KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3611)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-8019
Fax: 155-5082
Ikt. sz.: D.63/14/1998.
Tárgy: Szinlő Kft. jogorvoslati kérelme az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Szinlő Kft. (3758 Jósvafő, Dózsa Gy. út 3., fióktelepe: 1016 Budapest, Naphegy tér 5/A, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium Építési és Ipari Infrastruktúra Főosztálya (1051 Budapest, Vigadó u. 6., képviseli: dr. Kollár Valéria jogtanácsos, 1051 Budapest, Vigadó u. 6., a továbbiakban: ajánlatkérő) által a termelési hulladékokra vonatkozó adatbázis létrehozására kiírt nyílt közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A Döntőbizottság 1998. március 27-én kelt, D.63/3/1998. számú ideiglenes intézkedéséről szóló határozata hatályát veszti.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 1997. december 23-i számában nyílt eljárásra vonatkozó hirdetményt tett közzé a termelési hulladékokra vonatkozó adatbázis fejlesztése tárgyában. A felhíváson kívül dokumentációt is rendelkezésre bocsátott, amelyben az ajánlat tartalmával és a szerződéses feltételekkel kapcsolatban határozott meg minimális követelményeket.
Ajánlatkérő 1998. január 23-án konzultációt tartott az ajánlati felhívással és a dokumentációval kapcsolatban. Ezen szóbeli tájékoztatást adtak a megjelent ajánlattevőknek, hogy az IKIM termelési hulladékokra vonatkozó adatbázisának fejlesztését a 2339/1996. (XII. 6.) Kormányhatározat határozta meg. Az OECD/EU által meghatározott adatigényeknek megfelelő rendszer kialakítása a cél, melynek koordinátora a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, az IKIM pedig a veszélyes hulladékokat, hulladékhasznosító berendezéseket és fejlesztéseket méri fel. A hulladékok értékesítéséből származó bevételek felmérésére először 1998-ban kerül sor. Kiosztotta az elmúlt években használt adatlapokat, amelyet a jövőben is használni kell. Kérdésre elmondta, hogy az árajánlatot két részletben kell megadni; a rendszerfejlesztést fix árban, az adatfeldolgozást 5000 db adatlapra vonatkoztatva.
A dokumentációt megvásároló 13 cég közül 3 ajánlat érkezett. Kérelmező az Eurotrend Kft.-vel közösen tett ajánlatot, ezen kívül a Kopint-Datorg Rt. és a nyertes Infograph Kft.
Az ajánlatok bontására 1998. február 2-án került sor, ajánlatkérő sem ekkor, sem később érvénytelennek egy ajánlatot sem nyilvánított.
Az 1998. február 26-án megtartott eredményhirdetésen a jelenlévő ajánlattevőkkel közölte, hogy a beadott ajánlatok olyan pontatlanságokat és hiányosságokat tartalmaztak, melyek miatt azok nem feleltek meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatok nem biztosítják az IKIM részére a szükséges biztonságot, nem biztosított, hogy a feladatok határidőben teljesítésre kerülnek. Erre tekintettel az eljárást a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 60. § (1) bekezdésének d) pontja alapján eredménytelennek nyilvánította.
Az eredményhirdetés napján az ajánlatkérő írásos felhívást küldött két ajánlattevőnek, a kérelmezőnek és az Infograph Kft.-nek, hogy közzététel nélküli tárgyalásos eljárás keretében a nyílt eljárásban meghatározott feltételek mellett tegyenek ajánlatot. A megküldött levelekben a korábbi ajánlatok hiányosságai kiküszöbölése érdekében mindkét ajánlattevőt felhívta, hogy ajánlataikat milyen kérdésben pontosítsák.
Az Infograph Kft.-nek előírta, hogy a korábbi ajánlatához képest fejtse ki részletesen az adatlapok kiküldésére, beérkezésére, ellenőrzésére vonatkozó munkafázisát és az árat is pontosítsa.
Kérelmezőnek a garanciavállalás értelmezését és az adatfeldolgozási költség részletezését írta elő.
