KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3254)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 175-5819
Fax: 155-5082
Ikt. sz.: D.67/20/1998
Tárgy: a Contor Bau Kft. jogorvoslati kérelme Vecsés és Üllő Nagyközségek Önkormányzatának szennyvízvezeték kiépítésére közzétett közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a CONTUR BAU Kft. (1148 Budapest, Fogarasi út 10–14., képviselő: dr. Petrik Ferenc ügyvéd 1012 Budapest Mikó u. 14., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének – melyet a Vecsés Nagyközség Önkormányzata, mint gesztor önkormányzat által közzétett "Vecsés és Üllő települések szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be – részben helyt ad, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy Vecsés Nagyközség Önkormányzata (2220 Vecsés, Szent István tér 1.) és Üllő Nagyközség Önkormányzata (2225 Üllő, Templom tér 3.) mindkettőt képviseli dr. Hrabéczy Miklós (2200 Monor, Kossuth L. u. 82.) – mint ajánlatkérő – az előminősítési eljárásban meghozott döntésével megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 42. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság felhívja Vecsés Nagyközség Önkormányzatát és Üllő Nagyközség Önkormányzatát – mint jogsértést megvalósító ajánlatkérőt – a tárgy közbeszerzési eljárásban a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra.
Ennek értelmében a Döntőbizottság felhívja Vecsés Nagyközség Önkormányzat ajánlatkérőt, hogy
a) Penta Kft.,
b) Vecsési Közműépítő Kft.
c) AGROÉPSZER Rt.,
míg Üllő Nagyközség Önkormányzat ajánlatkérőt, hogy a Penta Kft. részvételi jelentkezést benyújtókat a tárgyi közbeszerzési eljárásból zárja ki.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőket, hogy a kérelmező részére egyetemlegesen – fizessenek meg 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat a határozat kézhezvételét követő 15 nap alatt.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérőként megjelölt Vecsés Nagyközség Önkormányzat ténylegesen két ajánlatkérőt – Vecsés és Üllő Önkormányzatait – képviselve tette közzé részvételi felhívását – a Közbeszerzési Értesítő 1998. január 28-án megjelent, 4. számának 515–516. oldalain – szennyvízcsatorna kivitelezésére, azaz építési beruházásra. A két település szennyvízcsatorna-hálózata két műszakilag elkülönült létesítmény, ezért a két községre külön-külön kell majd részajánlatot tenni. A részvételi jelentkezéseket is külön-külön, a két községre kellett benyújtani, tehát a részekre jelentkezés kötelező (de nem feltétel a mindkét részre való jelentkezés).
A közös jelentkezőktől külön-külön kéri ajánlatkérő a pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság igazolását a felhívás 9. a) és b) pontjai szerinti formában:
A résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények:
a) Pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolása:
– mérlegadatok az előző három évről, pénzintézeti nyilatkozat a fizetőképességről,
– a Kbt. 46. § (2) bekezdésében foglalt hatósági igazolások és nyilatkozatok,
– cégbejegyzések kivonata.
b) Műszaki alkalmasság igazolása:
– az előző 3 év legnagyobb beruházásainak ismertetése és a hasonló jellegűek bemutatása,
– a műszaki, technikai felszereltség ismertetése, kiemelve a beruházásnál alkalmazni kívánt eszközöket,
– a végrehajtásért felelős műszaki személyzet megnevezése, képzettség, gyakorlat,
– a 15%-nál nagyobb arányban bevonni szándékozott alvállalkozók adatai a fentiek szerint.
Az előminősítésre történő jelentkezéshez ajánlatkérő jelentkezési lapot bocsátott rendelkezésre. Ez az irat 2 lapból áll, benne a jelentkező adatait, a becsatolt okmányok tételes felsorolását kell megnevezni. A Kbt. 46. § szerinti hatósági igazolások érvényességét ajánlatkérő úgy szabályozza, hogy az igazolás tanúsítsa a jelentkezés időpontját követő 60 napig: nincs egy évnél régebben lejárt tartozás.
