KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4110)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax: 153-5082
Ikt. sz.: D.88/5/1998.
Ügyintéző: dr. Deli Betty
Telefon: 156-8530
Tárgy: ORAKO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. jogorvoslati kérelme a Széchenyi István Főiskola közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Vajk Kálmán, 1033 Budapest, Akácköz 3. ügyvéd által képviselt ORAKO Kft. (1222 Budapest, Gádor u. 130.) továbbiakban: kérelmező, dr. Pardavi László (Győr, Zuha u. 10.) ügyvéd által képviselt Széchenyi István Főiskola (Győr, Hérdervári u. 3.) továbbiakban: ajánlatkérő "300 fő befogadóképességű előadóterem és kiszolgáló helyiségek kialakítása 400 m2 alapterületen meglévő laborépület átalakításával" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott kérelmének részben helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel a Kbt. 52. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság 500 000 Ft, azaz ötszázezer forint bírság megfizetésére kötelezi az ajánlatkérőt. Az ajánlatkérő a bírság öszszegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000 01720361-00000000 sz. számlájára köteles befizetni. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Kötelezi továbbá a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási, szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő írásbeli észrevétele és a tárgyaláson tett nyilatkozatok, valamint a közbeszerzési eljárás során keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 1998. március 4. napján megjelent 9. számában nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett meg 300 fő befogadóképességű előadóterem és kiszolgáló helyiségek kialakítása öszszesen 400 m2 alapterületen meglévő laborépület átalakítása tárgyában. A teljesítési határidőt 1998. augusztus 31-ben állapította meg az ajánlatkérő, előteljesítési lehetőséget biztosítva. Az ajánlati felhívásához részletes műszaki dokumentációt készített. Az ajánlati felhívás 3. c) pontjában részajánlat-tételi lehetőséget biztosított a dokumentációban felsorolt építési munkanemekre, valamint a berendezési tárgyakra és oktatástechnikai eszközökre külön-külön is, valamint az ajánlati felhívás 14. pontja alapján az alternatív ajánlattételi lehetőséget is biztosította az ajánlattevők részére. Az ajánlati felhívás 11. pontjában előírta a pénzügyi, műszaki, gazdasági alkalmasság igazolására szolgáló adatok és tények körét, továbbá a Kbt. 46. § (1) bekezdés szerint becsatolandó igazolásokat és nyilatkozatokat is meghatározta. Ugyanezen pontban előírta, hogy a termékről, a tervezett beruházásról mintapéldány vagy fénykép bemutatása szükséges, melynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell.
A felhívás 13. pontjában az ajánlatok elbírálásának szempontjait rögzítette, nevezetesen az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint bírálja el az ajánlatokat, megadta az elbírálási szempontokat, azok fontossági sorrendjét a következőképpen:
1. Műszaki tartalom színvonala;
2. Ajánlati ár, fizetési feltételek;
3. Szavatossági és garanciális feltételek;
4. Pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság;
5. Referenciák;
6. Vállalt teljesítési határidő.
Az ajánlatkérő ajánlati dokumentációt készített, amely tartalmazta az építészeti munkákkal és egyéb szerkezetekkel kapcsolatos (így padok, táblák, egyéb: asztalok, fogasok) műszaki kívánalmakat, tűzvédelmi követelményeket, akusztikai beszerzéssel kapcsolatos műszaki paramétereket. Ezen dokumentáció 2. pontja alatt részletezte az elvégezendő munkák (bontás, ill. építési) épületszerkezetek, anyagok minőségi követelményeit, s ezen fejezeten belül további alpontokat állapított meg általános feltételként, így 2.1.3 pont alatt a minőségi garanciákat, 2.1.4 pont alatt szabványokat, rendeleteket, 2.1.5 pont alatt minták bemutatását.
Az ajánlattételi határidőt az ajánlati felhívás közzététele napját követő 41. napban határozta meg, mely időpontban az ajánlatok bontására is sor került. 1998. április 18-án ajánlatot nyújtott be a KÉSZ Kft., Integral-Penta Kft., Mischek Kft., Vill-Korr Bt., ORAKO Kft. és Lega Kft.
