KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3671)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.61/11/1998.
Tárgy: Bajor Házépítők Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Televízió Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Bajor Házépítő Kft. (1023 Budapest, Ürömi u. 30–32., képviseli: dr. Szajlai Béla ügyvéd, 1124 Budapest, Béla király u. 37., a továbbiakban: kérelmező) által – a Magyar Televízió Rt.-nek (1810 Budapest, Szabadság tér 17., képviseli: dr. Kovács János jogtanácsos, 1810 Budapest, Szabadság tér 17., a továbbiakban: ajánlatkérő) az MTV Rt. új székházára vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány és finanszírozási terv elkészítésére kiírt közbeszerzési eljárása ellen – benyújtott jogorvoslati kérelmének helyt ad. Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 40. § (1) bekezdését, a 41. § (1) bekezdését, valamint a 42. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán meghozott döntéseit – a részvételi és ajánlati felhívásra is kiterjedően – megsemmisíti.
A Döntőbizottság a kérelmezőnek a részvételi és a jogorvoslati eljárásban felmerült költségei megtérítésére irányuló kérelmének részben helyt adva kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A részvételi eljárásban felmerült költségek megtérítésére vonatkozó kérelmet elutasítja. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt előminősítési eljárásban való részvételre felhívást tett közzé a K. É. 1998. január 28-án megjelent, 4. számában. A felhívásra való jelentkezés határideje a közzététel napját követő első naptól számított 26. nap volt, 1998. február 23.
A felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgyát megvalósíthatósági tanulmány és finanszírozási terv készítésében határozta meg. A 2. d) pont szerint viszont az MTV Rt. új székháza megvalósítását célzó projekt lebonyolítására és finanszírozására vonatkozó fővállalkozási szerződésre kért ajánlatot.
Az előminősítési eljárásban szükséges, a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatok felsorolását a felhívás 9. pontja tartalmazta, ezek a következők:
– részletes pénzintézeti nyilatkozat az ajánlattevő fizetőképességének és gazdasági alkalmasságának igazolására, a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerint,
– tételes felsorolás az elmúlt három évben lebonyolított és finanszírozott nagyszabású és komplex fővállalkozói beruházásokról, különös tekintettel televíziós székházak létesítésére,
– Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontja szerint a közbeszerzés értékének 15%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt résztvevők megnevezése,
– az ajánlat teljesítésébe 15%-ot meghaladó mértékben bevonni kívánt partnerek pénzintézeti igazolásai, a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontjában részletezett legjelentősebb szállításainak ismertetése,
– a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerinti hatósági igazolások és nyilatkozatok.
A részvételi felhívás 10. pontjában ajánlatkérő rögzítette az ajánlatok elbírálási szempontjait, miszerint az elbírálás az összességében legelőnyösebb ajánlat alapján – a 9. pont szerinti tételeket külön-külön is értékelve – történik. Az elbírálási szempontok fontossági sorrendje:
– az ajánlattevő alkalmassága a komplex feladat teljesítésére,
– az ajánlat teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági stabilitás,
– a teljesítésébe bevonni szándékozott partnerek alkalmassága, stabilitása,
– szakmai és pénzügyi referenciák.
Ajánlatkérő a felhívás 12. pontjában információként közli:
– az ajánlatokat 1 eredeti és 3 másolati példányban kell benyújtani, magyar vagy angol nyelven,
– az előminősítési eljárásban való részvételt 1 000 000 Ft-os részvételi biztosíték befizetéséhez köti, a nem megfelelőnek minősített jelentkezők részére ezt vissza fogja fizetni,
– az előminősítési eljárásban megfelelőnek minősített résztvevőknek a részvételi jelentkezés határidejének leteltétől számított 15 napon belül megküldi az ajánlati felhívást és a részletes kiírási dokumentációt,
– az eljárás eredményéről a részvételi jelentkezés határidejének leteltétől számított 15 napon belül írásban értesíti a jelentkezőket,
– az ajánlati felhívásra beküldendő ajánlatokat nemzetközi zsűri fogja elbírálni.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 8. pontjában, a dokumentáció 3.5.1. pontjában meghatározott összegű, 1 000 000 USA-dollár ajánlati biztosítékot is kikötött az előminősítési eljárásban megfelelőnek minősülő résztvevők tekintetében.
