KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5566)
1024 Budapest, Margit krt. 8.
Ikt.sz.: D.97/23/1998.
Tárgy: A Kőolajvezetéképítő Rt. jogorvoslati kérelme az ÉGÁZ Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot
A Kőolajvezetéképítő Rt. (8601 Siófok, Tanácsház u. 9., képviseli dr. Pongor Tamás ügyvéd, 8601 Siófok, Pf. 249, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet az Észak-dunántúli Gázszolgáltató Rt. (9029 Győr, Puskás T. u. 37., képviseli dr. Rázsó Ferenc jogtanácsos, cím: ua., továbbiakban: ajánlatkérő) Lébény és térsége gázellátása tárgyában kiírt közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be – részben helyt ad. Az öszszeférhetetlenség megállapítására irányuló kérelmét elutasítja.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontját, az 56. § (1) bekezdésére figyelemmel az 59. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérőnek az ÉGÁZ ÉP Kft.-re vonatkozó eljárást lezáró döntését a Döntőbizottság megsemmisíti.
A Döntőbizottság 1998. május 22-én és annak kiegészítése tárgyában 1998. május 26-án kelt D. 97/2/1998. számú szerződés megkötését megtiltó ideiglenes intézkedés elrendeléséről szóló határozata hatályát veszti jelen határozat kézhezvételével.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmezőnek 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1998. január 28-án a Közbeszerzési Értesítő 4. számában tette közzé 207. sorszám alatt részvételi felhívását nyílt előminősítési eljárásra. A részvételi felhívás 3. a) pontjában a következőképpen határozta meg a beszerzés tárgyát és mennyiségét: különböző (DN 80-as, DN 100-as, DN 150-es) átmérőjű nagy középnyomású, acélanyagú gázvezeték alépítményi (földmunka, zöldkár, befejező munkák, rekultiváció, ideiglenes melléklétesítmények) és/vagy felépítményi (csőszerelés és hegesztés) munkái elvégzése, új vezetékek létesítésénél Lébény és térségére vonatkozóan, összesen kb. 45 km hosszúságban. Az ajánlatkérő által szolgáltatott tervdokumentáció szerinti különböző típusú 12 db gázfogadó állomás beépítése és beüzemelése (alépítményi és felépítményi munkák, elektromos ellátás, villámvédelem). Az épülő acélanyagú gázvezetékek aktív korrózióvédelmének létesítéséhez szükséges alépítményi és/vagy felépítményi munkáinak elvégzése az ajánlatkérő által szolgáltatott tervdokumentáció szerint.
Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban előírta, hogy csak teljes körű ajánlatot lehet tenni, és többváltozatú ajánlatot nem. Továbbá meghatározta azokat az adatokat és tényeket, amelyekkel a résztvevőknek a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságukat igazolniuk kell.
A részvételi felhívás 10. pontjában határozta meg az összességében legkedvezőbb ajánlat elbírálási szempontjait és azok fontossági sorrendjét. A bírálati szempontok a következők voltak:
– ajánlati ár,
– vállalt határidő,
– fizetési ütemezés,
– pénzügyi, gazdasági alkalmasság,
– műszaki alkalmasság,
– ajánlattevők mulasztásából eredő késedelem esetén vállalt napi kötbér összege,
– egyéb teljesítési, jóteljesítési garanciák,
– ajánlattevő nyilatkozata arról, hogy az ajánlatkérő által megnevezett csőszállítóval szállítási szerződés kötését vállalja-e a beszerzés tárgyára.
Az előminősítési eljárásban 12 részvételi jelentkezés került benyújtásra. Az ajánlatkérő valamennyi résztvevőt ajánlat tételére hívta fel, jelen eljárásban 5 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, mégpedig: kérelmező, az INTER PA-KO Kft. (Győr), Arinext Kft. (Debrecen), Innoterv Rt. (Budapest) és ÉGÁZ-ÉP Kft. (Győr).
Az ajánlatok bontására 1998. április 20-án került sor, amikor is az ajánlatkérő az Innoterv Rt. ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, mert az nem tartalmazta az ajánlati biztosíték megfizetéséről szóló igazolást.
A nyilvános eredményhirdetésre 1998. május 11-én került sor, ahol az ajánlatkérő az ÉGÁZ-ÉP Kft. ajánlatát hirdetett ki nyertesnek, 194 120 000 Ft+áfa összegben.
A második legjobb ajánlat kérelmezőé volt, 168 653 000 Ft+áfa összegben.