Az ajánlatok benyújtását megelőzően 1998. március 18-án ajánlatkérő helyszíni bejárást tartott az ajánlattevőknek, amiről jegyzőkönyvet készített, és rögzítette az ott felmerült kérdéseket. Ebben az ajánlatkérő tájékoztatta az ajánlattevőket arról, hogy a konkrétan nevesített berendezési tárgyakhoz – amelyet a dokumentáció tartalmaz – nem ragaszkodik, de kívánatosnak tartja, hogy hasonló geometriai rendszerű berendezésekre adjanak ajánlatot az ajánlattevők. A berendezési tárgyak vonatkozásában az ORAKO Kft. nyújtott be ajánlatot, illetőleg a Mischek Építőipari Kft., amely mind az építési munkálatokra, mind a bútorszállításra tett ajánlatot.
Az eredményhirdetésre 1998. április 20-án került sor, ahol a berendezési tárgyak vonatkozásában nyertesként a Mischek Építőipari Kft.-t hirdette ki az ajánlatkérő. Döntéséről írásban tájékoztatta a kérelmezőt is, melyre tekintettel a kérelmező 1998. április 20-án kelt levelében írásbeli indokát kérte a döntésnek. Az erre vonatkozó tájékoztatást 1998. április 22-én kelt levelével az ajánlatkérő megadta, melyben rögzítette, döntésük azon alapult, hogy a szolgáltatást kielégítő műszaki paraméterekkel, de lényegesen alacsonyabb áron tudja megvalósítani a nyertes ajánlattevővel. Mindamellett megállapította, hogy a kérelmező ajánlatának műszaki tartalma és a referenciája kiváló, és az elutasítás egyetlen oka az anyagi források korlátozottsága.
A kérelmező törvényes határidőn belül nyújtott be a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet 1998. május 6-án.
Kérte, hogy a Döntőbizottság, amennyiben a szerződéskötés még nem jött létre, semmisítse meg a közbeszerzési eljárást lezáró döntést, állapítsa meg a jogsértést, és kötelezze 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj és 50 000 Ft ügyvédi munkadíj megfizetésére az ajánlatkérőt. Indokaként előadta, álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlatában nem teljesítette azokat a műszaki paramétereket, amit a felhívás és dokumentáció előírt, így nem is tehetett érvényes ajánlatot. Ezen túlmenően sérelmezte, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő nem a dokumentációban foglaltak szerint bírálta el az ajánlatokat, hanem önkényesen válogatott az egyes tárgykörökhöz tartozó termékek tekintetében. Ezt bizonyítja a dokumentáció részét képező űrlap tartalma szerinti értékelése, mivel az ajánlattételi űrlap 2.9 pontjával ellentétes az a körülmény, hogy a tábla vonatkozásában nyertesnek hirdette ki a Lega Vizuáltechnikai Kft., ugyanakkor ezt a céget nyertesnek hirdette ki a videoprojektor tekintetében is. Álláspontja szerint az ajánlati dokumentáció ugyanis a megadott tárgykörök további bontására nem ad lehetőséget. Ugyanígy ellentétes az ajánlati dokumentációval a Mischek Építőipari Kft. ajánlatának azon értékelése, hogy a villamosmunkák, táblák és vetítővászon kivételével fogadta el az ajánlatkérő az ajánlatot. Álláspontja szerint az ajánlattételi űrlap 2.9 pontjában részletezett tárgykörre vonatkozó termékekre a Gyulai Fa- és Fémipari Szövetkezeten és az ORAKO-n kívül nincs olyan cég, amely rendelkezne a vonatkozó szabványoknak és minősítési követelményeknek megfelelősségét tanúsító igazolással. Álláspontja szerint az ajánlati dokumentáció 2.1.4. pontja értelmében nem csatolta a nyertes ajánlattevő a szabványok betartására is kiterjedő minősítéseket, ellentétben a kérelmezővel, illetőleg a nyertes ajánlattevő a dokumentáció 2.1.5 pont alatt előírt mintát sem bocsátotta az ajánlatkérő rendelkezésére. Álláspontja szerint 60%-os eltérés van nyertes ajánlattevő, Mischek Építőipari Kft.-nek a padokra vonatkozó, valamint több mint
300%-os eltérés van táblákra tett ajánlata és az ORAKO Kft. ajánlata között, ezért álláspontja szerint az ajánlatkérőnek a Kbt. 57. § (2) bekezdésében előírtak értelmében a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás miatt írásbeli nyilatkozatot kellett volna kérni, ezt azonban elmulasztotta. Mindebből következően álláspontja szerint az ajánlatkérő nem az elbírálási szempontok szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat alapján bírálta el az ajánlatokat, így megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését. Továbbá álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlata nem felelt meg a Kbt. 44. § (2) bekezdés f) és g) pontjában szereplő törvényi előírásoknak.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte alaptalanság címén. Előadta, hogy a jogszabályok betartásával jártak el, az elbírálási szempontokat azok sorrendjében értékelte, az ajánlatkérő által előírt valamenynyi hatósági igazolást teljeskörűen tartalmazta nyertes ajánlattevő ajánlata. Ajánlati felhívásuk nem tartalmazta a Kbt. 44. § (2) bekezdésben meghatározott f) és g) pontban szereplő műszaki alkalmasság igazolását, mert álláspontja szerint a 44. § (2) bekezdésében meghatározott módon történhet a műszaki alkalmasság igazolása, de ez egy lehetőség, amelyek közül az ajánlatkérő választhat. Álláspontja szerint nem volt szükséges a beszerezni kívánt jelen esetben termékekről mintapéldány vagy fénykép bemutatása. Ez a kívánalom csak az építési beruházásra vonatkozott álláspontja szerint.
