KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5119)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 375-8328
Fax: 355-5082
Ikt.sz.: D.91/12/1998.
Tárgy: Gázipari Gépgyár Kft. jogorvoslati kérelme az Észak-dunántúli Gázszolgáltató Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Gázipari Gépgyár Kft. (8800 Nagykanizsa, Erdész u. 28., képviseli: dr. Rajnai László ügyvéd, a továbbiakban: kérelmező) által – az Észak-dunántúli Gázszolgáltató Rt. (9027 Győr, Puskás T. u. 37., képviseli: dr. Rázsó Ferenc jogtanácsos, továbbiakban: ajánlatkérő) lemezszekrényes gázfogadó állomás beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen – benyújtott jogorvoslati kérelmének a Döntőbizottság részben helyt ad, és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 54. §-t, az 53. § (1) bekezdését, figyelemmel az 53. § (1) bekezdés a) pontjára, valamint a Kbt. 61. § (2) bekezdését, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot. A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított l5 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő nyílt eljárásra vonatkozó ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 7. számában 1998. február 18-án "1998. évi beruházási és rekonstrukciós munkáinak lemezszekrényes nyomásszabályozók szükségletének" beszerzésére.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontjában ajánlatkérő előírta, hogy:
– a zajszint megadandó. A zajcsökkentő a szabályozó szelepbe utólag, a csővezeték geometriai módosítása nélkül beépíthető legyen,
– a nyomásszabályozó fűtésére alternatív megoldást kérünk,
– a nyomásszabályozó állomásokba primer vagy szekunder oldalra beépített gázmérő költségelése szükséges a kedvezőbb megoldással, melynek költségét külön kérjük szerepeltetni,
továbbá a 3. c) pontban előírta, hogy részajánlatot – a dokumentációban részletezett feltételekkel – is elfogad.
Az ajánlati felhívás 11. pontja rögzítette, hogy hatósági igazolások szükségesek arról, hogy nincs a törvény 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott köztartozása az ajánlattevőnek.
Az ajánlati felhívás 13. pontjában meghatározta az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálásának szempontjait, illetve azok fontosság sorrendjét, a 14. pontban pedig rögzítette, hogy többváltozatú ajánlatot nem fogad el.
Az ajánlatok bontására 1998. március 31-én került sor, ahová 9 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. A bontáskor jegyzőkönyvet készített, azonban az nem tartalmazta az ajánlattevők székhelyét, az ellenszolgáltatás értékét és a teljesítési határidőt.
Az eredményhirdetés 1998. április 29-én történt, ahol nyertesként a Fiorentini Hungary Kft. ajánlatát hirdették ki, második legkedvezőbb ajánlatot tevőként pedig a kérelmező, Gázipari Gépgyár Kft.-t.
Az eredményhirdetésen a BKG Rt., a Tartarini Kft. és az M.O.S: Szlovákia ajánlatát ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította a Kbt. 46. §-ában előírt igazolások hiánya miatt.
Az eredményhirdetésről a jelenlévőket tájékoztatta, a távollévőket írásban nem értesítette.
A szerződés megkötésre került 1998. május 26-án.
Kérelmező 1998. május 8-án törvényes határidőn belül jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, amelyben ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését sérelmezte.
Kérte a Döntőbizottságtól a jogsértés megállapítását, a jogsértés okozóját a törvény szabályainak megfelelő eljárásra való felhívására, továbbá új határozat hozatalára kötelezni és a felmerülő költségek viselésében marasztalni.
Kérelmező indokolásaként előadta, hogy ismeretei szerint a nyertes ajánlata érvénytelen volt, mivel az nem felelt meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak, ugyanis a nyertes egyrészt területi bontású ajánlatot adott, másrészt alternatív ajánlatot tett. Előadta továbbá, hogy az általa adott ár jóval kedvezőbb, mint a nyertesé, ami szintén alátámasztja az eljárást lezáró döntés törvénysértő voltát.
Kérte tárgyalás megtartását.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre adott érdemi nyilatkozatában a kérelem alaptalanság címén történő elutasítását kérte.
Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő az ajánlati felhívásban, illetve annak részletezéseként készített dokumentációban foglaltak szerint adta meg ajánlatát, amikor község mélységű területi bontásban készítette el az ajánlatát. Erre való tekintettel az ajánlattevő ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása indokolatlan és törvénysértő.
Előadta továbbá, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlati felhívás 3. a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő műszaki megoldásokra tett ajánlatot (zajcsökkentés, fűtés, gázmérő), ami nem minősül alternatív ajánlatnak.
Egyéb érdekeltek közül a Vegyépszer Rt. kifogásolta, hogy eredményhirdetési jegyzőkönyvet nem kapott, és meglepőnek tartja a jelentős árkülönbség ismeretében hozott döntést.
Az Euroflow Kft. véleménye szerint az ajánlatukat műszaki színvonal szempontjából csak a nyertes ajánlata közelítette meg. Tény, hogy ajánlatuk magas műszaki színvonala az árakban is tükröződött. A közbeszerzési eljárás során kifogásuk nem merült fel.
A nyertes ajánlattevő nyilatkozatában előadta, hogy ajánlatát az ajánlati felhívásban és a dokumentációban előírtak szerint készítette el, ajánlatát többváltozatúnak nem lehet minősíteni.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok tartalma, a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok alapján az alábbiakat állapította meg.
A Kbt. 51. § (1) bekezdés értelmében az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat az ajánlattételi határidő lejárta időpontjában kell felbontani. A Kbt. 51. § (3) bekezdés szerint a bontáskor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét, kért ellenszolgáltatást és a vállalt teljesítési határidőt.
Az ajánlatok bontásáról (1998. március 31.) készített jegyzőkönyv nem tartalmazza a Kbt.-ben kötelezően előírt adatokat, így az ajánlattevők székhelyét, az ellenszolgáltatás értékét és a vállalt teljesítési határidőt.
Ezzel a magatartásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 54. § rendelkezéseit, hiszen ezen törvényi rendelkezések megtörténtéről jegyzőkönyvet kellett volna készítenie.
Az ajánlatok vizsgálata során a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertesnek kihirdetett Fiorentini Hungary Kft. ajánlata nem tartalmazta az ajánlati felhívásban kötelezően előírt – Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pont szerinti – hatósági igazolások közül az illetékhivatal és a Nemzeti Kulturális Alap hatósági igazolását.
Ajánlatkérő a tárgyaláson tett nyilatkozata szerint a nyertes ajánlattevő az illetékhivatali igazolását a bontást követő napon csatolta ajánlatához 1998. április 1-jén, a Nemzeti Kulturális Alap igazolása pedig egyáltalán – a tárgyalás napjáig bezárólag – nem került becsatolásra. A nyertes ajánlattevő fentieket nem vitatta.
A Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő, aki egy évnél régebben lejárt adó-, illeték- vagy társadalombiztosítási járulék-, valamint elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha az ajánlattevő hitelezője az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.
A Kbt. 46. § (2) bekezdés pedig kimondja, hogy az ajánlathoz csatolni kell ezeket a hatósági igazolásokat.
Ajánlatkérő azáltal, hogy az előírt hatósági igazolások hiánya ellenére érvényesnek tekintette, illetve elbírálta és nyertesnek hirdette ki a Fiorentini Hungary Kft. ajánlatát, megsértette a Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat.
Az ajánlatkérő elmulasztotta továbbá az eljárást lezáró döntésről írásban értesíteni azokat az ajánlattevőket, akik az eredményhirdetésen nem voltak jelen, megsértve ezzel a Kbt. 61. § (2) bekezdésében foglaltakat, azaz "a kihirdetésre az ajánlattevőket, továbbá – a közbeszerzéshez központi költségvetési támogatásban részesülő ajánlatkérő esetén – a külön jogszabályban meghatározott szerveket, személyeket meg kell hívni. A kihirdetésen jelen nem lévő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul, írásban értesíteni kell."
A nyertes ajánlattevő ajánlatát megvizsgálva a jogorvoslati kérelemben sérelmezett területi bontás tekintetében, a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlat megfelelt az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban foglaltaknak. Ugyanis a megajánlott nyomásszabályozók darabszáma, illetve területi megoszlása tételesen megfelelt az ajánlati dokumentációban előírt területi tagolásnak és darabszámnak, összesítés szerint pedig az ajánlati felhívás 3. a) pontjában foglalt darabszámoknak.
Ebben a tekintetben tehát ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor az ajánlatot elbírálta, illetve nem érvénytelenítette. Erre figyelemmel a jogorvoslati kérelem ezen részében alaptalan.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemben kifogásolt másik szempont – alternatív ajánlatadás – tekintetében vizsgálódva megállapította, hogy a REVAL és DIVAL típusú nyomásszabályozó szelepek a nyertes ajánlat úgynevezett "A" és "B" változatában azonos módon kerültek megajánlásra a nyomástartományok függvényében.
Ezért nem tekinthetők alternatív ajánlatadásnak, hanem csak az előírt műszaki feltételek – jelen esetben a bemenő, illetve kimenő nyomástartomány – szerinti teljesítésnek.
Fentiekre tekintettel a jogorvoslati kérelem ezen részében alaptalan.
A nyertes és kérelmező ajánlatának tételes vizsgálatát a Döntőbizottság az előzőekben indokolt érvénytelenségi okra tekintettel nem végezte el, azonban rámutat arra, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelmében ajánlati árára vonatkozó kitétel – mely szerint a legalacsonyabb árajánlatot ő adta – önmagában nem alapozza meg az öszszességében legelőnyösebb ajánlatadást, még akkor sem, ha ez volt az első elbírálási szempont.
Az indokolásban kifejtettekre és a szerződéskötésre figyelemmel a Döntőbizottság – a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva – a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, az f) pont alapján bírságot alkalmazott, és a g) pont alapján a jogsértőt kötelezte az eljárási díj megfizetésére.
A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft pénzbírságot szabott ki, mert ezt a mértékű bírságot tartotta az elkövetett jogsértések súlyával és a beszerzés értékével arányban állónak, továbbá a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. június 4.
Dr. Engler Magdolna s. k. Divinyi József s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Deli Betty s. k.
közbeszerzési biztos