Kérelmező 1998. május 21-én érkezett jogorvoslati kérelmében kérte a Döntőbizottságot, állapítsa meg, hogy ajánlatkérő megszegte a Kbt. előírásait, valamint semmisítse meg ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, ideiglenes intézkedésként pedig a még meg nem kötött szerződés megkötését tiltsa meg.
Kérelmében egyrészt összeférhetetlenségre hivatkozott, mely szerint az ajánlatkérőnek 100%-os tulajdonában áll a nyertes ajánlattevő, azaz az ÉGÁZ-ÉP Kft., valamint ajánlatkérő néhány vezető tisztségviselője – így többek között Tamás Tibor vezérigazgató és Berkes Péter műszaki főosztályvezető – alkalmazottai a nyertes ajánlattevőnek. Továbbá a Kft. alapító okirata szerint mint alkalmazottak cégjegyzésre jogosultak a fentebb említett személyek. Álláspontja szerint ez ellentétes a Kbt. 31. § (2) bekezdésével. Kérelmének másik részében sérelmezte az ajánlatkérőnek a döntését, így többek között hivatkozott arra, hogy a pénzügyi, gazdasági alkalmasság vonatkozásában becsatolt ajánlatában egy 250 000 000 Ft-ról szóló fedezetigazolást, mellyel szemben a nyertesnek csak egy olyan nyilatkozata áll, amely a munkaanyag költségére vonatkozóan 100%-ban rendelkezésére áll a pénzügyi fedezet, továbbá elismerte ugyan, hogy 1996. évben veszteséges volt a gazdálkodása, de már 1997-ben ez a tendencia javulást mutatott, és kedvező volt a gazdálkodása.
Hivatkozott továbbá arra, hogy a beadott ajánlatok közül az ő ajánlata volt az ár vonatkozásában a legkedvezőbb, és az ajánlata műszaki tartalma teljes mértékben megfelelt a részvételi felhívásban, illetve a dokumentációban foglaltaknak.
Sérelmezte továbbá, hogy az ajánlatkérő nem a részvételi felhívásban meghatározott fontossági sorrendben bírálta el az ajánlatokat.
Ajánlatkérő észrevételében kérelmező jogorvoslati kérelmének alaptalanság címén történő elutasítását kérte az alábbiak miatt.
Egyrészt hivatkozott az 1998. május 27-én kelt Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság, mint cégbíróság által kiállított cégkivonatra, amelynek 15. pontjában fel vannak sorolva a nyertes ajánlattevő cégjegyzésre jogosult személyei. Ezek között nem szerepelnek a kérelmező által megjelölt személyek. Elismerte ugyan, hogy ajánlatkérő 100%-os tulajdonában áll a nyertes ajánlattevő, de ez álláspontja szerint nem ellentétes a Kbt. szabályaival, így véleménye szerint a nyertes ajánlattevő is tehet ajánlatot a közbeszerzési eljárásban. Álláspontja szerint személyi összeférhetetlenség sem áll fenn és ez a becsatolt alapító okiratból is megállapítható, mely szerint a kérelmező által említett személyeknek, mint alkalmazottaknak nincs önálló cégjegyzési jogosultsága.
Részvételi felhívásában meghatározta a szempontrendszereket, illetve azok fontossági sorrendjét, így értékelte az ajánlatokat. Megállapította, hogy kérelmező és a nyertes ajánlat a vállalt határidő és a fizetési ütemezés szempontja szerint azonosak voltak. A pénzügyi gazdasági alkalmasság szempontjából elsősorban az előminősítési eljárásban becsatolt dokumentumok alapján megállapította, hogy kérelmezőnek a korábbi években 1996–1997-ben nagy vagyonvesztése volt, így a pénzügyi, gazdasági alkalmassága, valamint mérlegadatai nem voltak kedvezőek, ezért az elbírálás során 0 pontot adott. A műszaki alkalmasságnál kb. 1-3 pontszám volt az, amit a kérelmező kapott, egyébként a műszaki alkalmasság nem előzte meg a pénzügyi gazdasági alkalmasságot, mivel ha a szempontrendszerek egészét 100%-nak vesszük, akkor a pénzügyi és gazdasági alkalmasság kb. 70%-os mértéket jelentett, míg a műszaki alkalmasság egy 1/3-os arányt.
A referencia elbírálási szempontnál a DDGÁZ Rt.-től érdemben nem kapott magyarázatot. A MOL Rt. pedig nem nevezte kiválónak a kérelmező korábban nála végzett munkáját.
A kötbér összege, mint elbírálási szempontnál álláspontja szerint nem volt érdemi különbség a 100, illetve a 250 ezer forint kötbér vállalása között, a 160-200 milliós beruházást figyelembe véve.