A nyílt eljárásban részt vevő 3 ajánlattevő közül a Kopint-Datorg Rt.-t a tárgyalásos eljárásra nem hívta meg, arra hivatkozással, hogy az adatgyűjtést és kezelési alrendszert nem az ajánlatkérő gépparkján kívánta üzemeltetni, valamint felhasználói és rendszergazda-dokumentáció átadását nem kívánta biztosítani A Kopint-Datorg Rt. ajánlata egyébként ugyanezen okból került a nyílt eljárásban elutasításra.
A tárgyalásos eljárás keretében az ajánlati felhívást követően, 1998. március 2-án közvetlenül is tárgyalt ajánlatkérő a meghívott ajánlattevőkkel. Ezt követően 1998. március 18-án ajánlatkérő eredményt hirdetett, amelyen nyertesként az Infograph Kft. ajánlatát hirdette ki. A tárgyalásos eljárás során kérelmező új árajánlatot is tett, amely alacsonyabb volt az eredetileg tett ajánlatnál.
A tárgyalásos eljárás folyamata alatt 1998. március 10-én kérelmező a nyílt eljárás eredménytelensége tekintetében saját ajánlata elutasítása indokairól részletes tájékoztatást kért, amelyre 1998. március 24-én kapott írásos választ ajánlatkérőtől. Eszerint a nyílt eljárásban beadott ajánlatában az adatfeldolgozás költségei irreálisan magasan kerültek meghatározásra, illetőleg a garanciavállalása nem volt egyértelmű, a nyílt eljárásban ajánlata ezért nem volt megfelelő.
Kérelmező a tárgyalásos eljárás eredményhirdetését, illetve az 1998. március 24-én kézhez vett ajánlatkérői választ követően nyújtott be jogorvoslati kérelmet. Kérelmében a lefolytatott tárgyalásos eljárás jogsértő mozzanataira is hivatkozva a korábbi nyílt eljárást lezáró döntést sérelmezte. Álláspontja szerint ajánlata minden tekintetben megfelelő volt, megfelelt a felhívásban foglalt feltételeknek, árajánlata nem volt irreális. Erre tekintettel a nyílt eljárást nem lehetett volna eredménytelennek nyilvánítani, ajánlatát el kellett volna bírálni. Kérte a nyílt eljárást lezáró döntést (eredménytelenné nyilvánítást) megsemmisíteni. Kérelmét a tárgyaláson kiterjesztette, és kérte a tárgyalásos eljárásban hozott döntés felülvizsgálatát is.
Figyelemmel arra, hogy a kérelem tárgyában meghozandó döntés hatással lehet ajánlatkérő által időközben lefolytatott tárgyalásos eljárásának jogszerűségére, a Döntőbizottság ideiglenes intézkedéssel a szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyílt eljárás ellen benyújtott jogorvoslati kérelem elkésett.
Kérelmező a jogsértésről történő tudomásszerzés napjaként 1998. március 24-ét jelölte meg. Állítása szerint ekkor jutott a tudomására – ajánlatkérő írásban hozzá eljuttatott indokolásából –, hogy azok az indokok, amelyekre hivatkozással ajánlatát meg nem felelőnek minősítették, nem valósak, jogszerűtlenek.
A tudomásszerzés napjának március 24-ét elfogadni nem lehet. Ajánlatkérő a nyílt eljárást február 26-án nyilvánította eredménytelennek, arra hivatkozással, hogy az ajánlatok nem felelnek meg az ajánlati felhívásban foglalt feltételeknek. Még ugyanezen a napon megindította a tárgyalásos eljárást, eljuttatva ajánlattevőknek közvetlenül a felhívást. Ebben mindkét ajánlattevő felé megjelölte, hogy az ajánlatukban mit nem tartott megfelelőnek, kérve, hogy ezt az újabb ajánlatokban korrigálják. Kérelmező esetében két dologra utalt: 1. az adatfeldolgozási költség részletezését; 2. garanciavállalás értelmezését. Kérelmező kérésére később, március 24-én ezzel egyezően indokolta írásban is az ajánlat nem megfelelőségét. E tekintetben tehát nem hivatkozhat arra kérelmező, hogy azok az okok, illetve azok jogszerűtlensége, amelyek alapján ajánlatát nem fogadták el, csak március 24-én jutott a tudomására. Az írásos indokolás új elemként az irreálisan magas ajánlati árat jelölte még meg. Azonban kérelmező március 24-ét megelőzően tudomást szerzett arról is, hogy árajánlatát magasnak tartotta ajánlatkérő. A folyamatba helyezett tárgyalásos eljárás során ugyanis vele március 2-án ajánlatkérő tárgyalásokat folytatott, amelynek eredményeként dolgozott ki kérelmező egy újabb, eredeti ajánlatához képest alacsonyabb árajánlatot is. Arról tehát, hogy ajánlatkérő a megadott árakat magasnak tartotta, kérelmező legkésőbb március 2-án tudomást szerzett. Erre tekintettel a március 26-án benyújtott jogorvoslati kérelmet elkésettnek kell tekinteni, a Kbt. 79. § (5) bekezdése alapján.