A részvételi felhívásra 6 jelentkezés érkezett, nevezetesen: a kérelmező, a Magyar Építők Rt.–Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. (közös jelentkezés), a Bouygues France SA (megjelölt alvállalkozók: Középületépítő Rt., Magyar Építő Rt., Mélyépítő Kft., Baustar Kft.), a Tractebel Engineering International, az Ilbau Gesellschaft mbH–Ed.AST and Co Baugesellschaft mbH (közös jelentkezés), Campenon Bernard SGE–Arcadom Rt.-TriGránit Rt. (közös jelentkezés) részéről.
Ajánlatkérő március 6-án döntött az ajánlattételre alkalmas jelentkezőkről. A döntésről felvett jegyzőkönyv szerint a bizottság azoknak a jelentkezését nem fogadta el, akik nem rendelkeznek tv-székházépítési tapasztalattal. Ajánlatkérő ezen szempont alapján nem fogadta el a kérelmező és a Magyar Építők Rt. jelentkezését, döntéséről kérelmezőt március 10-én értesítette.
Az ajánlatkérő döntését és annak indokolását kifogásolva a kérelmező március 23-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Álláspontja szerint a közbeszerzési eljárásban nem lehetett szó olyan, objektív összehasonlításra alkalmas ajánlatokról, melyek alapján az összességében legelőnyösebb ajánlatot ki lehetett választani, mivel az előminősítési eljárásban a Kbt. 42. § (6) bekezdése értelmében ajánlatot nem lehet tenni. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő a döntését nem a jelentkezők objektív képességei alapján hozta. Kérte a döntés megsemmisítését, továbbá az ajánlati és jogorvoslati költségeinek megtérítését.
A Döntőbizottság március 24-én a D.61/3/1998. számú határozatával ideiglenes intézkedésként felfüggesztette a közbeszerzési eljárást.
Ajánlatkérő észrevételében előadta: az előminősítési eljárást abból a célból hirdette meg, hogy kiválasszon egy olyan beruházó fővállalkozót, aki a fővállalkozási szerződés alapján együttműködik majd a székház megvalósítását célzó projekt lebonyolításában és finanszírozásában. Az erre legalkalmasabb cég kiválasztásához a közbeszerzési eljárás tárgyaként a székházra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány- és finanszírozási terv elkészítését jelölte meg.
Ez alapján tartotta eldönthetőnek, hogy melyik ajánlattevő által kidolgozott konstrukció a legalkalmasabb arra, hogy évtizedekre megteremtse a korszerű televíziózás új székhelyét és technológiai rendszerét, valamint arra, hogy melyik technikai megoldás felel meg leginkább az MTV Rt. lehetőségeinek. Kérelmező részvételi jelentkezésében nem jelölt meg egyetlen olyan jellegű referenciát sem, amely tv-székház megvalósítására utal. Ajánlatkérő úgy ítélte meg: a jelentkezők között elegendő számú (négy vállalatcsoport) olyan jelentkezőt talált, akik rendelkeznek tv-székház megvalósítására vonatkozó referenciával, így a megnevezett két jelentkezővel közölte, hogy "az Önök jelentkezése nem került az öszszességében legelőnyösebb minősítésű kategóriába". Az előminősítési eljárás során a jelentkezők által készítendő megvalósíthatósági tanulmányért és finanszírozási tervért ellenszolgáltatást nem fizet, de felajánlotta, hogy a legmegfelelőbb tanulmányt és tervet készítővel fővállalkozási szerződést fog kötni a székházépítés teljes lebonyolítására. Álláspontja szerint a kérelmező műszaki szempontból valószínűsíthetően nem alkalmas a közbeszerzés tárgyát képező feladat elvárt színvonalú megvalósítására. Kérte az előzetes intézkedés megszüntetését, és a kérelmező jogorvoslati kérelmének elutasítását.
Az egyéb érdekeltek közül a Baustar Kft. és a Magyar Építők Rt. nyújtottak be – érdemi észrevételt nem tartalmazó – beadványt.
Az 1998. április 8-án tartott tárgyaláson kérelmező a kérelmét fenntartotta. Álláspontja szerint ajánlatkérő az eljárás során hozott döntései kialakításakor összekeverte az előminősítési eljárás és az ajánlati felhívás elbírálási elemeit. A részvételi felhívásra való jelentkezéshez szükséges, a felhívás 9. pontjában a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására megjelölt valamennyi okiratot becsatolták, ezzel eleget tettek a Kbt. 42. § (1) bekezdésében foglaltaknak. Az ajánlatkérő azon döntése, miszerint csak olyan jelentkezőket enged tovább a közbeszerzési eljárásban, akiknek tv-székház építésében is referenciájuk van, túlmegy azon a feltételrendszeren, amit a Kbt. 42. §-a meghatároz.