A jelentkezés határidejéig 20 cég adta be részvételi jelentkezését, közülük többen mindkét községre, néhányan csak egy-egy községre vonatkozóan az alábbi megoszlásban:
Sorszám Jelentkező Vecsésre Üllőre Döntés
(alkalmas)
1. Magyar Aszfalt igen igen 2 igen
2. Alterra Kft. igen igen 2 igen
3. PVCS Kft. igen igen igen/nem
4. Mélyépítő
Budapest Kft. igen igen 2 igen
5. Penta Kft. igen igen 2 igen
6. Vecsési
Közműépítő Kft. igen igen igen/nem
7. Betonútépítő Rt. igen igen 2 igen
8. Hoffmann Rt. igen igen 2 igen
9. Betonút Rt. nem igen igen
10. M+A Kft. nem igen igen
11. Hídépítő Rt. igen nem igen
12. Agroépszer Rt. igen igen igen/nem
13. KÖZ-VIZ Kft. igen igen nem/igen
14. KÉV-METRÓ Kft. igen igen 2 igen
15. Vegyépszer Rt. igen igen 2 nem
16. Olajterv Rt. igen igen nem/igen
17. Contur Bau Kft. igen igen 2 nem
18. Force Kft. igen igen 2 nem
19. Aknabau Kft. igen igen 2 nem
20. Délpesti T és T Kft. nem igen nem
Ajánlatkérő szakértői véleményt készíttetett az eljárásba bevont lebonyolítóval minden jelentkezésről, majd mindkét község képviselőtestülete – előterjesztés átvétele után – külön-külön döntött az alkalmas, ajánlattételre felkérhető jelentkezőkről (ezt a fenti táblázat utolsó oszlopa tartalmazza).
Vecsés és Üllő is 11-11 alkalmas jelentkezőt állapított meg, személyük nem mindig ugyanaz, mert volt, aki csak 1 községnél jelentkezett, és volt 5 ajánlattevő, aki mindkét feladatra jelentkezett, de csak az egyik község minősítette őt alkalmasnak (PVCS Kft., Vecsési Közműépítő Kft., Agroépszer Rt., KÖZ-VIZ Kft., Olajterv Rt.).
Vecsés Nagyközség Önkormányzata ajánlatkérő – az előterjesztés szerint – a következő adatokat vizsgálta:
Pénzügyi, gazdasági alkalmasság:
– törzstőke, vagyon nagysága, eredmény alakulása,
– a minimálisan szükségesnek tartott pénzügyi, gazdasági háttér meghatározása, a jelentkezők ehhez viszonyítása,
– éves termelési volumen és jelen munka volumen- arány.
Műszaki alkalmasság:
– referencia (hasonló munkákra),
– technikai felszereltség (géppark),
– szakképzettség (vezetés, kivitelezés szakmai színvonal),
– alvállalkozó (bevonás aránya, azok minősítése).
Az előterjesztett javaslat és indokolása:
– alacsony törzstőke miatt alkalmatlan a Délpesti T és T Kft., Force Kft., Aknabau Kft., Contur Bau Kft., PVCS Kft., míg a
– referenciák nem elégségesek Force Kft., Aknabau Kft., Agroépszer Kft., Contur Bau Kft., KÖZ-VIZ Kft. esetében.
Az Olajterv Rt. és a Vecsési Közműépítő Kft. jelentkezési dokumentációja szerint a teljes munkát alvállalkozásba adja.
Üllő Nagyközség Önkormányzata előminősítési eljárása lényegében azonos szempontrendszert tükröz, az előterjesztés hivatkozik a két település által felkért szakértő – Kreatív 2000 Kft. – kialakított véleményére.
