KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5561)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 375-9693
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.84/16/1998
Tárgy: A Hídépítő Rt. jogorvoslati kérelme a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Hídépítő Rt. (1138 Budapest, Karikás Frigyes u. 20., képviseli: Dr. Horváth Lajos jogtanácsos, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmére indult jogorvoslati eljárásban – melyet a ZÁMOR Konzorcium (tagjai: kérelmező, – a Swietelsky-Útvasút Kft., 2120 Dunakeszi Székesdűlő 135., – KEVIÉP Kft., 4125 Debrecen Széchényi út 46.) nevében a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt.-nek (1081 Budapest, Alföldi u. 7., a továbbiakban: ajánlatkérő) a "Pusztazámori regionális települési szilárdhulladék-lerakó I. ütem fővállalkozásban történő megvalósítása" tárgyú előminősítési eljárása ellen – ajánlatkérő döntésének megsemmisítése iránt nyújtott be, elutasítja.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő eljárása nem volt jogsértő. Az eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő írásbeli észrevétele és a tárgyaláson tett nyilatkozatok, valamint a közbeszerzési eljárás során keletkezett íratok alapján a következő tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő nyílt előminősítési eljárásról szóló részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 1998. április 1-jén megjelent 13. számában. A részvételi felhívás 3. a) pontja a beszerzés tárgyát a Pusztazámori regionális települési szilárdhulladék-lerakó I. ütem fővállalkozásban történő teljes megvalósításában határozta meg, így a 2. d) pontban fővállalkozási szerződésre kért ajánlatot.
Az ajánlati felhívás 9. pontja rögzítette a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatok és tények felsorolását:
– a számlavezető pénzintézettől származó nyilatkozat a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerint,
– nyilatkozat és igazolások a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint,
– ajánlattevő által az elmúlt három évben végzett jelentősebb hasonló jellegű munkák felsorolása,
– cégbemutatás, cégbejegyzési okmányok és az aláírási címpéldányok másolata,
– ismertetés a Kbt. 44. § (2) bekezdés c), d) pontja szerint,
– az ajánlattevő jelen feladatra vonatkoztatható ISO szerinti minőségbiztosítási tanúsítása (részvételi jelentkezés feltétele) a Kbt. 44. § (2) bekezdés h) pontja szerint.
A felhívásra való jelentkezés határideje a közzététel napját követő első naptól számított 26. nap 13.00 óra volt.
A részvételi felhívásra tízen jelentkeztek, nevezetesen a Penta Kft. (alvállalkozó bevonásával), az Egri Útépítő Rt. (alvállalkozó bevonásával), a Magyar Építő Rt., a ZÁMOR konzorcium (tagjai kérelmező, a Switelsky-Útvasut Kft. és a Keviép Kft.), a Vízép Mélyépítő Kft., az Alterra Kft.–Magyar Aszfalt Kft, konzorcium, a Betonút Rt. (alvállalkozók bevonásával), a Kév-Metró Kft., a Betonútépítő Rt. és a Strabag Kft.
A jelentkezések felbontásáról 1998. április 27-én jegyzőkönyv készült.
Ajánlatkérő rögzítette a jegyzőkönyvben, hogy a Penta Kft. alvállalkozójának (Consolid Kft.) hiányzott a helyi adó igazolása, valamint a Betonút Rt. alvállalkozója (Magyar Aszfalt Kft.) nem nyilatkozott a Kbt. 46. § (1) bekezdés d) pontjára vonatkozóan. Ezen hiányok pótlására ajánlatkérő május 4. 13.00 óráig biztosított lehetőséget, a hiányok pótlása megtörtént.
Ajánlatkérő a ZÁMOR konzorciumot az eljárás további szakaszában való részvételből kizárta azzal az indokolással, hogy a konzorcium tagjai közül csak kérelmezőnek van ISO minősítése.
