KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2923)
Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 175-9693
Fax: 175-8091
Ikt. sz.: D. 43/8/98.
Tárgy: A Mol Rt. jogorvoslati kérelme a BKV Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (1093 Budapest, Közraktár u. 30., a továbbiakban: kérelmező, képviselő: Pócsné dr. Barcza Klára jogtanácsos) által a Budapesti Közlekedési Rt.-nek (1072 Budapest, Akácfa u. 15., a továbbiakban: ajánlatkérő, képviselő: dr. Kovács Judit jogtanácsos) az 1998. február 1-jétől 1999. március 31-ig terjedő időszakra 200 000 liter ±10% mennyiségű ipari tüzelőolaj beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy a kérelem megalapozott, mert az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 49. § (2) bekezdését és az 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel, az 59. § (1) bekezdését.
Megsemmisíti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság felhívja ajánlatkérőt, hogy a SHELL HUNGARY Kereskedelmi Rt. ajánlata érvénytelenségének megállapítása után a Kbt. szabályainak megfelelő eljárás keretében hozza meg és hirdesse ki az eljárást lezáró újabb döntését.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő nyílt eljárás keretében, a Közbeszerzési Értesítő 1997. évi 46. számában, 1997. november 26-án ajánlati felhívást tett közzé az 1998. február 1-jétől 1999. március 31-ig terjedő időszak ellátására 200 000 liter ±10% mennyiségű ipari tüzelőolaj beszerzésére.
Felhívását a Közbeszerzési Értesítő 1997. 48. számában – mely 1997. december 10-én lett közzétéve – az ajánlati dokumentációt rendelkezésre bocsátó szervezet címe, az ajánlatok benyújtásának címe és a módosításból következően az ajánlattételi határidő és azok felbontási időpontja tekintetében módosította.
Az ajánlati dokumentáció 3. pontjában ajánlatkérő az 1998. július 31-ig terjedő időszakra fix árak meghatározását írta elő, a beszerzési időszak további időtartamára pedig kérte annak jelzését, hogy az árak változásával kapcsolatban az ajánlattevő milyen hatásokat vesz figyelembe, és melyeket kompenzál, illetve nem érvényesít. Az ajánlati dokumentáció 12. pont negyedik bekezdésében az ellenszolgáltatás értékét összesítve kérte megadni.
Az ajánlati felhívás 13. pontjában az ajánlatkérő meghirdette, hogy az eljárás nyertese az összességében legelőnyösebb ajánlat, amelynek kiválasztása az alábbi elbírálási szempontok fontossági sorrendjében és a dokumentáció 11. pontjában megadott, súlyozott százalékpontokkal történik:
1. Az ajánlatkérő felhasználói igényeinek kielégítése (műszaki, technológiai, speciális szempontok) 40%
2. Beszerzési ár és annak fixen tartása, az azt követő ármozgások mértéke 35%
3. Lehívástól számított szállítási időtartam 10%
4. Referencia és ellátás területén a beszerzés tárgyára vonatkozóan 10%
5. Ellátási garancia 5%
Az ajánlattételi határidőre a tárgyi beszerzésre két ajánlat érkezett ajánlatkérőhöz, a kérelmező és a Shell Rt. ajánlata.
Kérelmező az ajánlatában február 1-jétől 1998. július 31-ig 108 Ft/liter nagykereskedelmi árat, 1998. augusztus 1-jétől a kiszállítás napján érvényes nagykereskedelmi árból 1,20 Ft/liter+áfa árengedményt ajánlott. Rögzítette, hogy az árban csak az adótételekben bekövetkező változást fogja érvényesíteni. A teljesítés összértékét 26 746 000 Ft bruttó árban határozta meg.
A Shell Rt. ajánlatában az árat a Mol Rt. által alkalmazott, a mindenkori szállítólevél dátumakor érvényes nagykereskedelmi árából 0,40 Ft/liter árengedmény adásával határozta meg a teljesítés teljes időtartamára. Rögzítette, hogy az egységárat csak az adók és a járulékok emelkedése arányában fogja módosítani. Ajánlatának összértékét az ajánlatok 1998. január 20-i bontásakor történt hiánypótlási felhívásra a teljes szállítandó menynyiségre 26 755 249 Ft bruttó árban adta meg.
Az ajánlatkérő 1998. február 16-i eredményhirdetésen a Shell Rt. ajánlatát hirdette ki a közbeszerzési eljárás nyerteseként.
Az ajánlatkérő döntése ellen a kérelmező 1998. március 2-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz.
