KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5114)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-6764
Fax: 155-5082
Ikt.sz.: D.113/17/1998.
Tárgy: Pápai és Pápai Bt. jogorvoslati kérelme a Székesfehérvári Regionális Munkaerő Fejlesztő és Képző Központ közbeszerzési eljárás ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Vári Kovács József (8000 Székesfehérvár, Budai u. 9–11.) ügyvéd által képviselt Pápai és Pápai Bt. (8000. Székesfehérvár, Budai u. 40., továbbiakban: kérelmező) a Dr. Sárkány Márta (8000 Székesfehérvár, Vár krt. 2.) ügyvéd által képviselt Regionális Munkaerő- Fejlesztő és Képző Központ (8002 Székesfehérvár, Seregélyesi út 123., a továbbiakban: ajánlatkérő) Székesfehérvár, Seregélyesi út 123. szám alatti telephely üzemeltetése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelme alapján a Döntőbizottság megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (1) bekezdését, figyelemmel a Kbt. 52. § (2) d) pontjára, 53. § (1) bekezdés a) pontját, valamint a 61. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság 500 000 Ft, azaz ötszázezer forint bírsággal sújtja. Egyebekben a kérelmező jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság elutasítja. Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000 01720361-00000000 sz. számlájára a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse meg az 500 000 Ft, azaz ötszázezer forint bírságot. A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő írásbeli észrevétele, a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok, valamint az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a K. É. 1998. április 1-én megjelent 13. számában nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett meg az ajánlatkérő Székesfehérvár, Seregélyesi út 123. sz. alatti telephelyének üzemeltetésére. Az üzemeltetés részleteit a felhívás 3. a) pontjában az alábbiakban határozta meg:
a)1. telephely takarítása, karbantartása, parkfenntartási feladatok elvégzése, a)2. a telephelyen lévő melegítő konyha és büfék üzemeltetése, a)3. az oktatási épület és szállóépület működtetésével kapcsolatos üzemeltetési feladatok ellátása, a)4. telephely éjszakai időszak és munkaszüneti napokon történő őrzése, portai szolgálat.
Biztosította részajánlattételi lehetőséget úgy, hogy az a.1. és az a.3. feladatokra csak együttesen tehető ajánlat. A teljesítés határidejét 1998. július 1-től határozatlan időtartamra folyamatosan jelölte meg. Az ajánlattevők részére ajánlati dokumentációt is rendelkezésre bocsátott. Az ajánlati felhívás 11. pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, amelyek az alábbiak voltak:
a) pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolása:
– mérlegadatok 1996. és 1997. évről;
– pénzintézeti adatok a fizetőképességéről;
– a Kbt. 46. § (2) bekezdés szerinti hatósági igazolások és nyilatkozatok,
b) az előző két évben végzett hasonló jellegű tevékenység bemutatása, műszaki, technikai felszereltség ismertetése, a végrehajtásért felelős személyzet létszámának meghatározása bemutatása.
Meghatározta az ajánlatok elbírálási szempontjait, nevezetesen összességében a legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint bírálja az ajánlatokat, s ily módon megadta az elbírálási szempontokat, azok fontossági sorrendjében a következők szerint:
– ajánlattevő pénzügyi, gazdálkodási stabilitása
– tevékenységében szerzett gyakorlata,
– ajánlati ár.
1998. május 12-én került sor az ajánlatok bontására. Ajánlatot nyújtott be: Calor Comfort Kft., Koszirtó Bt., Grill 96' Bt., Bizalom-Trade Kft., Sherlock Kft., Inex-Inter Bt., P. Dussmann Kft., Pajzs 07 Biztonságvédelmi és Magánnyomozó Rt., Brill 2000 Vagyonvédelmi Kft., HM Vagyonkezelő, TAGE Kft., Sima Jánosné egyéni vállalkozó, Bazalt Kft., Aramis Hő-Erő Kft. és a kérelmező.
A kérelmező mindegyik részterületre nyújtott be ajánlatot. 1998. május 21-én, 28-án értékelő bizottság összeült és az ajánlatokat értékelte. 1998. június 2-én sor került az eredményhirdetésre, ahol az a)1. és a)3. tevékenység esetében legkedvezőbb ajánlattevő az Inex-Inter Security Bt., míg második az Aramis Hő-Erő Kft. a)2.-es tevékenység vonatkozásában a legjobb a Grill '96 Bt., míg második az Inex-Inter Bt., míg az a)4. tevékenység ellátására a legkedvezőbb a Sherlock Kft. ajánlata volt.
Nyilvános eredményhirdetésre nem került sor, hanem az eredményről az ajánlattevőket az ajánlatkérő írásban a június 4-én kelt levelében értesítette. A kérelmező 1998. június 9-én nyújtott be hiánytalanul jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás lezárásaként hozott döntését, valamint a költségekben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint az ajánlatkérő jogsértően járt el, amikor az ajánlatok bontásakor nem vizsgálta meg részletesen, hogy a Kbt. 46. §-ában foglalt igazolások, nyilatkozatok minden ajánlattevő esetében megvannak-e, illetőleg érvényesek-e az ajánlatok. Továbbá a 61. §-ban foglalt követelményeknek sem tett eleget, hiszen a nyilvános eredményhirdetésre a kérelem benyújtásáig nem került sor. Továbbá álláspontja szerint az elbírálási szempontoknak maximálisan megfelelt az ajánlattevő, hiszen korábban is ő üzemeltette a közbeszerzési eljárás tárgyát képező épületet.
1998. július 8-án a jogorvoslati kérelmét kiegészítette, és az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését is támadta, valamint sérelmezte az ajánlati felhívásban közzétett egyes előírásokat is.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, alaptalanságra hivatkozással. Álláspontja szerint a jogszabályoknak megfelelően folytatta le a közbeszerzési eljárást. Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása szempontja szerint bírálta el az ajánlatokat, szem előtt tartva a fontossági sorrendeket is és természetesen megvizsgálta az ajánlatokat érvényesség szempontjából is, ezt megtette egészen a döntés meghozataláig. Nyilvános eredményhirdetésre nem került sor, álláspontja szerint erre nincs, nem is volt szükség, hiszen írásban az ajánlattevőket értesítette.
A kérelmező jogorvoslati kérelme részben megalapozott az alábbiak szerint. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján megvizsgálta, hogy a benyújtott ajánlatok érvényesek-e, illetőleg a Kbt.-ben szabályozott kizáró ok fennáll-e, és kellett-e döntenie az ajánlatkérőnek a kizárásról.
A becsatolt ajánlatokból megállapítható volt, hogy a nyertes Grill 96' Bt. nem csatolta az alapoktól, illetőleg az Illetékhivataltól szóló igazolásait.
A Kbt. 33. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag az e törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását.
Az ajánlatkérő ennek megfelelően szem előtt tartva a Kbt. 44. §-ban meghatározott módon előírta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolását.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint ugyanakkor az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatát elkészítenie. Ugyanakkor a Kbt. 46. § előírja azt a kört, akik nem lehetnek egy adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevők.
A Kbt. 51. § (1) bekezdése szerint az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat az ajánlattételi határidő lejárta időpontjában kell felbontani. Ezt az iratok tanúsága szerint szabályszerűen megtörtént. Erről jegyzőkönyv is készült, s a jegyzőkönyv tartalmazta azokat a kötelező tartalmi elemeket, amelyeket az ajánlatok bontásakor a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell, nevezetesen az 51. § (3) bekezdése értelmében ismertetésre került az ajánlattevők neve, székhelye, a kért ellenszolgáltatás és a vállalt teljesítési határidő. A Kbt. 52. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg az 53. § részletesen szabályozza azt a kört, mely esetekben kell az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárásból az ajánlattevőket kizárni. Az 53. § (2) bekezdése értelmében az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetőleg akit az 53. § szerint kizártak, az eljárás további szakaszában nem vehet részt.
Megállapítható volt a rendelkezésre álló iratokból, hogy a Grill '96 Bt. nyertes ajánlattevő a Kbt. 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be az ajánlatát, azaz a b) pont értelmében egy évnél régebben lejárt adó, illeték vagy társadalombiztosítási járulék, valamint elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségét igazoló nyilatkozatot nem szerezte be az illetékes hatóságoktól.
Tehát ezt szem előtt tartva ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárás további szakaszából az ajánlatkérőnek a Grill '96 Bt-t. Ennek azonban nem tett eleget, hanem ennek ellenére őt hirdetette ki nyertesként. Ezért a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontját.
A Döntőbizottság megvizsgálta az a)4. számú résztevékenység vonatkozásában nyertesnek hirdetett Sherlock Kft. ajánlatát. Megállapítható volt, hogy a felhívásban rögzítésre került 1996., 1997. évre vonatkozó mérlegadatok nem kerültek rögzítésre ajánlatában. Tehát megállapítható volt a rendelkezésre álló iratokból, hogy nem az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeknek megfelelően nyújtotta be ajánlatát ezen nyertes ajánlattevő. Az ajánlatkérő a döntése meghozatalakor nem állapította meg, hogy emiatt az ajánlata érvénytelen, szem előtt tartva az 52. § (2) bekezdés d) pontját, és nyertesnek hirdette ki. Ezzel a magatartásával az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdését.
A harmadik résztevékenység vonatkozásában nyertes Inex-Inter Bt. ajánlata a felhívásban foglalt követelményeknek mindenben megfelelt.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmezőnek azt a jogi álláspontját, mely szerint az ajánlatok érvénytelenségét már az ajánlatok bontásakor kell megállapítania az ajánlatkérőnek, hiszen maga a jogalkotó is úgy fogalmaz, hogy az ajánlatok felbontásakor, illetőleg az követően állapíthatja meg, tehát az azt követő időpont az legkésőbb a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatala, azaz az eredményhirdetés időpontja. Az ajánlatok bontásakor a korábban már kifejtett három kötelező tartalmi elemét kell az ajánlatkérőnek ismertetnie, és nem kötelező már az érvénytelenségről, avagy a kizárásról ebben az időpontban döntenie.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján, illetőleg a kérelmező elismerő nyilatkozata alapján megállapította, hogy nyilvános eredményhirdetésre nem került sor annak ellenére, hogy a Kbt. 61. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő elbírálására vonatkozó döntését nyilvánosan hirdeti ki. Ez pedig nem azonos azzal, hogy írásban tájékoztatja levélben az ajánlattevőket az eljárás eredményéről. Tehát ezen magatartásával megsértette az ajánlatkérő a 61. § (1) bekezdését.
Egyébként a nyilvános eredményhirdetésen kívül az azt követő eljárásjogi cselekményeket elvégezte az ajánlatkérő, tehát értesítette az ajánlattevőket a döntésről, illetőleg az eredmény közzétételéről is intézkedett a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőségénél.
A Döntőbizottság nem végezte el az 1998. július 8-án előterjesztett kérelem kiegészítés érdemi vizsgálatát, mert annak eljárásjogi akadálya volt, az elkésetten került előterjesztésre. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást lezáró döntéséről értesítette írásban az ajánlattevőket, így a kérelmezőt is. Az eredményről szóló tudomásszerzés időpontját maga a kérelmező június 10-ében határozta meg. Ehhez képest az eljárást lezáró döntéssel kapcsolatos kérelmét július 8-án terjesztette elő a Döntőbizottsághoz. A Kbt. 79. § (5) bekezdése értelmében az eljárás megindítása az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 60 napon belül kérhető, illetve kezdeményezhető. E határidő mulasztása jogvesztéssel jár. Ugyanez állapítható meg a jogorvoslati kérelem azon részével kapcsolatosan is, amely az ajánlati felhívás jogszerűségét támadja. Az ajánlati felhívás 1998. április 1-jén jelent meg, tehát a tudomásszerzés időpontja ettől az időponttól kezdődik, így ezen időponthoz viszonyítva is elkésettnek kell tekinteni a kérelem fentebb körvonalazott részét.
Minderre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem eljárást lezáró döntést és ajánlati felhívás jogszerűségét kifogásoló részét elkésettség címén a Kbt. 79. § (5) bekezdésére figyelemmel elutasította.
A Kbt. 88. §-a pontosan meghatározza azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket a Döntőbizottság alkalmazhat. A Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a Döntőbizottság megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott, vagy az azt lezáró döntését, kivéve, ha e döntés alapján a szerződés már létrejött.
Az a rendelkezésre álló iratokból, illetőleg az ajánlatkérő nyilatkozatából megállapítható volt, hogy a szerződések már a nyertes ajánlattevők és az ajánlatkérők között létrejött, tehát törvényi akadálya volt annak, hogy a Döntőbizottság a közbeszerzési eljárást lezáró döntést megsemmisítheti, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a törvény megsértett rendelkezésének megjelölése mellett állapította meg a rendelkező részben foglalt jogsértés megtörténtét a Döntőbizottság.
Figyelemmel arra, hogy több jogkövetkezmény együttesen is alkalmazható, a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján az ajánlatkérővel szemben bírságot szabott ki, a rendelkező részben meghatározott mértékben. A bírság kiszabásakor a Döntőbizottság figyelembe vette a Kbt. 88. § (4) bekezdésében foglaltakat, nevezetesen a közbeszerzési értéket és a rendelkező részben foglalt mértékű bírság kiszabását tartotta arányban állónak az elkövetett jogsértés súlyával.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontjára figyelemmel kötelezte a jogsértőt az eljárás során felmerült 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott az eljárása során tekintettel arra, hogy a Kbt. 82. §-ban foglalt törvényi feltételek nem álltak fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. július 28.
Dr. Deli Betty s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Csitkei Mária s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
