KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2773)
Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 175-9693
Fax: 155-5082
Ikt. sz.: D. 47/9/1998.
Tárgy: Szenzor Számítóközpont Kft. jogorvoslati kérelme a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Szenzor Számítóközpont Kft. (ll34 Budapest, Lehel u. 11., képviseli: dr. Vejkey Imre ügyvéd, 1022 Budapest, Eszter u. 10/B, a továbbiakban: kérelmező) által – a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1139 Budapest, Váci út 73., képviseli: Fuglinszky és Társai Ügyvédi Iroda, dr. Szilágyi Zoltán ügyvéd, 1136 Budapest, Balzac u. 39., a továbbiakban: ajánlatkérő) önátírós nyomtatványok szállítására irányuló közbeszerzési eljárása ellen – benyújtott jogorvoslati kérelemnek a Döntőbizottság részben helyt ad. Megállapítja: az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 38. § (3) bekezdését és az 52. § (2) bekezdésének d) pontjára tekintettel az 53. (1) bekezdésének b) pontját. Egyebekben a Döntőbizottság elutasítja a kérelmet.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot.
Kötelezi továbbá a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Közbeszerzési Értesítő 1998. január 21-i számában megjelent ajánlati felhívás: "az ajánlatkérő speciális, a jogszabályalkotás függvényében változó kivitelezési és ütemezési igényeihez igazodó, a külön dokumentációban részletezett fajtájú önátírós nyomtatványok, ezek többlapos garnitúrái lehívás szerinti" szállítására 5 éves szállítási keretszerződés alapján. Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, melyet az ajánlattevők legkésőbb 1998. február 5-ig vásárolhattak meg. A dokumentáció megvásárlása egyben az ajánlat benyújtásának feltétele is volt. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 15.1. pontjában kikötötte, hogy ajánlattevőnek – bevizsgálás céljára – "a dokumentáció részét képező mintapéldányokkal azonos mintapéldányokat" kell benyújtania, az ajánlati dokumentáció 3. oldalán pedig azt, hogy "a mintapéldányok alapján megtervezett nyomtatványokból 5-5 db garnitúrát kell a pályázathoz mellékelni". Az ajánlati felhívás 15.2. pontjában ajánlatkérő közölte: az ajánlattevőnek rendelkeznie kell a Magyar Posta Rt. által engedélyezett gyártókóddal.
Az ajánlatkérő részletesen meghatározta az önátírós nyomtatványokra vonatkozó általános műszaki, a pályázati mintákra vonatkozó általános és a mintákra vonatkozó tesztelési követelményeket. Az ajánlattételi határidő a felhívás közzétételét követő 41. nap, 1998. március 3. 10.00 óra volt. A felhívásra 5 ajánlat érkezett.
Az ajánlatok felbontásáról közjegyzői okiratban foglalt jegyzőkönyv készült. A bontási jegyzőkönyvből megállapíthatóan a kérelmezőn kívül még a Drop Bt., a Pénzjegy Nyomda Rt., az Állami Nyomda Rt. és a Pátria Nyomda Rt. nyújtottak be ajánlatot. A bontási jegyzőkönyvből viszont nem állapítható meg annak ténye, hogy az ajánlatok felbontásakor ismertetésre került volna az ajánlattevők székhelye, az általuk kért ellenszolgáltatás összege és a vállalt teljesítési határidő.
A jegyzőkönyvben rögzítést nyert, hogy a Szenzor Kft. ajánlata "nem tartalmazza a kiírás szerinti mintákat, lehívási határidőket", ugyanakkor az is, hogy a kérelmező "megjelent képviselője a bontás e szakaszában a bizottság részére átnyújtotta a 22-295/98. számú véleményeltérést tartalmazó levelét, mely szerint nem kötelezhető a kiírás szerinti minták csatolására". Kérelmező ezt követően, az 1998. március 3-i levelében nyilatkozattételre hívta fel ajánlatkérőt a pénzügyi fedezet rendelkezésre állására, az ajánlati minták példányszámára és ezzel összefüggésben az esélyegyenlőség biztosítására nézve.