Megállapítja a pénzügyi-gazdasági alkalmasság hiányát az M+A Kft-nél. A Vecsési Közműépítő Kft.-t, mint fővállalkozói jelentkezőt e gyakorlat (referencia) teljes hiánya miatt nem javasolja a megbízott szakértő.
A megnevezett Önkormányzatok előminősítés tárgyában hozott döntésüket a K. É. 1998. április 1-jén megjelent számában tették közzé. A jelentkezők külön értesítést a döntésről nem kaptak, így arról csak a K. É.-ből értesülhettek.
Kérelmező a döntés megismerését követően jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, ebben kérte, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként függessze fel a közbeszerzési eljárást. Nézete szerint:
1. Iratellenes és a Kbt. előírásaival ellenkező mind a Vecsés, mind az Üllő Önkormányzat döntése, amikor azt állítja, hogy a kérelmező gazdasági háttere nem megfelelő. Álláspontja szerint az előminősítési eljárásban nincs helye semmiféle mérlegelésnek, hanem csupán az ajánlatkérő regisztrálhatja azt, hogy a jelentkező a megkívánt és szükséges igazolásokat, referenciákat becsatolta.
2. A kérelmező szerint a "szelektáló döntés" eleve ellentétes a Kbt. 33. § (2) bekezdésével, 42. § (1) bekezdésével és 44. §-sal. Úgy gondolja, hogy az ő jelentkezésének elutasításában szereplő "nem megfelelő" "kevés" szóhasználat is erre a súlyozó értékelésre utal, amelyet viszont a törvény nem enged meg.
3. Rámutat arra: egy és ugyanazon szempontrendszer tekintetében, egy és ugyanazon munkára vonatkozóan már eleve törvénysértő kell legyen az a döntés, amikor is az egyik megnevezett önkormányzat a Vecsési Közműépítő Kft.-t alkalmasnak minősíti, ugyanakkor a másik önkormányzat nem minősíti alkalmasnak. Hivatkozik arra is, hogy a megnevezett Kft. a részvételi felhívásban foglalt előírásoknak több okból nem felel meg, így pl. azért sem, mert 1997. októberben történt megalapítására tekintettel nem lehet korábbi évekre vonatkozó mérlegadata, és nem lehetnek figyelembe vehető referenciái. Úgy ítéli meg, hogy a Vecsési Önkormányzat a hivatkozott törvényi szakaszokon túl még a Kbt. 24. § (2) bekezdésében foglalt esélyegyenlőség elvét is megsértette azzal a tevékenységével, amikor a kérelmezőt kizárta (bár valamennyi megkívánt igazolást és egyéb dokumentumot csatolt), ugyanakkor az ilyen megfelelő igazolásokkal nem rendelkező jelentkezőnek lehetőséget nyújtott az ajánlatok konkrét kidolgozására.
Az ajánlatkérők írásbeli beadványukban hangoztatták: nem sértették meg a Kbt. előírásait, nem alkalmaztak diszkriminációt, döntésük törvényszerű. Kifejtették, hogy az általuk alkalmazott – szakmai tudással rendelkező Kreatív 2000 Kft. javaslatait többségében figyelembe vették, de mind a két önkormányzat esetében a képviselőtestület jogosult dönteni, és nézetük szerint a képviselőtestületnek akkor is joga van eltérni a szakmai indokolástól, ha annak nem adja okszerű tételes magyarázatát.
A Döntőbizottság 1998. április 28-án megtartott tárgyalásán mind a kérelmező, mind az ajánlatkérők, fenntartották korábbi álláspontjukat.
