KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4533)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.111/8/1998.
Telefon: 356-6764
Fax: 355-5082
Tárgy: A Dél-pesti T és T Kft.. jogorvoslati kérelme a Pilisvörösvári Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot
A Dél-pesti T és T Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1202 Budapest, Bessenyei u. 49., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Pilisvörösvár Város Polgármesteri Hivatala (2085 Pilisvörösvár, Bajcsy-Zs. tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) szennyvízcsatorna-építése II/1. ütem gerincvezetékének megépítése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 56. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérővel szemben 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírságot szab ki.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárásra tett közzé ajánlati felhívást a K. É. 15. számában, 1998. április 15-én Pilisvörösvár szennyvízcsatorna-építése tárgyában a II/1. ütem szerint 7443 fm hosszban.
A teljesítés befejezési határidejeként az ajánlati felhívás 4. pontjában 1998. december 15-ét jelölte meg, és a felhíváshoz részletes dokumentációt készített. Az ajánlati felhívás 11. pontjában ajánlatkérő előírta az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatok és tények körét. A 13. pontban meghatározta az ajánlatok elbírálásának szempontjait, amely a Kbt. 34. § (1) bekezdésének b) pontja szerint összességében a legelőnyösebb ajánlatként került meghatározásra az alábbi elbírálási szempontok fontossági sorrendjében: ajánlati ár; ajánlattevő referenciái; teljesítési határidő; minőség; az elkészült beruházás fenntartási költsége.
A felhívásra 18 db ajánlat érkezett határidőben. Az ajánlatkérő által létrehozott 9 tagú ad hoc bizottság az 1998. május 26-i bontási eljárást követő napon előterjesztést készített a képviselő-testület 1998. május 28-i ülésére. Ebben a szakmai értékelés szempontjaiként az ajánlati felhívás 13. pontjában fentebb írt 5 elbírálási szemponton túl 6. szempontként a pénzügyi ütemezést is értékelte a bizottság az alábbiak szerint: Mind a 18 ajánlatra egységes értékelést adtak az ajánlattevői referenciákra, "jók" megjelöléssel. A minőséget minden ajánlatnál "I. oszt."-nak értékelték, míg a pénzügyi ütemezésre minden ajánlatnál "elfogadható" jelölést alkalmaztak. Az elkészült beruházás fenntartási költségeit egyik ajánlattevőnél sem értékelték, mert a jegyzőkönyvi táblázatban mindenhol "–" jelet alkalmaztak.
Valójában az ad hoc bizottság csak az ajánlati ár és a teljesítési határidőnél jelölt meg eltérő adatokat, tekintettel arra, hogy azokat az ajánlatok alapján rögzítették a szakmai értékelő táblázatban.
Ugyanezen jegyzőkönyvben szerepel egy "szavazási lap", melyben már csak a 15. sorszámú "KÖZVÍZ", a 3. sorszámú Dél-pesti T és T, illetve az 5. sorszámú Mélyépszolg Kft. mint pályázó lett feltüntetve különösebb indokolás nélkül. Egy bizottsági tag 15 pontot adott a 15. sorszámú ajánlatra, 4 tag 3-3, azaz összesen 12 pontot a 3. sorszámú ajánlatra, míg 4 tag 5-5, azaz összesen 20 pontot adott az 5. sorszámú ajánlatra.
Nem tért ki a jegyzőkönyvben a bizottság arra, hogy miért csak a fenti három ajánlatot értékelték, illetve pontozták, és szűkszavúan tett megjegyzést e három ajánlatra is az alábbi megjegyzéssel:
"Mindhárom pályázó anyaga igen jól kidolgozott.
A 15. és 5. sorszámú pályázó ajánlati ára közel van egymáshoz, pénzügyi ütemterve elfogadható. A MÉLYÉP SZOLG. DN EN ISO 9002 minősítéssel rendelkezik.
A 3. sorszámú T és T Kft. pályázó szintén jól kidolgozott, de a pénzügyi ütemet 8 napos átfutással jelöli meg.
A bizottság a fenti előterjesztési anyagot elfogadásra javasolja."
Az Önkormányzat képviselő-testülete az 1998. május 28-i zárt ülésén fogadta el a 85/1998. (V. 28.) Kt. sz. határozatát, mely szerint a tárgyi közbeszerzési eljárás nyertese a Mélyépszolg Kft. lett, míg a második helyre sorolta a testület kérelmező ajánlatát. E döntést 1998. május 29-én nyilvános eredményhirdetésen ismertették, majd véleményeltéréssel 1998. június 2-án aláírták a nyertessel a vállalkozási szerződést.
Kérelmező 1998. június 2-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, amelyben az ajánlatkérőnek 1998. május 29-én hozott eljárást lezáró döntését sérelmezi. Kérte a Döntőbizottságtól a döntés felülvizsgálatát, a jogsértő határozat és szerződés megszüntetését. Kérte a szerződéskötés megtiltását, illetőleg a Döntőbizottságtól az ügyben tárgyalás megtartását.