Egyéb érdekelt érdemi észrevételt nem tett.
A kérelmező jogorvoslati kérelme részben alapos.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján az ajánlati felhívás és a dokumentáció szem előtt tartása mellett vizsgálata tárgyává tette az ajánlatokat.
Megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban szereplő 11. pontban kért pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatok és tények a kérelmező ajánlatában rögzítésre kerültek. Megállapítható volt azonban az is, hogy a felhívásban szereplő termékről mintapéldány vagy fénykép bemutatására nem került sor a nyertes vonatkozásában, ilyen adatok az ő ajánlatában nem voltak fellelhetőek. Nem tudta elfogadni a Döntőbizottság az ajánlatkérő azon védekezését, mely szerint mintapéldány vagy fénykép csak az építési beruházásokra vonatkozik, hiszen ajánlati felhívása fentebb hivatkozott pontjában nem csak a tervezett beruházásról, hanem a termékekről is rendelkezik.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire. Ezen túlmenően köteles a (2) bekezdés értelmében igazolni az ajánlatkérő által előírt módon pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Jelen esetben megállapítható volt, hogy a nyertes ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeknek, így ajánlata érvénytelen. A Kbt. 53. § (2) bekezdése értelmében nem is vehetett volna részt az érvénytelen ajánlatot tevő az eljárás további szakaszában.
Jelen esetben az ajánlatkérő nem észlelte, hogy nem az ajánlati felhívásnak megfelelően nyújtotta be ajánlatát a nyertes ajánlattevő, mivel a termékekről (TECHNO-CALDENORI) mintapéldány vagy fénykép bemutatása elmaradt.
Tehát az ajánlatkérő a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel az 52. § (1) bekezdése értelmében nem állapította meg, hogy a nyertes ajánlata érvénytelen, s ezzel a magatartásával megsértette a rendelkező részben foglalt törvényi előírást.
A Döntőbizottság nem végezte el a nyertes, illetőleg a kérelmező ajánlatának összehasonlító vizsgálatát, mert annak eljárásjogi akadálya van, hiszen egy érvénytelen ajánlat alkalmatlan egy érvényes ajánlattal történő öszszehasonlításra.
Fentiek alapján a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltakra tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg a jogsértés megtörténtét.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján kötelezte az ajánlatkérőt a rendelkező részben foglalt bírság megfizetésére. A bírság kiszabásakor szem előtt tartotta az elkövetett jogsértés súlyát, illetőleg a beszerzés értékét, és 500 000 Ft összegű bírságot ítélt arányban állónak az elkövetett jogsértés súlyával.
A kérelmező jogorvoslati kérelmének további része alaptalan.