Az ajánlatok elbírálásának határideje és egyben az eredményhirdetés időpontja 1998. március 17. volt. Ekkor ajánlatkérő az Állami Nyomda Rt. ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
A Szenzor Számítóközpont Kft. 1998. március 4-én kelt, a Döntőbizottsághoz március 5-én érkezett kérelmével jogorvoslati eljárás megindítását kérte az ajánlatkérővel szemben. Kérelmében sérelmezi:
– az ajánlatkérő nem rendelkezik bizonyított módon a kiírás szerinti 5 évi időtartamra a pénzügyi fedezettel;
– az ajánlati felhívás tartalma ellentétes az ajánlati dokumentációban meghatározott feltételekkel, ugyanis az ajánlati felhívásban bevizsgálás céljából mintapéldány benyújtását határozta meg, míg az ajánlati dokumentációban szerinti több tízezer példány gyártását teszi feltétellé. Álláspontja szerint az ajánlati dokumentáció szerinti feltétel sérti a Kbt. 44. § (2) bekezdésének e) pontját, miután ez csak mintapéldány – azaz 1 példány – bemutatását írja elő;
– ajánlatkérő megsértette a Kbt. 33. § (1) bekezdését is, miszerint az ajánlati felhívás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. Márpedig az ajánlatkérő jelenlegi gyártójának már eleve rendelkezésére állnak azok a termékek, melyeket a többi ajánlattevőnek többmilliós költségen kell előállítani;
– kérte ideiglenes intézkedéssel az eljárás felfüggesztését és a meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását.
Kérelmező a jogorvoslati eljárásban 1998. március 30-án tartott tárgyaláson az írásban előterjesztett kérelmét fenntartotta, és kiegészítette. Előadta:
– ajánlatkérő egyrészről az 5 évre fennálló pénzügyi fedezet bizonytalanságát, másrészről az ajánlattevőkre nem egyenlő terhet jelentő ajánlati mintaszám kikötését illetően megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdését is, ugyanis nem egyenlő gazdasági háttérrel rendelkező ajánlattevők részéről egy bizonytalan pénzügyi megtérülés reményében eszközölt jelentős kiadás elvárása sérti az esélyegyenlőséget;
– ajánlatkérő megsértette a Kbt 51. § (3) bekezdését, mert az ajánlatok felbontásakor nem ismertette az ajánlattevők székhelyét, a kért ellenszolgáltatást és vállalt teljesítési határidőt;
– ajánlatkérő megsértette a Kbt. 38. § (3) bekezdését, mert a Pénzjegy Nyomda Rt.-nek az ajánlattételi határidőn belül, 1998. február 12-én kelt, az ajánlatok elkészítésével kapcsolatos kiegészítő információt kérő levelére írt, 1998. február 17-i válaszlevelet tájékoztatásul nem küldte meg a többi, általa ismert ajánlattevő részére;
– végül ajánlatkérő megsértette a Kbt. 53. § (1) bekezdésének b) pontját is az 52. § (2) bekezdésének d) pontjára tekintettel, mert az ajánlatok vizsgálatánál nem volt tekintettel az ajánlati felhívás 15.2. pontjában foglalt kikötésére, miszerint az ajánlattevőnek rendelkeznie kell a Magyar Posta Rt. által engedélyezett gyártókóddal. (Tudomása van arról, hogy ilyen gyártókóddal nem mindegyik ajánlattevő rendelkezett, álláspontja szerint ezen ajánlattevők ajánlatát érvénytelennek kellett volna nyilvánítani.)
Kérte az ajánlatkérőt 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj és 5000 Ft ügyvédi munkadíjban marasztalni.
A jogorvoslati kérelemmel szemben ajánlatkérő 1998. március 16-án írásos észrevételt terjesztett elő, álláspontja szerint az mind a pénzügyi fedezettel, mind a mintapéldányok darabszámát illetően ténybeli és jogi szempontból megalapozatlan. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság az észrevételhez csatolt, 1997. december 9-én kelt levelével jóváhagyta a közbeszerzés tárgyát képező termékekre nézve a közbeszerzési eljárásnak ajánlatkérő által saját hatáskörben történő lefolytatását, ami azt is jelenti, hogy a felügyeleti szervük is biztosítva látta a fedezetet.
A társadalombiztosítás 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 3. Cím l. Előirányzat csoportszám, 3. kiemelt előirányzatszám határozza meg az ajánlatkérő ez évi dologi kiadásokra vonatkozó előirányzatát, ez képezi a beszerzés fedezetét. Miután a beszerzés tárgya az ajánlatkérő működéséhez folyamatosan szükséges és a mennyisége biztonsággal kalkulálható, 5 éves keretszerződéssel folyamatosan biztosítható lesz a teljesítés anyagi fedezete. Ez a tervezési metódus összhangban áll az Államháztartásról szóló törvény 12/A. §-ának rendelkezésével, amelyik lehetővé teszi a tárgyéven túli kötelezettségek vállalását is. A fedezet rendelkezésre állásának biztonságára garancia a Ptk. 37. § (1) bekezdésének szabályozása is, hiszen eszerint a költségvetési szervet terheli mindazon fizetési kötelezettség, amelyet jóhiszemű harmadik személyek irányába vállalt. Ezekkel ellentétes jogértelmezés gyakorlatilag lehetetlenné tenné azt, hogy a költségvetési szervek a folyamatosan visszatérő szükségleteiket költségcsökkentő módon, keretszerződések alapján hosszabb távra előre biztosíthassák.
