KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4534)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D. 73/9/1998.
Tárgy: A Hidro Grafika Bt. jogorvoslati kérelme Mór Város Önkormányzata szennyvízcsatornázás tárgyú közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Klemm Ervin ügyvezető által képviselt Hidro Grafika Bt. (8060 Mór, Árpád út 30., a továbbiakban: kérelmező) által Mór Város Önkormányzata (8600 Mór, Szent I. tér 6., továbbiakban: ajánlatkérő) szennyvízcsatorna-hálózat kivitelezésére szóló építési szerződés tárgyú közbeszerzési eljárása és Vértesaljai Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft. (8060 Mór, Mikes K. u. 4., továbbiakban: nyertes ajánlattevő) ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének részben helyt ad, és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 53. § (1) bekezdés a) pontjának rendelkezését, míg ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy fizessen meg 30 napon belül 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára.
Kötelezi továbbá, hogy fizessen meg a kérelmezőnek 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő a K. É. 1997. április 13-án megjelent, 12. számában nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett meg szennyvízcsatorna-hálózat kivitelezése tárgyában. A felhívás 11. pontjában előírta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat, tényeket, így a számlavezető pénzintézet és az ajánlattevő nyilatkozatát a szerződés teljesítéséhez szükséges fizetőképesség megállapításához, írásbeli nyilatkozat, illetőleg hatósági igazolás a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározottakra, az utolsó 3 év építési beruházásának ismertetése, azon vállalkozók és a teljesítésben részt vevők megnevezése, akiket az ajánlattevő a közbeszerzés értékének 15%-át meghaladó mértékben a beruházás megvalósításához igénybe kíván venni.
Ezen túlmenően meghatározta az ajánlati felhívásának 13. pontjában az ajánlatok elbírálásának szempontjait, mégpedig oly módon, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint bírálja el az ajánlatokat, és így megadta az ajánlatok elbírálási szempontjait, azokat fontossági sorrendben, ezek az alábbiak voltak:
– az ellenszolgáltatás mértéke (ajánlati ár),
– pénzügyi stabilitás,
– referenciamunkák,
– kevesebb alvállalkozó bevonása,
– Mór városához közelebbi telephely.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelyet ellenszolgáltatás fejében az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott.
1997. április 22-én konzultációt tartott.
Az ajánlatok beadási határideje és egyben bontása 1997. május 14-én volt, amikor is ajánlatot adott be a KÉV-METRÓ Kft., a Rondella Kft., a Vértesaljai Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft., a Duviép 2000 Kft., a Közép-dunántúli Vízépítő Vállalkozási Kft., a Camel-Bau Kft. és kérelmező.
A beérkezett ajánlatokat az ajánlatkérő által felkért közbeszerzési bizottság értékelte. Az ajánlatkérő 1997. május 27-én Mór Város Önkormányzat képviselő-testületének 117/1997. határozatával meghozta a közbeszerzési eljárást lezáró döntését. A határozat 1/a. pontja értelmében a Rondella Kft. és a Camel Bau Kft. ajánlatát érvénytelennek tekintette, mert nem csatolták ajánlataikhoz a felhívásban kért valamennyi okiratot. A határozat 1/b. pontja értelmében az ajánlati felhívásban megjelölt elbírálási szempontok alapján összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőként a Vértesaljai Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft. ajánlatát fogadta el, míg második helyezettként a Közép-dunántúli Vízépítő Kft.-t nevezte meg.
A testület felhatalmazta egyben a polgármestert, hogy a nyertes ajánlattevővel kösse meg az építési szerződést, amely valóban megkötésre is került, és a szerződés foganatba ment.
Az ajánlatkérő a döntéséről valamennyi ajánlattevőt 1997. március 28-án az 53/1997. sz. levelével értesítette.