A Döntőbizottságnak ezt követően abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a tárgyaláson a tárgyalásos eljárásra kiterjesztett jogorvoslati kérelem alapján jogosult-e a Döntőbizottság a tárgyalásos eljárás jogszerűségét vizsgálni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a tárgyalásos eljárás vizsgálatának eljárásjogi akadálya van.
A Döntőbizottság eljárását a Kbt. 79. § (2) bekezdése alapján jogorvoslati kérelem vagy a tanács tagjától származó kezdeményező irat válthatja ki. A kérelem és a kezdeményező irat alapján a Döntőbizottságnak az eljárást az iratban megjelölt közbeszerzési eljárás ellen kell megindítani a Kbt. 81. § (2) bekezdése szerint. E rendelkezésekből következik egyrészről, hogy az eljárást egy konkrétan megjelölt közbeszerzési eljárás ellen és nem a kérelemben megjelölt magatartás(ok) ellen kell megindítani és értelemszerűen a vizsgálatot lefolytatni, másrészről az is következik, hogy csak az a konkrétan megjelölt közbeszerzési eljárás vizsgálható, amely esetében a kérelem vagy a kezdeményező irat az eljárás megindulását kiváltotta.
Mind a kérelemnek, mind a kezdeményező iratnak meg kell felelnie a Kbt. 80. §-ában meghatározott tartalmi követelményeknek, határidőben kell érkeznie, jogorvoslati kérelem esetén pedig további feltétele az eljárás megindításának (megindulásának) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése.
Ajánlatkérő az "IKIM termelési hulladékokra vonatkozó adatbázisának kialakítása" tárgyában időben elhatárolhatóan két külön, önálló közbeszerzési eljárást folytatott. Egy hirdetménnyel közzétett nyílt eljárást, illetve egy tárgyalásos eljárást. Kérelmező jogorvoslati kérelmében kizárólag a nyílt eljárás jogszerűségét vitatta, a Döntőbizottság pedig értelemszerűen ezen eljárás ellen indította, indíthatta meg a vizsgálatot. Az ezt követő tárgyalásos eljárás ellen, határidőben, szabályszerű kérelem, illetve indítvány nem érkezett. Az április 9-én tartott tárgyaláson előterjesztett kiegészítő kérelem egyrészről már elkésetten került előterjesztésre – a tárgyalásos eljárás eredményhirdetése március 18. –, másrészről nem felelt meg a fentiekben is kifejtett törvényi követelményeknek. Ebből eredően a Döntőbizottság előtti eljárás megindulásának kiváltására alkalmatlan volt. Ennek hiányában pedig a Döntőbizottság vizsgálatot nem folytathat.
Kérelmező nyílt eljárással kapcsolatos kérelmének megalapozottsága esetén a Döntőbizottság döntése természetszerűleg hatással lehetett volna a tárgyalásos eljárásban hozott döntéseire is, így jogkövetkezményként lehetett volna megsemmisíteni a tárgyalásos eljárásra kibocsátott ajánlati felhívást és az azt követő döntéseket.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a nyílt eljárás ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elkésettség miatt elutasította, a tárgyalásos eljárás jogszerűségét pedig érdemben nem vizsgálta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. április 17.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Divinyi József s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