Ajánlatkérő a kérelmező álláspontját vitatva, kifejtette: miután a részvételi felhívás 9. pontjában kifejezetten szerepel a "különös tekintettel a tv-székházak létesítésére" kikötés, az része az előminősítési eljárás szabályai szerinti pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolásának, és ez a kikötés nem ellentétes a Kbt. szellemével. Ajánlatkérő a Döntőbizottság kérdésére – az ajánlati felhívás körülményeinek tisztázása keretében – előadta:
– A jelen eljárás tárgya egy szolgáltatás, amely egy megvalósíthatósági tanulmányból és ehhez kapcsolódó finanszírozási tervből áll. A legmegfelelőbb szolgáltatás kiválasztását egy nemzetközi zsűri fogja végezni. Az eljárás nyertesével fővállalkozási szerződést fog kötni.
– A megvalósítás hitelből fog történni. A közbeszerzési eljárásban a maximált megvalósítási ár a következőkből tevődik össze: épületkomplexum, a telek, a telek védelmi és közművesítési költsége, a modern technológia szerelése és a jelen közbeszerzési eljárás megnyerőjének az általa kalkulált és beépített fővállalkozói díja.
– Megfelel a valóságnak: ajánlatkérő jelenleg nem tudja, hol, mekkora nagyságú és milyen műszaki specifikumokkal rendelkező építési telken valósulhatna meg az általa megvalósítani szándékolt projekt.
– Nézete szerint: a jelen közbeszerzési eljárás lefolytatását követően kell – esetlegesen külön-külön vagy együttesen – egy új közbeszerzési eljárást lefolytatni, amelyek tárgya az építészeti tervezés, a kivitelezés, a technológiai tervezés, a technológiai szerelés és minden olyan egyéb dolog, ami a majdan elkészülő székház funkcionálásához szükséges.
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok és a feleknek a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította: kérelmező kérelme megalapozott. Ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyának meghatározása tekintetében és a döntése meghozatalánál is jogsértően járt el.
Ajánlatkérő az írásbeli és a tárgyaláson tett nyilatkozatában hangsúlyozta: ő egy megvalósíthatósági tanulmányt és egy finanszírozási tervet kívánt a közbeszerzési eljárással beszerezni, a részvételi felhívás 2. d) pontjából viszont az állapítható meg, hogy a székház megvalósításának lebonyolítását és finanszírozását célzó fővállalkozási szerződés megkötésére kért ajánlatot.
A fővállalkozási szerződés tartalma a Ptk. 401. §-a fogalmi meghatározás szerint többet foglal magába, mint a felhívásban megjelölt szolgáltatás. A Ptk. 401. §-a szerint a fővállalkozás fogalma: "Önálló feladat ellátására alkalmas, összetett gazdasági, illetve műszaki egység megvalósítására irányuló vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó köteles a munka gazdaságos és gyors, az ugyanazon a létesítményen dolgozó többi vállalkozóval összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételeket megteremteni, valamint a többi vállalkozóval az együttműködés módjának és feltételeinek meghatározásához szükséges szerződéseket megkötni.
A vállalkozó felelőssége az ilyen vállalkozási szerződésben kikötött műszaki, gazdasági és egyéb feltételek teljesítéséért akkor is fennáll, ha a teljesítéshez szükséges tervet a vállalkozó egészben vagy részben nem maga készítette (fővállalkozás)."
Ebből a meghatározásból kitűnik: a fővállalkozás fogalma magában foglalja a kivitelezést is.
Miután a Ptk. 207. §-ában rögzítetten a nyilatkozatok értelmezésére irányadó általános jogelv: a nyilatkozatokat a tartalmuk szerint kell megítélni, a Döntőbizottság vizsgálat tárgyává tette az ajánlatkérőnek az eljárás dokumentumaiban és a tárgyaláson tett nyilatkozataiban ténylegesen megjelenített akaratát, ezen vizsgálat alapján megállapította:
A részvételi felhívást ajánlatkérő az előminősítési eljárás megindítására előírt 3. melléklet kitöltésével tette közzé. A melléklet 3. a) pontjában a közbeszerzés tárgyát egy szolgáltatásban határozta meg. A melléklet 8. pontjának tartalma azonban már arra enged következtetni, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés nem a beszerzés tárgyaként megjelölt szolgáltatásra (megvalósíthatósági tanulmány, finanszírozási terv készítése, lebonyolítás), hanem a kiviteleztetést is tartalmazó fővállalkozásra vonatkozó szerződés lesz, mert a 8. pontban kikötött, a kiírási dokumentáció 5. sz. mellékletének 3.5.1. pontjában meghatározott 1 millió USA-dollár összegű ajánlati biztosíték nagyságrendjénél fogva csakis egy, a kiviteleztetést is magában foglaló, a Ptk. 401. §-a szerinti fővállalkozási szerződéshez kapcsolható. Ha ugyanis az 1 millió USA-dollár öszszegű ajánlati biztosíték a szerződés tárgya szerinti szolgáltatásra kötendő szerződésre vonatkozna, akkor az ajánlati biztosíték összege közel azonos lenne a fővállalkozói díjjal.
