KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2360)
Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-6764
Fax: 155-5082
Ikt. sz.: D. 32/7/1998.
Tárgy: PVCS Kft. jogorvoslati kérelme Vecsés Nagyközség Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő Kft. (1107 Budapest, Mikó u. 14., képviseli: ifj. dr. Petrik Ferenc ügyvéd, 1012 Budapest, Mikó u. 14., a továbbiakban: kérelmező) a Vecsés Nagyközség Önkormányzata mint gesztor (2220 Vecsés, Szent I. tér 1., képviseli: dr. Hrabéczy Miklós ügyvéd, 2200 Monor, Kossuth L. u. 82., a továbbiakban: ajánlatkérő) Vecsés és Üllő települések szennyvízcsatorna-hálózatának építésére irányuló nyílt, előminősítéses közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság megállapítja, hogy a kérelem megalapozatlan, ezért azt elutasítja.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy a közbeszerzési eljárás a részvételi felhívás közzététele vonatkozásában nem jogsértő. A költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Vecsés, Gyál és Üllő települések önkormányzatai mint ajánlatkérők megbízásából a Creal-Team Kft. a Közbeszerzési Értesítő 1997. évi 28. számában 1997. július 23-án részvételi felhívást tett közzé nyílt előminősítési eljárásra a három település szennyvízcsatorna-hálózatának építésére, beruházáskivitelezési szerződése tárgyában.
A közbeszerzési eljárásban hozott ajánlatkérői döntés ellen beérkezett két jogorvoslati kérelmet egyesítve a Döntőbizottság az eljárás felfüggesztése után a D. 238/22/1997. sz. határozatával ajánlatkérők által jogellenesen ajánlattételre alkalmasnak minősített két ajánlattevőt kizárni rendelte, és kötelezte ajánlatkérőket, hogy a fennmaradó ajánlatok értékelése alapján hirdessék ki a közbeszerzési eljárás eredményét, illetve, hogy az elbírálásra vonatkozó döntésüket a Kbt. szabályainak megfelelően hozzák meg. E határozat bírósági felülvizsgálata folyamatban van.
1997. december 23-án Gyál Város Önkormányzata kihirdette a közbeszerzési eljárás nyertesét, és a szerződést is megkötötte a csatornázás kivitelezésére.
Vecsés és Üllő Nagyközségek Önkormányzatai 1998. január 15-én a kiírt közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánították, és erről hirdetményt tettek közzé a Közbeszerzési Értesítő 1998. január 28-i számában.
A korábbi két kérelmező e döntés ellen is jogorvoslati kérelmet nyújtott be. Ennek kapcsán az egyesített jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság az 1998. március 10-én kelt határozatával megállapította, hogy Vecsés és Üllő Nagyközségek Önkormányzatai mint ajánlatkérők, megsértették a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 60.§ (1) bekezdés d) pontját, mert indokolatlanul nyilvánították eredménytelenné a közbeszerzési eljárást.
Vecsés Nagyközség Önkormányzata – mint gesztor önkormányzat – a Közbeszerzési Értesítő 1998. január 28-i, 4. számában részvételi felhívást tett közzé nyílt előminősítéses eljárásra Vecsés és Üllő települések szennyvízcsatorna-hálózatának építése, beruházáskivitelezési szerződés tárgyában.
Kérelmező 1998. február 12-én ezen részvételi felhívás közzétételére vonatkozó ajánlatkérői döntés ellen jogorvoslati kérelmet nyújtott be a törvényes határidőben.
Kérelmében indítványozta, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedés keretében az eljárást függessze fel, az ajánlatkérő 1998. január 28-án közzétett döntését (a részvételi felhívást) semmisítse meg, és hívja fel ajánlatkérőt a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra és egyben kötelezze a jogsértőt az eljárási díj és költségek viselésére.
Kérelmét azzal indokolta, hogy ugyanebben a tárgyban egy jogerősen le nem zárult közbeszerzési eljárás van folyamatban, az ajánlatkérő az eljárás befejezésekor nem fog anyagi fedezettel rendelkezni a megkötendő szerződés teljesítésére.
Sérelmezte továbbá, hogy a részvételi felhívás törvénysértő arra tekintettel, hogy a 10. pontban az elbírálási szempontok között 20%-os súllyal szerepel a helyi munkaerő alkalmazása és helyi adottságok ismerete, így az esélyegyenlőséget sérti ezáltal ajánlatkérő, mivel az ország más területén működő cégek hátrányba kerülnek emiatt. Álláspontja szerint a Kbt. 35. §-a csak az ajánlatok egyenértékűsége esetére teszi lehetővé bizonyos foglalkozáspolitikai preferenciák érvényesítését. Kérelmező a kitűzött tárgyaláson fentieket változatlanul fenntartotta, érdemi kiegészítést a jelen jogorvoslati eljárással kapcsolatban nem tett.
Ajánlatkérő az írásos észrevételében és a kérelmére kitűzött tárgyaláson a jelen ügy érdemében azt nyilatkozta, hogy mint kiíró jogszerűen járt el, döntése formai-lag szabályos és érdemben megalapozott, mert a korábbi eljárás eredményét kihirdette határidőben, a jogorvoslati kérelemről való tudomásszerzést megelőzően. Álláspontja szerint a helyi munkaerő alkalmazására minden ajánlattevőnek lehetősége van, ezért az mint értékelési szempont nem sérti az esélyegyenlőséget.
Álláspontja szerint a közösen igényelt céltámogatás a rendelkezésükre áll, mert Gyál Város Önkormányzata a beruházást megkezdte. Véleménye alátámasztására kifejtette azt is, hogy a Döntőbizottság D. 238/22/1997. számú határozatát jogerősnek tekinti az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) vonatkozó szabályai alapján, ezért a kérelmet erre vonatkozóan indítványozta elutasítani. Közölte azt is, hogy kérelmező is jelentkezett az új részvételi felhívásra.