Az egyéb teljesítési és jóteljesítési garanciánál a két ajánlatot egyformán értékelte, mivel többletgaranciát sem a nyertes, sem a kérelmező nem vállalt. A csőszállítási szerződésre vonatkozó nyilatkozatot szintén egyformán értékelte mindkét ajánlatnál. Elismerte, hogy az ajánlattevőknek kiadott dokumentációban a gázfogadó állomások villamosenergia-ellátása szárazelem-betáplálással volt megjelölve. Továbbá azt, hogy ezt tartalmazta kérelmező ajánlata is, illetve a nyertes ajánlat is, a nyertes ajánlat még további többletet is tartalmazott, mivel a hálózati energiaellátás bekerülési költségét is megjelölte ajánlatában.
Az egyéb érdekeltek közül az Innoterv Rt. és az Arinext Kft. tett érdemi észrevételt a jogorvoslati eljárásban. Álláspontjuk szerint ajánlatkérő a Kbt.-nek megfelelően bonyolította le a közbeszerzési eljárást.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból és a felek képviselőinek nyilatkozataiból megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme részben megalapozott.
A Döntőbizottság nem állapított meg személyi összeférhetetlenséget az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között az ajánlatkérő vezető tisztségviselői vonatkozásában.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő tulajdoni részesedése a nyertes ajánlattevőnél nem alapozza meg a Kbt. 31. § (2) bekezdésében megfogalmazott tilalom fennállását, ezért e kérdésben kérelmező kérelme alaptalan. A Döntőbizottság továbbá azt is megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési bizottságának tagjai sem munkaviszonyban, sem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állnak a nyertes ajánlattevőnél. Így e körben sem áll fenn a személyi összeférhetetlenség.
Ajánlatkérő az ajánlatok elkészítéséhez a részvételi felhíváson kívül dokumentációt is rendelkezésre bocsátott. A dokumentáció szerint a gázfogadó állomások esetében az elektromos ellátást szárazelem betáplálásával kellett elkészíteni. Az ajánlattevők a dokumentáció ezen előírására tekintettel ajánlataikat – a nyertes kivételével – ennek megfelelően készítették el. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatát a dokumentációtól eltérően készítette el, miután hálózati elektromos energiával látta el a gázfogadó állomásokat. Ajánlati nyilatkozata szerint a gázfogadó állomások kivitelezésére tett árajánlata 25 500 000 Ft értékben, a tervdokumentációtól eltérően tartalmazza a gázfogadó állomás műszaki megoldását. A nyertes ajánlatának a részvételi felhívástól és az ajánlati dokumentációtól eltérő műszaki tartalmát a tárgyaláson az ajánlatkérő is elismerte, amikor úgy nyilatkozott, hogy bár a dokumentáció szárazelem-betáplálást írt elő, számára éppen az a kedvező, hogy a nyertes ajánlattevő ezen elvárástól is többletet ajánlott meg.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A fenti rendelkezésre tekintettel az ajánlatokban a részvételi felhívás és a dokumentáció tartalmától eltérni, többletet megajánlani nem lehet. Az ajánlatkérői igények meghatározására ugyanis kizárólag az ajánlatkérő jogosult a felhívásban és a dokumentációban. Ezen igények meghatározása során tényleges szükségleteit kielégítő módon, körültekintően, tőle elvárható gondossággal kell eljárnia az ajánlatkérőnek. Amennyiben az ajánlatkérői igények meghatározása nem megfelelően történik a dokumentációban, az ajánlatkérőnek ezt a felhívás és a dokumentáció módosításával az ajánlatok felbontásáig korrigálnia lehet. Ezt követően azonban a Kbt. 26. § (2) bekezdésében és 50. §-ában meghatározott ajánlati kötöttség miatt az ajánlattevőket az ajánlat tartalmával kapcsolatban többletnyilatkozatok megtételére nem hívhatja fel, illetve e nyilatkozatok alapján az egyes ajánlatokat az ajánlati ár tekintetében saját maga nem módosíthatja. Minderre tekintettel az ajánlatkérő sem az energiaellátással, sem más tekintetben nyilatkozatot az ajánlattevőktől a felbontást követően nem kérhetett volna, illetőleg az árajánlatokat a beadott ajánlatok szerint lett volna köteles összehasonlítani.
A fentiekre tekintettel a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen volt, miután a gázfogadó állomások energiaellátása tekintetében olyan műszaki tartalmat ajánlott meg, amelyet ajánlatkérő dokumentációjában nem kért.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A nyertesként történő kihirdetés egyik feltétele tehát, hogy a részvételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján készült ajánlat legyen az elbírálási szempontok szerint a legkedvezőbb. Miután a nyertes ajánlattevő ajánlata nem felelt meg e kritériumnak, ezen okból sem lehet az 59. § alapján a nyertes ajánlattevő ajánlatát a legelőnyösebbnek tekinteni.