A Döntőbizottság a kiírási dokumentáció tartalmának vizsgálata alapján megállapította: a közbeszerzési eljárás eredményeként ajánlatkérő a nyertessel a kiviteleztetésre is kiterjedő fővállalkozási szerződést fog kötni. Ezt támasztja alá:
– a dokumentáció 5. sz. melléklet 5.1.3. pontjában ajánlatkérő által a fővállalkozásra adott fogalommeghatározásban a Ptk. 401. §-ra történő utalás,
– az 5.4. pont címe – Ellenőrzés és átadás, átvétel, utóvizsgálat – és az e pontban szereplő feladatmeg-határozások,
– az 5.5. pont címe – Jótállás – és az e pontban rögzített felelősségi szabályok és nem utolsósorban az ellenszolgáltatás köre – kivitelezés, technológiai szerelés, mobiliák, betanítás költsége stb. – és annak meghatározott végösszege is.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. 26. § (2) bekezdésének a közbeszerzési eljárás valamennyi fajtájára irányadó rendelkezése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindításakor közzétett feltételekhez – így a közbeszerzési tárgy meghatározásához is – az eljárás teljes időtartamában kötve van. Az előminősítési eljárással a közbeszerzési eljárás nem ért véget, tehát az eljárás további szakaszában is csak és kizárólag a részvételi felhívásban megjelölt szolgáltatás – és nem a kiviteleztetésre is vonatkozó fővállalkozás – minősülhetne a beszerzés tárgyának.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a részvételi felhívásra jelentkezők nemcsak a beszerzés tárgyaként megjelölt szolgáltatásra jelentkeztek. Ezt bizonyítja:
– A Campenon–Arcadom–TriGránit közös jelentkezés dokumentációs anyaga tartalmazza: "Megállapodó felek elhatározták, hogy … az előminősítés esetén közös ajánlatot tesznek a székház felépítésére és finanszírozására. Jelen megállapodás érvényes a feladat odaítélése esetén a teljes megvalósításra is."
– A Magyar Külkereskedelmi Bank–Magyar Építő Rt. közös jelentkezés dokumentációs anyaga: "A közbeszerzés tárgyát képező projekt speciális jellegéből adódó, összetett feladatok (finanszírozás, építéskivitelezés, technológia stb.) megoldására a Magyar Építő Rt. és a MKB Rt. egymás között belső (konzorciális) szerződéses kapcsolatba lép."
– A Bouygues S. A. alvállalkozói nyilatkozatok szerint a Baustar Kft., a Magyar Építők Rt. és a Mélyépítő Kft. mindannyian a projekt megvalósításában való részvételre jelentkeztek.
Egyedül kérelmező nyilatkozatából következik, hogy kifejezetten a felhívás 3. a) pontjában meghatározott szerződés teljesítésére jelentkezett: "…bejelentjük részvételi szándékunkat az MTV Rt. új székházának megvalósítását célzó projekt lebonyolításában és finanszírozásában, komplex teljesítésként, mint ahogy azt a felhívás 3. a) pontja jelzi".
Ajánlatkérő azokat a jelentkezéseket minősítette alkalmasnak, amelyek nem a beszerzés tárgyára vonatkoznak, ezzel szemben alkalmatlannak minősítette a beszerzés tárgyára vonatkozó jelentkezőt. Ajánlatkérő indokolva a kérelmező alkalmatlanná minősítését, kijelentette: a kérelmező nem jelölt meg egyetlen olyan referenciát sem, ami tv-székház megvalósításában való jártasságára utal, műszaki szempontból ezért vélelmezhetően nem alkalmas a közbeszerzés tárgyát képező feladat elvárt színvonalú megvalósítására.
