KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5416)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.147/15/1998.
Tárgy: Orako Kft. jogorvoslati kérelme Hévíz Város Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Vajk Kálmán (1114 Budapest, Bukarest út 9.) ügyvéd által képviselt Orako Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1222 Budapest, Gádor u. 130., továbbiakban: kérelmező) Hévíz Város Önkormányzat (8380 Hévíz, Kossuth L. u. l., továbbiakban: ajánlatkérő) gyártási, szállítási és helyszíni szerelés tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelme alapján a Döntőbizottság megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (1) bekezdését, figyelemmel az 52. § (2) bekezdés d) pontjára, ezért vele szemben a Döntőbizottság 500 000 Ft bírságot szab ki, egyebekben a kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg 500 000 Ft, azaz ötszázezer forint bírságot. A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő érdemi észrevétele, a tárgyaláson elhangzott szóbeli nyilatkozat, valamint az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a K. É. 1998. április 29-én megjelent számában nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett meg a Hévíz, Kossuth Lajos u. 1. szám alatti városháza-épület belsőépítészeti tervdokumentáció szerinti mobíliák és belsőépítészeti berendezések gyártása helyszíni szerelése tárgyában, melynek megvalósítása két ütemben történne. Első ütem az új városháza-épület berendezései szállítása, míg a második ütem a konferenciaterem és a kapcsolódó helyiségek berendezéseinek szállítása.
Az ajánlati felhívás 3. c) pontjában részajánlat-tételi lehetőséget úgy biztosította az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevők a kiírási dokumentációban, illetve a belsőépítészeti tervdokumentációban meghatározott munkák egészének megvalósítására tehetnek ajánlatot. A teljesítés határideje az első ütem esetében a szállítás kezdete 1998. augusztus 5., a teljes befejezés határideje 1998. augusztus 31., míg a második ütem szállítási kezdete 1999. június 1., míg a teljes befejezés határideje 1999. június 30-ával került meghatározásra.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. pontjában meghatározta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, továbbá a 13. pontban rögzítette az ajánlatok elbírálási szempontjait, mégpedig az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint bírálja el azokat, és megadta az elbírálási szempontokat fontossági sorrendben, amelyek a következők voltak:
– ajánlat teljeskörűsége,
– referenciák,
– kiviteli munkák ütemezése beruházói igény szerint, befejezési határidő,
– bekerülési költség,
– a vállalkozó megbízhatósága,
– minőségvállalás,
– garanciális feltételek.
A felhívás 14. pontjában meghatározta az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevő kizárólag a műszaki dokumentációnak megfelelően egyváltozatú ajánlatot tehet. Dokumentáció részét képezte a belsőépítészeti tervdokumentáció és a költségvetési táblázat.
Az ajánlatkérő az eljárás lebonyolítására a Zalaber Vállalkozási Kft.-t bízta meg.
Az ajánlatok bontására 1998. június 9-én került sor. Nyolc ajánlat érkezett a következő ajánlattevőktől: Orako Kft., Ipoly Bútorgyár Rt., W-Deko Kft., Mobilian Rt., Garzon Bútor Rt., Falco-Sopron Kft., Szombathelyi Építőipari Szövetkezet Rt., Zalai Általános Építő Vállalat Rt.
1998. május 27-én helyszíni bejárást és konzultációt biztosított az ajánlatkérő az ajánlattevők részére, melyről jegyzőkönyv is készült, s ebben rögzítette ajánlatkérő, hogy a felhívással ellentétben alternatív ajánlattételi lehetőséget biztosít.
Eredményhirdetésre 1998. június 16-án került sor, ahol az Ipoly Bútorgyár Rt. III. jelű alternatív ajánlatát hirdették ki nyertesnek. A szerződés megkötésre került.
1998. június 30-án törvényes határidőn belül nyújtott be jogorvoslati kérelmet a kérelmező a Döntőbizottsághoz. Kérte a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását ideiglenes intézkedésként, valamint a döntés megsemmisítését a jogsértés megállapítása mellett és az igazgatási szolgáltatási díj viselésére kötelezni az ajánlatkérőt.
