KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5113)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-6764
Fax: 155-5082
Ikt.sz.: D.129-133/29/1998.
Tárgy: az Olivetti Hungary Kft. és a KVENTA Kft. jogorvoslati kérelme a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (1133. Budapest, Pozsonyi út 56., a továbbiakban: ajánlatkérő) számítástechnikai eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket, melyet az Olivetti Hungary Kft. (1115 Budapest, Tétényi út 15–17., a továbbiakban: I. r. kérelmező) és a KVENTA Kft. (1067 Budapest, Podmaniczky u. 37., a továbbiakban: II. r. kérelmező) nyújtott be, elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1998. április 1-i Közbeszerzési Értesítőben 1702. szám alatt nyílt eljárásra vonatkozó ajánlati felhívást tett közzé számítástechnikai eszközök beszerzésére.
A szerződés meghatározása, amire ajánlatot kérnek: 240/1996. (XII. 27.) Korm. rendelet mellékletében dokumentációban meghatározott részteljesítésenként csoportosított állami normatívák szerinti funkciókat lehetőségeket biztosító számítástechnikai eszközökkel történő ellátására, valamint kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére.
Az ajánlati felhívás 2. számú pontjában ajánlatkérő részletesen előírta az egyes részteljesítésekre vonatkozó állami normatívákat.
A felhívás 3. c) pontjában előírta, hogy részteljesítésenként részajánlatok megtétele megengedett, továbbá a 4. pontban a teljesítés határidejeként 1998. július 1-től 1999. december 31-ig folyamatos szállítási határidőt jelölt meg a keretszerződés szerint. Az ajánlattétel nyelvére vonatkozóan a 6. e) pont úgy rendelkezik, hogy annak nyelve magyar, az ajánlattevő mellékletként eredeti nyelven is, (angol, német) csatolhatja az ajánlott termék műszaki adatlapjait. A felhívás 11. pontjában az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények körében előírta, hogy az ajánlattevőknek nyilatkozni kell az 1996. és 1997. évi hazai forgalmukról, amelynek el kell érnie az évenkénti 2000 eladott licence mennyiséget, vagy 500 millió forintos forgalmat a Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pontja értelmében.
A felhívás 13. pontjában az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az ajánlatkérő az ajánlatokat a Kbt. 34. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el. Az ajánlatok elbírálásának szempontjai csökkenő fontossági sorrendben:
1. a dokumentáció specifikációjának megfelelő, ajánlott termékért kért ellenszolgáltatás összege, 40%-ban veszi figyelembe,
2. az ajánlott termék tartalma, 35%-ban veszi figyelembe,
3. az árkövetést, speciális pénzügyi konstrukciót is tartalmazó ellátási ajánlat, 15%-ban veszi figyelembe,
4. az ajánlattevő gazdasági, műszaki alkalmassága és referenciái, 10%-ban veszi figyelembe.
A felhívás 14. pontjában rögzíti ajánlatkérő, hogy többváltozatú ajánlatot nem lehet tenni.
A felhívás 15.2. pontjában az ajánlatok elbírálási határidejeként legkésőbb az ajánlatok felbontását követő 30. napot jelölte meg ajánlatkérő. Ugyanezen pontban rögzíti, hogy a nyertes ajánlattevővel az eredményhirdetést követő 30 napon belül köt szerződést. Továbbá azt is rögzíti, hogy valamely részteljesítés nyertesének visszalépése esetén az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevővel kötheti meg a szerződést.
Az ajánlattételi határidő 1998. május 12. volt, amikor is az ajánlatok bontása megtörtént. Az 1.1 részteljesítésre összesen 15 ajánlat érkezett, az 1.2 részteljesítésre 14 ajánlat, a 2.1. részteljesítésre 15 ajánlat, a 2.2-re 15 ajánlat, a 3.1 és 3.2 részteljesítésekre összesen 15 ajánlat érkezett.
Az eredményhirdetésre 1998. június 11-én került sor, ahol az egyes részteljesítések körében a következő ajánlattevőket hirdette ki ajánlatkérő nyertesként. Az 1.1 részteljesítés vonatkozásában az Albacomp Rt.-t, akinek az ajánlatott terméke az Activa PC volt, az 1.2 részteljesítésben a Szinva Net Kft.-t, aki a Packard Bell Platinium géppel nyert, a 2.1 részteljesítésben a Bull Magyarország Kft.-t, aki a Z Station LX3 jelű géppel nyert, a 2.2 részteljesítésben a Selectrade Kft.-t, aki az Acer Power T5234 MT/32 géppel nyert, a 3.1 részteljesítésben a Montana Rt. a Compaq Proliant szerverrel, a 3.2 részteljesítésben a Siemens Rt. a Primery szerverrel nyert.
Az ajánlatok felbontásakor kérelmezők ajánlatának érvénytelenné nyilvánítására nem került sor. Az ajánlatok értékelése során állapított meg ajánlatkérő olyan hiányosságokat, amelyek alapján a további értékelésből már kizárta kérelmezők ajánlatát. Az eredményhirdetéskor, június 11-én a megjelent ajánlattevőkkel közölte, hogy mely ajánlatok nyertek helyezést, egyben szóban jelezte, hogy minden ajánlattevőnek az eredményhirdetést követően azonnal, de később is további információkat szolgáltat, amennyiben azt igénylik.
A törvényes határidőn belül 1998. június 15-én az Olivetti Hungary Kft. jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Kérelmében sérelmezte, hogy az ajánlatkérő a végső értékelésbe az ajánlatát nem vonta be, azt az eredményhirdetés napján szóban közölt indokok alapján érvénytelennek tekintette. Állítása szerint ajánlata nem volt érvénytelen, továbbá az értékelési szempontok szerint előnyösebb is, mint a nyertesnek kihirdetett ajánlat. Sérelmezte azt is, hogy az ajánlatok érvénytelenségének megállapításakor ezt a tényt ajánlatkérő vele nem közölte, így jogorvoslati igényét megfelelő időben, még a szerződés megkötése előtt érvényesíteni nem tudta.
Indokolásában előadta, hogy az ajánlatkérő bíráló bizottsági jegyzőkönyveivel ellentétben ajánlatuk megfelelt a kiírás feltételeinek a három év helyszíni garanciát megajánlották, nem helytálló a bíráló bizottság azon megállapítása, hogy csak 1 év helyszíni + 2 év telephelyi garanciát ajánlottak. Ajánlatuk tartalmazza azt a nyilatkozatot, hogy az állami normatívában meghatározott feltételeket vállalják. Ezen túlmenően az OEM szoftver vonatkozásában is az előírásoknak megfelelően tették meg ajánlatukat. Ugyanígy a szerverek részteljesítési kategóriáiban, tehát a 3.1, 3.2 részteljesítések vonatkozásában is az előírásoknak megfelelően tették meg ajánlatukat, tehát normatíva szerint elfogadták a 3 év helyszíni garanciát.
Kérték a jogsértés megállapítását, az ajánlatuk érvénytelenítésére vonatkozó, illetve az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését.
Ugyanezen eljárásra vonatkozóan a Kventa Kft. 1998. június 19-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérelmükben sérelmezik, hogy ajánlatkérő formailag ugyan nem zárta ki ajánlatukat az eljárásból, tartalmilag azonban azt nem értékelte, érvénytelenségre hivatkozva. Állításuk szerint ajánlatkérő értékelő algoritmusa olyan követelményeket is tartalmazott – PC kategóriában a nyílt szoftver megajánlásának szükségessége – amelyre az ajánlati felhívás szerint kötelezően nem kellett ajánlatot tenni. Ennek bizonyítására hivatkozott a dokumentáció 38. oldal 14. pontjára, továbbá a 13. oldal 9. rovatára, amely csak értékelési többletként tartalmazza a nyílt szoftver-t. Vitatta azt is, hogy az alaplap tekintetében alternatív ajánlatot tettek. Fentiek miatt, miután ajánlatkérő kellő jogalap nélkül nyilvánította tartalmilag ajánlatukat érvénytelennek, kérték az erre vonatkozó, valamint az eljárást lezáró döntés megsemmisítését.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmek elutasítását kérte megalapozatlanság címén. Álláspontjuk szerint a Kbt. szabályai szerint jártak el az ajánlatok értékelése során. A Kbt. szerint ajánlatkérő az eljárás eredményének kihirdetésekor csak a nyertesekre vonatkozó döntését köteles közölni, az érvénytelen ajánlatokra vonatkozó döntésről csak a Kbt. 7. sz. melléklet szerinti tájékoztatót kell elkészíteni. Kérelmezők ajánlata érvénytelen volt, ezt a tényt már az ajánlatok értékelése során írásban rögzítették. Az Olivetti Hungary Kft. nem ajánlott meg 3 éves helyszíni garanciát, annak ellenére, hogy ez az állami normatíva és a dokumentáció szerint is kötelező volt. Kérelmező által e körben tett nyilatkozat nem értékelhető.
Az OEM szoftverek vonatkozásában az ajánlati dokumentáció 11. oldalán szereplő előírásnak az ajánlat nem tett eleget, nevezetesen az ajánlat nem tartalmazott kifejezetten az árban foglalt OEM szoftvert, sem pedig a vevő tulajdonában lévő felhasználói szoftver telepítésére vonatkozó költségutalást. A megajánlott M7000 gépcsalád esetén utalást tesz az ún. pre-loaded szoftverre, ez azonban nem azonos az OEM szoftverrel, mivel az OEM szoftver az árba beleértendő, míg a szoftver pre-loaded változata esetén nincs tisztázva az ajánlatban, hogy ki fizeti az előre telepített szoftver költségét.
A KVENTA Kft. ajánlata ugyancsak érvénytelen volt. Az érvénytelenséget elsődlegesen az alapozza meg, hogy a PC kategóriában nem ajánlott meg nyílt kezelésű szoftvert.
További indok az, hogy az alaplapot eltérő típus számmal, eltérő műszaki tartalommal ajánlotta meg ajánlattevő, az ajánlat tehát a felhívás tilalma ellenére alternatív volt. Érvénytelen volt az ajánlat az alaplaphoz megajánlott hálózati kártya meg nem felelősége miatt is.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek megalapozatlanok.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlati felhívásban és dokumentációban foglalt feltételeknek megfelelően tette az elbírálási szempontok szerinti legelőnyösebb ajánlatot.
E rendelkezésből megállapítható, hogy az eljárás nyertese az az ajánlat lehet, amely két együttes feltételnek eleget tesz: 1. az ajánlat megfelel a felhívásban és a dokumentációban foglalt feltételeknek tartalmi és formai szempontból, azaz érvényes, 2. az elbírálási szempontok alapján a legelőnyösebb. A felhívásnak és a dokumentációnak meg nem felelő – érvénytelen – ajánlat önmagában is kizárja a nyertességet, az elbírálási szempontok szerint összehasonlítani, értékelni csak az érvényes ajánlatokat kell és lehet. Ily módon az eljárást lezáró döntés megsemmisítésének csak akkor lehet helye, ha az ajánlatkérő valamennyi érvényes ajánlatot nem vont be az értékelésbe. Csak ebben az esetben lehet kötelezni ajánlatkérőt az ajánlatok ismételt értékelésére.
Minderre tekintettel a Döntőbizottságnak elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatok érvényesek-e.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratanyag és a tárgyaláson elhangzottak alapján megállapította, hogy kérelmezők ajánlata érvénytelen.
Az ajánlati felhívás 2. b) pontja szerint a beszerzés tárgya a 240/1996. (XII. 27.) Korm. rendelet mellékletében (állami normatíva) és a dokumentációban meghatározott feltételek szerinti számítástechnikai eszközök beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése. Az ajánlati felhívás ezt követően az állami normatíva több kódszáma alá tartozó termék szállítására kér ajánlatot akár részteljesítésként is.
A jótállással – vagy az ajánlatkérő szóhasználatával helyszíni garanciával – kapcsolatos követelményeket az állami normatíva kódszámonként határozza meg, az egyes kódszámok alá tartozó termékek esetében eltérő követelményeket támasztva. PC és szerver esetében 3 év helyszíni, más esetekben csak 2 vagy 1 év helyszíni garancia.
A hivatkozott állami normatíva Gazdasági követelmények között a PC 1-3 kategóriában feltételként rögzíti a következőket: " 3 éves helyszíni garancia, 8 éves alkatrészellátás, az eszköz telepítési helyének 80 km-es körzetében szervizszolgáltatás."
A dokumentáció az egyes részteljesítésekre vonatkozó általános előírások között (12. oldal) kiköti, hogy "az ajánlott eszköznek 3 éves gyártói (helyszíni) jótállással és 8 éves alkatrészellátással kell rendelkeznie ("F" jelű melléklet).
Az ajánlat a jótállás (garancia) körében értékelhető – I. r. kérelmező által is hivatkozott – nyilatkozatot az ajánlati levélben, továbbá az F mellékletben tartalmaz. Ezen túlmenően ajánlatkérő hivatkozik a termékismertetőben rögzített garanciavállalásra, amelyet azonban kérelmező nem tekint szerződéses nyilatkozatnak.
Az ajánlati levélben II. r. kérelmező nyilatkozik, hogy az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglalt – feltételeket tudomásul vették. A dokumentációban közölt szerződési feltételeket elfogadják, kötelezettséget vállalnak az abban foglalt kikötések maradéktalan teljesítésére.
Az F jelű mellékletekben a gyártók tettek nyilatkozatot a PC-re és a szerverre 3 éves, a tápegységekre 2 éves, a nyomtatókra pedig 1 éves jótállást vállalva.
A termékismertetőben az M3000 és M7000 típusú PC-re vonatkozóan garanciaként 3 év 1 év helyszíni és 2 év szerviz került feltüntetésre.
E nyilatkozatokat formai és tartalmi szempontból megvizsgálva megállapítható, hogy ajánlatkérő joggal jutott arra a következtetésre, hogy a fent említett termékek esetében a garanciavállalás nem megfelelő. A termékismertetőben a garanciára vonatkozó nyilatkozat az ajánlattevő saját nyilatkozataként értékelhető. Abból nem állapítható meg, hogy az a gyártó általánosan alkalmazott szerződéses feltétele és az jelen esetben az F jelű mellékletben tett eltérő gyártói nyilatkozat miatt nem fog érvényesülni. Mindezek alapján az ajánlati nyilatkozatból az a következtetés vonható le, hogy a gyártó vállalja ugyan a 3 éves helyszíni garanciát az ajánlattevő azonban nem. Az ajánlati feltételek szerint azonban mind a gyártónak, mind az ajánlattevőnek 3 éves helyszíni garanciát kellett vállalnia a PC-re és a szerverre egyaránt.
Az ajánlati levélben, illetve a termékismertető címet viselő ajánlati részben foglalt ajánlattevői nyilatkozat pedig egymással az általános és a különös viszonyában áll. Azaz csak akkor tekinthető valamennyi – a dokumentációban meghatározott – szerződéses feltétel elfogadottnak az ajánlati levél alapján, ha az egyes szerződéses feltételek tekintetében az ajánlat más részében ettől eltérő nyilatkozatot nem tesznek.
Ez utóbbi ajánlattevői nyilatkozat azonban úgy értelmezhető, hogy az általánostól eltérő nyilatkozatot tett I. r. kérelmező.
Mindezeken túlmenően az ajánlat több helyütt, elszórva tartalmaz a garanciával kapcsolatos nyilatkozatot, hol 1, hol 2, hol 3 évben feltüntetve. Ezekből a nyilatkozatokból csak azok összerendezgetése után állapítható meg, hogy kitől – gyártó, ajánlattevő – származnak, pontosan mely termékre vonatkoznak.
Az I. r. kérelmező azonban nem igényelheti, hogy az ajánlatot elbíráló a szétszórtan elheverő adatokat az egyes termékek tekintetében összerendezze, vagy az azonosításhoz szakértőt vegyen igénybe. Az ajánlat pontos, egyértelmű elkészítése ugyanis az ajánlattevő feladata és felelőssége. A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére. A kifejezett nyilatkozatot a Kbt. nyilvánvalóan azért követeli meg, hogy az ajánlatból félreérthetetlenül, az adatok különösebb átrendezése nélkül megállapítható legyen az, hogy ajánlattevő milyen kötelezettségeket vállal.
