KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5569)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt.sz.: D.131/10/1998.
Tárgy: Herdlicska Márton egyéni vállalkozó jogorvoslati kérelme Centenáriumi Általános Iskola és Szakiskola közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot
A Döntőbizottság Herdlicska Márton egyéni vállalkozó (1044 Budapest, Bezerédi u. 4., képviseli: dr. Tercsi Erika ügyvéd 1114 Budapest, Bartók B. út 11–13., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Centenáriumi Általános és Szakiskola (1165 Budapest, Sasvár út 101., képviseli: Dr. Horváth Ágnes ügyvéd, 1089 Budapest, Vajda Péter u. 43/B a továbbiakban: ajánlatkérő) háromszori étkezés, átlag napi 60 adag, egyszeri étkezés, átlag napi 425 adag 1998. szeptember 1. – 2003. augusztus 31-ig vállalkozási szerződés keretében tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad.
A Döntőbizottság ajánlatkérő 1998. június 16-án az ajánlatok bontásakor hozott kérelmezőre vonatkozó – "pályázathoz minden kötelezően előírt melléklet egyszerű fénymásolat, az árképzés nem a kiírásnak megfelelő, a pályázat tovább nem értékelhető" – döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 18. számában 1998. május 6-án a rendelkező rész szerinti nyílt eljárásra ajánlati felhívást tett közzé.
A felhívás 5. a) pontja szerint dokumentációt is rendelkezésre bocsátott ajánlattevők részére. A dokumentáció részei a következők voltak:
– Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzatának 7/1998. (IV. 23.) sz. rendelete,
– ismertető a Centenáriumi Általános és Szakiskoláról,
– szerződéstervezet,
– térképes eligazító a teljesítés helyét illetően.
A felhívás 11. pontjában határozta meg ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket. A felhívás 15. pontja. Egyéb információk, alatt többek között előírta, hogy az ajánlatokat a cégjegyzésre jogosultak által cégszerűen aláírva, két példányban kell benyújtani. A borítékon kérte feltüntetni a "Diákétkeztetés" feliratot.
Az ajánlattételi határidőig a következő cégek nyújtották be ajánlatukat: Penzió 17 Kft., Junior Rt., Sodexho Magyarország Kft., Elamen Rt., Plásztán Kft. és kérelmező.
Ajánlatkérő 1998. június 16-án felbontotta az ajánlatokat, és megállapította, hogy kérelmező ajánlata tovább nem értékelhető, mert "a pályázathoz minden kötelezően előírt melléklet egyszerű fénymásolat, az árképzés nem a kiírásnak megfelelő, a pályázat tovább nem értékelhető". A bontásról készült jegyzőkönyv tartalmazta még többek között, hogy a "négy értékelhető pályázat benyújtóját az eredményhirdetés időpontjáról külön értesíti az ajánlatkérő".
Ajánlatkérő az 1998. június 14-i tárgyaláson kihirdetett döntőbizottsági határozatig nyilvánosan a közbeszerzési eljárás eredményét nem hirdette ki.
Kérelmező jogorvoslati kérelmét 1998. június 17-én nyújtotta be a Döntőbizottsághoz. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, nem áll fenn a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 53. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kizáró ok, a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja
– semmisítse meg ajánlatkérőnek az ajánlatok bontásakor hozott, kérelmezőt érintő döntését,
– kötelezze ajánlatkérőt ajánlatának elbírálására.
Ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését kérte, majd a tárgyaláson jogorvoslati kérelmét akként módosította, hogy az igazgatási szolgáltatási díj megtérítésére kötelezze ajánlatkérőt, és a bontási jegyzőkönyvben hozott, őt érintő döntésének a megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a mellékletek másolati jellege miatt jogszerűen nem zárhatta volna ki ajánlatkérő a további eljárásból, mert az okiratokból az igazolni szándékozott tény egyértelműen megállapítható volt, és az ajánlatkérő nem kötötte ki, kizárólag eredeti vagy hiteles másolatot fogad el. Előadta továbbá, hogy az árképzése a felhívás és a dokumentációban foglaltaknak megfelel, mivel a felhívásban megjelölt 2/1994. (I. 30.) NM rendelet szabályainak megfelelően készült, és egyéb kikötést a dokumentáció nem tartalmazott. Vitatta ajánlatkérő azon észrevételét, hogy ajánlatából nem állapítható meg cégszerű aláírása és azt, hogy aláírása nem cégszerű. Álláspontja szerint az egyéni vállalkozó cégszerű aláírásának mikéntjét konkrétan egyetlen jogszabály sem határozza meg, az ajánlatában szereplő aláírása az ő cégszerű aláírásának tekintendő.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem alapján ideiglenes intézkedésként 1998. június 19-én D. 131/2/1998. számú határozatában kérelmezőnek a közbeszerzési eljárás további szakaszában történő bevonását rendelte el, melynek ajánlatkérő eleget tett. A Döntőbizottság ezen ideiglenes intézkedése elrendelésekor, úgy ítélte meg, hogy a közbeszerzés tisztasága így is biztosítható az eljárás további szakaszában.
