KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5863)
1024. Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.176/13/1998.
Tárgy: Az UTIBER Közúti Beruházó Kft. jogorvoslati kérelme a KHVM Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Hontváry és Társai Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Völgyesiné dr. Hontváry Zsuzsanna (1115 Budapest, Csóka u. 7–13.) ügyvéd által képviselt UTIBER Közúti Beruházó Kft. (1115 Budapest, Csóka u. 7–13., továbbiakban: kérelmező) a KHVM Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (1024. Budapest, Fényes Elek u. 7–13., továbbiakban: ajánlatkérő) – az M7 autópálya Balatonaliga–Zamárdi közötti szakaszán a meglévő bal pálya felújításával és a hiányzó jobb pálya építésével összefüggő "MÉRNÖK" (építéslebonyolítási, ellenőrzési és konzultációs) szolgáltatások ellátása tárgyú – közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének a Döntőbizottság helyt ad. Megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 56. § (1) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró, a nyertesre (Transinvest Budapest Kft. és Veszprém Megyei Állami Közútkezelő Kht.) vonatkozó döntését megsemmisíti. Kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmezőnek 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő írásbeli nyilatkozata, a tárgyaláson elhangzott szóbeli nyilatkozatok, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a K. É. 1998. május 13-án megjelent 19. számában nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett meg az M7 autópálya Balatonaliga–Zamárdi (90,5–111,2 km-sz.) közötti szakaszán a meglévő bal pálya felújításával és a hiányzó jobb pálya építésével (1 építési ütem, B projektelem) összefüggő "MÉRNÖK" (építéslebonyolítási, ellenőrzési és konzultációs) szolgáltatások ellátására.
Az ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére. Az ajánlati felhívásának 11. pontjában az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket határozta meg, illetőleg mind az ajánlati felhívásában, mint az ajánlati dokumentáció 7. oldalán rögzítette az ajánlatok elbírálásának szempontjait, nevezetesen az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el azokat, s ily módon előírta az elbírálási szempontokat, azok fontossági sorrendjében is, ezek az alábbiak voltak:
1. a cég jártassága és referenciái, hasonló jellegű, FIDIC rendszerben lebonyolított beruházások megvalósításában, projektmenedzsmentben és kivitelező vállalatok munkájának ellenőrzésében,
2. a feladatra foglalkoztatni kívánt kulcsszemélyzet (fő foglalkozású és megbízott szakértő) műszaki végzettsége, szakmai felkészültsége, referenciái és nyelvismerete,
3. a szakmai részben megajánlott és kidolgozott szolgáltatás, módszer színvonala,
4. a vállalkozási díj összege és kifizetések ütemezése,
5. a cég stabil pénzügyi helyzete.
Mind a részajánlat-tételi lehetőséget, mind az alternatív ajánlattétel lehetőségét kizárta az ajánlatkérő.
Az ajánlati dokumentáció általános részének 1/2. pontjában rögzítették az ajánlatkérői elvárásokat, nevezetesen, hogy az ajánlattevőtől elvárják, hogy hitelt érdemlően igazolja saját, vagy az ajánlatában megnevezett alvállalkozója/társvállalkozója stb., hazai tapasztalatát autópályák felújításában, új pályák építésében, illetőleg ellenőrzésében.
Meghatározta ugyanezen általános rész 11. oldalán, hogy a közbeszerzés tekintetében milyen feladatai lesznek az ajánlattevőnek. Nevezetesen a pálya és tartozékainak felújítása, műtárgyak felújítása, a hiányzó jobb pálya megépítése során adódó lebonyolítói mérnöki feladat ellátása.
Az ajánlatok bontására 1998. június 23-án került sor, ahol az alábbi ajánlattevők nyújtották be ajánlatukat: Transinvest Budapest Kft. és Veszprém Megyei Állami Közútkezelő Kht. közös ajánlat, UTIBER Kft. kérelmező, "M7 Konzorcium" (FŐBER Rt. és UVATERV Rt. részvételével), M7 "B" Konzorcium (Euroút Kft., Sztráda Teszt Kft. és a Fejér Megyei Általános Közútkezelő Kht. résztvevőivel).
Az ajánlatkérő az ajánlatok bontását követően 13 fős bírálóbizottságot állított fel szakértőkből, akik egyenként értékelték az ajánlatokat pontozásos rendszer felállítása mellett. Megállapították az értékelési szempontok súlyát oly módon, hogy 6 elbírálási szempontot jelöltek meg, mert a vállalkozási díj összege és a kifizetések ütemezését különálló elbírálási szempontként értékelték. Így tehát a súlyarányok a következőképpen alakultak: 1. szempont 30, 2. szempont 20, 3. szempont 20, 4. szempont 20, 5. szempont 5, 6. szempont 5%-ot képviselt.
1998. július 9-én meghozta a közbeszerzési eljárást lezáró döntését az ajánlatkérő, és ily módon a nyertes a Transinvest Budapest Kft. és a Veszprém Megyei Állami Közútkezelő Kht. közös ajánlata volt 93,9 ponttal, míg a második legjobb a kérelmező volt 93,6 ponttal, míg a harmadik helyezett az M7 "B" Konzorcium 81,3 ponttal és negyedik az "M7" Konzorcium 77,85 ponttal.
Az eredményhirdetésre 1998. július 23-án került sor a döntésnek megfelelően.
A kérelmező törvényes határidőn belül, 1998. július 27-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság jogsértést állapítson meg, semmisítse meg az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntését, és hozzon ideiglenes intézkedést, nevezetesen a még meg nem kötött szerződés megkötését tiltsa meg. Indokaként előadta, hogy álláspontja szerint nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot választotta ki nyertesként az ajánlatkérő.