I. r. kérelmező ajánlata e követelménynek nem tesz eleget, erre tekintettel ajánlatkérő jogszerűen állapította meg a teljes – nemcsak az egyes részteljesítésekre – vonatkozó ajánlat érvénytelenségét.
A Döntőbizottság a II. r. kérelmező ajánlatának vizsgálata körében megállapította, hogy az általa megajánlott Optima, illetve Optima Plus PC gépekre ajánlattevő megfelelő ISO 9002 gyártói, minőségi tanúsítvánnyal rendelkezik, azonban a számítógép főbb operációs rendszereinek tanúsítására a dokumentációban (38. oldal 13. pont) kötelezően előírt Microsoft vagy Novell szoftver kompatibilitási igazolások hiányoznak. Ugyanis II. r. kérelmező az ajánlatába csak a Microsoft által a bevizsgáló szoftver futtatási eredményéről kiadott igazolást csatolta be, magát a Microsoft bevizsgálási tanúsítványt nem.
A szoftver futtatási eredmény – még ha az pozitív is – azonban nem tanúsítvány, nem pótolja a bevizsgálási tanúsítványt. (ld. Ajánlat II. kötet 72. oldalt követő igazolások.)
Ezen túlmenően az ajánlati dokumentáció 39. oldalán szereplő 17. pontnak sem tett teljeskörűen eleget kérelmező ajánlata, mivel ajánlattevőnek önálló Web elérhetőséggel kell rendelkeznie, és ezen az önálló Weben aktuális termékinformációnak kell lennie. A megajánlott termékekkel kapcsolatosan azaz az Optima, illetve Optima Plus számítógépekre vonatkozóan azonban semmiféle információt nem lehet találni az Internet megfelelő Web oldalain. Fentiekre tekintettel a PC kategóriákban, tehát az 1.1, 1.2, 2.1 és 2.2 részteljesítések vonatkozásában II. r. kérelmező ajánlata érvénytelen volt, azt jogszerűen zárta ki az értékelés további szakaszából ajánlatkérő.
Erre tekintettel a Döntőbizottság a továbbiakban már nem vizsgálta, hogy egyébként II. r. kérelmező ajánlata alternatív volt-e az alaplapok tekintetében, továbbá, hogy az a nyílt menedzselésű szoftver szempontjából érvényes volt-e.
Megalapozatlan a jogorvoslati kérelem az ajánlatok érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó tájékoztatási kötelezettség tekintetében is. A Kbt. 54. § szerint az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie. Az ajánlatok érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó jegyzőkönyv tartalmi elemeit a Kbt. nem írja elő. Továbbá azt sem írja elő, hogy az ajánlat érvénytelenítésének megállapításakor e jegyzőkönyvvel egyidejűleg kell az érvénytelenségről az ajánlatkérőnek tájékoztatást adnia. Az eljárás eredményének kihirdetésére vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 61–64. § szabályozza. A 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést nyilvánosan kell kihirdetni. E döntések körébe nyilvánvalóan nem csak a nyertesekre vonatkozó döntés tartozik, hanem az eljárás során az eredményt érintő más döntések, így az érvénytelenné nyilvánításra vonatkozó döntés is. Az eljárás során megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő a szóbeli kihirdetésen, amelyen kérelmezők is jelen voltak, csak a helyezettekre vonatkozó döntéseket közölte önként, ugyanakkor lehetőséget biztosított arra, hogy minden ajánlattal kapcsolatos döntéséről akár azonnal is tájékoztatást ad, a bíráló bizottsági jegyzőkönyvekbe való betekintés utján.
Kérelmezők élve ezzel a lehetőséggel az eredményhirdetés napján tájékoztatást kaptak az ajánlatukra vonatkozó döntésről.
Az iratokból az is megállapítható, hogy az ajánlatkérő írásban rögzítette az értékelés folyamán, hogy mely ajánlatot mikor és milyen okból nyilvánított érvénytelennek.
Minderre tekintettel megállapítható, hogy a Kbt. rendelkezései e körben sem sérültek.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmeket elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. július 20.
Divinyi József s. k. Dr. Bíró László s. k.
közbeszerzési biztos közbszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
