KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3475)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 175-8328
Fax: 155-5082
Ikt. sz.: D.66/12/1998.
Tárgy: PESTÉP-KER Kft. jogorvoslati kérelme az Országos Vérellátási Központ közbeszerzési eljárást lezáró döntése ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A PESTÉP-KER Építőipari és Kereskedelmi Kft. (1141 Budapest, Fogarasi út 93., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet az Országos Vérellátó Központ (1113 Budapest, Karolina út 19–21., képviseli: dr. Székely László ügyvéd, 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 131., a továbbiakban: ajánlatkérő) – "speciális vérvételi csoport GMP feltételeknek megfelelő, új helyen történő kialakításának generálkivitelezése" tárgyú – közbeszerzési eljárást lezáró döntése ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 500 000 Ft., azaz ötszázezer forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára fizesse be.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratanyag, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a K. É. 1998. évi 4. számában, 1998. január 28-án speciális vérvételi csoport GMP feltételeknek megfelelő, új helyen történő kialakításának generálkivitelezésére írt ki pályázatot nyílt eljárás keretében. Részajánlatot, többváltozatú ajánlatot nem lehetett tenni.
Ajánlatkérő dokumentációt is bocsátott ajánlattevők rendelkezésére. A dokumentáció többek között tartalmazta a műszaki leírást az egyes munkanemekre vonatkozóan. Ezen leírás a tételes költségvetési kiírást meghaladóan tartalmazott anyag- és munkatételeket is. A tételes költségvetést teljeskörűen be kellett árazni.
A műszaki leírás és a költségvetési kiírás minden pontjára és alpontjára választ kellett adni.
A teljesítési határidőt 1998. június 15-ben jelölte meg ajánlatkérő. Ajánlatkérő 1998. február 17-én konzultációt is tartott. A konzultációról felvett jegyzőkönyv tartalmazta, hogy ajánlatkérő hatósági építési engedéllyel még nem rendelkezik, de az engedélyek beszerzésének késedelme a kiírt teljesítési határidőt nem érinti.
A felhívás 13. pontja tartalmazta, hogy ajánlatkérő nyertesként az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőt hirdeti ki. Meghatározta az elbírálási szempontok fontossági sorrendjét. Az elbírálás szempontjai:
– vállalási ár,
– alkalmazott műszaki megoldások,
– a felhasznált anyagok, berendezések anyagminősége, műszaki színvonala 1,7
– egészségügyben szerzett referenciák,
– vállalt kivitelezési határidő,
– vállalt garanciák,
– alkalmazott és akkreditált minőségbiztosítási rendszer.
A dokumentációban az értékelési szempontokhoz súlyszámokat rendelt. A súlyszámok 2,2-től 1,0-ig csökkenő sorrendben biztosították matematikailag a fontossági sorrendet.
Az ajánlattételi határidő 1998. március 10. volt. Az ajánlattételi határidőig 5 ajánlat érkezett. Az ajánlattevők a kérelmezőn kívül, a nyertes KITESZ Kft., Manufer Kft., Maszer Rt. és az OMKER Rt.
Az ajánlatok értékelése során ajánlatkérő megállapította, hogy az OMKER Rt. fővállalkozói ajánlatot tett, holott építőipari tevékenység végzésére – tevékenységi körében nem szerepel – a becsatolt cégkivonat tanúsága szerint nem jogosult, ezért az OMKER Rt. ajánlatát a végső elbírálásban nem vette figyelembe.
Az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatnak a KITESZ Kft. ajánlatát minősítette. A nyertessel a szerződést az eredményhirdetés napján, 1998. április 7-én megkötötte.
A törvényes határidőn belül a PESTÉP-KER Kft. nyújtott be jogorvoslati kérelmet.
A jogorvoslati kérelemben előadta, hogy az első és leglényegesebb elbírálási szempontként megjelölt ár vonatkozásában a legkedvezőbb ajánlatot tette, és véleménye szerint a többi elbírálási szempont alapján is az ajánlata a legjobb volt.
Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat, és kérte a Döntőbizottságtól az ajánlatkérői döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedés elrendelését.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy a kérelmező ajánlati árát nem lehetett reálisnak tekinteni, mert az alacsonyabb volt a jelenleg ismert középfekvésű áraknál. A teljesítési határidő megjelölését sem tudták megfelelően értékelni, mert nem rögzítette a munkaterület átadási időpontját az ajánlatában. Ajánlata nem volt teljes körű, továbbá alacsonyabb öszszegű késedelmi kötbért vállalt a nyertesnél.
Egyéb érdekeltek közül a nyertes KITESZ Kft. nyilatkozatában kiemelte, hogy a kérelmező ajánlatánál magasabb árát ellensúlyozták az egyéb elbírálási szempontoknál figyelembe vett vállalásai, melyek kérelmezőénél jobbak voltak (késedelmi kötbér, egészségügyi referencia, teljesítési határidő stb.).
Az OMKER Rt. észrevételében előadta, hogy a közbeszerzési eljárás során jogsértés elkövetéséről nincs tudomása.