A becsatolt iratokból megállapítható volt, hogy az ajánlati felhívás 3. c) pontjában meghatározott részajánlat-tételi kategóriák kerültek előírásra: építési munkanemek, valamint berendezési tárgyak és oktatási eszközök külön-külön. Ebből, valamint az ezt kiegészítő ajánlati dokumentációból és az ajánlati dokumentáció részét képező úgynevezett "ajánlattételi űrlap" segítségével, azt figyelembe véve, a költségvetési főösszesítő kitöltésével kellett elkészíteni az ajánlatokat. Az ajánlati felhívás és a dokumentáció összevetéséből megállapítható, hogy a berendezési tárgyakra és oktatástechnikai eszközökre külön-külön is lehetett ajánlatot tenni. Ezekre kategórián belüli bontás is megengedett volt. Ennek alapul vételével az ajánlatkérő figyelembe vehette a "táblát" a berendezési tárgyak közül, és hirdette ki a Lega Kft.-t nyertesként ebben a kategóriában és az oktatástechnikai eszközök tekintetében is. Téves tehát a kérelmezőnek azon értelmezése, hogy a villamosmunkák kategóriába tartozik a vidoeprojektor, mivel az csak egy sor a költségvetési főösszesítő ajánlattételi űrlapon, de a részajánlat-tételi kategória szerint az oktatástechnikai eszközök sorába tartozik. A részajánlat-tételi lehetőség követelményéből ered, hogy az ajánlatkérő helyesen járt el, amikor a még fennmaradó berendezési tárgyakat (padok, egyéb: asztalok, fogasok) nem az ajánlattételi űrlapon besorolt helyük szerint bírálta el, hanem azok részajánlat-tételi kategóriája szerint. E körben vizsgálódva észlelte a Döntőbizottság, hogy ezen két kategória vonatkozásában azonban az ajánlatkérő nem felhívásának megfelelően külön-külön bírálta el a 3. c) pont értelmében az ajánlatokat, hiszen külön-külön kellett volna az ajánlatokat elbírálni, és így a nyertest kihirdetni. Ezzel szemben az ajánlatkérő ezen két tételt összevontan kezelte, és így hirdetett nyertest, és nem tartotta szem előtt a korábban már hivatkozott Kbt. 43. § (1) bekezdését, hiszen ezen törvényi szabályozásból következik az, hogy a részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén a részajánl
atokat önálló ajánlatként kell értékelni, és ezeket ily módon kell egymással összehasonlítani.
Az ajánlatok átvizsgálása után megállapítható volt, hogy az ajánlati felhívásnak megfelelően – figyelemmel a dokumentációra –, az abban meghatározott valamenynyi igazolást és nyilatkozatot a nyertes ajánlattevő csatolta. A dokumentáció hivatkozott pontjainak (2.1.3., 2.1.4. és 2.1.5.) vizsgálatakor a Döntőbizottságnak azt kellett szem előtt tartania, hogy a maga szövegkörnyezetében hogyan értelmezhetők ezen hivatkozott ajánlatkérői előírások. Kifejezetten ezeket a pontokat az építési munkálatokra kellett értelmezni, hiszen abban a fejezetben voltak ezek fellelhetők, amelyek az építési beruházás részletes előírásait tartalmazták, és így tartalmuk szerint ezen pontok nem a berendezési tárgyakra vonatkoztak. Ugyanígy nem megalapozott az a kérelmezői állítás sem, mely szerint a kirívóan alacsony árra magyarázatot kellett volna kérnie az ajánlatkérőnek. Elfogadta a Döntőbizottság azt az indokolását az ajánlatkérőnek, mely szerint nem tekinthette kirívóan alacsonynak ezt a megadott árat, hiszen ennél egy alacsonyabb összegű árajánlat is érkezett. (KÉSZ Kft.)
Ajánlatkérő védekezését ugyancsak elfogadta a Döntőbizottság arra vonatkozóan, hogy a Kbt. 44. § (2) bekezdése értelmében a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmasság igazolása a Kbt.-ben felsorolt módon történhet, tehát választhat az ajánlatkérő, hogy ezen igazolások körében mit kér az ajánlattevőktől, és ezt felhívásában rögzítenie kell. Az ajánlatkérő a műszaki alkalmasság igazolását a Kbt. 44. § (2) bekezdés a), b), c), d) és e) pontja alapján kérte jogszerűen. Mivel tehát az ajánlati felhívásban a Kbt. 44. § (2) bekezdés f) és g) pontjai nem kerültek előírásra, így jogszerűen járt el ajánlatkérő, amikor ezen törvényi előírásnak való megfelelést nem vizsgálta.
Így a jogorvoslati kérelem ezen részét a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján, mint alaptalant utasította el.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján kötelezte a jogsértőt 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére, hiszen a jogsértés az ajánlatkérő részéről megállapításra került. Az ügyvédi munkadíj megállapításra nem került, mert az államigazgatásról szóló többször módosított 1957. évi IV. törvény 89. §-a értelmében ennek törvényi lehetősége kizárt, s mivel a Kbt. erre vonatkozóan részletes szabályt nem tartalmaz, a Kbt. 79. § (1) bekezdése értelmében az Áe. szabályait alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. június 5.
Dr. Deli Betty s. k. Divinyi József s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Eke-Pekács Tibor s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
