KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5061)
1024 Budapest, Margit krt. 8.
Ikt. sz.: D.102/1/1998.
Ügyintéző: Dr. Bíró László
Telefon: 366-764
Fax: 355-5082
Tárgy: a MANUFER Kft. jogorvoslati kérelme a Budapest Főváros Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A MANUFER Kft. (1112 Budapest, Budaörsi u. 146/C, képviseli: Dr. Kovács Sándor Zoltán ügyvéd, 1094 Budapest, Ferenc krt. 35., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatal Beruházási és Közbeszerzési Ügyosztálya (1052 Budapest, Városház u. 9–11., a továbbiakban: ajánlatkérő) a Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon (1145 Budapest, Mexikói u. 60.) konyhaüzem-rekonstrukciójának megvalósítására kiírt közbeszerzési eljárása ellen indított, elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárásról szóló ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 1998. február 25-i számában, amellyel a Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon konyhaüzem-rekonstrukciója megvalósítására kért ajánlatokat. A beszerzés konkrét tárgya 300 adagos konyha építése 440 m2 alapterületen az ajánlati dokumentáció alapján. Részajánlatot nem tehettek ajánlattevők, azonban többváltozatú ajánlatot ajánlatkérő elfogadott. A felhívás szerint a kivitelezési munkák 1998. június 8-án kezdhetők meg, a teljesítés határideje 1998. augusztus 31-e. Az ajánlatok elbírálása az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása szerint, az alábbi értékelési szempontoknak megfelelően történt: vállalási határidő, ajánlati ár, ellenőrizhető referencia, kötbér mértéke, pénzügyi, gazdasági alkalmasság.
Az ajánlati dokumentáció tartalmazta a részletes ajánlattételi előírásokat és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges műszaki dokumentációkat. Ajánlattevőknek ajánlatukhoz csatolni kellett a beárazott költségvetési kiírást, valamint számlázási és megvalósítási ütemtervet is. Ajánlatkérő a részletes ajánlattételi előírások 5.1. pontjában előírta, hogy a számlázás kizárólag befejezett munkákra vonatkozhat.
Az ajánlatok bontására 1998. április 7-én került sor. Ezen időpontig 21 ajánlatot nyújtottak be. Ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta. Elsőként 10 ajánlat érvénytelenségéről döntött, közöttük kérelmező ajánlata esetében a következő indokkal: "A részletes ajánlattételi előírások 5.1. pont negyedik bekezdés be nem tartása miatt" (1998. április 20-i döntés-előkészítő tárgyalás jegyzőkönyve). Kérelmező ajánlatát ajánlatkérő a további értékelésnél már nem vette figyelembe.
A tárgyi közbeszerzési eljárás nyertese a MASZER Rt. lett, második a KIPSZER Rt. A nyilvános eredményhirdetés 1998. május 14-én történt meg.
Az eredményhirdetéskor ajánlatkérő az eljárás nyerteseit (első és második helyezett) nevezte meg, a kizárt ajánlattevőket – illetve az érvénytelen ajánlatot benyújtókat – nem sorolta fel.
Az eredményhirdetést követően kérelmező írásban indoklást kért ajánlatkérőtől döntésével kapcsolatosan, amelyre a választ 1998. május 20-i keltezéssel kézhez is kapta. Ajánlatkérő ezen értesítés indoklásában is a felhívási dokumentáció 5.1. pont negyedik bekezdésének be nem tartására hivatkozott az alábbiak szerint:
"Az ajánlati felhívás részét képező dokumentáció »Részletes ajánlattételi előírások« című részben az 5.1. pont »ajánlati rész« negyedik bekezdésében előírás volt az, hogy az ajánlattevőnek az ajánlatához mellékelnie kell a számlázási és megvalósítási ütemtervet. E részben előírás volt az, hogy a számlázás kizárólag befejezett munkarészekre vonatkozhat.
A Manufer Kft. ajánlata nem felelt meg ennek a kötelező előírásnak, mert az ajánlatához csatolt, és általa »Pénzügyi ütemterv«-ként nevezett anyagban az 1. részszámla alapján 1998. július 3-án 25 000 000 Ft-ot kér, amikor sem az építési szerződés és emiatt az ezzel szorosan összefüggő és a konyhatechnológiával kapcsolatos szerelés feltételei nem valósulhatnak meg.
Ez előlegkérésnek minősül, amely ütközik a kiírás már említett 5.1. pontjának negyedik bekezdésével, mert a gépek leszállítása önmagában nem jelentheti azt, hogy a beszerelésükkel kapcsolatos munkát el is végezték."
A szerződéskötésre a nyertes ajánlattevővel 1998. június 8-án került sor.
Kérelmező 1998. május 22-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz, melyet 1998. május 27-én írásban kiegészített. A kiegészített kérelemben a következőket kéri a kérelmező:
– A Döntőbizottság tárgyalás kitűzésével vizsgálja meg, hogy az ajánlatok kiértékelése az elbírálási szempontok szerint történt-e, és készítsen objektív értékelést, melyben hasonlítsa össze az ajánlatkérő által kihirdetett sorrendet.
– A Döntőbizottság állapítsa meg, hogy ajánlatkérő alaptalanul minősítette érvénytelennek az ajánlatukat.
– Ideiglenes intézkedés keretében kérte a szerződéskötés megtiltását.
A kitűzött tárgyaláson a korábbi kérelmét változatlanul fenntartva kérte annak vizsgálatát is, hogy az ajánlata érvénytelenségét megállapító jegyzőkönyv nem utólag készült-e, tekintettel arra, hogy az eredményhirdetéskor nem közölték velük, hogy az eljárásból ki lettek zárva az érvénytelen ajánlatuk miatt.
Ajánlatkérő az írásos beadványában és a tárgyaláson azt nyilatkozta, hogy ajánlati dokumentációt bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, melyben részletesen meghatározta az ajánlattétel feltételeit. Ebben előírta azt is, hogy az ajánlathoz mellékelni kell a számlázási és megvalósítási ütemtervet, valamint azt is, hogy a számlázás kizárólag befejezett munkarészekre vonatkozhat.
Az ajánlatok értékelése során megállapította, hogy kérelmező ajánlata a fenti kritériumoknak nem felelt meg. Kérelmező vonalas és pénzügyi ütemtervéről megállapítható volt az is, hogy a konyhatechnológia megvalósítására vonatkozó I. részszámlában megjelölt vállalkozási díjban el nem végzett munkát kívánt – előlegként – kérelmező érvényesíteni. Ezt az is alátámasztja, hogy kérelmező által benyújtott szerződéstervezet szerint a megrendelő (ajánlatkérő) kötelezettsége az import berendezések, anyagok beszerzéséhez a külkereskedelmi szerződésnek megfelelő feltételek biztosítása, a fedezet Ft bekérő alapján 8 napon belül a kérelmezőnek (vállalkozónak) történő megtérítése. Álláspontjuk szerint az ajánlathoz csatolt vonalas ütemtervből nem állapítható meg egyértelműen, hogy mely feltüntetett munkarészek valósulhatnak meg a részszámla alapját képező kifizetés feltételeként, ezért az ütemterv sem felelt meg az ajánlati felhívásnak.
Fentiek alapján minősítették kérelmező ajánlatát érvénytelennek, tekintettel a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdésének d) pontjára.
Nem helytálló kérelmező azon állítása, hogy ajánlatkérő nem tájékoztatta őt az eredményhirdetést követően az ajánlata érvénytelenségéről, mivel az 1998. május 20-án kelt levelükben megtették azt.
A kitűzött tárgyaláson a jegyzőkönyvvel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a vonatkozó rendelet szerinti delegált képviselők is részt vettek a jelenléti ív szerint, ezért számukra értelmezhetetlen kérelmező ilyen irányú felvetése.
Álláspontjuk szerint a Kbt. 63. §-ában foglaltak szerint értesítették írásban kérelmezőt a kizárásának indokairól, amit egyébként a vonatkozó fővárosi rendelet is kötelezővé tesz számukra az erre irányuló kérelem lététől függetlenül. E kötelezettségüknek minden érintett felé 8 napon belül eleget tettek.
Fentiek alapján kérték az alaptalan kérelem elutasítását és költségtérítésre nem tartottak igényt.
Az ügyben érintett egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló dokumentumok, írásos beadványok és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok alapján az alábbiakat állapította meg:
A Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Jelen ügyben ajánlatkérő egyértelmű szigorú feltétele volt, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kellett számlázási és megvalósulási ütemtervet, ennek elkészítése során figyelembe kellett venni, hogy a számlázás csak befejezett munkarészre vonatkozhat. Ennek hiányában az ajánlat érvénytelen.
Kérelmező is köteles volt pénzügyi és megvalósítási ütemtervet készíteni. Pénzügyi ütemterve formailag e követelménynek megfelelt, mert konkrét időponthoz konkrét összegeket rendelt, megvalósulási ütemterve azonban formailag sem felelt meg ajánlatkérő követelményének, miután időegység ábrázolása nélkül a felsorolt műszaki tartalmak megvalósulása a teljes teljesítési időtartamon belüli időpontokhoz nem rendelhető hozzá.
Tartalmilag viszont már a pénzügyi ütemterv sem felelt meg, mert az ajánlatkérő kifejezett feltételének, ami szerint csak teljesítést követhet a számlázás, nem tesz eleget. Megállapítható ugyanis, hogy olyan műszaki tartalmakat kívánt kérelmező az első részszámlában érvényesíteni, amelyeket az egyes munkafolyamatok szükségszerű egymás utánisága miatt arra az időpontra nem lehet teljesíteni. Ilyen a konyhatechnológia jelentős költsége, amelynek teljesítése (nemcsak a berendezések leszállítása, hanem készreszerelése) a burkolatkészítés előtt nem valósítható meg.
Nem felel meg az ajánlat azért sem a felhívás felté-teleinek, nert a kérelmező a csatolt szerződéstervezet 10. pont 4. bekezdésében import berendezések, anyagok megvásárlását követő azonnali számlázási jogot kíván érvényesíteni. Az eljárás nyertesét nem korlátozza semmiféle előírás abban, hogy a külföldi gyártmányú berendezést, anyagot közvetlenül a külföldi termelőtől (forgalmazótól) szerezze be, ez esetben pedig a szerződéstervezet említett pontja érvénybe lép. Ezért nem hagyhatta ajánlatkérő a szerződés 10. pont 4. bekezdését jelen közbeszerzési eljárásban figyelmen kívül, és ezért kellett erre tekintettel is az ajánlat érvénytelenségét megállapítania a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja alapján, mely kimondja, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
Ennek a rendelkezésnek a figyelembevételével megállapította a Döntőbizottság azt is, hogy ajánlatkérő jogszerűen mellőzte kérelmező ajánlatának teljes körű értékelését, illetve bírálatát.
Tekintettel arra, hogy a kérelmező ajánlata érvénytelen volt, a Döntőbizottság mellőzte annak összevetését a nyertesnek, illetve az azt követő legjobb ajánlatnak minősített ajánlatokkal.
Kérelmező megalapozatlanul kifogásolta azt is, hogy benyújtott ajánlatára vonatkozó döntést az ajánlatkérő mulasztásából nem ismerhette meg az eredményhirdetéskor.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntését nyilvánosan hirdeti ki, a 63. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót legkésőbb annak kihirdetésétől számított tizenöt napon belül, az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint hirdetményben közzé kell tennie.
Az ajánlatkérő a Kbt. 63. § (2) bekezdésének megfelelően írásban – időben – értesítette kérelmezőt a Kbt. 6. számú mellékletének 3. pontja szerint az ajánlata érvénytelenné nyilvánításának indokairól.
A Döntőbizottság megállapította tehát, hogy a kérelmező a törvényben előírtaknak megfelelően – írásban feltett kérdésére – megfelelő választ kapott ajánlata elutasításáról.
A Döntőbizottság a becsatolt április 20-i értékelésről és az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyvek vizsgálata során nem talált olyan körülményt, amely arra utalt volna, hogy a kérdéses jegyzőkönyvek nem az ott megjelölt időpontban készültek. Fentiekre tekintettel kérelmező erre vonatkozó kérelme is alaptalan.
A Döntőbizottság a kérelem becsatolásakor rendelkezésre álló iratok alapján – a törvényi feltételek hiányában – a kért ideiglenes intézkedést nem alkalmazta.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja alapján elutasította, ezért a felmerült költségeket a kérelmező viseli.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. június 18.
Dr. Bíró László s. k. Dr. Csitkei Mária s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