Döntőbizottság megállapítja: ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást nem a beszerzés tárgyára folytatta le, és a jelentkezők alkalmasságát sem a beszerzés megjelölt tárgyára vonatkozó szerződés teljesítése körében vizsgálta. Így a további eljárásban való részvételre azon cégek jelentkezését minősítette alkalmasnak, amelyek nem a közbeszerzés tárgyaként meghatározott feladatra jelentkeztek. Ezáltal ajánlatkérő megsértette a Kbt. 42. § (1) bekezdését.
Ajánlatkérő saját maga idézte elő azt a helyzetet, hogy a részvételi felhívására jelentkezők túlnyomó részben nem a közbeszerzés tárgyát képező szolgáltatásra nyújtottak be jelentkezést. Ajánlatkérő ugyanis köteles lett volna a felhívásban olyan megfogalmazást adni és az ajánlati felhívásához olyan dokumentációt készíteni, amely alapján egyenlő eséllyel, megfelelő ajánlat tehető. Ez azt is jelenti, hogy a megadott elbírálási szempontok szerint az ajánlatoknak egymással objektíven összehasonlíthatóknak kell lenniük. Jelen közbeszerzési eljárásban a részvételi, ajánlati felhívás és dokumentáció nem teszi lehetővé ezen követelmények szerinti ajánlatok elkészítését a következő okok miatt:
Ajánlatkérő a projekt megvalósíthatósági tanulmányának és finanszírozási tervének az elkészítésére, valamint a megvalósítás lebonyolítására kért jelentkezéseket. Ennek elkészítésére műszaki specifikációt is biztosított, ez a specifikáció azonban nem tartalmazott konkrét mennyiségre utaló előírásokat, az csak arra volt alkalmas, hogy az ajánlattevők saját maguk tervezzenek – részben fikciók – alapján egy-egy tv-székházat.
Ezek a "kitalált székházváltozatok" azonban nem felelhetnek meg sem valóságos körülményeknek, sem az egymással összehasonlíthatóság követelményének.
A valóságos körülményeknek azért nem felelhetnek meg, mert azok a beépítési szabályok, amelyek az épület alapterületét, magasságát, elrendezését, légköbméter térfogatát stb. meghatározzák, még ismeretlenek, miután ezek a tényleges telek sajátosságaitól és a telekre irányadó területrendezési előírásoktól függenek. Ajánlatkérő pedig még a döntőbizottsági tárgyaláson sem tudta azt közölni: hol, mekkora területű, milyen műszaki specifikációkkal rendelkező építési telken valósulna meg elképzelése. Tehát a részvételi felhívás megfogalmazásakor még kevésbé rendelkezhetett ezekkel a nélkülözhetetlenül szükséges információkkal.
Így az épület tényleges műszaki sajátosságai – közöttük a szerkezeti forma, az alkalmazott építéstechnológia, a beépítendő technológia igényessége stb. – az ajánlattevők saját ötleteit fogják tükrözni, így nem lehet azokat egymással összehasonlítani.
Márpedig az ajánlati felhívás dokumentációjának 3.11. pontjában rögzített elbírálási szempontok – a dokumentációban foglalt feltéttelekkel való egyezőség, korszerűség, finanszírozási feltételek, teljesítési határidő, maximált ár stb. – érvényesülésének legfontosabb kritériuma az összehasonlíthatóság.
A finanszírozási terv elkészítéséhez ajánlatkérő még kevesebb információt adott, mindössze annyit, hogy a megvalósítás részben rövid, részben hosszú lejáratú hitelből fog történni. A hitelek fedezetéül csupán 8 címet jelölt meg, ahol az ajánlatkérőnek ingatlana van, de azt már nem közölte, hogy ezek az ingatlanok saját tulajdont képeznek-e, s terheltek-e bármiféle jogosítvánnyal, avagy sem. Ezekből az adatokból nem állapítható meg még az sem: ajánlatkérő a hitel törlesztését milyen formában, ütemezésben tartja elfogadhatónak, és az sem, hogy a megjelölt fedezet milyen jogi formában (tulajdonjog, bérleti jog) és milyen értékben áll rendelkezésre.
Ajánlattevők a fent leírt okok miatt a lebonyolításra sem tudnak egymással összehasonlítható projektelképzelést tenni.
A rendelkezésre álló dokumentumok átvizsgálása alapján tényszerűen megállapítható, hogy az ajánlatkérő ezen magatartássorozatával – ebbe beleértendő: a részvételi felhívás megfogalmazása, közzététele, az ajánlati dokumentáció elkészítése – megsértette a Kbt. 40. § (1) bekezdését.