Kérelmében a következőket sérelmezte:
– A nyertes ajánlattevő – a Shell Rt. – ajánlata nem felelt meg az ajánlati dokumentációban foglaltaknak, mert annak 3. pontja az 1998. február 1-jétől 1998. július 31-ig terjedő időtartamra az ellenérték fix árban történő megadását írja elő, ezzel szemben a nyertes ajánlattevő ajánlata nem fix áron történt. Állítása szerint ugyanis nem minősül fixnek egy olyan ajánlati ár, amelyik egy másik cégnek – adott esetben kérelmezőnek – a szállítólevelén szereplő nagykereskedelmi ár mínusz 0,40 Ft/liter összegben van megadva, mert a nagykereskedelmi ár 14 hónap alatti változásai nem ismertek. Álláspontja szerint az ajánlatkérőnek a nyertes ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdése értelmében a bontáskor érvénytelennek kellett volna nyilvánítania. Ezzel szemben az ajánlatok bontásakor ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőt hiánypótlásra hívta fel, miszerint 1998. január 21-ig közölje a fix összegű ellenszolgáltatást.
– A kérelmező és a nyertes ajánlattevő ajánlatai az ajánlati árak különböző konstrukciói miatt alkalmatlanok az összehasonlításra, így az ajánlatkérő nem juthatott abba a helyzetbe, hogy az elbírálási szempont szerinti – az összességében legelőnyösebb ajánlat – ajánlattevőt hirdesse ki nyertesnek. Ennek következtében az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (1) bekezdés b) pontját is.
Kérelmező az ajánlatkérő jogsértésére tekintettel indítványozta ideiglenes intézkedés elrendelését a közbeszerzési eljárás felfüggesztése és a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltása iránt. Kérelmező a jogorvoslati kérelmét a közbeszerzési eljárás folyamán hozott döntés megsemmisítése, a jogsértés megállapítása, bírság kiszabása és az eljárási költségekben való marasztalás iránt terjesztette elő.
A Döntőbizottság a Kbt. 82. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes intézkedésként a D. 43/4/98. számú határozatával a szerződés megkötését megtiltotta.
Az ajánlatkérő a kérelemre észrevételeket tett, mely a következőket foglalta magában:
– Véleménye szerint a kérelem a 15 napos jogvesztő határidőn túl lett benyújtva, mert annak 2. oldal 1., 2., 3. bekezdéséből is megállapíthatóan a tudomásra jutás az 1998. január 20-i tenderbontáskor megvalósult.
– Kifogásolta, hogy a kérelmező annak ellenére adta elő a nyertes ajánlattevő ajánlatával kapcsolatos kifogásait, hogy ismerné annak összértékét, ami 21 404 000 Ft+áfa, 26 755 000 Ft.
– Álláspontja szerint a kérelmező 8 hónapos terminusára megadott ellenszolgáltatási összérték ellentmondásban van az ajánlat 5. pontjában szereplő vállalással. Ugyanis a kérelmező egyösszegű ajánlata (áfával) 26 746 249 Ft, ezt az ajánlata 20. pontjában vezeti le 6 és 8 hónapos időtartammal számolva. A 8 hónapos ár 107,42 Ft/liter mínusz 1,20 Ft/liter engedmény áfa nélküli értéken szerepel. Ezzel szemben az ajánlat 5. pontja az áru kiszállítása napján érvényes Mol-árjegyzék szerinti nagykereskedelmi árat határoz meg, ami nem lehet azonos a 20. melléklet 3. bekezdésében szereplő 107,42 Ft-os árral.
– Az észrevételében azt is nyilatkozta, hogy kedvezőbbnek tartotta a Shell Rt.-nek a Mol nagyker.-ár mínusz 0,40 Ft-os ajánlatát, tekintettel arra, hogy a nyári időszakban a tüzelőolaj ára stabilabb, és így az induló árakból az összehasonlítása során kedvezőbb árat ajánlót minősítette nyertesnek.
– Kérte a szerződéskötési tilalom feloldását.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson az írásos észrevételeiben foglaltakat kiegészítette, miszerint azért tartotta jobbnak a Shell Rt. ajánlatát, mert a lehívások teljesítésére 24 órát adott meg a kérelmező 48 órás ajánlatával szemben. Előadta, hogy a fontossági sorrendben első helyen álló, "az ajánlatkérő felhasználói igényeinek kielégítése" elbírálási szempont tekintetében a speciális üzemelési gyakorlata szempontjából komoly előnyként értékelték a lehívások gyors, rugalmas teljesítését.
Az eljárás egyéb érdekeltjeként a Shell Rt. úgy nyilatkozott, hogy a közbeszerzési eljárás során fix árkedvezményt ajánlott, melynek alapja a mindenkori nagykereskedelmi ár. Véleménye szerint ezzel az ajánlatkérő éves szinten nagyobb kedvezményhez jutott, mint fix ár meghatározása esetén.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem nem késett el. A Kbt. 79. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a "törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül" lehet a jogorvoslati eljárást megindítani. A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, "illetőleg azt követően" állapítja meg azt, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Ajánlatkérő tehát még az elbírálás folyamatában is hozhat ajánlatot érvénytelenítő döntést – de ezt legkésőbb az eljárást lezáró döntéséig teheti meg. Az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró jogsértő döntéséről a kérelmező az eljárás eredményének kihirdetésekor, 1998. feb-ruár 16-án szerzett tudomást, az ettől számított 14. napon, 1998. március 2-án érkeztette a Döntőbizottság a kérelmet.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem megalapozott, mert a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján ajánlatkérőnek érvénytelennek kellett volna nyilvánítania a Shell Rt. ajánlatát. Az 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint ugyanis érvénytelen az ajánlat, ha "az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek".
A Shell Rt. – ellentétben az ajánlatkérő 1998. február 1-jétől július 31-ig terjedő időtartamra előírt fix ár meghatározására irányuló kikötésével – az árajánlatát nem fix áron adta meg. Árajánlata a Mol Rt. által megállapított árat nem tudja befolyásolni. A nyertes ajánlattevő által az észrevételében hivatkozott "fix árkedvezmény" nem azonos a fix árral, így az ajánlatot ezen a címen sem lehet érvényesnek tekinteni. Érvénytelen ajánlat pedig értelemszerűen nem lehet a közbeszerzési eljárás nyertese.
Ehhez képest a Döntőbizottság már nem vizsgálta a Shell Rt. ajánlatának értékelése körében az ajánlatkérőnek a fontossági sorrendben első helyen álló elbírálási szempontra alapított érvelését, valamint a kérelmező ajánlatával kapcsolatban az észrevételében közölt kifogásait sem.
Jogsértő volt az ajánlatkérő eljárása azáltal is, hogy az ajánlati határidő lejárta után, az ajánlatok felbontásakor a közjegyzői okiratba foglalt 1998. január 20-i jegyzőkönyvben foglaltakkal tanúsítottan felhívta a Shell Rt.-t 1998. január 21-én 15.00 óráig bezárólag "összesített árajánlat benyújtására". A Shell Rt. ajánlatának konstrukciójából kiindulva egy összesített árajánlat adása ajánlatmódosításnak minősült, amire nézve a Kbt. 49. § (2) bekezdése tilalmat határoz meg, amikor is kimondja, hogy "az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók". A Shell Rt. ajánlata annak konstrukcióját (a Mol nagykereskedelmi árától való függőségét) tekintve ugyanis nem fix áras ajánlat volt, ehhez képest az összesített, azaz egyösszegű ajánlat fix áras ajánlat volt.
Miután a nyertes ajánlattevő ajánlata nem felelt meg az ajánlati dokumentációban rögzített feltételeknek, az ajánlatkérő két, egymástól eltérő típusú – egy fix árat és egy fix árkedvezményt tartalmazó – ajánlatot hasonlított össze, holott a két ajánlat alkalmatlan az összehasonlításra, és így alkalmatlan a nyertes kiválasztására is.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy az ajánlati felhívásban fontossági sorrendben első helyen álló – az értékeléskor 40%-kal számításba vett – elbírálási szempont meghatározásának szövege sem alkalmas objektív öszszehasonlítást lehetővé tevő ajánlatok tételére, valamint az ajánlatok alapján az összességében legkedvezőbb ajánlat kiválasztására. Ehhez ugyanis az "ajánlatkérő felhasználói igényeit" pontosan definiálni kell, különös tekintettel a "speciális szempontokra". Pontos definíció hiányában az ajánlatkérői kikötés sértheti az esélyegyenlőség és a verseny tisztaságának elvét is, mert az ajánlatkérő "belső köreiben jártassággal rendelkező" ajánlattevők formailag kedvezőbb ajánlatot tudnak tenni, mint esetlegesen a tartalmilag jobb ajánlattételre képes pályázók.
A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson ajánlatkérő a Döntőbizottság tagja kérdésére nyilatkozott, hogy a nyertes ajánlattevővel a szerződést még nem kötötték meg, így a határozati rendelkezés annak jogcímét illetően is indokolt.
Az indokolásban kifejtettek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a rendelkező részben meghatározott jogsértésekre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és g) pontja szerinti rendelkezést hozta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. március 31.
Dr. Bíró László s. k. Dr. Csitkei Mária s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos
