KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5063)
1021 Budapest, Margit krt. 8.
Ikt. sz.: D. 104/16/1998.
Ügyintéző: Dr. Csitkei Mária
Telefon: 375-9693
Tárgy: A Műszertechnika-Irodatechnika Kft. és társai jogorvoslati kérelmei a BM Országos Közbeszerzési Főigazgatósága közbeszerzési eljárásával kapcsolatban.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Műszertechnika-Irodatechnika Kft. (1107 Budapest, Szállás u. 21.), a Selectrade Kft. (1182 Budapest, Hargita tér 15–18.) és a Colorspectrum Kft. (1087 Budapest, Kőbányai út 21.) kérelmezőknek (a továbbiakban: kérelmezők, képviselő: Dr. Incze András Péter ügyvéd, 1051 Budapest, Arany János u. 9.) a Belügyminisztérium Közbeszerzési Főigazgatósága (1149 Budapest, Mogyoródi út 43., képviselő: Dr. Sebők Cecília ügyvéd, 1211 Budapest, Táncsics M. u. 62.) ajánlatkérőnek (a továbbiakban: ajánlatkérő) a "240/1996. sz. Korm. rendelet állami normatíváinak és a dokumentációban meghatározott műszaki leírásnak megfelelő másoló- és sokszorosítógépek szállítása és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése a dokumentációban részletezettek szerint 300 M Ft összértékben" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság elutasítja. Ugyanezen közbeszerzési eljárás kapcsán a Clean-Sound Rt. (1146 Budapest, Kacsóh Pongrác u. 5.), az Euro-Profil Rt. (1173 Budapest, Határhalom u. 4.), a Technotrade Kft. (1147 Budapest, Öv u. 185.), az Info-copy Kft. (1131 Budapest, Béke u. 118.), az Inter-electronik Kft. (1043 Budapest, Munkásotthon u. 33– 39.) nyertes ajánlattevők (képviselő: Dr. Orosz Miklós ügyvéd, 1156 Budapest, Páskomliget u. 62.) ellen indított kérelemnek a Döntőbizottság helyt ad.
Megállapítja, hogy a nyertes ajánlattevők – azzal, hogy a közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltattak –, megsértették a Kbt. 24. § (1) bekezdését, ezért a nyertes ajánlattevőket a jelen közbeszerzési eljárásban való szerződéskötésre is kiterjedően 3 hónapra eltiltja a közbeszerzési eljárásban való részvételtől.
Kötelezi a Clean-Sound Rt. és társai nyertes ajánlattevőket, hogy kérelmezők részére fizessenek meg egyetemlegesen 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő nyílt eljárásra vonatkozó ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 1998. március 11-i számában, a beszerzés tárgyát és mennyiségét a felhívás 3. a) pontja határozza meg. Eszerint ajánlatkérő "a 240/1996. sz. Korm. rendelet állami normatíváinak és a dokumentációban meghatározott műszaki leírásnak megfelelő másoló- és sokszorosítógépek szállítása és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése a dokumentációban részletezettek szerint 300 M Ft összértékben" kért ajánlatokat.
A hivatkozott ajánlati dokumentáció műszaki leírása szerint 1., 2., 3. kategóriában kér ajánlatot tenni, e három kategória az állami normatíváknak megfelelő termékeket jelenti. Ezen túlmenően állami normatívával nem meghatározott gépekre (4-es kategória) vonatkozó információkat is kért.
A dokumentáció 3.2. pontja kereskedelmi ajánlat elnevezés alatt tartalmazott még e körbe tartozó rendelkezéseket. Eszerint az ajánlatot az ártáblázat 2. sz. melléklete szerint kérték megadni, azzal a felhívással, hogy tüntessék fel az ajánlattevő által forgalmazott másoló- és sokszorosítógépek típusait a "lehető legszélesebb választékban, egységárakkal úgy, hogy a választék kielégítse bármely kategóriában felmerülő igényeket is."
Az ajánlati felhívás 13. pontjában közölte, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el, melyek a következők:
"13.1. ajánlati ár,
13.2. műszaki tartalom,
13.1. a termékfajtánként megajánlott termékválaszték nagysága,
13.4. rendelkezésre állás (szállítási határidő az egy intézmény által egyidejűleg megrendelt mennyiség függvényében),
13.5. a jótállás időtartama,
13.6. az ajánlattevő megítélése:
– pénzügyi, gazdasági mutatói,
– műszaki, technikai felszereltsége,
– referenciák,
– minőségbiztosítás módja (ISO-minősítés megléte előnyt jelent)."
Az ajánlati dokumentáció 10. pontja tartalmazta az elbírálási szempontok sorrendjét és súlyozását, nevezetesen: ajánlati ár 45 pont, műszaki tartalom 20 pont, termékfajtánként megajánlott termékválaszték mértéke 15 pont, rendelkezésre állás 10 pont, a jótállás időtartama 5 pont, ajánlattevő megítélése 5 pont. Az értékeléshez előre meghatározott algoritmust készített, melyet a dokumentációban az ajánlattevőkkel ismertetett.
A dokumentáció 10. pontja rögzíti, hogy ajánlatkérő értékelni kívánja mind a négy kategóriát – az állami normatívába tartozót és az állami normatívába nem tartozót is.
A dokumentáció 3.7. pontjában elő volt írva, hogy ajánlattevő mutassa be, illetve jelölje meg az országos elosztó- és szervizhálózatát, részletes címlistáját a 7. sz. melléklet alapján. A 7. sz. melléklet szerint megyénként fel kellett tüntetni a szerviztevékenységet végző szervezet nevét, címét, tevékenységét (kereskedő és/vagy szakszerviz).
Az ajánlati felhívás 15.5. pontjában ajánlatkérő közölte, hogy a nyertes visszalépése esetén a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel köt szerződést.
Az ajánlatok bontása április 21-én történt. A következő ajánlatok érkeztek:
1.) Minolta Magyarország Kft.
2.) Bayer-Hungária Kft., Ricoh Hungária Kft.
3.) Clean Sound Rt., Euro-Profil Rt., Interelektronik Kft., Infocopy Kft., Technotrade Rt.,
4.) Műszertechnika Kft., Colorsprectum Kft., Selectrade Kft.,
5.) Kontrax Budapest Kft.
Az eredményhirdetésre május 21-én került sor, amikor is az 5. sz. ajánlattevő ajánlatát ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította, nyertesnek a 3. sz. ajánlattevőket hirdette ki, második legkedvezőbb ajánlatot tevőnek pedig a 4. sz. ajánlatot – a kérelmezők ajánlatát.
A nyertes és a kérelmező az 1–4. kategóriában a következő termékválasztékot ajánlotta:
Nyertes Kérelmező
1. 14 (értékelve: 12) 4
2. 6 5 (értékelve: 4)
3. 7 7
4. 27 (értékelve: 26) 6
Ajánlatkérő döntése ellen a Műszertechnika-Irodatechnika Kft. és társai közös ajánlattevők 1998. május 21-én jogorvoslati kérelmet terjesztettek elő a Döntőbizottsághoz, sérelmezve az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
Állításuk szerint az elbírálási szempontok alapján kérelmező nyújtotta be a legelőnyösebb ajánlatot. Ajánlatuk árban lényegesen (mintegy 15%-kal) kedvezőbb, 5 év korlátlan garanciát vállaltak, rendelkeznek ISO 9000 minősítéssel, az egész országra kiterjedő saját szervizhálózattal rendelkeznek, referenciájuk és a vállalt jótállás lényegesen jobb, mint a nyerteseké, a rendelkezésre állás 50 M Ft-os maximumát vállalták. Sérelmezték az értékelés módját is, álláspontjuk szerint az értékelési szempontok közül csak az ár és a jótállás mérhető objektíven, míg a többi szempont szubjektív értékítélethez vezet.
Ajánlatkérő a június 2-án kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, részben elkésettség, részben megalapozatlanság címén.
Hivatkozott arra, hogy a kérelem abban a részében, amely az elbírálási szempontokat szubjektívnek minősíti, elkésett, mert az elbírálási szempontokat tartalmazta a kérelmezők által is megvásárolt ajánlati dokumentáció, ennek a kérelmezők általi átvételétől, 1998. április 15-től számítva a jogorvoslati kérelem beadásáig, 1998. május 21-ig a 15 napos jogvesztő határidő letelt. Közölte, hogy a bírálati módszere az MTA SzTAKI által kifejlesztett rendszeren alapul, mely kizárja a szubjektív elemeket. A június 9-én tartott tárgyaláson előadta, hogy a nagy termékválasztékra vonatkozó kiírását a költségvetési szervek leadott igényei indokolták, kérelmezők pedig a nyertes ajánlatához képest 15%-kal kedvezőbb árat épp e választék rovására érték el.
A MINOLTA Magyarország Kft. május 29-i észrevételében közölte, hogy cége kizárólagos forgalmazója a Minolta termékeknek, a közbeszerzési eljárásban való ajánlattételre kizárólag csak a nyertes ajánlattevők részére adott felhatalmazást, erre a tényre a május 5-i levelében felhívta az ajánlatkérő figyelmét.
A RICOH Kft. június 4-én érkezett észrevételében egyetértett a kérelmezőkkel abban, hogy az ajánlatkérő nem az előzetesen kiadott algoritmusok szerint határozta meg a nyertes ajánlattevőt, valamint nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot minősítette nyertesnek.
A jogorvoslati eljárásban 1998. június 9-én tartott tárgyalást követően, június 12-én kérelmezők jogorvoslati kérelmet terjesztettek elő a nyertes ajánlattevők, illetve közülük a Clean-Sound Rt. és az Euro-Profil Rt. eljárása ellen. A Döntőbizottság ezt a kérelmet az alapeljáráshoz egyesítette.
Kérelmezők a nyertes ajánlattevők eljárását a következők miatt sérelmezték: A június 4-én szerzett értesülésük szerint a Clean-Sound Rt. június 3-án telefax útján arra kérte a Nyírinfo Kft.-t, hogy egy, a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, 1998. március 13-i keltezésű megállapodást írjon alá. Becsatolta a Nyírinfo Kft.-nek a kérelmezők egyikéhez, a Colorspectrum Kft.-hez 1998. május 25-én írt levelét, melyben a kft. rögzítette, hogy a Colorspectrum Kft.-n kívül "más viszonteladóval keretszerződésben nem áll".
A kérelmezők június 11-i értesülése szerint a Clean-Sound Rt. június elején az ITVK Tatabánya Bt.-t is felkérte egy, a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, 1998. március 16-i keltezésű megállapodás aláírására.
Sérelmezték továbbá kérelmezők az Euro-Profil Rt. eljárását is, miszerint kérelmezők június 11-i értesülése szerint az Euro-Profil Rt. június 2-án kísérletet tett arra, hogy 1998. március 27-i keltezéssel a Full Contrast Kft. aláírjon részére egy, a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos nyilatkozatot.
Kérelmezők a kérelemhez – a jogsértések valószínűsítésére – csatolták a kifogásuk tárgyát képező márciusi keltezésű, de aláírás céljából igazoltan júniusban megküldött, a közbeszerzés tárgyát képező szervizszolgáltatás ellátására vonatkozó megállapodás-, illetve nyilatkozattervezeteket. Ennek alapján a Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként határozatot hozott a nyertes ajánlattevőkkel való szerződés megkötésének megtiltására.
A Clean-Sound Rt. a június 15-én és június 17-én kelt észrevételében a Nyírinfo Kft.-vel kapcsolatos jogorvoslati kérelemre vonatkozóan előadta, hogy a kft. részére 1998. márciusában már megküldték a szóban forgó megállapodás általuk aláírt példányát, mégpedig az 1997. évben szóban kötött megállapodásuk írásbeli megerősítése céljából. Ezt a megállapodást azonban csak "sima postai úton" küldték meg. Az aláírt példányt nem kapták vissza, telefonon történt érdeklődésükre a Nyírinfo Kft. azt válaszolta, hogy elvesztették a megküldött példányokat. Így június 3-án és június 4-én ismételten elküldték az eredeti szövegezésű, márciusi keltezésű megállapodást aláírásra.
A Nyírinfo Kft. május 25-i nyilatkozatával kapcsolatban hivatkozott arra, hogy a Nyírinfo Kft.-vel a szerződéses kapcsolat a Nyíregyháza és térsége szerviztevékenységre vonatkozóan lényegében fennáll, mert erre a tevékenységre a Minolta Magyarország Kft. és a Nyírinfo Kft. között 1997. szeptember 16-án együttműködési megállapodás jött létre, de ugyancsak megállapodás van e tárgyban a Minolta Magyarország Kft. és Clean Sound Rt. között is.
Az észrevételben az ITVK Tatabánya Bt.-t illetően Clean-Sound Rt. azt nyilatkozta, hogy a társasággal 1997. évre aláírt, érvényes szerződésük van, valamint 1998. évre is. Becsatolta mindkét megállapodásnak közjegyző által hitelesített példányát.
Az Euro-Profil Rt. a június 18-án kelt észrevételében közölte, hogy Hajdú-Bihar megyében az általuk értékesített Sharp típusú másológépek szervizelését a Full-Contrast Kft. látja el. A tárgyi közbeszerzéssel kapcsolatos, 1998. március 27-i keltezésű megállapodást a Full Contrast Kft. azért nem írta alá márciusban, mert a Sharp készülékek magyarországi vezérképviselete, az Emmi-Sharp Kft. ezt így kötötte ki, ennek igazolására észrevételéhez becsatolta az Emmi-Sharp Kft. levelét. A Full-Contrast Kft. a megállapodást júniusban aláírta.
A Döntőbizottság az újabb jogorvoslati kérelem tárgyában június 29-én tartott tárgyaláson tanúként meghallgatta a Nyírinfo Kft., az ITVK Tatabánya Bt. és a Full Contrast Kft. képviselőjét.
A Nyírinfo Kft. részéről Losonszki Ferenc ügyvezető előadta: A Clean-Sound Rt. 1997-ben megkereste őt együttműködési szerződés aláírása céljából, a szerződést nem írta alá és közölte, hogy a Colorspectum Kft.-vel áll szerződéses jogviszonyban. Ezt követően 1998. június 4-én és utána még egyszer a Clean-Sound Rt. faxon megküldte részére aláírás céljából a március 16-i keltezésű megállapodást, de azt nem írta alá, mivel azon viszszamenőleges dátum volt, és annak aláírását korábbi megállapodás megléte sem tette indokolttá. Közölte, hogy a Minolta Kft.-vel 1997-ben kötött megállapodást nem tekinti érvényesnek, miután annak részét képező – a termékválasztékot tartalmazó – l. sz. mellékletet 1998. évre nem újította meg.
Az ITVK Tatabánya Bt. üzletvezetője előadta, hogy amikor ő Csornán dolgozott, a kérelmezők részéről Lakatos István ügyvezető telefonon kérte, hogy mutassa meg részére a Clean-Sound Rt.-vel kötött megállapodást – ennek a kérésnek akként tett eleget, hogy telefonált a feleségének (aki a bt. kültagja és alkalmazottja), hogy az aláírás és a pecsét letakarása útján tehet eleget a kérésnek. Megerősítette a Clean-Sound által előadottakat, miszerint már 1997-től kezdődően szerződéses kapcsolat áll fenn közöttük.
A Full-Contrast Kft. ügyvezetője tanúkénti meghallgatása során úgy nyilatkozott, hogy az Emmi-Sharp Kft. az Euro-Profil Rt.-vel már az ajánlati felhívás időszakában megállapodott a szervizelési tevékenységnek a Full-Contrast Kft. által történő ellátásában, ez az ő tudtával és szándékával egyezően történt. Az Emmi-Sharp Kft. azonban közölte vele, hogy a március 16-i keltezésű megállapodást csak június 10-e után (az eredményhirdetést követően) írhatja alá.
Kérelmezőnek az ajánlatkérő ellen benyújtott kérelme alaptalan.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A 34. § (1) bekezdése kimondja, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat:
a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy
b) az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
A (3) bekezdés rendelkezése szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, az ennek megítélésére szolgáló – a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó – szempontok fontossági sorrendjét is meg kell határoznia.
A jogvitás ügyben ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálásának módját választva ajánlati felhívásában meghatározta az elbírálási szempontokat és azok fontossági sorrendjét. A dokumentációban az ajánlati felhívásban meghatározottakon túlmenően rendelkezett arról is, hogy az egyes elbírálási szempontok körében milyen körülményeket kíván értékelni, meghatározta azt is, hogy az egyes szempontokat pontosan milyen súlyaránnyal fogja figyelembe venni, továbbá azt is, hogy ezeket a súlyarányokat milyen módszerrel kívánja kialakítani.
Az eljárás során megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő felhívásában és dokumentációjában meghatározott feltételek és az ott meghatározott értékelési mód szerint az általa nyertesnek kihirdetett közös ajánlattevők tették a jobbnak értékelhető ajánlatot.
Az ajánlatkérő a Kbt. 34. §-a értelmében az értékelés szempontjait szabadon határozza meg a Kbt. 24. §-ában kifejezésre juttatott alapelvi korlátok között. Ebben a tekintetben ajánlatkérő előírása nem ütközött a Kbt.-be.
Ugyanakkor az ajánlatkérőnek az értékelési szempontok és a beszerzés egyéb feltételeinek a meghatározása során a Döntőbizottság álláspontja szerint érvényre kellene juttatnia egyrészről az ajánlatkérői igényeket, másrészről a Kbt. és a 125/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet preambulumában – az állami ráfordítások csökkentése, a költségvetési előirányzatok tervszerű felhasználása érdekében – kifejeződő célkitűzéseket.
Ezen célszerűségi, gazdaságossági érdekeket a felhívás és a választott értékelési módszer nem tükrözi.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni.
A (2) bekezdés pedig arról rendelkezik, hogy a műszaki leírást csak jogszabályban foglalt vagy jogszabály alapján kiadott műszaki előírásra, illetve nemzeti szabványra hivatkozással határozhatja meg. Ettől az ajánlatkérő csak a (3) bekezdés szerinti esetekben térhet el. Ekkor azonban a (4) bekezdés szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni az eltérés okát.
A jogvitás ügyben ajánlatkérő a beszerzés tárgyát az 1–3. kategóriában a 40. § (2) bekezdésének megfelelően, jogszabályba foglalt műszaki előírásra – állami normatívára – tekintettel határozta meg.
A 4. kategóriára – állami normatíván felüli beszerzésre – az ajánlati felhívás nem utal, a dokumentáció pedig ezzel kapcsolatban műszaki leírást nem adott, azaz a műszaki, minőségi stb. követelményeket nem határozta meg. Ellenben erre is vonatkozik az az általános előírás, mely szerint a lehető legszélesebb termékskálát kell felsorolni.
Ebből következően a 4. kategóriában – bármilyen – a 3. kategóriát meghaladó teljesítőképességű termék megajánlhatóvá vált. Miután pedig a dokumentációban a megajánlható típusok számát sem határozta meg, így rendkívül eltérő termékválasztékú ajánlatok kerültek benyújtásra. Ez elsősorban nem a központi közbeszerzés hatálya alá tartozó költségvetési szervek általános, alapvető igényeit szolgáló 1–3. kategóriájú gépek beszerzésére vonatkozik, hanem a keretszerződés keretében megvalósuló teljesítés kisebbik – speciális igényeket kielégítő – hányadára (4. kategória).
Az 1–3. kategóriában közel azonos termékkört ajánlottak meg.
Ugyanakkor a dokumentációban meghatározott értékelési algoritmus következtében – a műszaki tartalom és a termékválaszték közötti szoros összefüggés miatt – a 4. kategóriában nyújtott nagyobb termékválaszték teremtette előny ellensúlyozta az állami normatívának megfelelő 1–3. kategóriában szerzett ajánlati előnyöket, azaz az első és második elbírálási szempontból – ár, műszaki tartalom – szerzett többletpontszámokat. Ily módon az az ajánlat lett a nyertes, amely a beszerzés meghatározó részét képező 1–3. kategória – amelyben nagyrészt azonos típusú, gyártmányú gépek kerültek megajánlásra I. és II. helyezett részéről – tekintetében árban és jótállásban is rosszabb volt, mint a II. helyezett.
Mindebből megállapítható, hogy az ajánlatkérő az előzőekben hivatkozott gazdasági, célszerűségi követelményeket nem fejezte ki sem az ajánlattétel feltételeinek összeállítása, sem az értékelés módjának meghatározásakor. Azonban azt, hogy az ajánlatkérő célszerűen, indokoltan határozta-e meg az értékelési szempontjait és az értékelés módját – minek következtében lehetővé vált, hogy a beszerzés kisebb hányadát kitevő 4. kategóriában nyújtott termékválaszték nagysága határozta meg a nyertességet –, a Döntőbizottság nem vizsgálhatja, mivel ezek az okszerű gazdálkodás körébe tartozó kérdések.
A kérelmezőknek a nyertes ajánlattevők ellen előterjesztett kérelme megalapozott.
A dokumentáció 3.7. pontjának rendelkezése szerint a 7. sz. mellékletben az ajánlattevő elosztó- és szervizhálózatára kellett nyilatkozni. Ennek körében azt kellett közölni, hogy a teljesítés során a szerviztevékenységet az egyes megyékben konkrétan mely szervizek fogják ellátni.
A nyertes ajánlattevők ajánlatuk 11.5. oldalán található 7. sz. mellékletben azt a nyilatkozatot tették, hogy Szabolcs megye térségében többek között a Nyírinfo Kft. fogja ellátni a szerviztevékenységet.
A kérelmezők által becsatolt iratok és a tárgyaláson a Nyírinfó Kft. ügyvezetőjének tanúvallomása alapján bizonyítást nyert, hogy a nyertes ajánlattevők az ajánlatuk minél inkább meggyőzőbbé, jobbá tétele céljából az ajánlati dokumentáció 7. sz. melléklete szerinti ajánlat-részt – az országos szervizhálózatának bemutatását –, hamis adatszolgáltatást is tartalmazóan eszközölték. A nyertes ajánlattevők részéről összeállított 7. sz. mellékletben a Nyíregyháza és térsége szervizellátását végző szervezetként ugyanis a Nyírinfo Kft.-t tüntették fel, annak ellenére, hogy ezzel a szervezettel sem az ajánlata beadásakor, sem később nem volt megállapodásuk a tevékenység ellátására, ugyanis a becsatolt Minolta Magyarország Kft. és Nyírinfo Kft. közötti megállapodás nem helyettesíti a Clean-Sound Rt. és Nyírinfo Kft. közötti megállapodást.
Ezen a tényen nem változtat az sem, hogy a Clean-Sound Rt. a Nyírinfo Kft.-nek "a szervizhálózatból való kiesése" folytán 1998. június 8-án a térség szervizellátására megállapodást kötött a Minolta Magyarország Kft.-vel, mert az ország valamennyi megyéjére és Budapestre kiterjedő hálózat teljességének az ajánlat beadásakor, 1998. április 20-án kellett volna fennállnia ahhoz, hogy a nyertes ajánlattevők ajánlata az ajánlatkérő felé a lehető legjobb, legmeggyőzőbb legyen.
A becsatolt iratokból és a június 29-i tárgyaláson elhangzott tanúvallomásokból megállapíthatóan az ITVK Tatabánya Bt.-vel az együttműködési szerződés valóban aláírásra került, a Full Contrast Kft.-vel pedig kezdettől fogva konszenzus volt a közbeszerzéssel kapcsolatos szerviztevékenység ellátására, így e tekintetben nem állapítható meg hamis adatszolgáltatás.
Ajánlatkérő a június 29-én megtartott tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy nem állt módjában tételesen felülvizsgálni, hogy az ajánlattevőknek van-e szerződésük valamennyi ajánlatban feltüntetett közreműködővel, annál is inkább, mert ezek a megállapodások szóban is megköthetők. Ajánlatkérő közölte továbbá, hogy amennyiben megállapítást nyerne valamelyik ajánlattevőről a hamis adatszolgáltatás ténye, úgy levonná a megfelelő konzekvenciát. A Döntőbizottság elfogadta ezt az ajánlatkérői érvelést, és megállapította, hogy ajánlatkérő részéről nem volt elvárható a hamis adatszolgáltatás tényének felismerése, így a nyertes ajánlattevők a közbeszerzési eljárásban részt vevők szándékos megtévesztését úgy ajánlatkérővel, mint a kérelmezővel (és az eljárásban részt vevő többi ajánlattevővel) szemben megvalósították. A nyertes ajánlattevők közösen írták alá az ajánlatot, annak teljesítéséért közösen vállaltak felelősséget, együttes a felelősségük a közös ajánlatban foglaltakért, így a hamis adatszolgáltatásért is. Ennélfogva a határozat rendelkező részében foglaltak a nyertes ajánlattevői kör valamennyi tagjára kiterjednek.
Nyertes ajánlattevők a hamis adatszolgáltatásukkal megsértették a Kbt. 24. § (1) bekezdésében foglaltakat, ezért a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján a kérelmezetteknek a közbeszerzési eljárásban való részvételtől 3 hónapra történő eltiltása felől rendelkezett.
Kérelmezetteknek az igazgatási szolgáltatási díjban való marasztalása a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján történt.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 1998. július 10.
Dr. Bíró László s. k. Dr. Csitkei Mária s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi József s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