Nézete szerint kérelmezőnek a Kbt. 32. § (2) bekezdésére való hivatkozása megalapozatlan, mert ez a rendelkezés nem ír elő ajánlatkérő részére kötelezettséget a fedezet rendelkezésre állásának igazolására nézve.
A mintapéldányok darabszámát illető kifogást érthetetlennek tartja, mert az ajánlati dokumentáció "műszaki követelmények" 2. pontjában csak 5-5 garnitúrát kértek be a megtervezett nyomtatványokból, és nem a kérelmező által állított 1500 db-ot. (Ennek az ajánlati feltételnek egyedül csak a kérelmező nem tett eleget.)
Az egyéb érdekeltek közül csak a Drop Bt. nyújtott be észrevételt, ebben írja: a 62. számú nyílt pályázat 12-féle nyomtatványból 5 db garnitúra mintapéldány elkészítését írja ki és nem több tízezer példányét, és nem 1500 db-ot. Tudomása szerint a többi ajánlattevő (4 cég) eleget tett a példányszámot illető feltételeknek.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson vitatta, hogy a kérelmet határidőben terjesztették elő. Indokolása szerint a kérelmező az ajánlati dokumentációt 1998. január 22-én vette kézhez, akkor már megismerte annak tartalmát, így a kérelmét – a március 5-i időponttal szemben – legkésőbb február 6-ig terjeszthette volna elő. Az ajánlati dokumentáció átvétele időpontjának igazolására becsatolta a dokumentáció árának befizetéséről szóló jóváírási értesítőt. Álláspontja szerint ezért kérelmezőnek az 5 éves hitelfedezetre, a minták darabszámára, az esélyegyenlőségre és a bontási jegyzőkönyv hiányosságaira alapított kérelmezői kifogásait elkésettnek kell tekinteni.
A mintapéldányok darabszámára vonatkozó kérelmezői kifogásra az írásbeli észrevételében foglaltak kiegészítéseként hivatkozott a Kbt. 44. § (2) bekezdésének g) pontjára, mely lehetővé teszi, hogy ajánlatkérő bevizsgálást végezzen a mintapéldányokon. A sokrétű vizsgálat végzéséhez volt szükség az 5-5 db mintapéldányra, a kiírás ezen feltétele tehát nem volt jogszerűtlen. Ajánlatkérő a tárgyaláson előterjesztett kiegészítő kérelem további részeire az 1998. április l-jei észrevételében nyilatkozott:
– kérelmezőnek a Kbt. 38. § (3) bekezdésére alapított kifogása nem megalapozott, annak ellenére, hogy azt csak a tájékoztatást kérő Pénzjegy Nyomda Rt.-nek küldte meg, a tájékoztatás ugyanis csak megerősítette az ajánlati felhívás 15.1., 15.2. pontjában foglaltakat, az esélyegyenlőséget ezzel nem sértették meg.
– A Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontjára tekintettel az 53. § (1) bekezdése b) pontjának megsértésére alapított kérelmezői kifogást sem tartja megalapozottnak, mert az ajánlatok bontásakor közölte az ajánlattevőkkel, hogy az ajánlatok értékelésénél a gyártókóddal való rendelkezés tényét nem fogják figyelembe venni.
Állítja: az ajánlatok bontását megelőző napon értesült a Magyar Postának arról a véleményéről, hogy a kiírás tárgyát képező nyomtatványokon nem kell a gyártókódot feltüntetni, mivel azok nem minősülnek közforgalmú utalvány típusú nyomtatványnak. Az idő rövidsége miatt a bontás előtt erről a tényről az ajánlattevőket már nem tudták tájékoztatni.
– Bejelentette, az eljárás nyertesével, az Állami Nyomda Rt.-vel a szállítási keretszerződést megkötötte.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban rendelkezésére álló iratok, dokumentumok és a felek által a tárgyaláson előadottak alapján megállapította: a jogorvoslati kérelemben és annak kiegészítéseként megjelölt kifogások egy részére nézve a kérelem elkésett.