Arra figyelemmel, hogy ezek a dokumentumok tartalmukban a közbeszerzés realizálásához elégtelenek, ezért csak és kizárólag az ajánlatkérőnek a jelen közbeszerzési eljárásban meghozott döntései megsemmisítése vezethet el a jogalkotó által megfogalmazott célkitűzés eléréséhez.
Ajánlatkérő az előminősítési eljárásban való részvételt 1 000 000 Ft összegű részvételi biztosíték befizetéséhez kötötte. A Kbt. 41. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek ajánlati biztosíték kikötésére van módja, részvételi biztosíték kikötésére nem. A Kbt. 25. §-a szerint a törvényben meghatározott szabályoktól csak anynyiban lehet eltérni, amennyiben azt a törvény kifejezetten megengedi. A Kbt. 41. § (1) bekezdése csak ajánlati biztosíték kikötésére ad lehetőséget, részvételi biztosíték kikötésére nem. Ezért a Kbt. 25. §-ára tekintettel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 41. § (1) bekezdését.
A részvételi felhívás kiírásakor ajánlatkérő még nem is volt abban a helyzetben, hogy a fővállalkozási szerződés megkötésére írjon ki részvételi felhívást, mert nem rendelkezett azokkal a törvényes feltételekkel, melyek alapján a megvalósításra vonatkozóan felhívást tehetett volna közzé.
A közbeszerzéseket illetően az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 1997. évi LXXVIII. törvény 32. § (7) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
"A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény hatálya alá eső – (5) bekezdésben meghatározott – építési beruházás esetében:
a) az építési engedélyezési tervdokumentáció elkészítésére – jogszabály előírásai szerint – tervpályázatot kell kiírni.
b) az eredményes tervpályázatot követően, annak eredményét figyelembe véve, az építési engedélyezési tervdokumentáció elkészítésére tervezési szerződést kell kötni."
Az építési beruházásokra kiírt közbeszerzési eljárásban a dokumentáció kötelező tartalmát az 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet szabályozza. Ez a műszaki dokumentáció a rendelet 2. § alapján "a jogerős, végrehajtható és érvényes építési vagy létesítési hatósági engedélyokirat és a hozzá tartozó tervek alapján készített, az építmény helyszínét, környezetét, jelenlegi, valamint kész állapotát – az ajánlatadáshoz szükséges és elégséges módon – rögzítő írásos dokumentumok és tervrajzok összessége".
A Döntőbizottság rámutat arra: nem mentesülhet ajánlatkérő az itt hivatkozott törvényi és rendeleti előírások alól azáltal, hogy a részvételi felhívásban a közbeszerzés tárgyaként ezen előírások betartására nem kötelezett megvalósíthatósági tanulmány- és finanszírozási terv készítését határozta meg, ugyanakkor a részvételi felhívás egyéb adataiból az állapítható meg: az ajánlatkérő szándéka nemcsak a szolgáltatást, hanem a teljes megvalósítást fogta át.
Fentiek egyértelműen alátámasztják és bizonyítják, hogy ajánlatkérő előzőekben részletezett cselekménysorozatával megsértette a Kbt. 40. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő döntésének megsemmisítésére vonatkozó határozati rendelkezését a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt jogkörében a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján hozta meg.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a Döntőbizottság a törvény megsértett rendelkezéseinek megjelölése mellett megállapította a jogsértések megtörténtét.
A Döntőbizottság nem adott helyt a kérelmezőnek a részvételi eljárásban felmerült költségei megtérítésére vonatkozó kérelmének, mert a jogorvoslati eljárás tárgyát képező közbeszerzési eljárásban kérelmezőnél felmerült részvételi költségek megtérítésére való kötelezésre a Kbt. szerint a Döntőbizottságnak nincs hatásköre.
A részvételi költségek közül az 1 000 000 Ft-os részvételi biztosítékot kérelmező a részvételi felhívás 12. pontja alapján ajánlatkérőtől polgári peres úton követelheti, miután e pontban ajánlatkérő kötelezettséget vállalt arra, hogy azt az eljárás során nem megfelelőnek minősített jelentkezők részére 15 banki napon belül visszafizeti, s ez a határidő már bizonyítottan eltelt.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 1998. április 23.
Dr. Monory Bulcs s. k. Dr. Csitkei Mária s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
