KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5417)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 375-9693
Ikt. sz.: D.141/9/98.
Tárgy: A Hagát-Wood Kft. jogorvoslati kérelme az Országos Mentőszolgálat Főigazgatósága közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Szabó Mária ügyvéd, 1022 Budapest, Alvinci út 32. által képviselt Hagát-Wood Kft. (1014 Budapest, Bécsi kapu tér 6. I/4., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet az Országos Mentőszolgálat Főigazgatósága (1134 Budapest, Róbert Károly krt. 77., a továbbiakban: ajánlatkérő) a kivonuló dolgozók formaruházatának gyártása, a működési készlet kialakítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság részben helyt ad, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 31. § (2) bekezdésére tekintettel az 53. § (1) bekezdés b) pontját és az 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel a Kbt. 52. § (1) bekezdését, ezért 750 000 Ft azaz hétszázötvenezer forint bírság megfizetésére kötelezi ajánlatkérőt. Az ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára köteles befizetni.
Kötelezi továbbá a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő írásbeli észrevétele és a tárgyaláson tett nyilatkozatok, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő a K. É. 1998. április 8-án megjelent 14. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás lefolytatására "a kivonuló dolgozók formaruházatának gyártása, a működési készlet kialakítása a dokumentációban meghatározottak szerint, három ütemben. Évente a tervezett mennyiség 2000 db" beszerzésére.
Az ajánlati felhívásban meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatok és tények körét, nevezetesen:
– 30 napnál nem régebbi pénzintézeti nyilatkozat a fizetőképességről,
– a Kbt. 44. § (2) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározottak,
– a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja szerinti referenciák, különös tekintettel az azonos alapanyagból készített ruházatokra,
– a Kbt. 46. §-ában meghatározott igazolások és nyilatkozatok az alapanyagok magyarországi forgalmazását engedélyező minőségtanúsító intézménytől származó minőségi tanúsítvány.
A felhívásban közölte, hogy az ajánlatokat az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontja alapján bírálja el, ezek fontossági sorrendje:
– a termék minősége,
– a termék ára,
– az ajánlattevő által nyújtandó többletszolgáltatások és -kedvezmények.
A 15. pontban előírta, hogy az ajánlattevőknek az ajánlatukat cégszerűen aláírva, 1 eredeti és 3 másolati példányban kell benyújtani.
Az ajánlati dokumentációban meghatározta a beszerezni kívánt formaruházat anyagösszetételét, a színt, a fazont, az alapanyag műszaki paramétereit, a méretezést és egyéb előírásokat. Az 5. pontban rögzítette, hogy a ruházatot az éjszakai láthatóság miatt fényvisszaverő csíkozással és feliratozással kell ellátni, és hogy az normál éjszakai fényviszonyok mellett – 50, 100, 150 méter távolságból bevizsgálva – igen jól látható, jól látható és látható minősítéssel rendelkezzen, erre nézve tanúsítvány csatolása kötelező volt.
Pályázati feltételként előírta a komplett mintaruházat elkészítését és bemutatását, az anyagmintával együtt.
Az ajánlattételi határidő és egyben az ajánlatok felbontása 1998. május 19. volt. Három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot – a kérelmező, az Altantex Kft. és a Vektor Szövetkezet.
Az eredményhirdetésre június 3-án került sor, ahol kérelmező is jelen volt. Ajánlatkérő nyertesként az Al-tantex Kft.-t jelölte meg, a kérelmezővel közölte, hogy miután több – a dokumentációban meghatározott – műszaki paramétert nem közölt, az ajánlatát kizárta.
Kérelmező írásban kérte ajánlatkérőtől a döntés indokolását, ajánlatkérő a június 12-én kelt levelében lényegében az eredményhirdetésen elhangzottakat ismételte meg.
A kérelmező a törvényes határidőn belül, 1998. június 26-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz.
Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdésében foglalt esélyegyenlőség elvét, továbbá a 40. § (5) bekezdését, miszerint az ajánlatkérő nem határozhatja meg a beszerzés tárgyát oly módon, amellyel egyes ajánlattevőket az ajánlattételből kizár, vagy egyéb módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza.
Indokolásul előadta, hogy az ajánlatkérő a dokumentációban olyan műszaki paraméterekkel rendelkező alapanyagot jelölt meg, amelyet belföldön nem lehet beszerezni, csak a gyártó Kloppmann cég magyarországi képviseletén keresztül, a képviselet pedig kérelmező részére nem volt hajlandó az alapanyagból eladást eszközölni.
Sérelmezte, hogy ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi határidő rövid volt, mert a 41 nap nem volt elegendő a kiírásban szereplő feltételek – főként pedig az Országos Munkavédelmi és Üzem-egészségügyi Intézet szakvéleménye alapján az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség minősítő bizonyítványa beszerzéséhez.