Indokaként előadta, hogy álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlata nem tartalmazta az érvényesség megállapításához szükséges valamennyi okmányt, és álláspontja szerint figyelemmel a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára érvénytelen ajánlatot bírált el az Ipoly Rt. vonatkozásában az ajánlatkérő. Ezen túlmenően támadta az ajánlatkérő döntését, nevezetesen álláspontja szerint összességében nem a nyertes tette a legkedvezőbb ajánlatot, hanem az Orako Kft. Álláspontja szerint a nyertes Ipoly Rt. javára az ajánlatkérő a bírálat során figyelembe vette az ISO 9001 minőségtanúsítási rendszerre történt utalást annak ellenére, hogy ilyennel nem is rendelkezik a nyertes, valamint valótlanul tartalmazza az értékelés a kérelmező ajánlati árát, illetőleg a kérelmező legmagasabb ajánlati ára csupán 1%-kal haladja meg a nyertesét, és így a Kbt. 59. § (5) bekezdés b) pontja szerint a kérelmező ajánlatát előnyben kellett volna részesíteni. Álláspontja szerint az ajánlatkérő nem vette figyelembe, hogy a kérelmező 2% jóteljesítési visszatartást ajánlott fel, míg a nyertes nem adott erre vonatkozóan ajánlatot. Ugyanígy a garanciális feltételek körében a garancia ideje, mind pedig az alkatrészszállítás időszaka szempontjából kedvezőbb volt a kérelmező ajánlata. Sérelmezte továbbá a kérelmező, hogy az ajánlatok elbírálásában olyan személy vett részt, aki a Kbt. 31. § (4) bekezdése értelmében összeférhetetlen.
Nevezetesen közreműködött a bírálóbizottságban a Bútorvállalkozók Országos Szakmai Szövetségének képviselője, Szabó Pál. Ezen szövetség alelnöke pedig az egyik ajánlattevőnek, a Garzon Bútor Rt.-nek a vezérigazgatója, Nagy Alajos, aki azonban az ajánlatok értékelésében nem vett részt, de mivel a szövetség delegált képviselőt a bírálóbizottságba, így a 31. § (4) bekezdése értelmében vele szemben kizáró ok állt fenn.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem alaptalanságra történő elutasítását kérte. Álláspontja szerint jogszerűen folytatta le a közbeszerzési eljárást és az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, az elbírálási szempontok szem előtt tartása mellett hozta meg az döntését.
Az összeférhetetlenséggel kapcsolatosan előadta, hogy a Bútorvállalkozók Országos Szakmai Szövetsége ügyvezető társelnöke, Szabó Pál úr részt vett az előkészítő munkában, de ő nem volt tagja a bírálóbizottságnak.
Egyéb érdekelt, nyertes ajánlattevő Ipoly Rt. előadta, hogy az ajánlata érvényes, minden szükséges igazolást, nyilatkozatot csatolt, továbbá jóteljesítési garanciát is felajánlott, hiszen ez része volt az ajánlati felhívásnak.
A kérelmező kérelme részben megalapozott.
A Döntőbizottságnak eljárása során meg kellett vizsgálnia, hogy az ajánlatok érvényességi szempontból megfelelőek-e, avagy a kizárás jogintézményét kell-e alkalmazni az ajánlatok értékelése során. Megvizsgálta mind a kérelmező, mind a nyertes ajánlattevő ajánlatát és megállapította, hogy a 44. § (2) bekezdésében meghatározott műszaki alkalmasság igazolása megtörtént, valamint a 46. § (1) bekezdésében szabályozott kritériumoknak is megfelelt mind a két ajánlattevő, azaz ajánlattevőként részt vehettek jelen közbeszerzési eljárásban.
Így fentiekre tekintettel helyesen járt el akkor az ajánlatkérő, amikor ezen szempontok szem előtt tartása mellett nem alkalmazta az érvénytelenség jogintézményét, illetőleg a kizárásról nem rendelkezett.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatát elkészíteni. Ezen törvényhelyből kiindulva a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy az ajánlattevők az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltaknak megfelelően tették-e meg ajánlatukat.
Az ajánlati felhívás 14. pontjából megállapítható volt, hogy csak és kizárólag a műszaki dokumentációnak megfelelően egyváltozatú ajánlatot tehetnek az ajánlattevők. Ezzel szemben azonban szinte valamennyi ajánlattevő esetében megállapítható volt, így a kérelmező és a nyertes vonatkozásában is, hogy többváltozatú ajánlatot tettek. A bejárásról, konzultációról készült 1997. május 27-i jegyzőkönyv megállapítást tartalmaz az alternatív ajánlattétel lehetőségéről, azonban a becsatolt iratok tanúsága szerint az ajánlatkérő ajánlati felhívását, illetőleg dokumentációját nem módosította, holott a 48. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani.
Tehát jogszerűen akkor járt volna el az ajánlatkérő, ha ezen törvényi szabályoknak megfelelően módosítja az ajánlati felhívását, amennyiben valóban lehetőséget kívánt volna biztosítani az alternatív ajánlattételre.
A becsatolt ajánlatokból a kérelmező vonatkozásában megállapítható volt, hogy teljes körű ajánlatot tett, egy alapajánlat és egy úgynevezett "alternatíva" megadásával, és mind a kettőt beárazta. A nyertes Ipoly Rt. három alternatív ajánlatot adott a bútorokra (íves, cardoró, perla).