A Döntőbizottságnak a rendelkezésre álló iratok és a tárgyaláson elhangzott érdemi nyilatkozatok alapján azt kellett vizsgálnia, hogy ajánlatkérő a nyílt előminősítési eljárás közzétételére vonatkozó döntését jogszerűen hozta-e meg, és a részvételi felhívás 10. pontjában feltüntetett értékelési szempontok sértették-e az esélyegyenlőség elvét.
Megalapozatlan a kérelem azon része, mely szerint a jogerősen le nem zárult közbeszerzési eljárás esetén ajánlatkérő – miután a kizárni rendelt ajánlattevőket kizárta az eljárás további szakaszából, majd az eljárást eredménytelenné nyilvánította és azt ki is hirdette a Közbeszerzési Értesítőben – jogellenesen tette közzé a részvételi felhívást.
A Döntőbizottság álláspontja szerint beszerzési igény keletkezett Vecsés és Üllő települések szennyvízcsatorna-hálózatának építése, beruházáskivitelezési szerződés tárgyában még akkor is, ha ezt megelőzően jogellenesen nyilvánították eredménytelennek ajánlatkérők az azonos tárgyú közbeszerzési eljárást.
A Kbt. l. § a) pontja szerint e törvény hatálya alá tartoznak a következő szervezeteknek a 2. § (1) bekezdése szerinti beszerzései: a) az állam, a helyi önkormányzat, a kisebbségi települési önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Önkormányzat.
A 2. § (1) bekezdése kimondja, hogy az 1. § szerinti szervezetek az árubeszerzéseik, valamint építési beruházásaik és a szolgáltatások megrendelése (a továbbiakban együtt: közbeszerzés) során – ha azok 4. § (1) bekezdés szerinti értéke a közbeszerzés megkezdésekor külön meghatározott összeget eléri vagy meghaladja – kötelesek-e törvény szabályai szerint eljárni.
A hivatkozott törvényhelyek alapján beszerzési igény csak a Kbt. szabályai alapján teljesíthető, mert annak mellőzésével követnének el törvénysértést az ajánlatkérők. A jogellenesen eredménytelenné nyilvánításból eredő kártérítés iránti igénye kérelmezőnek, illetve ajánlatkérőnek a következmények viselése a Ptk.-n alapulhat.
Megalapozatlan kérelmező azon nyilatkozata is, hogy ajánlatkérő a hirdetmény közzétételekor nem rendelkezett a szerződés teljesítéséhez anyagi fedezettel, mert a közbeszerzési eljárás várható lezárásakor már nem fog az a rendelkezésére állni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint azzal, hogy az állami céltámogatást közösen elnyerő három önkormányzat közül Gyál Város Önkormányzata szerződést kötött a beruházás kivitelezésére a nyertes ajánlattevővel, a céltámogatás felhasználása megkezdődött, így nem állapítható meg ajánlatkérő terhére a Kbt. 2. § (2) bekezdésének megsértése, mely kimondja, hogy "az ajánlatkérő az ajánlati felhívást, illetőleg az előminősítési eljárással összefüggő hirdetményt – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll."
Nem megalapozott azon kérelmezői álláspont sem, miszerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdésében szabályozott esélyegyenlőség elvét azzal, hogy a részvételi felhívás 10. pontjában elbírálási szempontként tüntette fel azt, hogy a helyi munkaerő alkalmazását és a helyi adottságok ismeretét értékelni kívánja az eljárást lezáró döntése meghozatala során.
A Kbt. 25. § szerint a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése kimondja, hogy "ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, az ennek megítélésére szolgáló – a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó – szempontok fontossági sorrendjét is meg kell határoznia."
A 35. § szerint: "(1) Az ajánlatkérő a 34. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek mellett a foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítése – beleértve a munkahelyteremtés ösztönzését –, az elmaradott térségek fejlesztése, a környezet védelme és a kis- és középvállalkozások részvételi esélye növelése érdekében az ajánlati felhívásban az e szempontok érvényesülését elősegítő feltételeket határozhat meg akkor is, ha azt e törvény nem teszi kötelezővé (59. §). A feltételeket teljesítő ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásánál vagy az egyébként egyenértékű ajánlatok közötti választásnál az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban foglaltak szerint előnyben részesíti.
A fenti rendelkezésekből megállapítható, hogy ajánlatkérő nem sértette meg az esélyegyenlőség elvét, mert a felhívásban meghatározhatja a kifogásolt értékelési szempontot, és ennek alapján a feltételeket teljesítő ajánlatokat a legelőnyösebb ajánlat kiválasztásánál előnyben részesítheti.
Minderre figyelemmel a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő részvételi felhívás közzétételére vonatkozó döntése nem jogsértő, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint hozta meg a Döntőbizottság a határozatát, melynek során figyelemmel volt a Kbt. 1., 2., 25. §-aiban, a 32. § (2) bekezdésében, a 34–35. §-ban, a 76. § (1) bekezdés c) pontjában, a 88. § (1) bekezdésének a) pontjában, valamint (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre.
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmében foglaltak ellenére nem alkalmazott ideiglenes intézkedést, mert álláspontja szerint a Kbt. 82. § (1) bekezdésében megfogalmazott törvényi feltételek nem állottak fenn. Erre irányuló kérelem hiányában költségtérítésről ajánlatkérő részére nem rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. március 23.
Kalmárné Diósy Ildikó s. k. Dr. Bíró László s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.
közbeszerzési biztos