Sérelmezte továbbá, hogy a nyertes ajánlattevő számára behozhatatlan előnyt jelentett az, hogy már az ajánlati felhívás közzététele időpontjában rendelkezett az alapanyaggal, és hogy a pályázati dokumentáció részét képező modellrajzokat és a mintadarabokat ő készítette.
Kérte ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, és ajánlatkérőnek a költségek viselésében való marasztalását.
Ajánlatkérő a július 3-án kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta – és ezt a jogorvoslati eljárásban július 21-én tartott tárgyaláson is megerősítette –, hogy döntését elsődlegesen az alapanyagok minőségére vonatkozó gyártói nyilatkozatokban szereplő paraméterek összehasonlítása alapján hozta meg. Kérelmező az alapanyagra vonatkozóan a dokumentációban meghatározott 9 paraméterből 5 kérdésre a gyártói nyilatkozatban nem adott választ, így ajánlata nem volt értékelhető. Vitatta, hogy a dokumentációban előírt paraméterekkel rendelkező alapanyagot Magyarországon nem lehetett volna beszerezni, azt nemcsak a nyertes ajánlattevő, hanem a Vektor Szövetkezet is megvásárolta.
Ajánlatkérő az észrevételében közölte, hogy a nyertes ajánlattevővel a szerződést megkötötte.
A Vektor Szövetkezet a július 6-i észrevételében közölte, hogy a kérelmező kérelmében foglaltakkal egyetért.
Az Altantex Kft. a július 6-i észrevételében reagált a kérelem egyes pontjaira. Közölte, hogy a Kloppmann alapanyagokat az ajánlati dokumentáció átvétele után vásárolta meg.
A július 21-én tartott tárgyaláson az ajánlatkérő képviseletében megjelentek elismerték, hogy az ajánlati dokumentáció részét képező szabásmintát a nyertes ajánlattevő által készített formaruha-mintadarab alapján készítette el.
A nyertes ajánlattevő képviselője is elismerte, hogy a mintadarabot – a korábban is fennálló üzleti kapcsolatra tekintettel – ő készítette. Elismerte továbbá, hogy ajánlatához csak a fényvisszaverő anyag minőségtanúsítását csatolta, a ruházat alapanyagára vonatkozó minőségtanúsítást nem.
A kérelmező jogorvoslati kérelme részben alapos.
A Kbt. 53. § (1) bekezdés b) pontja értelmében ki kell zárni az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki részéről a kizáró ok az eljárás alatt következett be.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése alapján az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során az eljárásba bevont személyek a közbeszerzési eljárásban nem lehetnek ajánlattevők. Az ajánlati dokumentáció részét képező szabásminta készítését elősegítő formaruha-mintadarab elkészítője az ajánlati dokumentáció elkészítésére irányuló eljárásba bevont személynek minősül. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson úgy az ajánlatkérő, mint a nyertes ajánlattevő elismerte, hogy az ajánlati dokumentáció részét (mellékletét) képező szabásminta a nyertes ajánlattevő által készített formaruha-mintadarab alapján készült. A nyertes ajánlattevő a 31. § (2) bekezdésében foglalt törvényi rendelkezés értelmében tehát nem nyújthatott volna be ajánlatot, illetőleg ajánlatkérőnek a nyertes ajánlattevőt az 53. § (1) bekezdés b) pontja alapján az eljárásból ki kellett volna zárni.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
Az 52. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Az 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. A Döntőbizottság vizsgálat tárgyává tette az ajánlatokat és megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatából hiányzik az alapanyag minőségtanúsítása, valamint az ajánlati dokumentációban előírt mintadarab vagy fénykép. A kérelmező ajánlatából ugyancsak hiányzik az alapanyag minőségtanúsítása, valamint a mintadarab vagy fénykép. A tárgyaláson ezen hiányosságok tényét úgy a nyertes ajánlattevő, mint kérelmező elismerték. Az ajánlatkérő ezen hiányosságokat nem észlelte, így az 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel az 52. § (1) bekezdése értelmében nem állapította meg, hogy a nyertes ajánlata is érvénytelen. Ajánlatkérő ezzel a magatartásával megsértette a rendelkező részben foglalt törvényi előírást.
Kérelmezőnek a 41 napos ajánlattételi határidő rövidségére és az ajánlati dokumentációban előírt paraméterekkel rendelkező alapanyagnak a hazai kereskedelemben való beszerezhetetlenségére alapított kérelme megalapozatlan. A jogorvoslati eljárásban bizonyítást nyert, hogy a megfelelő alapanyagot a másik két ajánlattevő be tudta szerezni, ebből következik, hogy indokolatlan volt a kérelmező részéről a 41 napot jóval meghaladó idővel járó más alapanyag próbagyártásának elvégeztetése és arra minőségi bizonyítvány beszerzése.
A kérelmező azon kérelmének, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, a Döntőbizottság nem adott helyt, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő a szerződést megkötötték.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ában foglalt jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés d), f) és g) pontja szerint rendelkezett.
Budapest, 1998. július 29.
Dr. Monory Bulcs s. k. Dr. Csitkei Mária s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