Ajánlatkérő döntése ellen a ZÁMOR Konzorcium nevében annak vezetője, a Hídépítő Rt. május 5-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Kifogásolta, hogy ajánlatkérő 1998. április 28-án, a bontási jegyzőkönyv, faxon történt megküldésével akként értesítette kérelmezőt, mint a konzorcium képviselőjét, hogy: "A konzorcium tagjai közül csak a Hídépítő Rt. rendelkezik a részvételi felhívásban a jelentkezés feltételének szabott ISO minősítéssel, ezért a jelentkezés érvénytelen, jelentkező az eljárás további szakaszában nem vehet részt."
Álláspontja szerint elegendő, ha a konzorcium "vezetője'' rendelkezik ISO minősítéssel, miután a kérelmező ISO 9001 szerinti minősítésének feltétele, hogy az általa igénybevett szerződésbe vont – közreműködők (szállító, alvállalkozó, konzorciumi tag, stb.) minősített teljesítésre alkalmasak legyenek, melynek tényét kérelmezőnek kötelessége folyamatosan vizsgálni. A minősített alvállalkozóiról becsatolt egy "összesítő" értékelő lapot, melyben szerepelt a konzorcium másik két tagja is.
Kérte a jogsértés megállapítását és az ajánlatkérő döntésének megsemmisítését abból a célból, hogy a konzorciumnak lehetősége legyen a közbeszerzési eljárás további szakaszában részt venni.
A jogorvoslati eljárásban május 25-én tartott tárgyaláson a kérelmének indokait kiegészítette: miután ajánlatkérő a részvétel feltételeként kikötötte az ISO minőségbiztosítási tanúsítást, úgy a Kbt. 44. § (2) bekezdés h) pontjában foglaltak értelmében ezzel az alvállalkozóknak is rendelkezniük kellett, mivel a Kbt. nem tesz különbséget alvállalkozó, konzorciumi tag vagy bármiféle részvételi minőség között. Nyilatkozott továbbá, hogy a ZÁMOR konzorciumnak a közbeszerzési eljárásban való nyertessége esetén a konzorciumi tagok felhatalmazása alapján a fővállalkozási szerződést kérelmező kötné meg az ajánlatkérővel.
Ajánlatkérő a május 6-i észrevételében megismételte a kérelmezőnek az eljárásból való kizárása indokaként közölt álláspontját. Álláspontja szerint az is alátámasztja a ZÁMOR konzorcium tagjainak önálló jelentkezőkénti minőségét, hogy egyetemleges felelősséget vállaltak a műszaki teljesítésért és a szavatosságot illetően.
Kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Nem látja kívánatosnak egy olyan gyakorlat kialakulásának lehetőségét, hogy a közbeszerzés tárgyát képező feladat ellátására egyébként alkalmatlan cégek konzorciumot hozzanak létre egy egyetlen olyan cég bevonásával, amelyik alkalmas a feladat ellátására.
A tárgyaláson közölte, hogy "nem örülnek igazán" a kérelmező kizárásának, nagyobb "választékuk" lett volna, ha az eljárás további szakaszában kérelmező is szerepel ajánlattevőként. A kiírás feltételeihez azonban tartania kellett magát, mivel egy jelentős – 6 milliárd Ft értékű – beruházásról van szó, melynél nagyon fontos a minőségi feltétel rendszerek betartása.
Az egyéb érdekeltek közül a Vízép Kft., az Egri Útépítő Rt., a Penta Kft., a Kév-Metró Kft., a Magyar Aszfalt Kft., a Magyar Építők Rt. és az Alterra Kft. terjesztettek elő érdemi nyilatkozatot nem tartalmazó észrevételt. Az Alterra Kft. kérte tárgyalás tartását.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratanyag és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok alapján megállapította, hogy kérelmező részvételi jelentkezésének elutasítása jogszerű volt.
Az előminősítés célja a Kbt. 41. § (1) bekezdése szerint az, "hogy a közbeszerzési eljárás további szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas ajánlattevők vegyenek részt."
Ajánlatkérő a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolását a Kbt. 44. §-ában meghatározott módon kérheti, a (3) bekezdés értelmében az (1) és (2) bekezdésben foglalt igazolási módok közül (a beszerzés tárgyára korlátozottan) szabadon választhat.
Ajánlatkérő a 44. § (1) bekezdése szerinti (pénzintézeti nyilatkozat), a (2) bekezdés a) pontja szerinti (előző 3 év hasonló referenciamunkái), a (2) bekezdés c) pontja szerinti (teljesítésbe bevonni kívánt műszaki szakemberekre vonatkozó ismertetés), a (2) bekezdés d) pontja szerinti (a teljesítésbe 15%-ot meghaladóan bevonni kívánt közreműködőkre vonatkozó ismertetés) és a (2) bekezdés h) pontja szerinti (a beszerzés tárgyára vonatkoztatható ISO szerinti minőségbiztosítási tanúsítás) igazolási módokat választotta és ezek alapján végezte el a részvételi jelentkezések vizsgálatát. Ily módon alkalmatlannak minősítette a ZÁMOR konzorcium részvételi jelentkezését, mert a konzorcium tagjai közül csak a Hídépítő Rt. rendelkezett ISO minőségbiztosítási tanúsítással. A konzorcium másik két tagja, – a Swietelsky Útvasút Kft. és a Keviép Kft. – nem rendelkezett ISO-val, ezért a ZÁMOR konzorcium nem felelt meg a részvételi felhívás 9. pontjában foglalt részvételi feltételnek, miszerint az alkalmasság igazolásához szükséges "az ajánlattevő jelen feladatra vonatkoztatható ISO minőségbiztosítási tanúsítása".
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező érvelését, miszerint elegendő, ha a konzorcium vezető tagja rendelkezik ISO minősítéssel, mert konzorciumi formában történő jelentkezés esetén mindegyik tag jelentkezőnek, az eljárás további szakaszában pedig ajánlattevőnek minősül. A konzorciumi jelentkezés ugyanis a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti közös ajánlattételnek tekintendő és a Kbt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, ami közös ajánlattevők között e minőségükben megkülönböztetést tenne lehetővé.
Téves kérelmezőnek a kérelme megalapozottságának indokaként a Kbt. 44. § (2) bekezdés h) pontjára való hivatkozása is. A h) pontban foglalt rendelkezésnek az "és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek" szövegrésze alatt nem az alvállalkozók, a konzorciumi tagok, stb. értendők, hanem kizárólag csak az adott ajánlattevő/jelentkező szervezeti egységei. Ez a törvényhely nem értelmezhető úgy, hogy az ajánlattevő/jelentkező alvállalkozóinak az ISO minőségtanúsítását is be kell csatolni, tehát ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor is egységesen csak a jelentkezők részéről várta el a tanúsítvány becsatolását és alvállalkozóiktól nem.
Ajánlatkérő a tárgyaláson előadta, hogy a döntése meghozatala után ismerte fel, hogy a Magyar Építő Rt.-nek az ISO minőségbiztosítási tanúsítványa a részvételi jelentkezés benyújtása előtt, 1998. február 28-án lejárt, ezért a Magyar Építő Rt. alkalmasságát további vizsgálat tárgyává tette. A tárgyalást követő napon ajánlatkérő e kérdésben nyilatkoztatta az Rt.-t, aki május 27-én megküldte a tanúsító szervezet, a Det Norske Veritas Magyarország Kft. állásfoglalását. Az állásfoglalás igazolja, hogy a tanúsítvány megújítására szolgáló audit eljárás az érvényességi idő lejárta előtt megkezdődött, az eljárásban nem tártak fel a megújított tanúsítvány kiadását gátló tényezőt, ezáltal a jogfolytonosság fennáll.
A Döntőbizottság a Magyar Építő Rt. alkalmasságának vizsgálatánál elfogadta a tanúsító szervezet nyilatkozatát, így ajánlatkérő döntését e vonatkozásban is jogszerűnek tekinti.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ában biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. június 18.
Dr. Csitkei Mária s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
