KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4109)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax: 155-5082
Ikt. sz.: D.85/7/1998.
Tárgy: Hajdú Építőipari és Kereskedelmi Kft. jogorvoslati kérelme Uszód Község Önkormányzatának közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A HAJDÚ Építőipari és Kereskedelmi Kft. (Szalkszentmárton, Vecsei u. 19., képviseli: dr. Szloboda János ügyvéd, a továbbiakban kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Uszód Község Önkormányzatának (Uszód, Árpád u. 9., képviseli dr. Kersch Ferenc ügyvéd, a továbbiakban ajánlatkérő) az Uszódi Általános Iskolában tantermek és tornaterem építése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, egyebekben a kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 52. § (1) bekezdés d) pontjára figyelemmel a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a jogsértés súlyára való tekintettel ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió Ft összegű bírsággal sújtja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a bírság összegét a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára fizesse meg. Kötelezi továbbá, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 9. számában 1998. március 4-én tette közzé a rendelkező részben foglalt nyílt közbeszerzési eljárásra ajánlati felhívását.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgyát a következőképpen határozta meg:
A műszaki tervdokumentációban meghatározott, öszszesen 879 m2 alapterületű tantermek és tornaterem megvalósítása a költségvetési kiírás figyelembevételével. Ajánlatkérő a dokumentáció mellett vállalkozási szerződéstervezetet is ajánlattevők rendelkezésére bocsátott, és biztosította a beruházás helyszínének megtekintését. A dokumentáció az Architecht-Bau Bt. (Kecskemét) komplett kiviteli terve volt, amely tartalmazta a tervezett munkák tételes mennyiségi kiírását is. Az ajánlati felhívás 3. c) pontja szerint csak teljes körű ajánlatot lehetett tenni.
Ajánlati felhívása 13. pontjában határozta meg ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontjainak fontossági sorrendjét a következők szerint:
– ajánlati ár
– műszaki szakmai alkalmasság, megbízhatóság
– pénzügyi stabilitás
– az ajánlat műszaki tartalma
– az ajánlatkérő által vállalt, az ajánlatkérő ütemezési igénye szerinti teljesítési feltételek.
Az ajánlati felhívás 14. pontja szerint többváltozatú ajánlatot nem lehetett tenni, míg a 11. pontjában határozta meg ajánlatkérő a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket. A dokumentációban előírta:
A beépített tornaszerek, védőhálók, öltözőpadok beszerzését, valamint a Szabadság utcai víz-nyomóvezeték kiváltását szükség (gazdaságosság) esetén az Önkormányzat maga kívánja megoldani. A beadott pályázatoknak ezen költségeket is tartalmazniuk kellett.
A dokumentációt megvásárló ajánlattevők részére 1998. március 23-án ajánlatkérő konzultációt tartott, melyben többek között az alábbiak szerint pontosította a felhívás és a dokumentáció előírásait:
– A kiíró kérése a pályázókhoz, hogy részletes költségkiírást is mellékeljék pályázatukhoz. Ennek hiányát azonban kiíró nem tekinti kizáró oknak.
– A tervcsomagban szereplő vállalkozói szerződéssel kapcsolatos módosító javaslatokat az önkormányzat nem tekinti kizáró oknak. Nem lehet azonban változtatni a fizetési feltételeken, kezdési és befejezési határidőn, illetve az ajánlati felhívásban rögzített részeken.
Az ajánlattételi határidőig 7 ajánlattevő nyújtotta be ajánlatát. Az 1998. április 15-én megtartott bontáson ajánlatkérő 2 ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánította a pénzügyi és gazdasági adatok nem a felhívás szerinti becsatolásáért (30 napnál régebbi cégkivonat, az előző 3 évre vonatkozó mérlegadatok hiánya).
Ajánlatkérő még az ajánlatok elbírálása szakaszában írásban a Kbt. 57. § (2) bekezdésére hivatkozva a Fégtherm Partner Kft.-től nyilatkozatot kért a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlata miatt. A Fégtherm Partner Kft. 1998. április 24-én megerősítette, hogy az ajánlatában szereplő áron a tervezett beruházás a megadott határidőben elvégezhető.
Ajánlatkérő 1998. április 28-án megtartott nyilvános eredményhirdetésen a Fégtherm Partner Kft. bruttó 56 432 310 Ft összegű ajánlatát hirdette ki nyertesnek, majd azt követően a vállalkozási szerződést 1998. május 4-én megkötötte a nyertes ajánlattevővel.
Kérelmező 1998. május 5-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, melyet az 1998. május 20-án megtartott tárgyaláson pontosított, illetve kiegészített. Álláspontja szerint az ajánlatkérő nem a kiírási feltételeknek megfelelően bírálta el az ajánlatokat. A nyertes ajánlatának elfogadása a kiírás alapját képező tervdokumentáció, illetve a műszaki tartalom megváltoztatását jelenti. Álláspontja szerint ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során hozott döntésével megsértette a Kbt. 34. § (3) bekezdését és a 26. § (2) bekezdését. Sérelmezte, hogy a nyertes ajánlattevő alvállalkozó gazdasági társasága az önkormányzat alpolgármesterének résztulajdonosi érdekeltségi körébe tartozik, így az ajánlatok elbírálása során a verseny tisztaságának elve sérült. Kérelmében kérte ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárással kapcsolatos szerződés megkötésének megtiltását, a közbeszerzési eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ajánlatkérő felhívását a törvény előírásainak betartására, továbbá a jogorvoslati eljárás során keletkezett költségeinek megtérítését. A jogsértő eseményről 1998. április 28-án, az eredmény kihirdetésekor szerzett tudomást.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a kérelem alaptalanság címén történő elutasítását a következők miatt.
Az ajánlatokat a felhívásban megjelölt elbírálási szempontok fontossági sorrendje szerint hasonlította össze. A döntő különbség az ajánlatok között az első elbírálási szempontként megjelölt vállalási ár esetében mutatkozott. A nyertes ajánlat lényegesen jobb volt kérelmezőénél az ár vonatkozásában. A többi szempont tekintetében az ajánlatok közel azonos műszaki színvonalúak voltak. A nyertes ajánlattevő kétséget kizáróan igazolta pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát, minden kifogás és véleményeltérés alkalmazása nélkül alávetette magát a dokumentációban és a költségvetési kiírásban foglaltaknak, valamint ajánlott meg fix átlagárat, aláírta a vállalkozási szerződést. Ajánlatkérő – figyelemmel ajánlati felhívása 3. a) pontjára – lehetőséget adott ajánlati felhívása 13. pontjában, hogy az ajánlatok műszaki tartalom vonatkozásában eltérőek legyenek. Ajánlatkérő a konzultációról készített emlékeztető fentebb hivatkozott pontjában lehetőséget biztosított arra, hogy ajánlattevőknek a dokumentációtól történő kisebb eltérés megengedett. Ebből következően ajánlatkérő nem tanúsított olyan magatartást, amellyel a nyilatkozatához fűződő kötöttségét bármilyen módon megsértette volna.
Az egyéb érdekeltek közül csak a Modinvest Kft. tett észrevételt, melyben kérelmező jogorvoslati kérelmében foglaltakkal egyetértett.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból és a tárgyaláson elhangzottakból megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme részben megalapozott.
Ajánlatkérő jelen ügyben kérte a beárazott tételes költségvetés becsatolását, és ezt nem cél nélkül tette. Az ajánlatok összehasonlítása ugyanis csak úgy lehetséges, ha a megajánlott műszaki tartalom minden egyes ajánlatban egyértelműen meghatározásra kerül. Az ajánlati ár – mint kiemelt szempont – szerinti értékelésnél ajánlatkérő a beárazott költségvetéseket megvizsgálta. A dokumentáció összeállítása jelen esetben megfelelt az 1/1996 (II. 7.) KTM rendelet előírásainak, mert az egyéb munkarészek mellett tételes mennyiségi kimutatást is tartalmazott. Miután részajánlatot ajánlatkérő nem fogadott el, a tételes mennyiségekre maradéktalanul ajánlatot kellett tenni. Gyártmány-, ill. típusváltozatot ajánlatkérő elfogadott, tehát ennek megválasztásában ajánlattevők szabadon dönthettek. A létesítmény terv szerinti megvalósításától azonban nem térhettek el. Az értékelés szempontrendszere azt tükrözte, hogy ajánlatkérő számára kiemelt fontosságú az olcsó ár, a műszaki tartalom csak a 4. helyen kerül értékelésre, tehát szoros érdeke fűződik a terv szerinti, de a beruházás legalacsonyabb áron történő megvalósításához.
Az ajánlattevőknek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kellett ajánlatukat elkészíteniük.
Az ajánlattevők valamennyien csatolták ajánlatukhoz a beárazott költségvetést, ez pedig egyben az általuk vállalt műszaki tartalomra tett részletes nyilatkozatuknak minősül. Az ajánlattevők általában a dokumentációban közzétett árazatlan költségvetést árazták be, a nyertes azonban a tételkiírást is jelentősen átdolgozta. Részben egyes tételekben megjelenő gyártmányokat (típusokat) helyettesítette egyéb gyártmánnyal, pl. tornatermi sportpadlóra Grabo gyártmányt, a radiátorokra Óceán típust stb. ajánlott – ezzel ajánlata érvényessége még nem szenvedett hiányt. Azonban több költségvetési tételnél jelentősen eltért mennyiségileg a dokumentációban előírtaktól, és ezeket a mennyiségeket mással nem is helyettesítette. Ezek közül a legjelentősebbek a következők voltak:
– a falazás és egyéb kőműves munkák fejezet 6. tételében a kiírás szerinti 10-es válaszfal helyett 6-os válaszfal készítését vállalja (a válaszfalvastagságot a nagyszámú vizes berendezési tárgy elhelyezése határozza meg),
– az üvegezés fejezetben a 2-es tételnél a kiírás szerinti 40,3 m2 helyett mindössze 4,4 m2-t ajánl meg,
– a központifűtés-szerelés költségvetési kiírásnál; felületképzésnél fekete 57x2,9-es acélcsövek rozs-dátlanítása, négyszeri mázolása, továbbá az 1 1/2"-nak a rozsdátlanítása hiányzik,
– külső-belső gázellátás, földmunkák minden tételnél kb. fele mennyiséget tartalmaz, és biztonsági védőkorlát hiányzik,
– szellőzésnél idomvéglezáró VF-03 1 db szerepel az ajánlatban az előírt 3 db helyett,
– 90 fokos ívcső VF-04 NÁ 100 és NÁ 150 2 db-2 db szerepel az ajánlatban az előírt 4 db-4 db helyett,
– belső víz költségvetési tételnél csővezeték fertőtlenítése 306 m-rel szerepel az ajánlatban az előírt 408 m helyett,
– PVC lefolyóvezeték NÁ 150-ből eredeti kiírás szerint 150 m kellett, helyette ebből a keresztmetszetűből nincs az ajánlatban, hanem NÁ 160-ból 18 m van,
– vízlágyító előtti finomszűrő nincs az ajánlatban,
– vízlágyítónál típusmegjelölés hiányzik, ára kirívóan alacsony a többi ajánlathoz viszonyítva,
– építészeti költségvetési kiírásnál földvisszatöltés 41 m3 helyett 4 m3,
– burkolásnál lábazatburkolat 131,2 m2 helyett 132 m szerepel az ajánlatban.
A csak példaként kiemelt mennyiségi hiányok is egyértelműen rámutatnak arra, hogy a nyertes nem a dokumentáció szerinti létesítmény kivitelezésére tett árajánlatot, tehát ajánlata nem felel meg a felhívásnak, ezért érvénytelen. E tényen nem változtat ajánlatkérő levelezése a nyertessel. Tévesen hivatkozik ugyanis ajánlatkérő a Kbt. 57. § (2) bekezdés alkalmazására. A Kbt. 57. § (2) bekezdése azt a lehetőséget biztosítja számára, hogy kirívóan alacsony ellenszolgáltatási összeg esetén magyarázatot kérjen az ajánlattevőtől. Jelen esetben az alacsony árajánlat mértékére maga az ajánlat tartalmazta a magyarázatot, ugyanis a tételes beárazott költségvetés választ adott az árajánlat minden egyes részletére. Kérdés legfeljebb néhány tétel esetében merülhetett föl ajánlatkérőben, pl. a vízlágyítóra vonatkozó tételnél (itt ugyanis a nyertes az ajánlott típust, ill. gyártmányt nem nevezte meg, és a többi ajánlatban 200 E Ft körüli ár helyett mindössze 6800 Ft-ot költségelt. Ajánlatkérő levelében ugyan a Kbt. 57. § (2) bekezdésére hivatkozik, de nem magyarázatot kér, hanem nyilatkozatot az ajánlat teljeskörűségéről és a feladat terv szerinti vállalásáról. A nyertes válaszlevelében a terv szerinti teljes körű ajánlatról nyilatkozik, azonban az ajánlata fent hivatkozott mennyiségi hiányokra tekintettel ennek ellentmond. Ajánlatkérőnek a benyújtott ajánlatot kellett értékelnie, és annak részletes vizsgálatában meg kellett volna állapítania érvénytelenségét.
A fentiekre való tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette – a Kbt. 52. § (1) bekezdés d) pontjára figyelemmel, mely szerint érvénytelen az ajánlat "ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek" – a Kbt. 59. § (1) bekezdését, mely szerint "az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján, a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést".
A Döntőbizottság alaptalannak tekintette kérelmezőnek az összeférhetetlenség vonatkozásában előadott álláspontját az alábbiak miatt.
Egyrészt ajánlatkérő 1998. április 10-én kelt 27/1998. kt. határozatában az alpolgármestert mint a képviselő-testület tagját kizárta a benyújtott ajánlatok bontásával, előzetes véleményezésével, az eredményhirdetéssel és szerződéskötésekkel kapcsolatos valamennyi döntéshozatalból.
Másrészt az érintett beruházással is kapcsolatosan az önkormányzat költségvetése nyilvános, úgy azt bárki megtekintheti, ezért a Döntőbizottság álláspontja szerint nem sérült a Kbt. 31. § (4) bekezdése.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt jogkörében a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) és g) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazott ajánlatkérővel szemben.
A bírság összegét az elkövetett jogsértés súlyára való tekintettel annak arányában állapította meg.
A Döntőbizottság nem alkalmazta a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott jogkövetkezményt, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn. Ugyancsak nem alkalmazta a Kbt. 82. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes intézkedést, mivel annak törvényi feltételei szintén nem álltak fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. június 4.
Dr. Eke-Pekács Tibor s. k. Dr. Bíró László s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
