KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2316)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax: 155-5082
Ikt. sz.: D. 33/19/1998.
Tárgy: Klímasystem Kft. jogorvoslati kérelme a Hay-nal Imre Egészségtudományi Egyetem közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Klímasystem Kft. (1119 Budapest, Nándorfejérvári út 39. – képviseli: dr. Rostás Imre ügyvéd –, továbbiakban kérelmező) által – a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (1135 Budapest, Szabolcs u. 35. – képviseli dr. Keszthelyi Oszkár ügyvéd –, továbbiakban ajánlatkérő) "6. sz. épületben lévő Fül-Orr-Gége Klinika műtőtraktus új steril klímaberendezésének telepítésére a szükséges átalakításokkal együtt" lefolytatott közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek a Döntőbizottság helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 56. § (1) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdését.
Kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg 5 000 000 Ft, azaz ötmillió forint bírságot.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 48. számában 1997. december 10-én nyílt eljárást hirdetett a Budapest XIII., Szabolcs u. 35. sz. alatti, 6. sz. épületében működő Fül-Orr-Gége Klinika új steril klimaberendezésének telepítésére a hozzá kapcsolódó átalakításokkal együtt.
Az ajánlati felhívás 2. c) pontja szerint részajánlatot, a 14. pont szerint többváltozatú ajánlatot is lehetett tenni. A felhívás 11. b) pontja műszaki alkalmasság megállapítására előírta a megelőző három év építési kivitelezéseinek egyrészt a beruházás tárgyát megközelítő nagyságrendű, másrészt külön kiemelve a kórházi célú létesítmények ismertetését, a műszaki-technikai felszereltség ismertetését, a foglalkoztatottak – ezen belül a fizikai létszám és a kivitelezésért felelős műszaki, gazdasági szakemberek bemutatását, a bevonni kívánt 15%-ot meghaladó alvállalkozók adatainak közlését, valamint annak tanúsítását, hogy az ajánlattevő, vagy bevont alvállalkozója rendelkezik bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségrendszerével.
A dokumentáció 3.2. pontja részajánlattételre a műtő- klimatizálást és a klimatizáláshoz kapcsolódó munkákat külön-külön határozta meg. A műtőklíma terveinek elkészítésére az ajánlatkérő szabad konstrukciós lehetőséget adott az ajánlattevőnek, de előírta, hogy két fordulatszámmal ellátott gépegységekkel kell megvalósítani mind a központi előkezelő befúvó és elszívó, mind a befúvási oldalon három ágra bontott utókezelő gépegységet. A fő egységekre vonatkozó műszaki leírás részletesen tartalmazta az egyes elemek megnevezését és a műszaki alapadatokat (légszállítás, hőfok, nyomás, zaj- szint stb.), továbbá a klimatizálandó műtők és kisegítő helyiségek megnevezését, a szükséges steril levegő tömegáramait, a helyiségekben elhelyezendő befúvó- és elszívónyílások méreteit. A légtechnikához kapcsolódóan a leírás adatokat és követelményeket ismertetett a hűtési, fűtési, a gőzellátási és szabályozástechnikai berendezésekre is.
A kapcsolódó munkákra az ajánlatkérő a legtöbb beépítendő anyag, szerkezet fajtáját, típusát pontosan meghatározta, ettől az ajánlattevő csak akkor térhetett el, ha ezeket tételesen meghatározta és indokolta. Így pl. a padló- és falburkolatokra a dokumentáció előírta, hogy az ajánlat vegye figyelembe, melyik részek a megmaradók és javítandók, ezeknek megóvását a kivitelezés alatt, és megjelölte, hogy hol kellett új felületeket létesíteni a megadott fajtájú és minőségű anyagokkal. A külső és belső nyílászárókra előírás volt, hogy pl. a kibontandó ajtók felújítás után más helyen kerülnek beépítésre. A létesítendő automata műtőajtókra is részletes műszaki leírást adott a dokumentáció és a beépítés helyére az É-3. sz. tervrajz.
