejtette azon álláspontját, mely szerint a felek között nem jött létre megállapodás, és további tárgyalásokat javasolt a vitatott szerződési rendelkezéssel kapcsolatosan. Az IDOM Rt. nem értett egyet az Állami Pénztárfelügyelet azon megállapításával, hogy a felek között nincs érvényes szerződés, meg kívánt azonban állapodni az ÁPF-fel a vitatott rendelkezést illetően.
A felek 1998. január 7-én délelőtt folytatták a szakmai megbeszélést az ÁPF telephelyén, amelynek során a teljesítéshez szükséges kérdések tisztázására, szakmai anyagok IDOM Rt. részére történő átadására került sor. A felek – a kérelmező szerint – kölcsönösen a közöttük fennálló érvényes szerződés hatályát elfogadó magatartást tanúsítottak.
Kérelmező előadása szerint az 1998. január 7-én délután a szerződés fent említett, egyetlen kérdéses kikötésének megvitatására megtartott tárgyaláson azonban az ÁPF képviselői a korábban egyetlen alkalommal sem vitatott, az IDOM Rt. pályázatnyertes ajánlatában foglalt egyéb feltételek újratárgyalására irányuló szándékukat fejezték ki, teljes mértékben ellentmondva ezzel a korábbi magatartásuknak és nyilatkozataiknak.
Kérelmező előadása szerint sem 1998. január 7-én, sem január 9-én nem került sor felek között a kérelmező által megfogalmazott kötbérvállalási szerződéstervezet szövegének megvitatására. Ezt a kérelmezői állítást ajánlatkérő nem cáfolta.
Ajánlatkérő az 1998. január 12-én kelt – IDOM Rt.-hez január 19-én érkezett – levelében közölte, hogy közöttük szerződés nem jött létre, és ajánlatkérő megvizsgálja az új gyorsított tárgyalásos eljárású pályázat kiírásának" lehetőségét.
Nyertes ajánlattevő 1998. január 22-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, amelyben kérte: a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. előírását, mert nem kötötte meg a szerződést, annak ellenére, hogy valamennyi lényeges kérdésben a felek között konszenzus jött létre. Meggyőződése szerint a vállalkozási szerződés érvényesen létrejött.
Ajánlatkérő álláspontja szerint nem jött létre a felek között érvényes szerződés.
Az 1998. február 9-i tárgyaláson ajánlatkérő képviselője kifejtette: a szerződés azért nem jött létre kérelmezővel, mert egy lényeges kérdésben – kötbér – nem jött létre konszenzus. Szerinte az ajánlatkérő mindent megtett annak érdekében, hogy a szerződést megköthessék, de mint speciális státusú költségvetési szerv, nem köthet olyan szerződést, amely számára súlyosan hátrányos következménnyel járna. Szerinte ajánlatkérő vezetője 1998. január 12-i keltű levelét nem lehet akként értelmezni, hogy ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárást eredménytelennek nyilvánította volna.
Tárgyalási nyilatkozata: a tárgyi közbeszerzés eddig még nem vezetett konkrét eredményre, tekintettel arra, hogy az egyik ajánlatot nem értékelték nyertes ajánlatnak, a nyertesnek minősítettel pedig nem tudták létrehozni a szerződést.
Kérelmező a tárgyaláson előadta: a szerződés a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) és a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint is létrejött, mert az ajánlatkérő és az ajánlattevő az ajánlati felhívásban és a nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlatában foglaltaknak megfelelően a szerződés lényegi kérdéseiben – a szolgáltatás tárgya, az ellenszolgáltatás összege (vállalási ár), a vállalkozási szerződés teljesítésének részteljesítési és végső teljesítési határideje – konszenzusra jutottak és a vállalkozási szerződést eltérő időpontokban ugyan, de – mindkét szerződő fél aláírta. Álláspontja szerint a Ptk. 205. §-a szerint is és a Kbt. 62. §-a értelmében is e fenti feltételekben történő megegyezés létrehozza a két fél között a szerződést. Nézete szerint – mivel az ajánlati felhívás és a nyertesnek hirdetett ajánlat sem tartalmazott az ajánlattevőt terhelő kötbérkikötést – nem is lett volna törvényes lehetőség a kötbér kérdését a vállalkozási szerződésbe belefoglalni. Állítja: a szerződés írásba foglalásáig nem volt a felek között tárgyalási téma a kötbér kérdése így nincs joga ajánlatkérőnek ezt utólag a szerződésbe beépíteni, mert ezt a Kbt. előírásai kizárják.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló írásbeli dokumentumok, az ajánlatkérő és a kérelmező tárgyalási nyilatkozatainak értékelése alapján alábbiakat állapította meg:
A Kbt. 59. § (1) bekezdés kimondja: Az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A tárgyi ügyben az ajánlatkérő a Kbt. 34. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott – összességében legelőnyösebb ajánlat – szerint végezte az ajánlatértékelést, és hozott döntést. Az eredményhirdetésen ajánlatkérő a kérelmező által benyújtott ajánlatot hirdette ki nyertesnek.
A Kbt. kötelező rendelkezése ellenére – az ajánlatkérő és a kérelmező egybehangzó előadása szerint – nem készült jegyzőkönyv az eredményhirdetésről. Azonban az kétségkívül megállapítható, hogy kérelmező nyertesként történő kihirdetése megtörtént. Erről az 1997. december 12-i keltezésű levelében ajánlatkérő kérelmezőt írásban is értesítette.