A kérelmező 1997. június 17-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérelmében sérelmezte, hogy a nyertes ajánlattevő ügyvezetője – Czachesz Gábor – a településfejlesztési bizottság tagja, s ily módon részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében, illetőleg az ajánlatok értékelésében. Továbbá álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő az ajánlatában hamis adatot szolgáltatott akkor, amikor a műszaki alkalmasság igazolására a Vértesaljai Vízitársulat munkáit nevezte meg referenciamunkaként, valamint jogsértő a hátrányos megkülönböztetés a nem móri telephelyű ajánlattevők részére, mely az ajánlati felhívás elbírálási szempontjai között szerepelt, illetőleg sérelmezte a közbeszerzési eljárást lezáró döntést, mert álláspontja szerint nem összességében a legjobb ajánlatot választotta ki az ajánlatkérő, mert álláspontja szerint az ő ajánlata volt a legjobb ajánlat. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, kötelezze az eljárási díj és a tervdokumentációk díjának megtérítésére az ajánlatkérőt.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte alaptalanságra hivatkozással. Álláspontja szerint jogszerűen járt el a közbeszerzési eljárás során. A tárgyi beruházás dokumentációját teljes mértékben a lebonyolító KDT Közműber '95 Kkt. készítette el, egyeztetve a Mór Polgármesteri Hivatal Városgondnoksági Irodájával, annak előkészítésében a településfejlesztési bizottság semmilyen formában nem működött közre, s ily módon tagjaként a nyertes ajánlattevő ügyvezetője sem.
A tervdokumentációhoz a nyertes ajánlattevő az ajánlati felhívás szerinti átvételkor jutott hozzá, ugyanúgy, mint a többi ajánlattevő.
Az ajánlatokat előzetesen a közbeszerzési bizottság véleményezte, amely testület az önkormányzat pénzügyi, gazdasági, vállalkozó és településfejlesztési bizottságból tevődött össze. E közbeszerzési bizottság együttes javaslatát is figyelembe véve hozta meg a képviselő-testület az eljárást lezáró döntését, melyhez a településfejlesztési biztosság külön értékelést, javaslatot nem adott. Közölte azt is, hogy a nyertesnek hirdetett ajánlattevő ügyvezetője a közbeszerzési bizottságnak az ajánlatokat tárgyaló ülésén nem vett részt, így sem az értékelésben, sem a szavazásban nem volt módja a bizottsági javaslat kialakítását befolyásolni.
Továbbá álláspontja szerint az 1995. évi LVII. törvény – amely a vízgazdálkodásról szól – előírta, hogy 1996. december 31-ig cégbírósági törvényességi felügyelet alá kerüljenek a vízitársulatok. Ennek kapcsán a kivitelezési és a fenntartási feladatok elkülönülnek, és így gyakorlatilag a Vértesaljai Vízitársulat két jogi személlyé vált azzal, hogy 1996 decemberében megalakult a Vértesaljai Kft. és ennek során átvette az összes dolgozót, vezetőt, gépparkot és azonos a telephelye is, így álláspontja szerint emiatt elfogadható volt a vízitársulat referenciája nyertes ajánlattevő referenciájaképpen.
A Vértesaljai Kft. cégbejegyzési kérelmét a cégbíróság 1996. december 18-án fogadta be, így ettől a naptól kezdve a társaság jogszerűen működhetett. Álláspontja szerint valamennyi nyilatkozatot és igazolást csatolt az ajánlatához, amelyet az ajánlati felhívás tartalmazott. Az értékelés az elbírálási szempontok szerint történt, fontossági sorrendjének figyelemben tartása mellett. Kétségtelenül elismeri, hogy a kérelmező árajánlata jobb volt, mint a nyertes árajánlata, azonban összességében a nyertes kedvezőbb ajánlatot tett, mint a kérelmező.
A Döntőbizottság a D. 130/10/1997. számú határozatával a jogorvoslati kérelmet részben elkésettségre, részben alaptalanságra hivatkozással elutasította.
A kérelmező kereseti kérelme alapján a Fővárosi Bíróság 8.K.30945/1997/3. sz. ítéletével a fenti számú határozatot hatályon kívül helyezte, és a Döntőbizottságot új eljárásra utasította.
Ítéletében rámutatott arra, hogy mely körben, milyen terjedelemben folytassa le vizsgálatát a Döntőbizottság, így ennek során meg kell vizsgálnia, hogy a Kbt. 31. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott kizárási, összeférhetetlenségi okok fennállnak-e, illetőleg a felajánlott bizonyítékokat vizsgálja meg a Döntőbizottság és mérlegelje, továbbá a Kbt. 52. § és 53. § szem előtt tartásával, hogy lehet-e az ajánlatok érvénytelenségét megállapítani, vagy a kizárásról határozni és e körben vizsgálat tárgyává szükséges tenni a Kbt. 46. §-ban meghatározott nyilatkozati igazolások létét. Továbbá vizsgálat tárgyává tenni, hogy a nyertes ajánlattevő milyen saját cégű referenciákkal rendelkezik. Lehet-e tekinteni a nyertes ajánlattevőt a vízgazdálkodási társulat jogutódjának.
Ezt követően hasonlíthatja össze a Döntőbizottság az ajánlatokat a tekintetben, hogy összességében melyet lehetett legkedvezőbb ajánlatnak tekinteni.
A Döntőbizottság D. 73/1998. szám alatt a jogorvoslati eljárást megindította.
Tájékoztatta az ajánlatkérőt, kérelmezőt a Döntőbizottság az eljárás megindításáról, és a még rendelkezésére nem bocsátott iratok, a korábbi eljárásban nem értékelt videofelvétel megküldésére hívta fel az ügyfeleket.
A Döntőbizottság elvégezte az ajánlatok összehasonlítását, illetőleg összevetését az ajánlati felhívásban meghatározottak szem előtt tartása mellett. Így e tekintetben megvizsgálta, hogy a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket megfelelően tartalmazták-e az ajánlatok.
A Kbt. 30. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívást úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag az e törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolását. Ennek megfelelően az ajánlatkérő az ajánlati felhívásának 11. pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságára kért adatokat és tényeket. Ezt figyelembe véve a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészíteni, s ezen belül az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére. Míg a (2) bekezdés értelmében az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatához csatolni kell.
Az ajánlatok részletes vizsgálata során megállapítható volt, hogy a nyertes ajánlattevő szerződésteljesítéséhez az Útéppark Bt.-t veszi igénybe az út-helyreállítási munkák vonatkozásában. A főösszesítő alapján az út-helyreállítási munkálatokra vonatkozó vállalási ár 12 590 000 Ft, míg a teljes vállalási ár a munkálatok vonatkozásában 45 030 000 Ft. Ezek összevetéséből megállapítható, hogy az Útéppark Bt. közreműködése mintegy 27,9%-os volt. Azonban a nyertes ajánlata nem tartalmazta ezen közreműködési arányra tekintettel az Útéppark Bt.-re, mint alvállalkozóra a 46. §-ban előírt igazolásokat. A 46. § (2) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlatához csatolnia kell írásbeli nyilatkozatát arról, hogy sem ő, sem a 44. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott személyek nem tartoznak az (1) bekezdés a) és c)–e) pont hatálya alá, valamint a hatóság igazolását arról, hogy nem esnek a b) pont hatálya alá.
Tehát megállapítható volt, hogy ily módon a 44. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel az alvállalkozókra vonatkozó, fent említett igazolások csatolásra nem kerültek.
A Döntőbizottság nemcsak a nyertes ajánlatát tette vizsgálata tárgyává, hanem a kérelmező ajánlatát is hasonló módon.
Kérelmező ajánlatában alvállalkozóként megnevezi a Magyar Aszfalt Kft.-t, amelynek közreműködését 15%-ot meghaladóan jelöli meg. Azonban a becsatolt ajánlatban nem lelhetők fel a fentebb hivatkozott igazolások, nyilatkozatok, amelynek csatolására szükség lett volna a Kbt. 46. § (2) bekezdésére figyelemmel.
A második legjobb ajánlatot tevő ajánlatában alvállalkozóként 15%-ot meghaladóan a Hoffmann Rt.-t kívánja igénybe venni, azonban nem csatolta a bankinformáción és az APEH-igazoláson túlmenően az egyéb szükséges nyilatkozatokat, igazolásokat.
A fenti hiányosságokat egyik ajánlattevő esetében sem észlelte az ajánlatkérő. A Kbt. 53. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki az a) pont értelmében a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be az ajánlatot. Míg az 53. § (2) bekezdése értelmében az eljárás további szakaszában nem vehet részt, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
Mindezen törvényhelyből tehát megállapítható, hogy azzal a magatartásával az ajánlatkérő, mely szerint nem zárta ki a nyertes, illetőleg a kérelmező ajánlatát, megsértette a Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontját. Mindezeken túlmenően nemhogy nem zárta ki a nyertes ajánlattevőt, hanem nyertesnek is hirdette ki.
A Döntőbizottság a fentebb kifejtettek alapján a rendelkező részben foglalt jogsértést állapította meg. Figyelembe vette a közbeszerzés tárgyának mértékét, illetőleg az elkövetett jogsértés súlyát, s ezt tartotta arányban állónak a rendelkező részben meghatározott mértékű bírsággal, így a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította a Döntőbizottság a jogsértést és az f) pontra tekintettel szem előtt tartva a 88. § (4) bekezdését, bírságot szabott ki.
A kérelmező jogorvoslati kérelme móri telephelyre vonatkozó része elkésett.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése alapján az (5) bekezdés rendelkezései szerint a jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottságnál a kérelmezőnek a jogsértő eseményről szerzett tudomásra jutásától számított 15 nap alatt van módja előterjeszteni. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
Megállapítható volt, hogy az ajánlati felhívás 13. pontjában az ajánlatkérő meghatározta az ajánlatok elbírálásának szempontját, a Kbt. 34. § b) pontjára tekintettel.
Az elbírálási szempontok meghatározásának módjáról ily módon a kérelmező legkésőbb az ajánlati felhívás alapján készítendő ajánlata megírásakor már tudomást szerzett.
Az ajánlati felhívás 1997. április 3-án jelent meg a K. É.-ben. Az ajánlatok felbontása 1997. május 14-én megtörtént, tehát 1997. május 14. napját megelőző időszakban kellett az ajánlatát a kérelmezőnek elkészíteni, tehát a lehető legkésőbbi időpontot tekintve 1997. május 13. napjához viszonyított 15 napos jogvesztő határidő 1997. május 28-án lejárt. A jogorvoslati kérelme pedig ehhez képest 1997. június 17-én érkezett a Döntőbizottsághoz.
Így erre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen részét elkésettségre hivatkozással utasította el, figyelemmel a 79. § (5) bekezdésére.
A Döntőbizottságnak meg kellett vizsgálnia a kérelmezőnek a nyertes ajánlattevő irányában előterjesztett azon jogorvoslati kérelmét, mely szerint nyertes hamis adatot szolgáltatott. A nyertes ajánlattevő ajánlatában szerepel úgynevezett "cégismertető referencialista", melyben a nyertes ajánlattevő rögzíti, hogy "munkaszervezeti jogutódja a Vértesaljai Vízitársulatnak, mely már több mint 20 év óta a vízgazdálkodás, közműépítés szolgálatában áll", s ezt követően felsorolja a referenciahelyeket.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatból az állapítható meg, hogy nem sajátjaként nevezte meg ezeket a referenciákat a nyertes ajánlattevő, hiszen meghatározta, hogy a referenciák a Vértesaljai Vízitársulat referenciái. Ily módon nem téveszthette meg az ajánlatkérőt a referencia értékelésekor. Magának az ajánlatkérőnek viszont tudnia kellett volna, hogy a jog olyan kategóriát a jogutódlás vonatkozásában nem ismer, hogy "munkaszervezeti jogutódlás".
Így a Döntőbizottság álláspontja szerint a hamis adatszolgáltatás jogsértését a nyertes ajánlattevő nem valósította meg.
A Döntőbizottság itt azonban rámutat arra a körülményre, hogy az 1995. évi LVII. törvény, mely a vízgazdálkodásról szól, annak IX. fejezete szabályozza a vízgazdálkodási társulatokra vonatkozó szabályokat. A 34. § (2) bekezdése értelmében a társulat jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, közfeladatai jellegétől függően víziközmű-társulat, illetve vízitársulat.
A társulat létrehozására, szervezetére, működésére, megszűnésére, egyesülésére, illetve szétválására, valamint választott tisztségviselőinek felelősségére – az e törvény rendelkezése hiányában – a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény I. és II. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni. A X. fejezet záró rendelkezések 45. § (6) bekezdése értelmében a törvény hatályba lépésekor működő társulatok a hatályba lépéstől számított 1 éven belül kötelesek e törvény alapján új alapszabályt készíteni, és azt a cégbírósághoz nyilvántartásba vétel céljából benyújtani. Nyilvánvaló, hogy ennek megfelelően meg is történt az új alapszabály elkészítése és beküldése az illetékes cégbírósághoz. Azonban ezen törvény hatályba lépését követően megalapították a Vértesaljai Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft.-t, amely az 1988. évi VI. törvényben szabályozott gazdasági társasági forma. A becsatolt cégiratokból megállapítható, hogy ez a gazdasági társaság jogi szempontból jogelőd nélkül létrejött gazdasági társaság. Tehát ily módon jogi értelemben nem jogutódja a vízgazdálkodási társulatnak, meglehet, munkaerő és géppark tekintetében ezek átkerültek a kft. tulajdonába, illetőleg a kft. foglalkoztatja továbbiakban a dolgozókat. Az ajánlatéttel időpontjában még nem került bejegyzésre a nyertes ajánlattevő, hanem az alapító okiratot csatolta, illetőleg a bíróság felé beadott cégbejegyzés iránti kérelmét, ahol jogelőd meghatározásra nem került.
Mindezekre figyelemmel tehát a Döntőbizottság megállapította, hogy mind a kérelmező, mind a nyertes és a második legjobb ajánlatot tevő ajánlata érvénytelen volt a fentebb kifejtett okok miatt, így szem előtt tartotta Fővárosi Bíróság útmutatását, és ily módon már okafogyottá vált az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének vizsgálata körében az ajánlatok összehasonlítása, hiszen az érvénytelen ajánlatok összehasonlításának eljárásjogi akadálya van, azaz alkalmatlanok az érdemi öszszehasonlításra, hiszen az 59. § (1) bekezdésére csak érvényes és nem kizárt ajánlatok minősíthetők. Ezért a megadott szempontok szerinti legjobb ajánlat kiválasztására nem kerülhetett sor.
A Döntőbizottság alaptalannak ítélte a kérelmező öszszeférhetetlenségre vonatkozó jogorvoslati kérelmét. A Kbt. 31. § (2) bekezdése értelmében az ajánlati felhívás, részvételi felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek az eljárásban nem lehetnek ajánlattevők, illetve nem állhatnak a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy nem lehetnek annak vezető tisztségviselői, illetve abban tulajdoni részesedéssel rendelkezők, továbbá ezen személyek hozzátartozói.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból, így különösképpen az ajánlatokból, valamint a bizottsági és közgyűlési jegyzőkönyvekből nem tudta megállapítani, hogy a nyertes ajánlattevő ügyvezetőjével kapcsolatban ezen összeférhetetlenség fennáll-e. A becsatolt okirati bizonyítékok, a közgyűlésről készült jegyzőkönyv tanúsága szerint hivatkozott Czachesz ügyvezető jelen közbeszerzési eljárás előkészítésében és a döntésben nem vett részt.
A hivatkozott kérelmező által a Döntőbizottság rendelkezésére bocsátott videofelvételek, 2 db kazetta közül az egyik nem volt értékelhető hibás hang- és képminősége miatt, míg a másik kazettán 1997. május 27-i önkormányzati képviselő-testületi ülésről készült felvétel volt látható, de ennek megtekintése alapján sem lehetett megállapítani azt, hogy összeférhetetlenségi ok állna fenn.
Ugyanígy nem állapítható meg az sem, hogy a településfejlesztési bizottság adott volna önálló véleményt, illetve javaslatot tett volna a nyertes pályázó kiválasztására.
A Döntőbizottságnak rendelkezésére állt Mór Város Önkormányzat pénzügyi, gazdasági és vállalkozói, valamint településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság 1997. május 20-án megtartott együttes üléséről szóló jegyzőkönyv. Ez az okirati bizonyíték tartalmazza, hogy nevezett napon az együttes ülésen a tárgyi közbeszerzési ügyben szereplő ajánlattevő Vértesaljai Vízgazdálkodási Kft. ügyvezetője, Czachesz Gábor sem a napirend tárgyalásánál, sem pedig az állásfoglalás meghozatalánál nem volt jelen.
A Döntőbizottságnak nem volt aggálya a tekintetben, hogy a fenti közokirat csak és kizárólag a valóságot tartalmazza, hiszen egyéb bizonyíték az eljárás során nem merült fel, ami ezek ellenkezőjét bizonyítaná.
Ugyancsak rendelkezésére áll Mór Városi Önkormányzat képviselő-testülete 1997. május 27-i ülésének jegyzőkönyvi kivonata, amelynek tanúsága szerint a tárgyi napon tárgyalták a közbeszerzés tárgyát képező ajánlatokat, és döntést hoztak a nyertes ajánlat kérdésében, illetőleg az érvénytelennek tekinthető pályázatok vonatkozásában. A jegyzőkönyv tanúsága szerint ezen az ülésen sem vett részt a megnevezett személy. Ezzel szemben a kérelmező által beküldött videofelvételekből sem lehetett az okirati bizonyítékokban foglaltaktól eltérő tényeket megállapítani, és egyébként maga a kérelmező is írásbeli észrevételében arra hivatkozott, hogy ezt a két videokazettát azért kérte a Döntőbizottságtól megtekinteni, hogy azt bizonyítsa, hogy a közbeszerzési eljárást lezáró döntés "nem valóságos értékelőtevékenység alapján született", másrészt cégük értékelése a referen-ciák tekintetében hamis volt. Tehát ő maga sem akarta bizonyítani az összeférhetetlenség tényét ezen videofelvételekkel.
Megállapítható volt az is, hogy az ajánlatkérő valamennyi ajánlattevőtől független, szakértelemmel rendelkező céget bízott meg a tárgyi beruházás dokumentációjának elkészítésével és az eljárás lebonyolításával. Ez a cég a Közép-dunántúli Közműber 98. Kkt. volt. Nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy akár a korábban említett személynek, illetőleg az általa képviselt nyertes Kft.-nek szerepe lett volna ebben.
Minderre tekintettel tehát az összeférhetetlenségre vonatkozó jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján, mint alaptalant utasította el.
Figyelemmel arra, hogy a jogsértés megállapításra került, a Döntőbizottság kötelezte az ajánlatkérőt 30 000 Ft igazgatási, szolgáltatási díj megfizetésére.
A Döntőbizottság nem kötelezte a tervdokumentáció megvásárlása díjának megfizetésére az ajánlatkérőt, mert a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek megfizetésére kötelezheti a Döntőbizottság csak a jogsértőt, ez pedig nem a jogorvoslati eljárás során felmerült költség. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. június 11.
Dr. Deli Betty s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