A Döntőbizottság tényfeltáró tevékenysége során számos olyan kérdést tett fel az ajánlatkérő jelenlévő képviselőinek, amelyeknek tényszerű megválaszolása elvezethetett volna a tárgyi ügyben a döntés kialakítás hátterének pontos és precíz feltárásához. Ez az igyekezet sajnos nem vezetett eredményre, mert a tárgyaláson jelenlévő képviselő sorozatosan olyan válaszokat adott, amelyek ezt nem segítették elő, így pl. több esetben közölte "erre a kérdésre nem tudok nyilatkozni", "a terveket részleteiben nem ismerem, a szükséges információval nem rendelkezem". Konkrét esetben – amikor a képviselőtestület döntése homlokegyenest ellentétes a szakértőként igénybe vett lebonyolító javaslatával a "miért" kérdésre többszörösen is az volt a válasz "azért döntött úgy a képviselőtestület, mert úgy látta jónak", illetve "nem tudok erre nyilatkozni, talán meg kellene kérdezni a képviselőtestületet, erről nekem információm nincs".
Éppen fenti okok miatt a Döntőbizottság álláspontjának kialakításához csak az írásbeli dokumentumok nagyon részletes, egymással tényszerű adataiban összevetett analízise útján juthatott el.
A Döntőbizottság a kérelmező előterjesztett és tárgyaláson fenntartott jogorvoslati kérelme megjelölt 1. pontjában foglaltakat elutasította. A Döntőbizottság meggyőződése szerint – és ezt alátámasztják nemcsak a Kbt. előminősítést szabályozó rendelkezései, hanem ezen túlmenően a törvény preambuluma is – az ajánlatkérőnek törvény adta joga és egyben kötelezettsége is, hogy a jogszabály által előírt esetekben a jelentkezőket a benyújtott dokumentumok értékelése alapján olyan módon állítsa rangsorba, hogy az adott közbeszerzési feladat megoldására már ténylegesen csak azok kaphassanak felhívást, akik az előminősítési kérdések tekintetében megfelelőt bizonyítottak. Az ezzel ellentétes kérelmezői álláspont alaptalan. Számos esetben rámutatott a Fővárosi Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság is arra, hogy az előminősítési eljárás fontos helyet foglal el a közbeszerzés folyamatában. A fentebb kifejtettekkel azonosan és azt magyarázva mutattak rá e bírósági fórumok arra, hogy a törvény szellemével és kifejezett rendelkezéseivel összhangban végrehajtott előminősítési eljárás összhangban áll a jogalkotó által szándékolt és a törvényben kifejezett akaratával.
A tárgyi ügyben közel 2 milliárd forintos beruházásról van szó, tehát a törvény cogens előírása érvényesül, amikor előminősítési eljárást kell lefolytatnia az ajánlatkérőnek. A több éven keresztül, folyamatában megvalósuló kivitelezés során az éves teljesítési összeg Vecsésnél 1997–2000-ig évi 232 727 E Ft, 2001-ben 190 481 E Ft, míg Üllőnél 1997–2000-ig 440 920 E Ft, 2001-ben 360 883 E Ft, tehát a két önkormányzatnál együttesen az éves teljesítés összege meghaladja a 600 millió forintot.
Ugyanakkor a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme 2. és 3. pontjában részletezett sérelmeinek helyt adott, mert megállapította, hogy az ajánlatkérői pozícióban megjelenő önkormányzatok a törvény kifejezett rendelkezései ellenére hozták meg az előminősítési eljárást lezáró döntésüket. Ebben a vonatkozásban tetten érhető – az alábbiakban részletezettek szerint – a jelentkezők közötti esélyegyenlőség be nem tartása, a törvény előírásainak és az ezt visszatükröző részvételi felhívás előírásainak következetes be nem tartása.
A kérelmező jelentkezéséhez valamennyi a törvény által és a felhívásban közölt igazolást, referenciamunkát csatolt, és bizonyította, hogy a 14 befejezett szennyvízcsatorna-építési feladat végrehajtása megfelelő referenciamunkaként vehető figyelembe.
