KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4929)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-6764
Fax: 155-5082
Ikt.sz.: D.100/24/1998.
Tárgy: az Eüber Vállalkozó Szervező és Tanácsadó Kft., a Kreatív 2000 Kft., a Veszprémber Rt. és a Nomber Kft. jogorvoslati kérelme Pásztó Város Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében:
az Eüber Vállalkozó Szervező és Tanácsadó Kft. (1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 116., képviseli: Halmosné Dr. Kubala Mária ügyvéd, 1133 Budapest, Tisza u. 5.) I. rendű, a Kreatív 2000 Kft. (1024 Budapest, Retek u. 26.) II. rendű, a Veszprémber Rt.. (8200 Veszprém, Radnóti tér 2/A, képviseli: Takácsné Dr. Kovács Éva ügyvéd, 8200 Veszprém, Radnóti tér 2/A) III. rendű és a NOMBER Mérnöki, Szervező és Beruházó Kft. (3100 Salgótarján, Bajcsy-Zs. u. 16–18.) IV. rendű kérelmezők jogorvoslati kérelme alapján, melyet Pásztó Város Önkormányzata (3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35.) 6890 m2 alapterületű városi kórház rekonstrukció kivitelezésének lebonyolításával kapcsolatos közbeszerzési eljárása ellen nyújtottak be, meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
II. és IV. rendű kérelmezők kérelmét elutasítja.
I. és III. rendű kérelmezők kérelme alapján:
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontját és az 53. § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérő I. és III. rendű kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó döntését megsemmisíti.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő azzal, hogy a MULTIMED Kft. ajánlatát nem nyilvánította érvénytelennek, megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontját.
Felhívja az ajánlatkérőt, hogy a Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján a MULTIMED Kft. ajánlatát az eljárás további szakaszából zárja ki.
III. rendű kérelmező kérelmét egyebekben – a KOR-TEX Kft. ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatban elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül I. és III. rendű kérelmezők részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1998. április 8-án nyílt eljárásról szóló ajánlati felhívást tett közzé. E szerint az elvégzendő feladat a címzett támogatásból megvalósuló 6890 m2 hasznos alapterületű városi kórház rekonstrukció kivitelezési munkáinak vállalkozásba adásával, a megvalósulás irányításával, ellenőrzésével kapcsolatos lebonyolítási tevékenység ellátása. Az ajánlati felhívásban meghatározott feladat részletezése a közreadott ajánlati dokumentációban történt. A részletezés szerint ötszintes, magas tetős, 5910 m2 alapterületű, 22 000 légm3-es új főépület megépítését, továbbá a meglévő épület egy részének átalakítását – boncterem kialakítását –, egy háromszintes meglévő épület felújítását, meglévő földszintes épület bővítését, transzformátorház építését, meglévő épület elbontását, a szükséges belső közműhálózat kiépítését, utak kiépítését, tereprendezés megvalósítását tervezi ajánlatkérő.
A rekonstrukció megvalósításának előkészítése során ajánlatkérő a következő tereket, tanulmányokat készíttette el: a MULTIMED Kft. és a Művek Kft. 1997-ben közösen készítette el az "Átvilágítás és a rekonstrukció orvosszakmai programja" című tanulmányt; és kidolgozta a kisvárosi kórház modelljét, a MULTIMED Kft. 1997-ben elkészítette a létesítmény építési engedélyezési tervét, amely alapján a rekonstrukció megvalósítására hatósági engedélyt kapott ajánlatkérő.
A rekonstrukció megvalósításával kapcsolatos bonyolítói feladatokat ajánlatkérő megbízott igénybevételével tervezi ellátni. Az ajánlati felhívás szerint ajánlatkérő e lebonyolítási munkákra – mint szolgáltatásra – tette közzé ajánlati felhívását.
A lebonyolító feladatát is meghatározta az ajánlatkérő dokumentációjának IV. fejezetében. A lebonyolító feladata a kivitelezés előkészítése (közbeszerzési eljárások lefolytatása), a megvalósítás koordinálása, ellenőrzés, minőség-felügyelet, átadás-átvételi eljárások lefolytatása, stb.
Az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolásának módjaival kapcsolatban rendelkezést tartalmazott mind az ajánlati felhívás, mind a dokumentáció. A pénzügy alkalmasság igazolására kérte az ajánlati felhívás 11. pontja az alábbiakat: a) pénzintézettől származó nyilatkozatot a bankszámla vezetése, a fizetési kötelezettség teljesítése, a sorban állás tekintetében, b) a cégbíróságtól származó, az ajánlattevő jelenlegi állapota szerinti, a bontás időpontját megelőző 30 napnál nem régebbi, eredeti, vagy hitelesített cégkivonatot, eredeti vagy hitelesített aláírási címpéldányt és az alapító okirat másolatát.
A céges dokumentumokról – pénzügyi, gazdasági alkalmasság – az Útmutató 5.8. pontja rendelkezett. E szerint csatolni kellett 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, aláírási címpéldányt, az elmúlt 3 év mérlegbeszámolóját, kiegészítő mellékletekkel, és ha kötelező volt, könyvvizsgálói jelentéssel. Az Útmutató 6. d) pontja az ajánlat érvényességének alaki kellékei körében rendelkezett a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolásáról a következőképpen: "az ajánlattevő képviseletében aláíróként eljáró személyek cégjegyzéki jogosultságának igazolására az ajánlathoz mellékelni kell a jogosultságot igazoló cégkivonatot. Ha az ajánlattevő bejegyzése még nem történt meg, a cégjegyzési jogot megállapító társasági okirat eredeti példányát, valamint az ajánlattételi határidőt legfeljebb 30 nappal megelőzően kelt közokiratokba foglalt aláírási címpéldányt. Ha az aláíró ügyvédi vagy más meghatalmazás alapján jár el, akkor az közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás eredeti példányát kell az ajánlathoz mellékelni."
A dokumentáció 15. d) pontja szerint az ajánlatokat a cégjegyzésre jogosultak által cégszerűen aláírva, valamint az előírt igazolásokat, nyilatkozatokat 4 példányban kell benyújtani.
A műszaki alkalmasságot a Kbt. 44. § (2) bekezdésének a)–e) pontjai szerint kérte igazolni.
Ajánlatkérőhöz a benyújtandó iratokkal kapcsolatban írásban kérdés is érkezett. Ezek között a negyedik kérdés az alábbi: "A cégjegyzési jogosultság az 5.8. pont vagy az 5.9. pont szerint mellékelendő hitelesített aláírási címpéldány csatolásával történjen?" Válasz: "Az 5.8. pont szerintivel." A mellékletekkel kapcsolatban a hatodik kérdésre adott válasz szerint minden mellékletből egy eredeti példányt kell benyújtani és három fénymásolatot.
A felhívás 8. pontja szerint az ajánlattevők 2 millió forint összegű ajánlati biztosítékot kötelesek az ajánlatkérő letéti számlájára a bontás időpontjáig befizetni, mely letétnek minősül. A dokumentáció 15. pontjának f) pontja szerint pedig ajánlatot csak az tehet, aki befizette az ajánlati biztosítékot.
A felhívásra nyolc ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, amelyek bontására 1998. május 19-én került sor. Az ajánlatkérő a nyolc ajánlattevő közül négyet az eljárás folyamán kizárt ajánlatok érvénytelenségére hivatkozva. Kizárta az eljárásból az Eüber Kft.-t (I. rendű kérelmező) arra hivatkozással, hogy az ajánlatához nem csatolta az alapító okiratát. A Kreatív 2000 Kft.-t (II. rendű kérelmezőt) az alapító okirat hiánya, illetve az aláírási címpéldány másolatban való csatolása miatt. Ugyancsak érvénytelenség miatt kizárta a Veszprémber Rt.-t (III. rendű kérelmező) alapító okirat hiánya miatt, illetve a Nomber Kft.-t (IV. rendű kérelmező), mert az ajánlati biztosítékot nem fizette meg.
Mind a négy kizárt ajánlattevő a Döntőbizottsághoz a törvényes határidőn belül jogorvoslati kérelmet nyújtott be.
Kérelmezők ajánlatuk érvénytelenségére vonatkozó ajánlatkérői döntés megsemmisítését és az eljárásba történő bevonásukra vonatkozó utasítást kérték.
I. és III. rendű kérelmező állítása szerint az alapító okiratot csatolni nem kellett, az ajánlati felhívás 11. b) a dokumentáció 5.8 és 6. d) pontjának együttes értelmezéséből megállapítható, hogy csak bizonyos feltételek esetére kérte az alapító okirat csatolását. Ezen túlmenően egyrészről jogszerűtlenül kérte az alapító okiratot, mert a pénzügy alkalmasság igazolására a Kbt. 44. § ezen irat bekérését nem teszi lehetővé, másrészről szükségtelen is ezen irat rendelkezésre bocsátása, mivel a cégekkel kapcsolatos adatokat hitelesen a cégkivonat tartalmazza. hivatkozott arra is, hogy alapító okiratot csatolni egyébként sem tudott volna a társaság formája miatt.
II. rendű kérelmező elismeri, hogy az alapító okiratot nem, míg az aláírási címpéldányt másolatban csatolta. Hivatkozik azonban arra, hogy vállalta ajánlatában mindkettőnek záros határidőn belüli pótlását. Hivatkozott továbbá arra is, hogy az alapító okirat csatolásáról a dokumentáció egyébként sem rendelkezett, továbbá, hogy azt a Kbt. 44. § (2) bekezdése alapján jogszerűen tőle nem is kérheti.
IV. rendű kérelmező állítása szerint a biztosítékot alvállalkozója útján megfizette. Ajánlatának 49. oldalán az alvállalkozó egyértelmű nyilatkozatot tett arról, hogy teljes anyagi erejével, technikai eszközeivel, szakembereivel hozzájárul a beruházás megvalósításához. Állítása szerint ez a nyilatkozat kellő felhatalmazást ad arra az ajánlatkérőnek, hogy kérelmező ajánlatának visszavonása esetére az alvállalkozó által befizetett biztosítékot jogszerűen visszatarthassa.
I. és III. rendű kérelmező sérelmezte, hogy összeférhetetlenség miatt a MULTIMED Kft.-t a közbeszerzési eljárásból ajánlatkérő nem zárta ki. Állításuk szerint a MULTIMED Kft.-t az eljárásban résztvevő személynek kell tekinteni, figyelemmel arra, hogy a megvalósítandó rekonstrukció jóváhagyott engedélyezési terveit, illetve az orvosszakmai programot jelen közbeszerzési eljárást megelőzően e cég készítette. Állításuk szerint a jelen ajánlati dokumentáció csak ezen dokumentumok műszaki tartalmára alapítottan volt elkészíthető, így a dokumentáció készítésében résztvevőkké váltak. Egyébként pedig ennek körében olyan többlet információkhoz jutottak, amelyek következtében előnyösebb helyzetből tudnak ajánlatot tenni.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmek megalapozatlanság címén történő elutasítását kéri. Hivatkozik a Kbt. 48. § (1) bekezdésére, amely kimondja, hogy az ajánlatokat azok beadásáig lehet módosítani. Erre tekintettel nem tehették lehetővé, hogy bizonyos fajta hiányok – II. rendű kérelmező pótlására lehetőséget biztosítsanak. Állítása szerint az ajánlati felhívás, illetőleg a dokumentáció hivatkozott rendelkezéseiből egyértelműen megállapítható, hogy az alapító okiratot csatolni kellett. Amennyiben e rendelkezések mégsem voltak egyértelműek, a Kbt. 38. § (1) bekezdésében biztosított lehetőséggel élve e körülményt tisztázni kellett volna. Miután a felhívásban foglalt rendelkezési egyértelműek voltak, az érvénytelenséget meg kellett állapítaniuk, a Kbt. 52. § (1) bekezdés c), d) pontjai alapján. A IV. rendű kérelmező az ajánlati biztosítékot saját nevében nem fizette meg. Az alvállalkozó saját nevében a biztosítékot joghatályosan megfizetni nem tudja.
A MULTIMED Kft. összeférhetetlenségével kapcsolatban hivatkozott arra, hogy e Kft kizárólag a jogerős építési engedély alapját képező terveket készítette el. Jelen közbeszerzési eljárás ajánlati felhívásához és dokumentációjához semmilyen segítséget nem adott. Azt az orvosszakmai anyagot pedig, amelyet a címzett támogatás elnyeréséhez készítettek, nem a hivatkozott Kft., hanem a MŰVEK Kft. készítette.
A jogerős építési engedély alapját képező terveknek semmilyen hatása nem lesz a későbbiek során a nyertes által végzendő munkára.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a II. és IV. rendű kérelmek megalapozatlanok.
II. rendű kérelmező maga is elismeri, hogy az alapító okiratot nem, az aláírási címpéldányt pedig eredetiben nem csatolta. Az ajánlati felhívás 11. b) pontjából egyértelműen megállapítható - ennek ellentmondó rendelkezést a dokumentáció sem tartalmaz – hogy az aláírási címpéldányt eredetiben az ajánlathoz csatolni kellett. Az ajánlat ugyanis, mint a szerződéses feltételek elfogadására vonatkozó írásos nyilatkozat, csak az arra jogosulttól származhat. Ennek megfelelően rendelkezett a dokumentáció 15. d) pontja, hogy az ajánlatokat a cégjegyzésre jogosultak által cégszerűen aláírva kell benyújtani. Ennek hitelt érdemlő megállapítása pedig csak úgy lehetséges, ha a nyilatkozattételi (aláírási) jogosultságot megfelelő módon – eredeti aláírási címpéldánnyal – igazolják, különös tekintettel arra is, hogy kérelmező cégkivonata – az előírással ellentétben – nem a bíróságtól, hanem az IM Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatától származik.
II. rendű kérelmező az ajánlati felhívás (dokumentáció) hivatkozott pontjainak nem tett eleget, ezért ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen.
IV. rendű kérelmező sem vitatja, hogy az ajánlati biztosítékot nem fizette meg. A Kbt. 41. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt módon és mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta.
Ajánlatkérő felhívásának 8. pontjában egyértelműen rendelkezett arról, hogy az ajánlattevő köteles az ajánlati biztosítékot megfizetni, és a dokumentáció 15. pontjában azt is egyértelműen rögzítette, hogy ajánlattevőnek csak azt tekinti, aki befizette az ajánlati biztosítékot.
A vitatott közbeszerzési eljárás ajánlattevője IV. rendű kérelmező, az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem minősül ajánlattevőnek. Így az alvállalkozó által, saját nevében eszközölt biztosítéknyújtás nem válthatja ki az ajánlattevő ezirányú kötelezettségét. A biztosíték célja, garanciát nyújtani arra, hogy az ajánlattevő az ajánlati kötöttség ideje alatt ajánlatát ne vonhassa vissza kellő alap nélkül.
Az ajánlat visszavonására kizárólag az ajánlattevő jogosult, így érthető módon neki kell garanciát adni az ezzel kapcsolatos felelősségvállalás tekintetében is. IV. rendű kérelmező az ajánlat visszavonása esetére nem vállalt felelősséget ajánlatkérő felé.
Az az alvállalkozói nyilatkozat, – ajánlat 49. oldal – mely szerint teljes anyagi erejével, technikai eszközeivel, szakembereivel hozzájárul a beruházás megvalósításához, semmiképpen sem értelmezhető úgy, mint ahhoz történő hozzájárulás, hogy az ajánlattevő visszalépése esetére a megfizetett biztosíték felett az ajánlatkérő rendelkezzen.
Az Kbt. 52. § (2) bekezdés c) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre.
A fentiek alapján megállapítható, hogy II. rendű kérelmező ajánlata az 52. § (2) bekezdés d) pontja, IV. rendű kérelmező ajánlata pedig a c) pontja alapján érvénytelen. A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint pedig az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
I. és III. rendű kérelmezők jogorvoslati kérelme ajánlatuk érvénytelenné nyilvánítása tekintetében megalapozott.
A kérelmek alapján a Döntőbizottságnak elsődlegesen abba a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alapító okirat benyújtásának előírása jogszerű volt-e, az ezzel kapcsolatos kérelmek a jogvesztő határidőn belül érkeztek-e. A Kbt. 33. § (1) bekezdése alapján az ajánlati felhívás tartalmát a Kbt. 2. sz. melléklete szerint kell meghatározni A 2. sz. melléklet szerint a felhívás 11. pontjában köteles az ajánlatkérő előírni, hogy milyen adatokat és tényeket kér közölni a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására.
A Kbt. 33. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag e törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását.
A pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolása a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerint kétféle módon írható elő: 1. pénzintézettől származó nyilatkozattal, 2. az ajánlattevő fizetőképességének megállapítására alkalmas – az ajánlatkérő által előírt tartalmú – nyilatkozattal.
Ezen utóbbi adatok körét a Kbt. nem részletezi, közelebbről nem határozza meg. Ajánlatkérő adatközlés iránti igényének azonban korlátot szab az a megszorítás, amely szerint csak olyan nyilatkozatot kérhet, amely a fizetőképesség megállapítására alkalmas.
Ilyen lehet a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. számú törvény 17. §-ában meghatározott éves beszámoló, stb. A jogvitás ügyben ajánlatkérő kérte mind a pénzintézettől származó nyilatkozatot, mind az éves beszámolót, továbbá kérte a hiteles eredeti cégkivonatot is. Ezen iratok mellett az alapító okirat benyújtása iránti igény nemcsak jogszerűtlen, de szükségtelen is. A pénzügyi alkalmasság körében kérhető adtok körének meghatározása tekintetében a Kbt.-ből kiolvasható az az egyensúlyra törekvő jogalkotói szándék, hogy egyrészről biztosítsa a lehetőséget az ajánlatkérő részére, hogy az meggyőződjön az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági alkalmasságáról, másrészről, hogy ne lehessen kötelezni az ajánlattevőt szükségtelen adatok közlésére.
E kérdés megítélése tekintetében nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az e körben történő adatszolgáltatás célja az alkalmasság megállapíthatósága. Ezért az e körben előírt adatközlési hiány, nem mindig vezet az ajánlat érvénytelenségéhez, ha egyébként az ajánlattevő alkalmassága megállapítható. A műszaki alkalmasság körében pl. előírható, hogy az elmúlt 3 év referenciáiról közöljön adatokat az ajánlatkérő. Ha azonban nincs 3 évre visszamenő referenciája, és így a teljes körű adatközlésnek eleget tenni nem tud, önmagában nem vezet az ajánlat érvénytelenségéhez, ha egyébként a pl. 1 évre visszamenőleg nyújtott referencia alapján alkalmassága megállapítható.
I. és III. rendű kérelmezők alkalmassága a jogvitás ügyben a pénzintézettől származó nyilatkozatból, az éves beszámolóból, a cégkivonatból egyértelműen megállapítható, erre tekintettel kizárásuk jogszerűtlen.
A jogorvoslati kérelem elkésettsége tekintetében megállapítható, hogy mindkét kérelmező úgy értelmezte az ajánlati felhívást, hogy alapító okiratot csatolniuk nem kell. Ennek következtében a jogsértő esemény tudomásra jutásának időpontja nem más, mint ajánlatuk érvénytelenné nyilvánítása és az érvénytelenség okának tudomásukra hozása.
I-IV. rendű kérelmezők kérelme a MULTIMED Kft. összeférhetetlenségével kapcsolatban megalapozott.
A Kbt. 31. §-a rendelkezik arról, hogy összeférhetetlenség okán mely személyek (természetes és jogi) nem lehetnek az adott közbeszerzési eljárás során ajánlattevők. A (2) bekezdés szerint az ajánlati felhívás, a részvételi felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek az eljárásban nem lehetnek ajánlattevők.
E rendelkezésből megállapítható, hogy a Kbt. nemcsak azon személyek részvételét tartja összeférhetetlennek, akik az ajánlatkérő nevében járnak el, hanem azon személyekét is, akiket az ajánlatkérő az eljárásba bevont.
Arról a Kbt. szabályai sem itt, sem az értelmező rendelkezések között nem tettek említést, hogy milyen feltételek esetén kell az előkészítésében közreműködőket eljárásba bevont személynek tekinteni. A jogértelmezéshez segítségül hívható törvényi indokolásból is megállapítható azonban, hogy az összeférhetetlenségi szabályok megalkotására a közbeszerzési eljárás tisztasága, a korrupció kizárása érdekében került sor.
A Döntőbizottság jogi megítélése szerint azzal a rendelkezéssel, hogy a jogalkotó az ajánlatkérő nevében eljáró személyek mellett a Kbt. 31. § (2) bekezdésében az eljárásba bevont személyek ajánlattevőként történő részvételét is tilalmazza, széles körben kívánta megteremteni a részvételből történő ajánlattevői kizárást. A jogvitás ügyben a MULTIMED Kft. az ajánlati felhívást, a dokumentációt az ajánlatkérő nevében nem készítette el, és más jognyilatkozatot sem tett az ajánlatkérő nevében. Ugyanakkor megállapítható, hogy a MULTIMED Kft. készítette el azt a tervet, amely a hatósági építési engedély alapját képezte. Továbbá a MULTIMED Kft. a MŰVEK Kft.-vel készítette el az "átvilágítás és a rekonstrukció orvosszakmai programja" című tanulmányt. Az eljárás során az ajánlatkérő úgy nyilatkozott – és ezt a MULTIMED Kft. sem vitatta – hogy ezt az orvosszakmai programot kizárólag a MŰVEK Kft. készítette. Ezen túlmenően az elkészített tanulmányon kétségkívül kizárólag a MŰVEK Kft. került feltüntetésre szerzőként.
A rendelkezésre álló dokumentumokból azonban kétséget kizáróan megállapítható, hogy ennek elkészítésére közösen került sor. Egyrészről az iratanyagban elfekvő megbízási szerződésből megállapítható, hogy az ajánlatkérő a MŰVEK Kft.-nek és a MULTIMED Kft.-nek közösen adott megbízást a tanulmány elkészítésére. Ezt a megbízási szerződést a felek nem módosították, a MULTIMED Kft. a szerződést nem bontotta fel. Ennek megfelelően az ajánlatkérő a tanulmány ellenértékét (1 300 000 Ft+áfa) a szerződésszerű teljesítésnek megfelelően kifizette. A megbízási díj átutalására ugyan a MŰVEK Kft. részére került sor, de mindez a MULTI-MED Kft. felhatalmazása alapján.
A Döntőbizottság előtt elfekvő ügyiratokból megállapítható, hogy a MULTIMED Kft. nyilatkozott az ajánlatkérő felé, hogy a tanulmányt a MŰVEK Kft.-vel társult formában elkészítették, és felhatalmazza az ajánlatkérőt, hogy a megbízási díjat a MŰVEK Kft. részére utalja át. Megállapítható, hogy a felek közösen arra törekedtek, hogy a tanulmány tényleges készítőinek kiléte homályban maradjon, elhallgatták a MULTIMED Kft. szerepét. Mindez önmagában is sérti a verseny tisztaságát.
A MULTIMED Kft. az ajánlatkérő nevében nem járt el ugyan, de azáltal, hogy részt vett a tanulmány elkészítésében, és a hatósági engedélyezési terveket elkészítette, az eljárásba bevont személlyé minősült. Egy közbeszerzési eljárás ugyanis nem azzal kezdődik, hogy a felhívás a K. É.-ben megjelenik, hanem ezt megelőzően megfelelő előkészítési munkát kell végezni, engedélyeket beszerezni, stb. Ebbe az előkészítő munkába vonta be az ajánlatkérő a MUTLTIMED Kft.-t. Éppen a tanulmányban meghatározott modellre alapítva kívánják megvalósítani a kórházi rekonstrukciót. A MULTIMED Kft. ajánlatában kifejezetten nyilatkozik is arról, hogy erre ajánlatot tesz. Az egyéb ajánlattevők által benyújtott ajánlatok ezzel kapcsolatos elemeket nyilvánvalóan nem tartalmazhatnak, hiszen előttük e tanulmány nem volt ismeretes. Az is megállapítható, hogy az ajánlati felhívás dokumentációja az építési engedély alapját képező terveken alapszik.
A tárgyaláson a Döntőbizottság nyilatkoztatta az ajánlatkérőt a MULTIMED Kft. összeférhetetlenségével kapcsolatban, mely nyilatkozat szerint az ajánlatkérő nevezett Kft. közbeszerzési eljárásban való ajánlatot tevőkénti részvételét nem tartja összeférhetetlennek. Ebből egyértelműen megállapítható, hogy az ajánlatkérő a későbbiek során sem kívánta alkalmazni a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontját.
A Döntőbizottság erre tekintettel az ajánlatkérő jogsértését megállapította, és felhívta, hogy a jogszabályoknak megfelelően járjon el.
A KORTEX Kft. ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatban a Döntőbizottság megállapította, hogy nevezett Kft. az ajánlatában minden a Kbt. 46. §-a szerinti igazolást és nyilatkozatot becsatolt, köztük a Környezetvédelmi Alaptól és a VPOP-tól származó igazolást is. A Környezetvédelmi Alap igazolása tekintetében az ajánlatok bontását követően ajánlatkérő ismételt igazolás benyújtására hívta fel ajánlattevőt. Ajánlatkérő dokumentációjának 5.10. pontjában rendkívül bonyolult módon határozta meg, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelniük az igazolásoknak. Ennek körében arra törekedett, hogy számára megállapítható legyen, hogy egy éven túli tartozása van-e az ajánlattevőnek, vagy sem. A KOR- TEX Kft. által benyújtott igazolások a dokumentáció 5.10. pontjában meghatározott feltételek vagy egyikének vagy másikának megfeleltek. Ezen igazolások egyébként alkalmasak voltak arra, hogy belőlük egyértelműen megállapítható legyen, hogy ajánlattevő a Kbt. 46. § hatálya alá tartozik-e, avagy sem.
Erre tekintettel a Döntőbizottság III. rendű kérelmező kérelmét ebben a részében elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a), b), c) és g) pontjait alkalmazta jogkövetkezményként.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. július 8.
Dr. Csitkei Mária s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