A Kbt. 62. § (l) és (2) bekezdése tartalmazza: Ha az ajánlatkérő valamelyik ajánlattevő ajánlatát elfogadja, a szerződés létrejöttének időpontja:
a) jelenlévő ajánlattevő esetén az írásba foglalt döntés kihirdetése és egyidejű átadása;
b) jelen nem lévő ajánlattevő esetén az írásba foglalt döntés igazolt kézhezvételének napja.
Az ajánlatkérő – az ajánlati felhívásban – a szerződés létrejöttének időpontját az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja. Ebben az esetben a szerződést a nyertes ajánlattevővel legkésőbb a döntés kihirdetésétől számított harminc napon – építési beruházás vonatkozásában hatvan napon – belül kell az ajánlati felhívás a dokumentáció feltételei és az ajánlat tartalma alapján írásban megkötni.
Ajánlatkérő az általa megfogalmazott és kérelmezőnek közvetlenül megküldött ajánlati felhívás F/2. pontjában leírta: a pályázat eredményének kihirdetését követő 2 héten belül köteles "a nyertes ajánlattevő az általa benyújtott ajánlat alapján a kiíróval szerződést kötni".
Miután a felek a szerződéskötés időpontját egy későbbi, meghatározott időpontban állapították meg, így a szerződést a felek ebben a meghatározott időpontban kötelesek megkötni. A hivatkozott Kbt. 62. § (2) bekezdése szerint a szerződés tartalmát csak és kizárólag az ajánlati felhívás, a dokumentáció feltételei és a nyertes ajánlat tartalma alapján foglalhatják írásba.
Az ajánlati felhívás és a nyertesnek kihirdetett ajánlat tartalmából egyértelműen megállapítható, hogy az ajánlattevőt terhelő, kötbérrel kapcsolatos rendelkezést azok nem tartalmaznak.
A felek egybehangzó nyilatkozata szerint az eredményhirdetést megelőző tárgyalások során közöttük a nyertes ajánlattevőt terhelő kötbér-kötelezettségről nem volt szó.
A Kbt. mindeddig elfogadottnak tekintendő jogértelmezése szerint a tárgyalásos eljárási formában lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérőt csak és kizárólag az eredményhirdetés időpontjáig illeti meg az a jogosultság, hogy szabad és kötetlen módon tárgyaljon a potenciális ajánlattevővel, és annak folytán úgy alakítsa a közbeszerzési eljárást, melynek révén a számára legelfogadhatóbb, a kitűzött célnak legmegfelelőbb ajánlat megtételét elérheti.
Az eredményhirdetés időpontját követően azonban már csak a hivatkozott Kbt. rendelkezés szerint járhat el, azaz köteles alkalmazni a Kbt. 59. § (1) bekezdésében és a 62. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat.
Az eredményhirdetést követően tárgyalásokat a szerződés lényegi tartalmára vonatkozóan már nem folytathat az ajánlatkérő. A rendelkezésre álló és a Döntőbizottság által megvizsgált dokumentumok között fellelhető egy, a felek által aláírt vállalkozási szerződés. Ezt a tények tanúsága szerint az ajánlatkérő 1997. december 22-én, míg kérelmező december 23-án írta alá.
Tény, hogy kérelmező aláírását "véleményeltéréssel" eszközölte, melyben az általa sérelmesnek talált, a szerződés 8. pont harmadik bekezdésének második és harmadik mondatában foglalt kötbérfizetési kötelezettséggel kapcsolatban közölte ajánlatkérővel álláspontját.
A felek gyakorlatilag azt vitatják, hogy ez a vállalkozási szerződés közöttük érvényesen létrejött-e, avagy sem.
A Kbt. 76. §-a a Döntőbizottság hatáskörébe a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás lefolytatását utalja.
A 76. § (2) bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe tartozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos – az (1) bekezdésben nem említett – egyéb jogvita elbírálása.
A Döntőbizottság álláspontja szerint – összhangban a törvényhez fűzött indokolással – nem a Döntőbizottság, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződés érvénytelenségével kapcsolatos eljárás.
Töretlen jogelvet rögzít a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja, mely kimondja: a polgári jogi ügyekben a bíróság dönt.
A Döntőbizottságnak csak addig terjed a kompetenciaköre, amennyit jelen határozatban megállapított, a feleknek a szerződéssel kapcsolatos vitája ezt meghaladja, és az már a bíróság hatáskörébe tartozó kérdés.
Mindezekre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) és (2) bekezdése alkalmazásával megállapította tárgyi ügyben hatáskörének hiányát.
A Döntőbizottság eljárására – ha a Kbt. másként nem rendelkezik – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) 7. § (1) bekezdése vonatkozik, mely szerint az államigazgatási szerv a hatáskörét és az illetékességét az eljárás minden szakaszában köteles hivatalból vizsgálni.
A kérelem elutasítása a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontján alapul.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja, a költségviselésre a Kbt. 88. § (1) b) pontja irányadó.
Budapest, 1998. február 19.
Dr. Monory Bulcs s. k. Divinyi József s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