E kérelmét változatlanul fenntartva a tárgyaláson azt az álláspontját is kifejtette, hogy a legelőnyösebb ajánlatot ők tették. Véleménye szerint a szerződéstervezetükben szereplő 8 napos fizetési átutalást a szerződés végleges formájában 30 napra változtatták volna ajánlatkérő ilyen irányú igénye esetén.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre beküldte a tárgyi üggyel kapcsolatos anyagokat, amelyet a későbbiekben a Döntőbizottság felhívására pótolt, így többek között a hiányzó döntés-előkészítést megalapozó ad hoc bíráló- bizottsági jegyzőkönyvet is megküldte. A jogorvoslati kérelemre azonban érdemi írásos észrevételt nem tett ajánlatkérő, álláspontját megbízott képviselője útján a tárgyaláson fejtette ki. E szerint az ad hoc bizottság a három kiemelt ajánlattevőt nem rangsorolta az értékelés során. A döntést a képviselő-testület az előterjesztés alapján azért a korábban ismertettek szerint hozta meg, mert a képviselő-testület tagjai ismerik a nyertes ajánlattevő referenciáit, egyébként is csak a nyertes rendelkezett ISO minősítéssel. Tárgyaláson nem tudott nyilatkozni arról ajánlatkérő képviselője, hogy miért az ajánlati felhívásban rögzített elbírálási szempontoktól eltérően értékelték az ajánlatokat, illetve hogy miért csak három ajánlatot értékeltek kiemelten.
Kérte a tárgyaláson, hogy a Döntőbizottság a kérelmet mint alaptalant utasítsa el.
Az ügyben érintett egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A felek a tárgyaláson költségtérítési igényt nem terjesztettek elő, kérelmező indítványozta, hogy amennyiben a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek helyt ad, kéri a 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megtérítését.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló dokumentumok, iratok és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő nem az ajánlati felhívás 13. pontjában szereplő elbírálási szempontok szerint értékelte az ajánlatokat. Nevezetesen a pénzügyi ütemezés is értékelésre került az Önkormányzat képviselő-testülete által létrehozott ad hoc bizottsági anyag tanúsága szerint. Ezzel szemben nem értékelték a beruházás fenntartási költségeit. Javaslatukban három céget jelöltek meg rangsorolás nélkül, mint lehetséges nyertes ajánlattevői kört és a nyertes, illetve a kérelmező vonatkozásában a 30 napos és a 8 napos fizetési határidőt jelölték meg az egyik olyan alapvető szempontnak, ami a döntést befolyásolta a nyertes javára. Ezt a tárgyaláson ajánlatkérő képviselője nem vitatta, ugyanakkor leszögezte, hogy a döntést a képviselő-testület hozta.
A megkötött vállalkozási szerződés tekintetében a Döntőbizottság összehasonlította a nyertes ajánlatában becsatolt vállalkozási szerződést, illetőleg a véleményeltéréssel 1998. június 2-án megkötött vállalkozói szerződést. Ezek összevetéséből a Döntőbizottság megállapította, hogy a korábban becsatolt szerződéstervezet néhány lényeges tartalmi elemmel egészült ki a különvélemény, illetve véleményeltérés kapcsán. Ezek a pontok az alábbiak (követve a becsatolt szerződéstervezet pontjait): a 2. ponthoz kapcsolódóan egy kiegészítést fűzött az Önkormányzat, mely szerint 5%-os eltérés esetén a kivitelezési munkát a vállalási áron belül köteles elvégezni a kivitelező. A szerződés 5. pontjában a részszámlázás feltételeit pontosította ajánlatkérő, nevezetesen a részátadás megtörténtét átadás-átvételi jegyzőkönyv meglétéhez kötötte, melynek mellékletei a nyílt árkos bemérés, a D. terv, a vízzárósági jegyzőkönyv, a beépített anyagok műbizonylatai. Itt egy nagyon lényeges pont szintén megállapításra került, nevezetesen, hogy a részszámla összege a területre vonatkozó számla összegének 90%-a, és csak ez kerül kifizetésre. A 9. pontban nagyon lényeges elemként a jóteljesítési garancia érdekében 1 évre a megrendelő visszatart 3%-ot, amely a végszámlából kerül levonásra. Ez sem szerepelt a korábbi szerződéstervezetben. A szerződéstervezet 17. pontját követően újabb pontok is megállapításra kerültek a vállalkozói végleges szerződésben, nevezetesen 18., 19., 20., 21., 22. pontok, amelyekben a vállalkozó kötelezettségei kerülnek részletesen rögzítésre. A 23. pont a munkavédelemmel kapcsolatos előírásokat, a 24. pont pedig az átvételi lényeges hiányosságok esetén követendő eljárást rögzíti, azaz, hogy az átvétel lényeges hiányosság esetén megtagadható. Ezekkel a kiegészítésekkel került aláírásra a végleges vállalkozási szerződés.
A Döntőbizottság megállapította, hogy tartalmi szempontból nem tekinthető a kérelmező 8 napos fizetési határideje egy végleges elemnek az általa benyújtott szerződéstervezetben, amelyet ajánlata tartalmazott, hiszen a nyertes ajánlattevő vonatkozásában is lényeges változtatások történtek a véleményeltéréssel aláírt vállalkozási szerződésben.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az elbírálás során ajánlatkérő által követett jogsértő magatartásból adódóan – miszerint az ajánlati felhívásban nem szereplő szempontot is bevont a bírálat körébe – nem az öszszességében legelőnyösebb ajánlat került kihirdetésre. A Kbt. 56. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el. A Kbt. 59. § (1) bekezdése pedig azt mondja ki, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
Fentiekből következően a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a hivatkozott törvényhelyek megsértésével hozta meg a közbeszerzési eljárást lezáró döntését és kötött szerződést a nyertesnek hirdetett ajánlattevővel, ezért a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a rendelkező rész szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
Ideiglenes intézkedést a törvényi feltételek hiányában a Döntőbizottság nem alkalmazott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. július 2.
Dr. Bíró László s. k. Divinyi József s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Eke Pekács Tibor s. k.
közbeszerzési biztos