A pénzügyi fedezet 5 évig történő rendelkezésre állásával, az ajánlati minták számával és ezekből következően az esélyegyenlőség sérelmével kapcsolatos – a Kbt. 32. § (2) bekezdésére, a 44. § (2) bekezdésének d) pontjára, a 33. § (2) és a 24. § (2) bekezdésére alapított – kifogásait kérelmezőnek az ajánlati dokumentáció átvételétől, 1998. január 22-től számított 15 napon belül, 1998. február 6-ig kellett volna előterjesztenie, mivel az ajánlatkérő eljárásának ezek az elemei az ajánlati dokumentáció átvételét követően számára ismertté váltak. Ezzel szemben ezen kifogásait csak a március 5-én benyújtott kérelmében adta elő.
Elkésett a Kbt. 51. § (3) bekezdésére alapított kérelem is, miszerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásánál nem ismertette az ajánlattevők székhelyét, az általuk kért ellenszolgáltatás összegét és a vállalt teljesítési határidőt. Az ajánlatok bontása ugyanis a közbeszerzési eljárásnak egyszeri, megismételhetetlen aktusa, az azon elhangzottakat, vagy el nem hangzottakat később nem lehet korrigálni. Az ajánlatok bontása 1998. március 3-án történt, ehhez képest kérelmező ezt a kifogást csak a 15 napos jogvesztő határidőn túl, március 30-án tartott tárgyaláson terjesztette elő.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 38. § (3) bekezdését, mert az ajánlatkérőnek a tájékoztatást úgy kell megadni, hogy azzal egyes ajánlattevőknek ne kedvezményezzen, illetve ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. Az ajánlatkérő azzal, hogy a Pénzjegy Nyomda Rt. 1998. február 12-i tájékoztatást kérő levelére adott február 17-i válaszlevelét nem küldte meg a többi ajánlattevőnek, az egyik ajánlattevőt – a Pénzjegy Nyomda Rt.-t – a többletinformációval kedvezményezett helyzetbe hozta. Ajánlatkérő az április 1-jei észrevételében maga is elismeri, hogy ezt a levélváltást a többi ajánlattevővel nem ismertette.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmezőnek a Kbt. 52 § (2) bekezdése d) pontjának megsértésére alapított kifogása nem késett el és az megalapozott. A kifogás arra irányul, hogy jogsértést követett el ajánlatkérő, amikor is az ajánlati felhívás 15.2. pontjában foglalt kikötése értelmében nem nyilvánította érvénytelennek azon ajánlattevők ajánlatát, akik nem igazolták, hogy rendelkeznek a Magyar Posta által engedélyezett gyártókóddal.
A kérelem azért nem késett el, mert a Kbt. 52. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek egészen az eredményhirdetésig lehetősége van annak megállapítására, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Az eredményhirdetés március 17-én volt, ehhez képest kérelmezőnek a március 30-i tárgyaláson előterjesztett kifogása a 15 napos jogvesztő határidőn belüli. Ajánlatkérő a kifogással szemben arra hivatkozott, hogy a bontáskor közölte ajánlattevőkkel, hogy az ajánlatok értékelésénél egységesen eltekint a gyártókóddal való rendelkezés tényétől, tekintettel arra, hogy a Magyar Postának a bontási határnap előtt közölt véleménye szerint a nyomtatványokon nem kell a gyártókódot feltüntetni.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő fenti érvelését, mert a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja értelmében érvénytelen az az ajánlat, amelyik nem felel meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak. Az ajánlatkérő az ajánlatok értékelésénél az ajánlati felhívásban kikötött feltételtől a Kbt. 48. § (1) bekezdése értelmében csak az ajánlati felhívás módosítása útján térhet el, ezt a módosítást a Közbeszerzési Értesítőben közzé kell tenni és új ajánlattételi határidőt kell megadni. Ezt ajánlatkérő nem tette meg. A jelen közbeszerzési eljárásban valószínű: a gyártókóddal való rendelkezés kikötésének hiányában más ajánlattevők is nyújtottak volna be ajánlatot, ezzel szemben ajánlatkérő ezen kikötés figyelmen kívül hagyásával bírálta el a beérkezett ajánlatokat.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontjára tekintettel megsértette az 53. § (1) bekezdésének b) pontját.
A jogsértések a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja alapján történő megállapítása mellett a Döntőbizottság az f) pont szerinti szankciót alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A kérelmezőt megillető költségben a marasztalás a 88. § (1) bekezdésének g) pontján alapul.
A Döntőbizottság a kérelmező által ideiglenes intézkedés elrendelése iránt előterjesztett kérelemnek nem adott helyt, mert a kérelmező részéről becsatolt iratokból nem volt megállapítható, hogy a közbeszerzés tisztasága sérült volna, illetve ennek veszélye fennállt volna.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. április 15.
Dr. Csitkei Mária s. k. Dr. Monory Bulcs s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
