KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5117)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax: 155-5082
Ikt.sz.: D.106/16/1998.
Tárgy: a PVCS Kft. és az Alterra Kft. jogorvoslati kérelme Vecsés és Üllő Nk. Önkormányzatainak közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő Kft. (1107 Budapest, Balkán u. 4. képviseli: dr. Petrik Ferenc ügyvéd, 1012 Budapest, Mikó u. 14., a továbbiakban: I. r. kérelmező) és az Alterra Építőipari Kft. (1103 Budapest, Sibrik M. út 30., képviseli: dr. Felszegi Ildikó ügyvéd, a továbbiakban: II. r. kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet Vecsés Nagyközség Önkormányzata (2220 Vecsés, Szent István tér 1.) és Üllő Nagyközség Önkormányzata (2225 Üllő, Templom tér 3.), mindkettőt képviseli: dr. Hrabéczy Miklós ügyvéd (2200 Monor, Kossuth L. u. 82., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Vecsés és Üllő települések szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése" tárgyú közbeszerzési eljárás ellen nyújtottak be, elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő Vecsés Nagyközség Önkormányzat ténylegesen két település – Vecsés és Üllő – önkormányzatait képviselve tette közzé részvételi felhívását – a K. É. 1998. január 28-án megjelent 4. számának 515–516. oldalain – szennyvízcsatorna kivitelezésére. A két település szennyvízcsatorna-hálózata két, műszakilag elkülönült létesítmény, ezért a két községre külön-külön kellett ajánlatot tenni. A részvételi jelentkezéseket is külön-külön a két községre kellett benyújtani.
Az előminősítéses eljárásban összesen 20 cég adta be részvételi jelentkezését, közülük néhány csak Vecsés vagy csak Üllő vonatkozásában, de a nagy többség mindkét település tekintetében. Az ajánlatkérők 1998. április 1-jén tették közzé a K. É.-ben az előminősítés tárgyában meghozott döntésüket, majd az alkalmas minősítést elérő cégeket közvetlenül, írásban ajánlattételre felhívták.
A Döntőbizottság az előminősítési eljárásban hozott ajánlatkérői döntéssel kapcsolatban folytatott jogorvoslati eljárásokban ajánlatkérőt a Vecsési Közműépítő Kft. kizárására hívta fel, amely felhívásnak Vecsés Nagyközség Önkormányzat a 75/1998. sz. Ök. határozatával tett eleget. A Döntőbizottság ugyanakkor D.82/16/1998. határozatában ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban foglalt 2002. június 30-i teljesítési határidőt rögzítő döntését megsemmisítette. A határozat indokolásában kifejtette, hogy miután a K. É.-ben 1998. január 28-án közzétett részvételi felhívásban foglalt befejezési határidő 2001. december 31. volt, és ajánlatkérő a teljesítési határidőre vonatkozó előírását nem szabályszerűen módosította, az ajánlati felhívásban előírt teljesítési határidő semmis, ennek minden jogkövetkezményével együtt. Ez azt jelenti, hogy a döntéshozó önkormányzat nem alkalmazhat kedvezőbb megítélést annál az ajánlattevőnél, amely az ajánlati felhívásban írott – a Döntőbizottság határozatával megsemmisített – 2002. június 30-i befejezési időpontot fogadta el.
Az 1998. április 22-i ajánlattételi határidőig Vecsés Nagyközség kül- és belterületén kiépítendő szennyvízcsatorna kivitelezésére a következő ajánlattevők tettek ajánlatot: Vecsési Közműépítő Kft., Mélyépítő Budapest Kft., Hídépítő Rt., PVCS Kft., míg Üllő település csatornahálózatának kivitelezésére az alábbiak: KÖZ-VÍZ Kft., KÉV-METRÓ Kft., Mélyépítő Budapest Kft., STABIL Konzorcium (képviselő a BETONÚT Rt.), Alterra Kft., M+A Kft..
Ajánlatkérők – külön-külön – elbírálták a saját beszerzéseikre benyújtott ajánlatokat, majd 1998. május 26-án eljárást lezáró döntésüket kihirdették. Vecsés Nagyközség csatornahálózata kivitelezésére a Hídépítő Rt., Üllő Nagyközség csatornahálózata építésére pedig az M+A Kft. lett a nyertes.
I. r. kérelmező 1998. május 26-án benyújtott és június 10-i tárgyaláson kiegészített jogorvoslati kérelmében ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését kifogásolta.
Álláspontja szerint az ajánlatkérő jogsértést követett el azzal, hogy nem nyilvánította érvénytelennek a Hídépítő Rt. és Mélyépítő Budapest Kft. ajánlatát, holott ezek nem feleltek meg az ajánlati felhívásban – jelen közbeszerzési eljárásban a részvételi felhívásban – foglalt, a teljesítés határidejére vonatkozó feltételnek. Kérte annak vizsgálatát is, hogy ajánlatkérő az ajánlatok elbírálása során figyelembe vette-e a Döntőbizottság 82/16/1998. sz. határozatában foglaltakat, és a felhívásban közzétett értékelési szempontrendszert a határozatnak megfelelően alkalmazta-e. Mindezekre tekintettel ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését kérte. Kifejtette, hogy ajánlatkérő és a nyertes között a szerződést nem lehet létrejöttnek tekinteni, mert egyrészt a május 26-i nyilvános eredményhirdetésen nem voltak jelen a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 61. § (2) bekezdésében meghatározott személyek (Belügyminisztérium és TÁKISZ képviselői). Másrészt a nyertesnek az eredményhirdetésen jelen lévő képviselője cége nevében aláírási jogosultsággal nem rendelkezik, ezért általa az elfogadó nyilatkozat – amelyben a nyertes által megajánlott határidőnél korábbi van feltüntetve – átvételére jogszerűen nem kerülhetett sor. Az így módosított határidő tekintetében az ajánlati kötöttség szabályai is sérültek. Kérelmében ideiglenes intézkedés elrendelését kérte, továbbá az ajánlatkérő döntésének megsemmisítése mellett kérte ajánlatkérőt felhívni a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, s vele szemben bírság alkalmazását is kérte.
II. r. kérelmező 1998. május 27-én "bejelentést" tett a Döntőbizottságnál, amelyben Vecsés Önkormányzat 1998. május 26-án kihirdetett döntését kifogásolta. A Döntőbizottság hiánypótlásra történő felhívását követően 1998. június 2-án faxon, majd június 5-én postán érkezett II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme. Ebben kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérő május 26-án kihirdetett döntését. Kérelmét azzal indokolta, hogy a nyertesként kihirdetett Hídépítő Rt. és a még ajánlatot benyújtó Mélyépítő Budapest Kft. érvénytelen ajánlatot tettek, az ajánlatukban szereplő teljesítési határidő miatt. Ajánlatkérő jogsértést követett el azzal, hogy az ajánlatokat nem nyilvánította érvénytelennek. Mindezekre tekintettel a döntés megsemmisítésén túlmenően kérte felhívni jogsértőt a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, kérte bírság alkalmazását és ajánlatkérő kötelezését az eljárási díj és költségek megfizetésére.
II. r. kérelmező 1998. június 9-én írásban és az 1998. június 10-i tárgyaláson jogorvoslati kérelmét úgy módosította, hogy a jogorvoslati eljárásban kizárólag Üllő Nagyközség közbeszerzési eljárást lezáró döntését sérelmezi, mivel ajánlatot is csak e település szennyvízcsatorna-hálózat építésére tett. Álláspontja szerint saját ajánlata volt az összességében legelőnyösebb ajánlat.
A Döntőbizottság a két jogorvoslati kérelmet egyesítette. I. r. kérelmező kérésére 1998. május 26-án ideiglenes intézkedést rendelt el, amellyel a szerződés megkötését megtiltotta.
Ajánlatkérő észrevételében I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének elutasítását megalapozatlanság miatt kérte. Álláspontja szerint a Hídépítő Rt. és a Mélyépítő Budapest Kft. az ajánlati felhívásnak megfelelő teljesítési határidőt vállalt, hátrányos jogkövetkezmény nem sújthatja ajánlattevőket az ajánlatok bontását követően meghozott döntőbizottsági határozat alapján. A szerződést közte és a nyertes között létrejöttnek tekinti, mert az írásban foglalt döntést a nyertes május 26-án átvette. A Döntőbizottság szerződéskötést megtiltó határozata csak ezt követően érkezett meg ajánlatkérőhöz, tehát azt már nem vehette figyelembe. A döntés kihirdetése megfelelt a Kbt. szabályainak. Minden olyan személy meghívást kapott, akit a törvény megnevez, de ezen személyek tényleges részvétele nem feltétele az eredményhirdetés érvényességének. Az ajánlatokat a felhívásban megadott szempontrendszer alapján, a fontossági sorrend figyelembevételével bírálta el, erről jegyzőkönyvet is készített.
Ajánlatkérő a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének elutasítását kérte elkésettségre hivatkozva. Álláspontja szerint a II. r. kérelmező azzal, hogy egy későbbi levélben, illetőleg a tárgyaláson nevezi meg pontosan, hogy ki ellen kért jogorvoslatot, nem teheti időben érkezetté a jogorvoslati kérelmet.
Egyéb érdekeltek közül észrevételt tettek a következők.
A Hídépítő Rt. kéri a jogorvoslati kérelem elutasítását megalapozatlanság miatt. Álláspontja szerint saját ajánlatát mindenben az ajánlatkérő által meghatározott előírásoknak megfelelően készítette el. Az a körülmény, hogy az ajánlatok bontását követően a Döntőbizottság a kiírás egy pontját (teljesítési határidő) érvénytelennek minősítette, nem érintheti hátrányosan azokat az ajánlattevőket, akik – bízva az ajánlati felhívás jogszerűségében – ajánlatukat annak megfelelően készítették el. Ajánlatukban jelezték, hogy a kivitelezést lényegesen rövidebb idő alatt is meg tudják valósítani, ezért nem kifogásolják azt, hogy ajánlatkérő 2001. december 31-i határidővel fogadta el ajánlatukat. A szerződést létrejöttnek tekintik, miután képviselőjük jelen volt az eredményhirdetésen, és az elfogadó nyilatkozatot 1998. május 26-án 8.00 óra 5 perckor átvette. A szerződés teljesítését megkezdték.
A Mélyépítő Budapest Kft. kéri a jogorvoslati kérelem elutasítását. Észrevételében előadja, hogy ajánlatkérő konzultációt is tartott, ahol kérdéseket lehetett részére feltenni.
Ezen a konzultáción a határidővel kapcsolatban kérdés egyáltalán nem merült fel, ezért az ajánlati felhívásban megjelölt határidőt kötelezőnek tekintették, és ajánlatukat ennek megfelelően készítették el, tehát ajánlatuk érvényes.
Az M+A Kft. a jogorvoslati kérelmek elutasítását kérte.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a tárgyaláson elhangzottak alapján megállapította, hogy a I. r. kérelmező kérelme megalapozatlan.
Ajánlatkérő a K. É.-ben 1998. január 28-án közzétett részvételi felhívásában 2001. december 31-i teljesítési határidőt jelölt meg, míg ajánlati felhívásában és annak mellékleteiben 2002. június 30-i befejezési határidőt szerepeltetett. A dokumentációban jelezte, hogy az elkészült csatornaszakaszok mielőbbi, részleges üzembe helyezése számára a kedvező, sőt a nyomóvezetékre és átemelőre vonatkozóan kötelesek is voltak az ajánlattevők korábbi teljesítési határidőt vállalni. Ajánlatkérő nem indokolta meg az ajánlattevők számára a teljesítési határidő mintegy féléves módosítását, az ajánlattevők kérdést e tárgyban nem tettek fel. Ajánlatukban a következő teljesítési határidőt vállalták:
Vecsésnél:
Mélyépítő Budapest Kft.: 2002. június 30.
Hídépítő Rt.: 2002. március 31.
PVCS (I. r. kérelmező): 2001. június 30.
Üllőnél:
KÖZ-VÍZ Kft.: 2000. október 31.
KÉV-METRÓ Kft.: 2002. június 31.
Mélyépítő Budapest Kft.: 2002. június 30.
STABIL Konzorcium: 2002. június 30.
Alterra Kft. (II. r. kérelmező): 2002. június 30.
M+A Kft.: 2002. június 30.
Vecsés esetében ajánlatkérő 1998. május 23-án bizottságban értékelte az ajánlatokat, majd május 25-én a képviselő-testület döntött az eljárás nyerteséről. Vecsés területére beadott 4 ajánlat értékelésénél – a Döntőbizottság D.82/16/1998. számú határozatának megfelelően – a Vecsési Közműépítő Kft.-t a további értékelésből kizárta. A többi ajánlat mindegyikét érvényesnek tekintve a felhívásban megjelölt szempontok szerint, azok fontossági sorrendjében folytatta az értékelést. A határidő elbírálásánál nem értékelte előnyként a 2002. június 30-ra tett vállalást a korábbi (2001. évre vonatkozó) vállalással ellentétben, az ajánlati felhívásban közölt pontrendszert pedig nem alkalmazta, helyette a felhívás szerinti értékelési szempontok fontossági sorrendjét tartotta szem előtt.
I. r. kérelmező arra hivatkozva kéri valamennyi – sajátján kívüli – ajánlat érvénytelenségének megállapítását, hogy azok nem felelnek meg az előminősítési eljárás részvételi felhívásában foglalt teljesítési határidőnek. Állítása szerint a Döntőbizottság korábbi D.82/16/1998. számú határozatából egyértelműen az következik, hogy csak I. r. kérelmező ajánlatát lehet érvényesnek elfogadni.
I. r. kérelmező indokolása téves. A Döntőbizottság hivatkozott számú határozatában megsemmisítette ugyan az ajánlati felhívásban megállapított teljesítési határidőt, ezzel egyidejűleg azonban határozatában nem mondta ki az ennek nem megfelelő ajánlatok érvénytelenségét, nem utasította az ajánlatkérőt arra, hogy az ily módon érvénytelennek tekintett ajánlattevőket a közbeszerzési eljárás további szakaszából zárja ki.
A Döntőbizottság a fent hivatkozott D.82/16/1998. számú határozatában arra utasította ajánlatkérőt, hogy a teljesítési határidőket mint értékelési szempontot kezelje. Az eljárás ezen szakában a határidők meghatározása miatti esetleges jogsérelem másként nem volt kiküszöbölhető. Ajánlatkérő részvételi felhívásában 2001. december 31-i, ajánlati felhívásában ezzel szemben már 2002. június 30-i határidőt határozott meg. Dokumentációjának 4–5. oldalán ahhoz a feltételhez kötötte ez utóbbi (2002. június 30.) teljesítési határidőt, hogy az ennek meg nem felelő ajánlatok érvénytelenek. Ennek alapvetően ellentmond az, hogy az értékelési szempontjai között negyedik elbírálási szempontként előírta: a korábbi teljesítést előnyként értékeli. A dokumentáció ki is mondja, hogy az értékelésnél elsőrendű szempont az elkészült csatornaszakaszok mielőbbi üzembe helyezési lehetősége.
Ez az ellentmondás csak akként volt feloldható, ha a Döntőbizottság a későbbi, mint érvénytelenséget is eredményező határidőt megsemmisíti. Más esetben értelmezhetetlenné váltak volna ajánlatkérő értékelési szempontjai. A D.82/16/1998. számú határozatban a 2002. június 30-i teljesítési határidőnek meg nem semmisítése esetén éppen I. r. kérelmező ajánlatát kellett volna az ajánlati felhívás szerint érvénytelennek tekinteni, mivel kizárólag I. r. kérelmező tett az eredeti határidőre ajánlatot.
Minderre tekintettel a Döntőbizottság az utóbbi teljesítési határidőt megsemmisítve – figyelemmel arra, hogy ebben az időszakban már az ajánlatok beadásra kerültek, így az ajánlattevők két határidőre tekintettel tették meg ajánlatukat –, ezen okból egyetlen ajánlatot sem tekintett érvénytelennek. Indokolásában arra hívta fel ajánlatkérő figyelmét, hogy az ajánlatokat úgy bírálja el, hogy a rövidebb teljesítési határidőt kedvezőbben vegye figyelembe.
A Kbt. szankciórendszere és a törvényhez fűzött indokolás is kifejezi a jogalkotónak azon szándékát, hogy a Döntőbizottság úgy biztosítson jogvédelmet az eljárásban részt vevőknek, hogy lehetőség szerint a sérelmeket még az eljárás menetében orvosolja, és csak végső esetben semmisítse meg az ajánlatkérő teljes ajánlati felhívását, illetőleg dokumentációját. Jelen esetben az ellentmondó határidők feloldhatóak voltak azzal, hogy a Döntőbizottság kizárólag az értékelési szempontok – és nem az érvénytelenség – körébe utalta értékelni a határidőt, azaz kimondta, hogy érvényesnek kell tekinteni azokat az ajánlatokat is, amelyek a 2001. december 31. és azokat is, amelyek a 2002. június 30-i teljesítési határidőnek feleltek meg, azonban a kedvezőbb határidőt előnyösebbnek kell tekinteni.
A Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja szerint az az ajánlat érvénytelen, amely nem felel meg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban foglalt feltételeknek. A jogvitás ügyben valamennyi ajánlat megfelelt az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban foglalt feltételeknek, ezért azok nem érvénytelenek, így I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan.
Ezt követően nem bír relevanciával, hogy a szerződést a felek között létrejöttnek kell-e tekinteni az eredményhirdetéssel vagy sem. A Döntőbizottság azonban utal arra, hogy a Kbt. 61. § (2) bekezdése csak arról rendelkezik, hogy a külön jogszabályban meghatározott szerveket, személyeket meg kell hívni az eredményhirdetésre. Ennek elmaradása vagy a meghívottak távolmaradása azonban a törvény szerint nem jár azzal a következménnyel, hogy a szerződés az eredményhirdetés időpontjában nem jön létre. A szerződés létrejöttét ahhoz sem köti a Kbt., hogy az ajánlatkérő képviseletében aláírásra vagy aláírásra nem jogosult jelenik meg. A Kbt. 62. § (1) bekezdése ugyanis arról rendelkezik, ha az ajánlatkérő valamelyik ajánlattevő ajánlatát elfogadja, a szerződés létrejöttének időpontja a) a jelen lévő ajánlattevő esetén az írásba foglalt döntés kihirdetése és egyidejű átadása; b) jelen nem lévő ajánlattevő esetén az írásba foglalt döntés igazolt kézhezvételének napja.
A II. r. kérelmező kérelme szintén megalapozatlan.
A Döntőbizottság II. r. kérelmező kérelmére is érdemi vizsgálatot folytatott, miután megállapította, hogy az 1998. június 10-én (a tárgyaláson) módosított jogorvoslati kérelme a május 26-i eredményhirdetés időpontjához képest határidőben érkezett.
Üllő szennyvízcsatornázását illetően ajánlatkérő 1998. május 25-én testületi ülésen hozta meg eljárást lezáró döntését, mely szerint számára az összességében legelőnyösebb ajánlatot az M+A Kft. tette. A Döntőbizottság összehasonlította II. r. kérelmező és az M+A Kft. ajánlatát a felhívásban előírt értékelési szempontok szerint, amelyek – fontossági sorrendben – a következők voltak:
– pénzügyi alkalmasság,
– műszaki alkalmasság,
– helyi munkaerő alkalmazása és helyi adottságok ismerete,
– ajánlati ár,
– teljesítési határidő, építési ütemezés, szakaszos üzembe helyezés lehetősége,
– vállalt napi fix összegű kötbér mértéke,
– alvállalkozók minősítése.
Az első két értékelési szempontból valamennyi ajánlatot azonos értékűnek tekintett a Döntőbizottság. Ennek oka, hogy ajánlatkérő előminősítéses nyílt eljárást folytatott, amelynek első szakaszában a Kbt. szerint a pénzügyi, műszaki szempontból alkalmas ajánlattevőket kell kiválasztani. Ajánlatkérő mindkét ajánlattevőt ajánlattételre felhívta, így nyilvánvaló, hogy őket alkalmasnak tekintette úgy pénzügyi, mint műszaki szempontból.
A harmadik elbírálási szempontból – amely ezt követően a legfontosabbá vált – a nyertes ajánlattevő ajánlata jobb.
Az ajánlati ár tekintetében (negyedik elbírálási szempont) II. r. kérelmező több mint 100 M Ft-tal kedvezőbb ajánlatot tett. Így e tekintetben ajánlata kedvezőbb.
Az ötödik, hatodik értékelési szempontból a nyertes szintén kedvezőbb ajánlatot tett, míg a hetedik elbírálási szempontból az ajánlatokat azonosnak kell tekinteni.
Az ajánlatkérő által választott elbírálási szempontok szerint tehát a nyertes kedvezőbb ajánlatot tett. Miután pedig az ajánlatkérő elbírálási szempontjait a Kbt. 24. §-ában megfogalmazott korlátokon belül szabadon választhatja meg, a Döntőbizottság azt nem jogosult felülvizsgálni. Nem vizsgálhatja, hogy az ajánlatkérő az elvárható gondossággal választotta-e ki az elbírálás szempontjait akkor, amikor az azt eredményezte, hogy az azonos alkalmasság, a közel azonos határidő mellett lényegesen nagyobb – több mint 100 M Ft – ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat lett a nyertes.
Az indokolásban kifejtettek szerint a Döntőbizottság – a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva – megállapította, hogy mindkét jogorvoslati kérelem megalapozatlan, és azokat a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. július 27.
Dr. Bíró László s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