Ajánlatkérő írásbeli és a tárgyaláson kiegészített észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, mert álláspontja szerint jogsértést nem követett el. Kérelmező ajánlatát azért nem tartotta további bírálatra alkalmasnak, mert nem volt megállapítható ajánlatának eredeti volta, azaz az iratokból nem derült ki, hogy a kérelmező azonos-e cégszerűen azzal, akinek nevében az ajánlatot benyújtották. Az ajánlat nem felelt meg a Polgári Perrendtartás 196. §-a szerinti magánokirati kelléknek. Az ajánlat mellékletét tartalmazó pl. a mérlegről készült másolaton a cégszerű aláírás letakarásra került a fénymásolás előtt. Az ajánlatok bontásakor kérelmező képviseletében megjelent meghatalmazott – meghatalmazás nélkül – nem tudott érdemben nyilatkozni arról, hogy kérelmezőtől származik-e aláírása az ajánlatban. Elismerte, hogy kérelmező ajánlatának további bírálatától nem azért tekintett el, mert az ajánlat mellékletei egyszerű fénymásolatok voltak, továbbá az egyéni vállalkozó cégszerű aláírásának mikéntjét jogszabály nem határozza meg, pontosan ezért kisegítő szabályként a Polgári Perrendtartás hivatkozott paragrafusát vette figyelembe döntése meghozatalakor.
Az egyéb érdekeltek közül az Elamen Rt. észrevéte-lében előadta, hogy ajánlatkérő 1998. június 4-én megtartott tájékoztatón felhívta ajánlattevők figyelmét, hogy a pályázatot 2 példányban egy eredeti, illetve hitelesített és egy másolati példányban kell benyújtani.
A Junior Rt. észrevételében nem értett egyet kérelmező jogorvoslati kérelmével, mert álláspontja szerint kérelmező nem tett eleget a felhívásban foglaltaknak, amikor árképzése nem ajánlatkérő szempontjainak megfelelően készült.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból és a tárgyaláson elhangzottakból megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme alapos.
A Döntőbizottság a jogvita elbírálásakor elsősorban abból indult ki, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárására a Kbt. szabályait és mögöttes szabályként az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Annak eldöntése, hogy kérelmező ajánlata tartalmi és formai szempontból megfelelő-e elsődlegesen a felhívás és a dokumentáció előírásait kellett figyelembe venni, és ütköztetni a Kbt. idevágó szabályaival.
Amikor ajánlatkérő az ajánlatok bontásakor megállapította, hogy kérelmező ajánlata azért nem értékelhető tovább, mert pályázatának mellékletei egyszerű fénymásolatok, és árképzése sem a kiírásnak megfelelő a Döntőbizottság összehasonlította az ajánlatot a felhívás és a dokumentáció feltételeivel. Megállapította, hogy az árképzés problematikája az ajánlatok elbírálásának szakaszába tartozik, így ezzel érdemben nem foglalkozott. A felhívás 11. pontjában előírt adatokat és tényeket kérelmező ajánlata tartalmazta, a Kbt. 46. §-ában meghatározott nyilatkozatokon eredeti aláírása szerepel kérelmezőnek. Egyszerű fénymásolatok a köztartozásról szóló hatósági igazolások, a vállalkozási engedély (közeli hozzátartozójának is), bankszámlaszerződés, pénzintézeti nyilatkozatok, mérlegkimutatás. A fénymásolatokból az igazolni kívánt tény, egyértelműen megállapítható volt. Ajánlatkérő a felhívásban nem írta elő konkrétan, hogy az ajánlatokat eredeti, hitelesített vagy másolati példányban kell benyújtani ajánlattevőknek. Felhívásának "egyéb információk" közlendője alatt csak azt az utalást tette, hogy az ajánlatokat a cégjegyzésre jogosultak által cégszerűen aláírva két példányban kell benyújtani. A dokumentáció szintén nem tartalmazott előírást az ajánlatok előbb leírt formai követelményével kapcsolatban.
Felhívásra ajánlatkérő a tárgyaláson egyértelműen nem tudta konkretizálni, hogy a Kbt.-ben meghatározott érvénytelenségi és kizárási okok közül (Kbt. 52. §, 53. §) melyikre alapította kérelmező vonatkozásában döntését, mely szerint az ajánlata nem értékelhető tovább. Csak a cégszerű aláírás formai követelményét jelölte meg, mint olyan okot, amelyre döntését alapította.
A Döntőbizottság az egyéni vállalkozó – jelen esetben kérelmező – cégszerű aláírását vizsgálva megállapította, hogy egyéb jogszabály erre való rendelkezése hiányában az ellenkező bizonyításáig valósnak kell elfogadni az ajánlatban szereplő aláírást és azt a tényt, hogy ez a kérelmező cégszerű aláírása.
Ajánlatkérő ennek ellenkezőjét hitelt érdemlő módon nem tudta valószínűsíteni a jogorvoslati eljárásban.
A Döntőbizottság nem tudta elfogadni az alábbiak miatt: ajánlatkérő azon észrevételét, hogy a dokumentáció átvételi elismervényén szereplő kérelmező aláírásával egyező kézírást nem találtak az ajánlatban.
Egyrészt a felhívásban és a dokumentációban nem volt konkrétan megjelölve a dokumentáció átvételére jogosult személyek köre. Jelen esetben kérelmező hozzátartozója is kiválthatta azt.
Másrészt a kérelmező ajánlatában szerepel olyan okirat, amelyet kérelmező hatóság előtt írt alá, és az aláírás azonos az ajánlathoz csatolt nyilatkozatán szereplő aláírással.
Összefoglalva tehát a Döntőbizottság a fent elmondottakból megállapította, hogy kérelmező ajánlata megfelelt a felhívás és a dokumentáció előírásainak, az ajánlatkérő döntése nem a Kbt. 52. §, 53. §-ában meghatározottakon alapult.
Kérelmező nem cégszerű aláírását és annak valódiságát ajánlatkérő hitelt érdemlő módon nem tudta bizonyítani a jogorvoslati eljárásban.
Erre való tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és g) pontjában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. július 17.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Csitkei Mária s. k.
közbeszerzési biztos