Az ajánlati felhívás 13. pontja szerint az eljárás nyertese az összességében legelőnyösebb ajánlat, az alábbi elbírálási szempontok fontossági sorrendjében:
– legkedvezőbb ár, fizetési feltételek,
– legkedvezőbb szavatossági, garanciális feltételek biztosítása,
– teljesítésre való pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság,
– referenciák,
– vállalt teljesítési határidő.
Az ajánlattételi határidőig 11 pályázat érkezett. Az ajánlatok bontását 1998. január 20-án végezték, a bontás megtörténtét jegyzőkönyv rögzítette.
Az eredményhirdetésre – az ajánlati felhívásban foglaltakkal megegyezően – 1998. február 4-én került sor.
A 11 ajánlat érdemben elbírálásra került.
A nyertes Kipcalor Kft. négy ajánlati változatot készített a klimatizálásra és a kapcsolódó munkákra: 1. változat 112 450 E Ft, 2. változat 124 800 E Ft, 3. változat 129 937,5 E Ft és a 4. változat 137 125 E Ft bruttó összegekben, amelyekből az ajánlatkérő a 3. változatú ajánlatot fogadta el. A nyertes ajánlattevő 15%-os vállalási részarányt meghaladó mértékű alvállalkozója az építészeti munkákra a Kitesz Kft. volt.
Az ajánlatkérő második legjobb ajánlatnak a Kitesz Kft. többváltozatú részajánlatai közül a klimatizálásra az "A" jelű, a kapcsolódó munkákra a "C" jelű változatokat, bruttó 107 000 E Ft összértékben hirdette ki.
A szerződéskötés 1998. február 6-án a nyertes ajánlattevővel megtörtént.
A döntés ellen a Klímasystem Kft. nyújtott be a törvényes határidőn belül jogorvoslati kérelmet.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében kifogásolta, hogy nem érvényesült a legfontosabb elbírálási szempont, az ár, mivel a nyertes ajánlata és a második legjobbnak ítélt ajánlat ára is magasabb volt a kérelmező 101 397 675 Ft-os ajánlatánál.
Az ajánlati felhívás 13. pontjában véleménye szerint nem szerepel az "összességében" kifejezés, így a legkedvezőbb ajánlati árat kellett a legfontosabb elbírálási szempontnak tekinteni.
Álláspontja szerint, így az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését, továbbá a nyertes és vesztes ajánlat közötti eltérés a 10%-ot meghaladta, így azt a Kbt. 59. § (2) és (3) bekezdései alapján nem lehetett volna egyenértékűnek tekinteni. Előadta továbbá, hogy az ajánlatkérő nem tudta megindokolni, miért a nyertest hirdette ki a legelőnyösebb ajánlatkérőnek.
Kérte, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását rendelje el, továbbá határozatában az eljárást lezáró döntést semmisítse meg, állapítsa meg a jogsértést és bírság kiszabását alkalmazza.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmet mint megalapozatlant kérte elutasítani. Indokolásában előadta, hogy az ajánlati felhívás 13. pontja szerint az összességében legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlatát fogadták el.
Az ajánlati ár csak a műszaki tartalommal egybevetve értelmezhető, hiszen a kiírás csak steril klímarendszert határoz meg, és e körben az ajánlattevők rendkívüli szabadsággal rendelkeztek, különösen ami a megajánlott termék minőségét és az ehhez kapcsolódó árszínvonalat is jelenti. A legkedvezőbb árat nem azonosították a legolcsóbb árral.
A nyertes ajánlatát azért fogadták el, mert az ajánlatban részletesen konszignált, pontosan definiált Radel-Defi gyártmányú klímarendszerek szerepeltek, melyek már több, általuk használt steril klímaberendezésnél bizonyították kiváló műszaki színvonalukat és jó szervizellátásukat.
A kérelmező ajánlatában csak a klímaberendezés gyártmányát (AERMEC) és árát jelölte meg.
A nyertes ajánlata a kapcsolódó építési munkák vonatkozásában is a legjobb volt, mivel az ajánlatkérő véleménye szerint a dokumentáció nem kötelezően írta elő egyes szerkezeti típusok meghagyását, így a nyertes ajánlatában lévő új szerkezetek kivitelezését, illetve beépítését jogosan fogadták el, annál is inkább, mert ezáltal egy magasabb szintű műszaki és esztétikai színvonalú rendszerhez jutottak, továbbá a költségek is a rendelkezésre álló anyagi erőforráson belül maradtak.
A kérelmező ajánlatának kedvező árát lerontotta az egészségügyi referencia hiánya, a saját cég, illetve a közreműködő alvállalkozók hiányos bemutatása, a minőségbiztosítás hiánya, a nem megfelelő jótállás vállalása. A második helyezett Kitesz Kft. ajánlata – bár árban ez is alacsonyabb volt, mint a nyertesé – összességében nem volt a legjobb, mert a minőségbiztosítási rendszere bevezetve nincs, és nem vállalt 24 hónapos jótállást a klímaberendezésre.
Egyéb érdekeltként a Kipcalor Kft. rámutatott, hogy az ajánlati felhívással megegyezően a Kbt. 34. § (1) bekezdés b) pontja alapján az összességében legelőnyösebb ajánlatot választották ki az eljárás során.
Cégük, mint a pályázat nyertese a nemzetközi ISO 9001 minősítéssel és több mint fél évtizedes kórházüzemi tapasztalattal rendelkezik. Az ajánlati kiírásban meghatározott lehetőség szerint többváltozatú ajánlatot adott be, az elfogadott ajánlat vállalkozási díja a műszaki szolgáltatás színvonalával összhangban állt. Minderre tekintettel a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte megalapozatlanság címén.
A Nickel Kft. észrevételében előadta, hogy a klímarendszerek kialakítása és a tetőszerkezet felújítása, illetve cseréje vonatkozásában szinte korlátlan szabadságot kaptak a pályázók, így árban és műszaki tartalomban különböző és nehezen összehasonlítható pályázatok készülhettek. Véleményük szerint bármilyen döntés valamilyen szempontból indokolható volt.
A Genex Kft. álláspontja szerint a benyújtott ajánlatok a műszaki alkalmassági feltételeknek megfeleltek. "Elvileg" a dokumentáció alapján a pályázatoknak ugyanazt a műszaki tartalmat kellett megjeleníteni. A nyertes céghez hasonló kvalitásokkal rendelkezik, áfás árajánlata 82 119 530 Ft volt. Az esélyegyenlőség elve nem valósul meg, mert gyakorlat az egészségügyi intézményeknél a Kipcalor Kft. nyertesnek történő minősítése. Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek és egyéb érdekeltek nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni. A Kbt. meghatározza annak módját is, hogy a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást milyen módon köteles az ajánlatkérő elkészíteni. A Kbt. 96. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján építési beruházás esetére a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 1/1996. (II. 7.) számú rendeletében határozta meg a dokumentáció részletes műszaki tartalmát. A tárgyi közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő a jogszabályi rendelkezésektől eltérően készítette el dokumentációját. A klíma- és hűtéstechnikához kapcsolódó építési munkákra adott dokumentáció nagyrészt megfelelt a jogszabályi feltételeknek, azonban mennyiségi tételes kimutatást nem tartalmazott. A klíma- és hűtéstechnikát illetően csak sematikus kapcsolási vázlatokat adott, ezen túlmenően a gépegységekre vonatkozóan komplex konfigurációt határozott meg, azaz hogy milyen főegységekből kell felépíteni a rendszert és hogy azok milyen teljesítményűek legyenek. Az 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet szerinti részletezettségű adatokat a dokumentáció nem tartalmazta, gyakorlatilag csak alapvető műszaki adatokat rögzített elvárásként az ajánlattevők felé.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőknek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatukat elkészíteni. A Kbt. 40. § (1) bekezdése, illetve a 43. § (1) bekezdésének helyes értelmezéséből következik, hogy az ajánlatkérő csak olyan részletezettségű ajánlatokat kérhet számon az ajánlattevőktől, mint amilyen részletezettséggel kérte ezt megadni ajánlati felhívásában, illetve dokumentációjában.
Amennyiben pedig az ajánlattevők ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek, az ajánlatkérő a Kbt. 52. § (1) bekezdésének d) pontja alapján – mint az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek meg nem felelőt – köteles érvénytelenné nyilvánítani, és az eljárás további szakaszából a Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján kizárni.