Minderre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az Ipoly Rt. nyertes, III. jelű alternatív ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltaknak, ezt az ajánlatkérőnek észlelnie kellett volna az 52. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok felbontásakor, illetőleg legkésőbb a döntése meghozatalakor meg kellett volna állapítania, hogy ez az ajánlat érvénytelen. Nevezetesen azért, mert az nem felelt meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján, hiszen az alternatív ajánlat volt. Ugyanez a megállapítás vonatkozik a kérelmező ajánlatára is.
A Döntőbizottság nem végezte el az ajánlatok érdemi összehasonlítását a Kbt. 59. § (1) bekezdésére figyelemmel, hiszen érvénytelen ajánlatok érdemi vizsgálatának eljárásjogi akadálya van, mivel csak érvényes, az ajánlati felhívásnak és dokumentációnak mindenben teljeskörűen megfelelő ajánlatok alkalmasak az összehasonlításra.
Ezt követően a Döntőbizottság vizsgálata tárgyává tette a kérelmező összeférhetetlenségre vonatkozó kérelmét.
A Kbt. VI. fejezete részletesen szabályozza az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyekkel kapcsolatos szigorú összeférhetetlenségi szabályokat. Ezek az összeférhetetlenségi szabályok, a kiírás, az elbírálás és döntés során kerülnek érvényesítésre. Ezen fejezet 31. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy az ajánlati felhívás, a részvételi felhívás, illetőleg a dokumentáció elkészítése során az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek az eljárásban nem lehetnek ajánlattevők, illetve nem állhatnak a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy nem lehetnek annak vezető tisztségviselői, illetve abban tulajdoni részesedéssel rendelkezők, továbbá ezen személyek hozzátartozói.
Ugyanezen törvényhely (4) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatok elbírálására létrehozott bizottság tagja, az elbírálásba bevont szakértő, valamint az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró határozatot hozó személy nem lehet az, akire az előbb hivatkozott és kifejtett kizáró okok az ajánlattevővel, illetve hozzátartozójával kapcsolatban állnak fenn.
A Döntőbizottság nyilatkozattételre hívta fel az ajánlatkérőt, aki írásbeli védekezésében előadta, hogy Szabó Pál, a Bútorvállalkozók Országos Szakmai Szövetsége ügyvezető társelnöke vett részt az előkészítő munkában, de ő nem volt tagja a bírálóbizottságnak, szakmai tanácsaival segítette a pályázatokban megfogalmazott műszaki paraméterek jobb megértését, az eredményesebb döntéshozatalt.
Fentebb kifejtett törvényi szabályozásból következik, hogy a kizáró ok minden esetben személyre vonatkozik, mely személynek az ajánlatok elbírálására létrehozott bizottság tagjának kell lennie, vagy elbírálásba bevont szakértőnek, vagy az eljárást lezáró határozatot hozó személynek kell lennie, aki olyan kapcsolatban áll bármelyik ajánlattevővel, amit a Kbt. 31. § (2) bekezdése szabályoz, nevezetesen a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy vezető tisztségviselő, illetőleg abban a szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, illetőleg bármely személynek hozzátartozója.
A nevezett személy esetében a rendelkezésre álló iratok alapján nem lehetett összeférhetetlenségre utaló adatokat fellelni, azt lehetett megállapítani, hogy a Bútorvállalkozók Országos Szakmai Szövetsége által delegált személynek semmiféle kapcsolata nem volt a kérelmező által hivatkozott Garzon Bútor Rt.-vel, mint ajánlattevővel, illetőleg más, jelen közbeszerzési eljárásban szereplő ajánlattevők vonatkozásában sem volt ilyen kapcsolat megállapítható. Így a Döntőbizottság a kérelmező ez irányú jogorvoslati kérelmét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján mint alaptalant utasította el.
A Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint megállapította a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontjára figyelemmel a jogsértést. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján bírság megfizetésére kötelezte az ajánlattevőt. A bírság összegének meghatározásakor figyelembe vette a Kbt. 88. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezést, és a rendelkező részben megállapított mértékű bírságot tartotta arányban állónak az elkövetett jogsértés súlyával.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján kötelezte a jogsértőt a 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A rendelkezésre álló iratok alapján a 82. §-ban megállapított törvényi feltételei az ideiglenes intézkedés meghozatalának nem álltak fenn, ezért ideiglenes intézkedést a Döntőbizottság nem alkalmazott. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. július 30.
Dr. Csitkei Mária s. k. Divinyi József s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Deli Betty s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
