KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2556)
Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-8530
Fax: 155-5082
Ikt. sz.: D. 42/10/1998.
Tárgy: Mimikri Kft. jogorvoslati kérelme a Kincstári Vagyonigazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Mimikri Magas-, Mélyépítési és Kereskedelmi Kft. (2233 Ecser, Jókai út 10., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Szoboszlai Katalin jogtanácsos által képviselt Kincstári Vagyonigazgatóság (1054 Budapest, Zoltán u. 16., a továbbiakban: ajánlatkérő) Budapest VII., kerület Baross u. 61. sz. ingatlan üzemeltetése tárgyú közbeszerzési eljárás ellen indított, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem, a kérelmezett írásbeli nyilatkozata, a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok, valamint a rendelkezésre álló közbeszerzési iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 1997. november 12-én megjelent 44. számában nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett meg, Budapest, Baross u. 61. szám alatti ingatlan üzemeltetése tárgyában. Korábban ezen ingatlan üzemeltetését a kérelmező végezte határozatlan idejű megbízási szerződés keretében.
A közbeszerzési eljárás megindításáról az ajánlatkérő 1997. november 24-én kelt levelében tájékoztatta a kérelmezőt, amelyet kérelmező képviselője 1997. november 28-án átvett. A közbeszerzési eljárás folyamán az ajánlatkérő helyszíni bejárási lehetőséget biztosított az ajánlattevőknek. Ezen helyszíni bejárások alkalmával 1997. november 21-én a kérelmező képviseletében Neményi Tibor, míg 1997. december 1-jén Szabó József volt jelen.
Az ajánlattételi határidőt követően az ajánlatkérő nyertesként a FIMÜV Rt.-t hirdette ki 1998. január 21-én.
A kérelmezővel kötött megbízási szerződés felmondásra került.
A kérelmező 1998. február 27-én hiányosan nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz.
A Döntőbizottság felhívta a kérelmének pontosítására, nevezetesen mi volt a sérelmezett jogsértő magatartás, álláspontja szerint az mikor történt, és mikor jutott az a kérelmező tudomására.
A kérelmező jogsértőnek tartotta azt az ajánlatkérői magatartást, hogy közbeszerzési eljárást hirdetett meg annak ellenére, hogy kérelmezővel még egy fennálló megállapodás van. A jogsértő esemény tudomásra jutásának időpontját több időpontban is megjelölte, az 1998. február 27-én kelt jogorvoslati kérelmében a tudomásszerzés időpontját 1997. december elejében jelölte meg, majd a jogorvoslati kérelem kiegészítésében 1998 februárjában, amikor is az eljárást lezáró döntés jutott a tudomására.
Kérte jogorvoslati kérelmében, hogy a Döntőbizottság az eljárást lezáró döntést semmisítse meg.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, elsődlegesen elkésettségre hivatkozással, másodlagosan pedig alaptalanság címén. Álláspontja szerint jogszerűen jártak el a közbeszerzési eljárás során, amikor nyílt közbeszerzési eljárást hirdettek meg.
A kérelmező jogorvoslati kérelme elkésett.
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 79. § (5) bekezdése értelmében az eljárás megindítása e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 60 napon belül kérhető, illetve kezdeményezhető. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság a becsatolt iratokból és magából a kérelmezői nyilatkozatból megállapította, hogy 1997. november végén, december elején tudomására jutott az a kérelmezőnek, hogy a fent megnevezett ingatlan hasznosítására az ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett meg.
A jogsértő magatartás, amelyet megjelölt a kérelmező, az nem más, mint az, hogy álláspontja szerint nem lett volna lehetősége az ajánlatkérőnek közbeszerzési eljárást meghirdetni, mert érvényes megállapodása van ebben a tárgyban közöttük. Tehát a tudomásszerzés az iratokból is megállapíthatóan és kérelmező által is elismerten legkorábbi időpontja 1997. november hónap vége, december hónap eleje volt. A kérelmező 15 napos jogvesztő határideje ezen időponttól kezdődően számítandó. A kérelmező nem nyújtott be jogorvoslati kérelmet, hanem még ezt követően részt vett a november és december hónapban megtartott bejárásokon, a közbeszerzési eljárás során az ajánlattevők részéről, illetve az ajánlatkérő részéről felmerült kérdésekre választ is adott, és nem támadta magát a közbeszerzési eljárás megindítását, hanem tudomásul vette, hogy az folyamatban van, és ajánlattevőként ezen eljárásban részt sem vett.
A vélt jogsértő magatartás nem más, mint az, hogy az ajánlatkérő megindított egy nyílt közbeszerzési eljárást. A megindítás pedig nem más, mint a Közbeszerzési Értesítőben történő megjelentetés. Tehát ehhez viszonyítottan vizsgálta a Döntőbizottság a Kbt. által meghatározott szubjektív és objektív jogvesztő határidők kezdeti időpontját, és megállapította, hogy nem csak a szubjektív, hanem a 60 napos objektív határidőből is elkésett a kérelmező, hiszen az 1997. november végi, december eleji tudomásszerzéstől számítottan, szem előtt tartva a jogorvoslati kérelem benyújtásának időpontját (1998. február 27.), ezen határidő is letelt.
Minderre tekintettel megállapítható: a kérelmező jogorvoslati kérelme elkésett, tehát azt érdemi vizsgálat nélkül a Döntőbizottságnak a Kbt. 79. § (5) bekezdésére tekintettel el kellett utasítania, hiszen a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálatának eljárásjogi akadálya van.
Az eljárási költség viselésére a Döntőbizottság a Kbt. 88. § g) pontja alapján a jogsértőt kötelezheti. Tekintettel arra, hogy jogsértés megállapításra nem került, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntött a költségek viseléséről.
A Döntőbizottság tájékoztatja arról a kérelmezőt, hogy a Kbt. 76. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a bizottság hatáskörébe tartozik:
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása,
b) a Kbt. 5. §-ában foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása,
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem benyújtása.
A rendelkezésre álló iratokból az megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő a Kbt.-t nem mellőzte, a megindított közbeszerzési eljárás során kérelmező terhére jogsérelmet nem okozhatott, mivel a kérelmező az eljárásban ajánlattevőként nem vett részt, az a döntés pedig, amellyel a közbeszerzési eljárást megindította, nem ütközik a Kbt. szabályaiba, még akkor sem, ha később esetlegesen egy bírósági peres eljárás megállapítja, hogy a közöttük létrejött megállapodást érvényesnek kellett volna tekinteni.
A szerződésfelmondás érvényessége, illetőleg az abból eredő esetleges kár megtérítés iránti igénye a kérelmezőnek a Polgári Törvénykönyv rendelkezésén alapulhat.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. március 3l.
Dr. Deli Betty s. k. Dr. Monory Bulcs s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos
