KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5415)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.134/7/1998.
Tárgy: Jogorvoslati kérelem elutasítása
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Komár Gábor (2000 Szentendre, Szűcs u. 8.) ügyvéd által képviselt Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Budapest, Váci út 73/A, továbbiakban kérelmező) dr. Bürös Simon; Bürös és Társai Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Bürös László (1135 Budapest, Tahi u. 53–59.) ügyvéd által képviselt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet (5004 Szolnok, Tószegi u. 21., a továbbiakban ajánlatkérő) kontrasztanyagok (nem ionos, jódtartalmú, vízoldékony, alacsony ozmotikus nyomású, intravasalis, intratecalis, CT, ciszternographiás célra használandó) beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét hivatalból elutasítja.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
INDOKOLÁS
A K. É. 1998. június 10. napján megjelent, 23. számában nyílt közbeszerzési eljárásra felhívást tett közzé különböző kontrasztanyagok beszerzése tárgyában az ajánlatkérő. A felhívás megjelenését követően 1998. június 24-én a kérelmező jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Kérte, hogy a Döntőbizottság jogsértést állapítson meg, és semmisítse meg az eljárást, valamint ideiglenes intézkedésként indítványozta az eljárás felfüggesztését is. Indokaként előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő nem rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, az erre vonatkozó biztosítékkal, hiszen az ajánlatkérőnek a kérelmező álláspontja szerint 115 396 000 Ft tartozása van, míg egyéb tartozási állománya 6 790 000 Ft összegű, s ezen túlmenően visszafizetendő előleg jogcímén 66 503 200 Ft tartozást tart nyilván a kérelmező. Így tehát azzal a magatartásával, hogy ennek ellenére közbeszerzési eljárást hirdetett meg, az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 32. § (2) bekezdését. Ezen túlmenően megsértette a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdését azzal a magatartásával, hogy az ajánlati felhívás 13. pontjában foglalt bírálati szempontokat úgy határozta meg, hogy abban nem biztosítja a verseny tisztaságát, illetőleg az esélyegyenlőséget, és így a megadott értékelési szempontok alapján nem kerülhet sor az ajánlatok objektív összehasonlítására.
Kérelmező álláspontja szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, mint a magyar egészségügyi ellátás finanszírozójának jogos érdekét és jogát is érintik az egyes egészségügyi intézmények jogsértő magatartásai; hiszen a többször módosított 103/1991. (VIII. 21.) kormányrendelet és a 9/1993. (IV. 2.) többször módosított MN rendeletek alapján finanszírozza az ország különböző egészségügyi intézményeit. A közbeszerzés területén tapasztalt szabálytalanságok eredménye lehet drágán és szabálytalanul vásárolt egyes termékek köre, mely az OEP deficitjét növelheti. Ha adott esetben szabálytalan és jogszerűtlen eljárások folytán kerülnek eszközök beszerzésre, akkor egyes esetekben kárt okoz az OEP-nek.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmet elsődlegesen ügyfélképesség hiányára, másodlagosan alaptalanságra hivatkozással kérte elutasítani. Álláspontja szerint a törvény által deklarált egyéb érdekelti pozíciót nem lehet kiterjesztően értelmezni, s e körbe bárkit bevonni, akinek az eljárást megindítóval szemben az eljárástól teljesen függetlenül bármilyen kapcsolata áll fenn. Az érdekeltség fennállásának vizsgálatakor a konkrét közbeszerzési eljárás szempontjából fennálló, illetve fenn nem álló érdekeltséget kell vizsgálni és azt, hogy az adott közbeszerzési eljárás ezen érdekelt jogát, vagy jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti-e. Így álláspontja szerint a kérelmezőnek nincs ügyfélképessége. Nézete szerint nem követtek el jogsértést az ajánlati felhívás megalkotásakor, megszerkesztésekor. Az elbírálási szempontok oly módon kerültek meghatározásra, amelyek aggály nélkül egyértelműen alkalmazhatók az ajánlatok összehasonlításakor.
A Döntőbizottság a becsatolt iratokból megállapította, hogy a kérelmező nem tartozik a Kbt. 79. § (3) bekezdésének hatálya alá az alábbiak miatt.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése értelmében a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy olyan egyéb érdekelt nyújthat be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Jelen esetben az kétségen kívül megállapítható, hogy a kérelmező nem ajánlatkérő és nem ajánlattevő. Tehát a Döntőbizottságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy az adott közbeszerzési ügy kérelmező jogát vagy jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti-e.
Kérelmező jogának, illetve jogos érdekének sérelmét az adott közbeszerzési ügy kapcsán a 103/1995. (VIII. 25.) Kormányrendeletben és a 9/1993. (IV. 2.) NM rendeletben számára biztosított ellenőrzési jogkörre alapítja. Kérelmező ezen jogszabályokon belül közelebbről nem jelölte meg azokat a rendelkezéseket, amelyek a hivatkozott ellenőrzési jogkört számára biztosítják. A hivatkozott rendelkezések a háziorvosi és egyéb ellátás finanszírozási kérdéseit rendezi, a finanszírozást alapvetően a két szerv (MEP, OEP-egészségügyi intézmény) megállapodása körébe utalva. A hivatkozott jogszabályok és más jogszabály sem utalja a finanszírozás tárgyában felmerülő viták elbírálását a Döntőbizottság hatáskörébe.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az előtte folyó jogorvoslati eljárásban az egyéb érdekelti ügyféli képességet önmagában az egészségügyi intézmények feletti ellenőrzési jogosítvány sem alapozza meg.
Figyelemmel arra, hogy a fentiek alapján kérelmező a Kbt. 79. § (3) bekezdése alapján nem tekinthető ügyfélnek, a Döntőbizottság pedig hivatalból eljárást nem folytathat le, az érdemi vizsgálatra nem volt mód. Utal ugyanakkor a Döntőbizottság arra, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak a közbeszerzési eljárások jogszerűtlenségét észlelve módja van a Közbeszerzések Tanácsa tagjának kezdeményezése alapján a Döntőbizottság előtt eljárást indíttatni. A Kbt. 12. § (2) bekezdésének d) pontja alapján a Nyugdíj-biztosítási és Egészségbiztosítási Önkormányzat (vagy jogutódja) által kijelölt személy tagja a Közbeszerzések Tanácsának.
A Kbt. 89. § (1) bekezdése csak az érdemében hozott határozat esetében teszi lehetővé a bírósági felülvizsgálatot. A Kbt. 79. § (3) bekezdésén alapuló ügyfélképesség hiánya, illetőleg a Kbt. 79. § (6) bekezdése szerinti igazgatási, szolgáltatási díj meg nem fizetése esetén a Kbt. 80. § (3) bekezdése szerint a kérelmet a Döntőbizottságnak érdemi vizsgálat nélkül hivatalból kell elutasítania. Ebből következően tehát az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás esetén kizárt a bírósági keresettel a határozat felülvizsgálatát kérni. Tehát a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés a Kbt. 89. § (1) bekezdésén alapul.
Budapest, 1998. augusztus 3.
Dr. Deli Betty s. k. Pribelszkiné Mravik Erzsébet s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