A Manufer Kft. álláspontja szerint a kiírás nem volt pontos, a konzultáción került még több dolog pontosításra. Véleményük szerint az ő ajánlatuk árban a második legjobb volt, ajánlatuk a kiírásban foglaltaknak mindenben megfelelt.
A többi ajánlattevőnek csak az árajánlatát és a vállalt teljesítési határidejét ismerte, véleménye szerint ennyi adat a döntés helyességének megítéléséhez nem elegendő.
Kérték az ügyben tárgyalás tartását.
A jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Döntőbizottság az elbírálási szempontok figyelembevételével elvégezte a nyertes és a kérelmező ajánlatának összehasonlítását tényleges tartalmuk szerint.
1. Ajánlati ár:
Kérelmező a legalacsonyabb árat ajánlotta, e szempontból ajánlata a legjobb: 20 364 224 Ft
Második: Manufer Kft. 24 918 738 Ft
Harmadik: KITESZ Kft. (nyertes): 25 300 216 Ft
Negyedik: MASZER Rt. 28 787 832 Ft
Ajánlatkérő a nyertes ajánlatát ebből a szempontból jobbnak minősítette, mert véleménye szerint a kérelmező ajánlata túl alacsony összegű, azonban erre a kérelmezőtől magyarázatot nem kért.
A Kbt. 57. § (2) bekezdése alapján, ha az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérőnek írásban magyarázatot kell kérnie. Ezt ajánlatkérő elmulasztotta, így a Döntőbizottság ezt a védekezést elfogadni nem tudta.
Ajánlatkérő nyilatkozatában arra is hivatkozott, hogy kérelmező ajánlata nem volt teljes körű. Elismerte, hogy az általa készített tételes költségvetési kiírást kérelmező hiánytalanul beárazta, ellenben a műszaki leírásban meghatározott feladatok vállalásában észlelt hiányokat.
A Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmező ajánlata teljes körű volt. Ajánlatkérőnek az építési beruházásra vonatkozó felhíváshoz az 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet szerinti dokumentációt kell csatolnia, amelynek kötelező része a tételes mennyiségi kiírás. Ajánlatkérő maga is elismerte, hogy az általa készített mennyiségi kiírás nem volt teljes, a saját mulasztását tehát nem kérheti számon az ajánlattevőtől.
Egyébként pedig kérelmező részletesen nyilatkozott és ajánlatot tett a műszaki leírásban foglalt munkákra is.
2–3. Alkalmazott műszaki megoldások, felhasznált anyagok minősége.
Ajánlatkérő a dokumentációban konkrétan megnevezte több szerkezet anyagát gyártmánynévvel. Miután érvényes ajánlatot kizárólag a dokumentációnak megfelelően lehetett tenni, e szempontból különbség nem lehetett az ajánlatok között. A tételes kiírásban nem szereplő munkákra vonatkozó ajánlati részben a gyártmányokat szabadon határozhatták meg az ajánlattevők, de lényeges különbségek az ajánlatok között e tekintetben nem jelentkeztek. Valamennyien I. osztályú minőséget vállaltak.
Kérelmező részletesen – valamennyi munkanemre – műszakitartalom-meghatározást nyújtott, ajánlata teljes körű volt, a nyertes az árazott tételes költségvetésben ugyancsak meghatározta a műszaki tartalmat.
Az ajánlatok – ajánlatkérő nyilatkozata szerint is – egyenértékűnek tekinthetők e két értékelési szempontból.
4. Egészségügyben szerzett referenciák.
Ajánlatkérő a referenciákat a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontja szerint – az elmúlt 3 évre vonatkozóan – kérte becsatolni.
Kérelmező 10 db egészségügyi létesítményen és további 13 db egyéb létesítményen végzett munkát ismertetett ajánlatában. Az egészségügyi referenciák mindegyike a jelen beszerzés tárgyához hasonló belső átalakítási, felújítási munka, a műszaki alkalmasság igazolásához figyelembe vehető, megfelelő.
Nyertes 7 befejezett és 1 folyamatban lévő egészségügyi épületen végzett referenciát jelölt meg, egyéb területen szintén 7 befejezettre és 2 folyamatban lévőre hivatkozott. Egészségügyi referenciái szintén rekonstrukciók, felújítások és átépítések, megfelelően igazolták műszaki alkalmasságát. Alvállalkozóinak referenciáit nem ismertette. A nyertes és kérelmező referenciái egyenértékűek.
5. Vállalt kivitelezési határidő.
Kérelmező 1998. június 8-ára vállalta a teljesítést, és max. 60 nap kivitelezési határidőt határozott meg.
A nyertes 1998. június 15-ét vállalta azzal a feltétellel, hogy 1998. április 1-jéig a munkaterületet átveheti.
Az ajánlati felhívás szerint a teljesítés határideje 1998. június 15. volt. Az ajánlatkérő a konzultációs jegyzőkönyv és a dokumentáció szerint a munkaterület átadásának időpontját nem határozta meg. A tárgyaláson tett és írásos nyilatkozata szerint a vállalt határidő megítélését a munkaterület átadásának időpontjával összefüggésben értékelte.
