KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5115)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-6764
Fax: 355-5082
Ikt.sz.: D.109/21/1998.
Tárgy: a P. Dusmann Kft. jogorvoslati kérelme a Margit Kórház (Csorna) közbeszerzési eljárás ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A P. Dussmann Kft. (1088 Budapest, Rákóczi út 1–3., képviseli: Dr. Bálint Éva ügyvéd, 1114 Budapest, Bocskai út 7. II/4., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet a Margit Kórház (9300 Csorna, Soproni u. 64., képviseli: Dr. Gombócz Judit ügyvéd, 1135 Budapest, Tahi út 31., a továbbiakban: ajánlatkérő) a Csorna, Soproni út 64. szám alatt működő konyha üzemeltetése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 56. § (1) és 59. § (1) bekezdéseit, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírságot szab ki.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 1998. január 21-i, 3. számában tárgyalásos eljárásra részvételi felhívást tett közzé a Csorna, Soproni út 64. szám alatt működő konyhája üzemeltetésére a tárgyalásos eljárás során kialakítandó szerződéses konstrukcióban. A felhívás 8. pontjában ajánlatkérő a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokon túlmenően szakmai, gazdasági (üzleti) elképzeléseket és külön kérdőíven összeállított információkat is kért. E ponthoz a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága a hirdetmény közzétételekor az alábbi megjegyzést tette a hirdetmény végén:
"Megjegyzés: A 128/1995. (X. 20.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése értelmében a szerkesztőbizottság – mivel a hiánypótlásra való felhívás alapján benyújtott hirdetmény ismételten nem felel meg a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak – a következő megjegyzést fűzi a tárgyalásos eljárás megindítására készült részvételi felhíváshoz:
A 8. pontban a Kbt. 33. § (2) bekezdése értelmében a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságot csak a Kbt. 44. §-ának megfelelően lehet előírni, továbbá az alkalmasságot a felhívásban (nem a kérdőíven) kell előírni. Előbbiek értelmében nem felelnek meg a Kbt.-nek a 8. pont következő előírásai:
– szakmai elképzelések,
– gazdasági (üzleti) elképzelések,
– az ajánlatkérő által összeállított kérdőíven szolgáltatott egyéb információk.
A 11. pontban ajánlatkérő részvételre a Bükkvidéki Vendéglátó Rt.-t, a Pest-Budai Gasztro Lánc Kft.-t, a Guest Kft.-t, a P. Dussmann Kft.-t és a Rigel Kft.-t választotta ki. A 12. c) pont szerint a részvételi jelentkezéshez szükséges kérdőívet és dokumentációt biztosít az ajánlatkérő a jelentkezők számára.
Az 1998. február 16-i részvételi jelentkezési határidőre az Elamen Rt., a Sodexho Kft. és kérelmező nyújtott be részvételi jelentkezést. Ajánlatkérő 1998. március 20-i levelében mindhárom jelentkezőt ajánlattételre felhívta és jelezte, hogy az ajánlattételhez dokumentációt bocsát az ajánlattevők rendelkezésére. A felhívás melléklete szerint (meghívó 12. pontja) az ajánlat több változatban is benyújtható volt. Az ajánlattételi határidőt 1998. április 30-ában jelölte meg ajánlatkérő.
Az ajánlati dokumentáció I. fejezet 2. pontjában előírta, hogy a konyha üzemeltetéséhez átadott helyiségekért, berendezésekért, eszközökért az ajánlatkérőnek bérleti díjat kell felajánlania, továbbá hogy harmadik személyeket is elláthat. A II. fejezet 5.1. pontja szerint az ajánlatok benyújtási határideje előtt akár saját kezdeményezésére, akár pontosításra vonatkozó ajánlattevői kérdéssel összefüggésben az ajánlatkérő a dokumentációt módosíthatja.
Ajánlatkérő 1998. április 20-án kelt faxában – amelyet mindhárom ajánlattevőnek elküldött – módosította a részvételi felhívásban és az ajánlati dokumentációban előírt napi ételadag-mennyiségeket: összesen 450 adagra, amelyből az ellátottak mennyisége 180 adagra változott a részvételi felhívásban megjelölt 465 adaggal szemben. A 8. pont előírta, hogy az ajánlati árak tartalmazzák a rezsi-, anyag-, munkaerőköltségeket, és ezek külön részletezését is, valamint az ajánlattevő vagy az ajánlatkérő által fizetendő díjak változására vonatkozó módszert. Az árak a tárgyaláson – az ajánlatkérő előnyére – változtathatók voltak.
A III. fejezet 4. pontja a díjfizetést a számla kézhez vételétől számított 15 napon belül jelölte meg.
A dokumentáció 23.2 pontja előírta, hogy az ajánlatkérő a dokumentációban foglaltaknak megfelelő ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontja alapján bírálja el.
Az elbírálás során alkalmazott szempontok fontossági sorrendben a következők voltak:
– az ajánlatkérő számára legkedvezőbb üzemeltetési (vállalkozói díj) összege,
– az ajánlatkérő munkavállalóinak minél nagyobb számban történő átvétele, úgy, hogy az át nem vett dolgozók felmentésével járó terhek fizetése az ajánlatkérőt nem terhelheti. Az átvételre kerülő dolgozók részére legalább azokat a jogokat, juttatásokat, munkafeltételeket és kedvezményeket biztosítani kell, amelyek őket korábban a közalkalmazotti törvény és végrehajtási jogszabályai révén megillették. A dolgozók átvételére a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő elismerésével, áthelyezéssel kerülhet sor.
– az ajánlatkérő részére fizetendő legkedvezőbb bérleti díj összege,
– az ajánlattevő által harmadik személyek részére történő szolgáltatás ellenértékéből az ajánlatkérőnek fizetendő térítés összege,
– a szolgáltatás megkezdésére vállalt határidő és a folyamatos szolgáltatás biztosításához szükséges feltételek fennállása,
– az ajánlattevő által biztosított kereskedelmi és egyéb kondíciók,
– az ajánlattevő által felajánlott esetleges egyéb gratis szolgáltatások,
– az ajánlattevő referenciái, elsősorban egészségügyi intézményekben.
Az ajánlattételi határidőre az Elamen, a Sodexho Kft. és kérelmező nyújtotta be ajánlatát. Ajánlatkérő 1998. május 4-ére írásban feltett kérdéseire adott írásos ajánlattevői válaszok, valamint 1998. május 14-én lefolytatott tárgyalások alapján a Sodexho Kft.-t 1998. május 25-én hirdette ki nyertesnek és az öt évre szóló szerződést 1998. június 2-án megkötötték.
Kérelmező 1998. május 29-én kelt és postázott jogorvoslati kérelme június 2-án érkezett a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg azt, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntése jogellenes, mivel megszegte a Kbt. 59. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést azzal, hogy nem kérelmező ajánlatát hirdette ki nyertesnek annak ellenére, hogy álláspontjuk szerint ők tették az összességében legelőnyösebb ajánlatot, és ezért kérte a döntés megsemmisítését. Kérte továbbá tárgyalás tartását, bírság kiszabását, valamint az eljárási díj és költségeinek megtérítését, illetve azt, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedéssel tiltsa meg a szerződés megkötését.
E kérelmét a kitűzött tárgyaláson változatlanul fenntartotta azzal a kitétellel, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg az 1998. június 2-án megkötött szerződés körülményeit és annak tényleges időpontját. Kifejtette azt az álláspontját is, hogy ha olyan fontos volt a konyhai kazánok gázüzemre átállítása ajánlatkérő részére, akkor azt már felhívásában is rögzíthette volna.
Ajánlatkérő írásos észrevételében – azt a tárgyaláson változatlanul fenntartva – kérte az alaptalan kérelem elutasítását, tekintettel arra, hogy nem helytálló kérelmező állítása a vállalkozási díj, az ellátotti és alkalmazotti étkeztetés, a dolgozók átvétele, referenciák és a gratis ajánlatok vonatkozásában. Kérte kérelmező költségekben marasztalását is.
A tárgyaláson elismerte nyilatkozatában, hogy az értékelési szempontok között súlyozást nem alkalmaztak, a legfontosabb szempont összességében az volt, hogy a gázüzemre át tudnak állni a konyha gőzellátásával a nyertesnek hirdetett ajánlat alapján kötött szerződés megkötésével.
Nyilatkozta továbbá, hogy a szerződést 1998. június 2-án, dél körüli órákban írták alá, majd ezt követően délután 3 órakor kapták kézhez a Döntőbizottság határozatát, melynek rendelkező része szerint a Döntőbizottság a szerződéskötést megtiltotta. Ezt dokumentumokkal is igazolni tudja.
Álláspontja szerint kérelmező ajánlata összességében nem volt jobb a nyertesnek kihirdetett ajánlatnál.
Az ügyben érdekelt Sodexho Kft. írásos észrevételében nyilatkozta, hogy ismeretei szerint az eljárás során a közbeszerzés tisztasága nem sérült, az írásos szerződést pedig 1998. június 2-án megkötötte ajánlatkérővel.
A Döntőbizottság a becsatolt dokumentumok és iratok, valamint a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok alapján az alábbiakat állapította meg.
Ajánlatkérő a több lépcsős tárgyalásos eljárás során – melynek minden mozzanatáról folyamatosan írásban értesítette az összes ajánlattevőt – olyan szerződéses konstrukciót kívánt kialakítani, melynek keretében megvalósulhat a kórházi ellátottak és alkalmazottak folyamatos étkeztetése a szerződés időtartama alatt, de ezzel párhuzamosan bérbe adja az épületében lévő konyhaüzemet is, aminél viszont kiemelt fontosságot tulajdonít az elavult, olajégős gőzfejlesztő kazánok gázüzeművé alakításának. Ez utóbbi kitételt nem jelölte meg konkrétan sem a részvételi, sem az ajánlati felhívásban.
A becsatolt dokumentumokból – nevezetesen az ajánlatkérő döntéséről szóló jegyzőkönyvből és dokumentációjából, valamint ajánlatkérő tárgyaláson rögzített nyilatkozatából a Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy ajánlatkérő nem az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálta el az ajánlatokat. A fentebb hivatkozott – a döntésről szóló – jegyzőkönyvből megállapította a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és a dokumentációban megjelölt nyolc értékelési szempont közül csak a vállalkozási díjat, a bérleti díjat, a dolgozók átvételét, a referenciákat, valamint a gratis ajánlatokat értékelte, tehát nem vette figyelembe a negyedik legfontosabb szempontnak megjelölt, az ajánlattevő által harmadik személyek részére történő szolgáltatás ellenértékéből az ajánlatkérőnek fizetendő térítés összegét, az ötödiknek megjelölt, a szolgáltatás megkezdésére vállalt határidő és a folyamatos szolgáltatás biztosításához szükséges feltételek fennállását, valamint a hatodiknak írt értékelési szempontot, azaz az ajánlattevő által biztosított kereskedelmi és egyéb kondíciókat. E magatartásával ajánlatkérő bizonyítottan megszegte a Kbt. 56. § (1) bekezdésének első mondatát, mely kogens szabályként kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el.
Ezt támasztja alá ajánlatkérő tárgyaláson tett azon nyilatkozata is, miszerint "az értékelési szempontok között súlyozást nem állítottak fel, a legfontosabb szempont összességében az volt, hogy a gázüzemre át tudnak állni a konyha gőzellátásával kapcsolatban".
Ugyanilyen tartalmú értékelés szerepel a bíráló – és egyben döntést hozó – bizottság 1998. május 22-én felvett jegyzőkönyvének a második oldal utolsó bekezdésében is, ahol a nyertesnek hirdetett ajánlattevő gratis ajánlatáról kifejtett vélemény került rögzítésre.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése kimondja, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
E szintén kogens szabályt azzal szegte meg ajánlatkérő, hogy nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek. Ezt abból állapította meg a Döntőbizottság, hogy a nyertesnek hirdetett ajánlat – szerződésben is rögzített – várható összes egy évi költség ajánlatát, mely 39 528 000 Ft, összevetette a kérelmező ugyanilyen időszakra vonatkozó – 36 892 800 Ft-os végső – árajánlatával. Az öt éves szerződéses időtartamot figyelembe véve ezzel ajánlatkérő 12 006 000 Ft-tal többet fizet ki nyertes ajánlattevőnek az ellátottak és alkalmazottak étkeztetésére. Ezzel a kérelmező 5 M Ft-os, a nyertes ajánlattevő 17 M Ft-os gratis ajánlata kiegyenlítődik. Ezen túlmenően figyelembe kell venni azt is, hogy az árak érvényességénél kérelmező ajánlatában azt vállalta, hogy 1998. után évente a szűkített inflációs ráta maximum 70%-kal emeli árait, addig ugyanezt a nyertes 80%-os emeléssel hajtja végre évente 2 lépcsőben. Ezt az aláírt szerződés is ennek megfelelően tartalmazza.
Fenti tényeket figyelembe véve bizonyítottan hátrányosabb ajánlatkérőre nézve a nyertes ajánlata, mint legfontosabb értékelési szempont, ezért megállapítható a Kbt. 59. § (1) bekezdésének megsértése is.
A Döntőbizottság kérelemre megvizsgálta a szerződés aláírásának körülményeit, és a becsatolt iktatókönyvi másolat alapján nem talált olyan körülményt, amely arra utalt volna, hogy az írásba foglalt szerződést nem az azon feltüntetett napon írták volna alá a szerződő felek. A szerződésen Budapest szerepel a keltezés elején, de ezt annak tudja be a Döntőbizottság, hogy az eredményhirdetés Budapesten történt.
A Kbt. 62. § (1) bekezdésének a) pontja szerint ha az ajánlatkérő valamelyik ajánlattevő ajánlatát elfogadja, a szerződés létrejöttének időpontja a jelenlévő ajánlattevő esetén az írásba foglalt döntés kihirdetése és egyidejű átadása. Mivel ez a fenti jogszabályi hellyel megegyezően történt, a Döntőbizottság szerződéskötés megtiltására vonatkozó – 1998. június 2-án kelt és még aznap faxon továbbított ideiglenes intézkedés nem érhette el a célját.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) és g) pontjaiban szereplő jogkövetkezményeket alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. július 3.
Dr. Bíró László s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Csitkei Mária s. k.
közbeszerzési biztos