A Döntőbizottság ezen túlmenően azt is megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlatokat egyébként is az elbírálási szempontok fontossági sorrendjétől eltérő módon értékelte.
A felhívásban meghatározott elbírálási szempontok alapján a nyertes és kérelmező ajánlatát ajánlatkérő a következőképpen értékelte:
Nyertes Kérelmező
Ajánlati ár 10 10
Biztosíték 5 5
Határidő 5 5
Pénzügyi, gazdasági
alkalmasság 5 0
Műszaki
alkalmasság 10 7
Nem értékelte ugyanakkor az ajánlatokat ajánlatkérő a felhívásban megjelölt harmadik szempont, továbbá az utolsó három szempontból, azaz a vállalt napi kötbér, az egyéb teljesítési és jóteljesítési garanciák, valamint ajánlattevő nyilatkozata arról, hogy az ajánlatkérő által megnevezett csőszállítóval szállítási szerződés kötését vállalja-e a beszerzés tárgyára.
Az értékelt szempontok tekintetében ugyanakkor a fenti pontozásból megállapítható, hogy a fontossági sorrendet is felborította ajánlatkérő.
A részvételi felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmező ajánlata összességében jobb volt, miután az első és ötödik értékelési szempontból kérelmező ajánlata jobb, a többi értékelési szempont tekintetében pedig a nyertesével azonos. A határidő és a fizetési ütemezés tekintetében azért kell azonosnak tekinteni, mert mindketten a felhívás szerint adták meg, a pénzügyi és gazdasági alkalmasság szempontjából pedig azért, mert ajánlatkérő előminősítéses eljárást folytatott, és ennek során mindkét ajánlattevőt alkalmasnak tekintette pénzügyi, gazdasági szempontból ajánlattételre. Műszaki alkalmasság szempontjából minimum azért kell azonosnak tekinteni, mert nem értékelhető kérelmező hátrányára a három éven túli esetleges kedvezőtlen referencia. Azt az ajánlatkérő által is "háttérinformáció-gyűjtésnek" nevezett információt, amelyről tényleges írásos nyilatkozatok a megkérdezett személyektől (pl. MOL) nincs, pusztán az ajánlatkérő jogtanácsosának feljegyzésén alapul, valósnak elfogadni nem lehet.
Az indokolásban kifejtettek alapján az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontját, mivel a nyertesnek kihirdetett ajánlatot nem nyilvánította érvénytelennek. A Kbt. 59. § (1) bekezdését – figyelemmel az 56. § (1) bekezdésére is – azzal sértette meg ajánlatkérő, hogy nem a felhívásban meghatározott elbírálási szempontok és azok fontossági sorrendje alapján értékelte az ajánlatokat. Továbbá a felhívásban meghatározott értékelési szempontok szerint nem a nyertes, hanem a kérelmező tette az összességében legkedvezőbb ajánlatot.
Az indokolásban is kifejtett ajánlati kötöttség miatt az ajánlatkérő az ajánlati árakat nem módosíthatta volna, a nyertes és a kérelmező ajánlatában szereplő ár – 194 120 E Ft+áfa, 168 653 E Ft+áfa – alapján pedig azonosnak a két ajánlatot semmiképpen nem lehet tekinteni. Kérelmező ajánlata ár szempontjából jobb.
Ugyancsak megalapozatlan ajánlatkérő pontozása a pénzügyi, gazdasági alkalmasság tekintetében. Kérelmezőnek e szempontból ajánlatkérő 0 pontot adott arra hivatkozással, hogy pénzügyi, gazdasági alkalmasságát ajánlatkérő nem tekinti elfogadhatónak. A Döntőbizottság ezt az érvelést figyelmen kívül hagyta, különös tekintettel arra, hogy ajánlatkérő előminősítéses eljárást folytatott a tárgyban beszerzésre, amelynek során pénzügyi, gazdasági szempontból kérelmezőt alkalmasnak minősítette, és ajánlattételre felhívta. Minderre tekintettel ezen ötödik elbírálási szempontra is minimum azonos pontot kellett volna adni.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és g) pontjában foglalt jogkövetkezményt alkalmazta.
Kérelmezőnek az ideiglenes intézkedés megtételére vonatkozó kérelmének a rendelkező részben foglaltak szerint adott helyt a Döntőbizottság.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. június 18.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