A tárgyi közbeszerzési eljárásban megállapítható, hogy az ajánlatkérő, mint a felhívás feltételeinek meg nem felelő ajánlatot érvénytelenné nem nyilvánított, ezzel maga is elfogadott valamennyi ajánlatot, mint számára műszakilag megfelelőt és értékelhetőt. Minderre tekintettel megalapozatlan ajánlatkérőnek az az állítása, hogy kérelmező ajánlatát azért utasította el, mert abból nem lehetett megállapítani, hogy az számára műszakilag megfelelő, avagy sem. Mindazonáltal a kérelmező ajánlatának a dokumentációval történő összehasonlításából megállapítható, hogy az tartalmazott minden olyan nyilatkozatot – műszaki paramétert -, amelyet az ajánlatkérő a dokumentációjában előírt. A klíma- és hűtéstechnikához kapcsolódó építési munkák tekintetében az ajánlat még a kívánt szintnél is nagyobb részletezettségű volt.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike – a legalacsonyabb ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat – szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Tárgyi közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő megengedte a részajánlattételt, kifejezetten kérve, hogy az ajánlattevők külön tegyenek ajánlatot a klíma- és hűtéstechnikára, illetve az ehhez kapcsolódó építési munkákra. A részajánlattétel biztosítása következtében a legkedvezőbb ajánlat is részenként értendő, külön a klíma- és hűtéstechnikára, külön az építési munkákra. A legkedvezőbb ajánlatot ennek megfelelően külön kell megállapítani a klíma- és hűtőtechnikai ajánlat tekintetében, és külön az építési munkák tekintetében. Amennyiben pedig nem ugyanannak az ajánlattevőnek az ajánlata bizonyul a legelőnyösebbnek mindkét ajánlati rész vonatkozásában, az egyes részekre más-más ajánlattevőt kell nyertesnek hirdetni.
A részajánlattétel következtében valamennyi ajánlattevő elkülönítve ajánlatot tett egyrészt a klíma- és hűtéstechnikára, másrészt a kapcsolódó építési munkákra. Az ajánlatkérő azonban nem hasonlította össze és nem értékelte külön a klímatechnikára és külön az építési munkákra beérkezett ajánlatokat, hanem az ajánlatokat egy egységnek tekintette. Az elbírálási szempontoknak az építési munkákra érkezett ajánlatok tekintetében így semmilyen jelentősége nem volt, nem került sor a bírálati szempontok szerinti összehasonlításra. Ezt támasztja alá többek között az is, hogy az ajánlatkérő az építési részekre is a Kipcalor részajánlatát hirdette nyertesnek. A Kipcalor ezt a munkát azonban nem saját maga, hanem alvállalkozója útján kívánja megvalósítani. Ez az alvállalkozóként jelölt Kitesz Kft. azonban saját maga is ajánlattevő volt és ajánlata a nyertesnek hirdetett Kipcalor ajánlatától alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazott. Ugyancsak alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazott a kérelmező ajánlata is, mégpedig lényeges mértékben. Az első elbírálási szempont tekintetében azonban ezt semmilyen mértékben nem vette az ajánlatkérő tekintetbe. Nem fogadható el ajánlatkérőnek az a védekezése, miszerint a nyertes ajánlata árban azért kedvezőbb az építési munkákat illetően, mert olyan munkák elvégzését is vállalta ezen az áron, amelyeket más ajánlattevők nem. Ajánlatkérő felhívásában ugyanis kifejezetten kizárta, hogy pl. bizonyos helyeken a burkolatok kicserélésre kerüljenek. Ennek megfelelően a nyertes azon alternatív ajánlatát, amely ennek elvégzését irányozta elő, érvényteleníteni kellett volna.
A klíma- és hűtéstechnikára tett ajánlatok összehasonlítása szintén nem az elbírálási szempontok szerint történt.