Az eljárás során vált számára ugyanis nyilvánvalóvá, hogy a munkaterületet csak késedelmesen, a szerződéskötés után hetekkel tudja a nyertesnek átadni. Ezért a felhívás szerinti időponthoz már nem kötötte magát, számára a közbeszerzési eljárásban a teljesítés végső időpontja elvesztette jelentőségét. A szerződésben már 1998. június 30-át jelölte meg a munkák befejezési határidejeként. Ajánlattevők tehát nem tudták a határidő-vállalásukat mihez viszonyítani. Tény, hogy kezdési időpontot kérelmező nem jelölt meg, de 60 napos határidővel vállalta a munkálatok elvégzését, és ezt az időtartamot a kivitelezésre ajánlatkérő is reálisnak tartotta. A nyertes viszont az április 1-jei munkaterület-átvételhez kötötte a vállalási határidőt.
A Döntőbizottság álláspontja szerint határidő tekintetében a kérelmező és nyertes ajánlatát egyenértékűnek kell tekintetni, mivel az ajánlati kiírásban szereplő határidőig mindketten vállalták a kivitelezést.
6. Vállalt garanciák (kötbér, szavatosság, egyéb).
Kérelmező 50 E Ft/nap, a nyertes 100 E Ft/nap késedelemkötbért vállalt. Szavatosság és jótállás tekintetében a kérelmező és a nyertes ajánlata egyenértékű, kötbér tekintetében a nyertes ajánlattevő ajánlata egyértelműen jobb.
7. Alkalmazott és akkreditált minőségbiztosítási rendszer.
A kérelmező és a nyertes ajánlattevő is hivatkozott az ISO 9002 minőségbiztosítási rendszer bevezetésének szándékára. Tanúsítvánnyal egyik sem rendelkezik. A nyertesnek az a nyilatkozata, hogy "a munkálatokat az ISO 9002 előírásai szerint végezzük" mindaddig nem tekinthető igazolt állításnak, amíg a tanúsítványt meg nem szerezte, az pedig, hogy a jövőben mikor fogja megszerezni, nem befolyásolja a most adott ajánlat értékét.
Ajánlata e szempontból csak annyiban előnyösebb kérelmező ajánlatánál, hogy a nála alkalmazott elveket ismerteti, míg a kérelmező ezt nem teszi.
Összefoglalva az értékelést, az első szempontból a kérelmező jobb, a második, harmadik, negyedik és ötödik elbírálási szempontból azonos, a hatodik és hetedik elbírálási szempontból kedvezőtlenebb ajánlatot adott a nyertes ajánlathoz viszonyítva.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az elbírálási szempontok fontossági sorrendjére tekintettel a kérelmező összességében kedvezőbb ajánlatot adott, mint a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő, mert az árban javára keletkezett előnyt a hatodik és hetedik elbírálási szempont szerint kedvezőbb ajánlat nem ellensúlyozhatta, hiszen az első a legfontosabb elbírálási szempont, és az azt követő elbírálási szempontok tekintetében azonos színvonalúak voltak az ajánlatok.
Ajánlatkérő négy műszaki szakemberének értékelése is ezt támasztotta alá, mert a becsatolt értékelések közül háromnál egyértelműen kérelmező ajánlata minősült jobbnak.
Tény, hogy az egyik szakember kétféle eredményt mutatott ki, de az eltérés okára ajánlatkérő magyarázatot adni nem tudott. A Döntőbizottság a két értékelés közül a súlyozás nélküli pontozást tekintette hitelesnek, a súlyozásos értékelés ugyanis számos hibásan kiszámított értéket tartalmazott.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásakor megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdésének első fordulatát, mivel nem az összességében legkedvezőbb ajánlatot tevőt hirdette ki az eljárás nyertesének. A Kbt. 59. § (1) bekezdése kimondja "az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést."
Ideiglenes intézkedést a Döntőbizottság nem alkalmazott, mivel a szerződéskötés még az eredményhirdetés napján megtörtént.
A kérelmező jogsértésként ugyan a Kbt. alapelveinek megsértését jelölte meg, azonban a Döntőbizottság a Kbt. egyéb nevesített tényállás-megsértésének megállapítása miatt az erre való külön utalást mellőzte.
A tárgyalást követően az ajánlatkérő becsatolta a nyertes ajánlattevő minőségbiztosítási rendszer bevezetésére vonatkozó, a nyertes ajánlattevőtől bekért iratokat. A Döntőbizottság ezzel érdemben nem foglalkozott, mivel a Kbt. 83. § (1) bekezdése szerint a felek és egyéb érdekeltek a tárgyalás befejezéséig terjeszthetik elő bizonyítékaikat.
Az indokolásban kifejtettekre és a szerződéskötésre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) és g) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben a rendelkező részben meghatározott összegű bírságot szabta ki, mert ezt a mértékű bírságot tartotta az elkövetett jogsértés súlyával arányban állónak, továbbá döntött az igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. május 7.
Dr. Engler Magdolna s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Deli Betty s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