Cégkivonatával igazolta, hogy az 1996. márciusi megalapítását követően dinamikusan fejlődik, ezt tanúsítja az is, hogy éves árbevételei alábbiak szerint alakultak: 1996-ban 279 millió Ft, 1997-ben már 681 millió Ft. A becsatolt igazolások egyértelműen nyereséges vállalkozást mutatnak be. A közbeszerzési eljárásban körülírt feladathoz a kérelmező rendelkezik pénzügyi, gazdasági megalapozottsággal, megfelelő műszaki felszereltséggel, és olyan szakembergárdával, amely képes lehetne a feladat jó színvonalú elvégzésére. Ezzel szemben a Vecsési Közműépítő Kft. jelentkezési dokumentációjának tartalma szerint kizárólag alvállalkozók bevonásával kívánná a feladatot végrehajtani. A rendelkezésre álló dokumentumok szerint kétséget kizáró módon megállapítható: a fővállalkozói feladatvégrehajtásra műszakilag teljeskörűen alkalmatlan. Ehhez egyetlen szakértelemmel rendelkező, fővállalkozói referenciát felmutatni tudó szakemberrel nem rendelkezik, ilyen értelmű referenciája egyáltalán nincs. Bizonyított, hogy 1997. október 1-jén alakult, ebből fakadóan korábbi mérlegadatokkal nem rendelkezhet. Cégkivonata szerint a Kft. tagjegyzéke a Földfém Kft., az M+A Kft., a Simplex Kft. és a K+B Kft. tagjaiból áll. Összes vagyona mindössze 25 millió forint.
A Döntőbizottság megállapította azt is a tények ismeretében, hogy tárgyi közbeszerzésben gravitációs PVC cső anyagú csatorna építéséről van szó, ezért igen kérdéses lehet a Földfém Kft. és az M+A Kft. szakterületi referenciája, hiszen az ő bemutatott műszaki alkalmasságuk erre a kivitelezési megvalósítási tevékenységre egyáltalán nem igazolt. A szakértőként igénybe vett Kft. nem javasolta a Vecsési Közműépítő Kft. ajánlatadásra történő felkérését, a döntés mégis igenlő. A kérelmező alkalmatlanná minősítése mellett – fenti okok miatt – ésszerűtlen, logikátlan és egyben törvénysértő a Vecsési Közműépítő Kft. alkalmassá minősítése. Elfogadható magyarázat erre nincs. A benyújtott dokumentációk alapján megállapítható, hogy pl. az Olajterv Rt. kizárólagosan alvállalkozókkal végeztetné el a közbeszerzési feladatot, ő maga fővállalkozói feladatkört töltene be, amelyhez több mint 2 évtizedes megfelelő műszaki színvonalú szakreferenciával is rendelkezik. Ennek ellenére nevezett Rt.-t nem minősítették alkalmasnak a feladat végrehajtására, szemben a Vecsési Közműépítő Kft.-vel, amely ugyancsak fővállalkozói feladatkört töltene be, de ehhez referenciája, eszközei, szakemberei és gyakorlata egyáltalán nincs. A nyilvánvaló jogsértés e vonatkozásban is tetten érhető!
A bemutatott példa egyértelműen bizonyítja a döntést hozó önkormányzat megalapozatlan döntéshozatalát. Miután a Vecsési Önkormányzat döntése egyértelműen megalapozatlan, ezért a Döntőbizottság a törvény 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján felhívta a jogsértés okozóját a törvény szabályainak megfelelő eljárásra.
A határozat rendelkező részében a Döntőbizottság tételesen felsorolta azon jelentkezők körét, amelyeknél a Vecsési Önkormányzatnak a kizárást kell alkalmaznia, e döntést a rendelkezésre álló jelentkezési dokumentumok analízise alapján tudta meghozni a Döntőbizottság. A Penta Kft.-t alkalmasnak minősítette annak ellenére, hogy mindössze 6 db alacsony értékű, fővállalkozói referenciát sorakoztatott fel, s közülük csupán egy éri el a 66 millió Ft értéket.
Az Agroépszer Rt. esetében mindössze egy 45 km hosszúságú és 65 M Ft értékű, a jelen közbeszerzési eljárásban megjelölthöz hasonlítható referencia került bemutatásra.