A beérkezett ajánlatok közül a nyertes és az Altacon Kft. RADEL -DEFI gyártmányú berendezésre, a második helyezett Kitesz Kft. Roosenberg gyártmányú, kérelmező és a Genex Plusz Rt. AERNEC gyártmányú berendezésre, az Architektonika, a Nickel Kft., az Aerotherm-Klíma Kft. WOLF, a Klíma Európa Kft. Interklíma, a Ferroép Kft. PANOL gyártmányú berendezésre tett ajánlatot. A Kalotherm Kft. ajánlatából a gyártmány nem volt megállapítható. A több esetben azonos gyártmányra tett ajánlatok különböző műszaki részletezettséggel kerültek kidolgozásra, az ajánlati felhívásban és a dokumentációban kért műszaki részletezettségnek azonban valamennyi megfelelt. Így megfelelt kérelmező ajánlata is, amely nevesítve tartalmazta a berendezés azon részegységeit, ahogyan azt az ajánlati dokumentáció 1. 2. 5. pontja kérte.
A nyertes árajánlata 72 425 E Ft, míg a második helyezett 53 000 E Ft, Genex Rt. 46 300 E Ft, Ferroép Rt. 54 900 E Ft, a Nickel Kft. 29 700 E Ft, kérelmező árajánlata 57 000 E Ft volt. Ajánlatkérő írásban tett nyilatkozata szerint ezen ajánlatok feleltek meg számára műszaki szempontból. Nyilvánvaló azonban, hogy kérelmező ajánlata is megfelelő volt műszaki szempontból, nemcsak azért, mert tartalmazta azokat a műszaki adatokat, amelyet ajánlatkérő a dokumentációban kért, hanem azért is, mert ugyanarra a gyártmányú berendezésre tett ajánlatot, mint a Genex Rt., amelyet viszont műszaki szempontból ajánlatkérő számára elfogadhatónak tartott. Az első elbírálási szempont a dokumentáció és ajánlatkérő későbbi nyilatkozata szerint is az ár volt a műszaki tartalommal egybevetve. A fentiekben részletezett ajánlatokból megállapítható, hogy az első értékelési szempontból helytelenül értékelt ajánlatkérő, miután a legmagasabb árajánlatot nyilvánította nyertesnek. Nagyságrendileg magasabb volt a nyertes árajánlata, mint más ajánlatok. A magasabb összegű árajánlat elfogadását arra hivatkozással eszközölte, hogy a nyertes által megajánlott gyártmány már bizonyította intézményében a kiváló műszaki színvonalat és jó szervizellátást. Ajánlatkérő tehát olyan körülményeket értékelt a nyertes ajánlattevő előnyére, amelyek, túl azon, hogy nem szerepeltek az elbírálási szempontok között, diszkriminációt is eredményeztek a többi ajánlattevő számára. Az elbírálási szempontok között ugyanis nem szerepelt az, hogy előnyt jelent az, ha valaki olyan gyártmányra tesz ajánlatot, amely már korábban beépítésre került ajánlatkérő intézményébe. Ilyen értékelési szempont indokoltan előírásra nem is kerülhetett volna, ugyanis a klímaberendezések nem alkotnak egy olyan egységes rendszert, amely feltétlenül megköveteli a működés érdekében, hogy ugyanolyan típusú legyen.
Az ajánlatkérő a fentiek szerint az ajánlatokat nem a Kbt. 56. § (1) bekezdésében írtaknak megfelelően – az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján – bírálta el. Az eljárás nyertese pedig a Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján az, aki az elbírálási szempontok alapján tette a legkedvezőbb ajánlatot. Minderre tekintettel a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontjai szerinti jogkövetkezményt alkalmazta. Bírság kiszabása körében tekintettel volt arra a Kbt. preambulumában megfogalmazott célkitűzésre, mely szerint a közbeszerzési eljárásoknak elő kell segítenie az államháztartási kiadások ésszerűsítését. Az eljárás során megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő helytelen elbírálási eljárásának eredményeként lényegesen magasabb összegű ajánlatot hirdetett nyertesnek akkor, amikor az ajánlatok a többi elbírálási szempont tekintetében közel azonosak voltak.
A költségeket illetően a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontjának megfelelően rendelkezett a Döntőbizottság, miután kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjon kívül egyéb költségigényt nem terjesztett elő.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. március 30.
Dr. Engler Magdolna s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