Összehasonlítva a most megjelölt részvételre jelentkezők referenciamunkáit a kérelmezőével szintén tapasztalható a részrehajló, nem objektív döntés: egyértelmű a jogsértés.
Az Üllői Önkormányzat meghozott döntése szintén nélkülözi bizonyos tekintetben a jogszerűséget és a szakszerűséget.
A rendelkező részben megjelölt Kft. esetében a szakszerűtlen döntés olyannyira kirívó és oly mértékben megalapozatlan, hogy ez esetben nem tekinthetett el a Döntőbizottság megnevezett gazdasági szervezetnek a közbeszerzési eljárásból történő kizárására irányuló felhívástól.
A tárgyban megnevezett közbeszerzési eljárásban a Döntőbizottságnak fél éves időintervallumon belül immáron negyedízben kell döntésével közbeavatkoznia a törvényben megfogalmazott célok érvényre juttatásának érdekében.
A közbeszerzési eljárásban résztvevő mindkét önkormányzat az eddigi eljárásokban hozott döntések és a jelen eljárásban feltárt hiányosságok szerint is sorozatosan és súlyos mértékben sértette meg a Kbt. előírásait.
A Döntőbizottság a törvény preambulumában és számos egyedi rendelkezésében is megfogalmazott iránymutatását követve azt tartotta szem előtt, hogy lehetőség szerint hozza összhangba a Kbt. rendelkezéseit a megvalósításra kerülő, és közel 30 ezer polgár létérdekeit befolyásoló önkormányzati testületi döntésekkel. Éppen ezért nem élt a Döntőbizottság a jogszabály 88. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított döntés megsemmisítési lehetőséggel, mert még az eljárás jelen fázisában is egzakt lehetőséget látott arra, hogy az iránymutató döntéssel helyes döntés-előkészítő munka alapozható meg az ajánlatkérői önkormányzati testületekben. Fentiekre figyelemmel csak és kizárólag akkor élt a Döntőbizottság a kategorikus imperativus megfogalmazással, amikor a meghozott döntés más módon már nem volt helyrehozható.
Helytálló a Döntőbizottság meggyőződése szerint a kérelmező jogorvoslati kérelme 3. pontjában foglalt megállapítás, miszerint az ugyanazon részvételi felhívásban megjelent, egy és ugyanazon közbeszerzési feladat megvalósítására irányuló, egy és ugyanazon szempontrendszer szerinti elbírálás során jogsértő magatartást valósít meg, ha az egyik ajánlatkérő a megnevezett részvételi jelentkezőt alkalmasnak minősíti, ugyanakkor pedig a másik ajánlatkérő nem minősíti alkalmasnak ugyanezt a jelentkezőt.
Arra figyelemmel, hogy mind a két ajánlatkérői pozícióban megjelenő önkormányzat esetében a Döntőbizottság a jogsértést a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította, és egyértelművé tette az e jogsértést megvalósító ajánlatkérői magatartást is, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján kötelezte a jogsértőket az eljárási díj egyetemleges megfizetésére.
A kérelmező beadványában ugyan jelezte, hogy költséget kíván érvényesíteni, ezt azonban sem írásban, sem szóban tételesen nem jelölte meg, és nem nyilatkozott a vonatkozásban sem, hogy az eredetileg jelzett költséget ténylegesen követeli, erre figyelemmel a Döntőbizottság a költségekről nem rendelkezett.
A Döntőbizottság a kérelem ellenére nem hozott a jelen eljárás során ideiglenes intézkedést, azaz nem függesztette fel a közbeszerzési eljárást, mert a törvény által lehetővé tett döntés meghozatala időszakában nem látta fennforogni a Kbt. 82. § (1) bekezdésében írott törvényi előfeltételeket.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. május 11.
Dr. Monory Bulcs s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