Az elbírálási szempontokat figyelembe véve álláspontja szerint összességében ő adta a legkedvezőbb ajánlatot, hiszen eddig az összes Magyarországon épült autópálya esetében ő, illetőleg jogelődje, a Közúti Beruházó Vállalat látta el a beruházás mérnöki lebonyolítói szolgáltatásokat, így kiemelkedő ezzel kapcsolatosan a referenciája. A feladatra jelölt kulcsszemélyzetük végzettsége, felkészültsége és tapasztalata alkalmassá teszi őket ilyen jellegű feladatok ellátására, akik hasonló autópálya-beruházásokon gyakorlatot szereztek.
Szolgáltatásaik egyenletesen magas színvonalú és auditált ISO 9001 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszerrel is rendelkeznek. Az ajánlati áruk egyértelműen alacsonyabb volt, mint a nyertesé, illetőleg a cég tőkeerős pénzügyi helyzete stabil, nyereségesen működik, mérlegeivel és pozitív tartalmú banknyilatkozattal ezt alá is támasztották.
Kérték, hogy a Döntőbizottság kötelezze ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte alaptalanságra hivatkozással. Álláspontja szerint ők a megadott elbírálási szempontok szerint szakértők bevonásával, az elbírálási szempontok fontossági sorrendjét betartva, pontozásos módszerrel értékelték az ajánlatokat, és az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdették ki nyertesnek. A szerződést még nem kötötte meg az ajánlatkérő a nyertesekkel.
A kérelmező jogorvoslati kérelme alapos.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján megvizsgálta, hogy az ajánlatkérő az elbírálási szempontoknak megfelelően s azok fontossági sorrendjét betartva bírálta-e el az ajánlatokat.
A Kbt. 34. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat a) vagy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy b) az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
Az ajánlatkérő a 34. § (1) bekezdés b) pontja szerinti értékelést választotta. Ily módon a 34. § (2) bekezdése értelmében köteles volt ajánlati felhívásában meghatározni a választott elbírálási szempontokat azok fontossági sorrendjében.
A Kbt. 37. § ( 1) bekezdésének megfelelően az ajánlatkérő szükséges dokumentációt is készített, és a részletes szerződési feltételeket rögzítette.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatát elkészíteni, és így az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére. Mindezen törvényi szabályozásból következik, hogy az ajánlatkérő pedig mindvégig kötve van az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakhoz. Ebből következően és a 26. § (2) bekezdés második fordulata értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban a meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Döntőbizottság megállapította, hogy mind a nyertes, mind a kérelmező ajánlata érvényes volt, és kizárásról sem kellett intézkedni, így elvégezte az ajánlatok értékelési szempontok szerinti összehasonlítását.
A becsatolt iratokból, illetőleg az ajánlatkérő által a tárgyaláson tett nyilatkozatokból nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy a végleges döntés tekintetében hogyan érvényesültek az elbírálási szempontok, illetőleg azok fontossági sorrendje, így a Döntőbizottság egyenként az ajánlatokat az elbírálási szempontok alapján hasonlította össze.
Az elbírálási szempontok áttanulmányozása során az megállapítható volt, hogy a negyedik elbírálási szempontot kettéválasztották, és külön elbírálási szempontként értékelték az árat, illetőleg a fizetési ütemezést, annak ellenére, hogy sem a felhívást, sem a dokumentációt nem módosították.
Az ajánlatkérő egyfajta pontrendszert állapított meg. A pontrendszere értelmében a nyertes ajánlattevő az első elbírálási szempontra 28,35-öt, a második elbírálási szempontra 18,60, harmadik 18,70, negyedik 19, ötödik 4,25, hatodik 5 pontot kapott. A kérelmező 28,65, második 15,80, harmadik 18,40, negyedik 20, ötödik 4,75, hatodik 5 pontot kapott.
A Döntőbizottság figyelmen kívül hagyta az ajánlatkérő pontozásos rendszerét, és egyértelműen abból a szempontból vizsgálta meg az ajánlatokat, hogy egyes elbírálási szempontok vonatkozásában kinek az ajánlata bizonyult jobbnak.
Mindezt arra való tekintettel tette, hogy azt nem írja elő a Kbt., hogy milyen rendszerben, milyen mechanizmus szerint válassza ki az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot, csupán azt kell figyelembe venni, annak kell érvényre jutnia, hogy az elbírálási szempontok szerint történjen a bírálat és érvényesüljön a bírálati szempontok fontossági sorrendje.
Így tehát nincs relevanciája annak, hogy a belső ügyrendjében az ajánlatkérő milyen értékelési technikát választ, lényeg az, hogy az értékelés végeredményének kell tükröznie a szempontoknak történő megfelelést és fontosságot. Ezért tehát a Döntőbizottság egyenként az elbírálási szempontok szerint ismételten összehasonlította az ajánlatokat.
A nyertes befejezett referenciamunkák között autópálya építése és FIDIC rendszerű szerződés teljesesítése körében lebonyolítói – "MÉRNÖKI" – feladatok végzését nem tudta megjelölni. A beszerzés tárgyával azonos – vagy ahhoz hasonló – feladatokat jelenleg még folyamatban lévő projektnél végez.
Kérelmező ugyanakkor a jelen beszerzés tárgyával azonos feladatokat látott el több befejezett autópálya építése során, FIDIC-szerződések teljesítése kapcsán, és egyéb jelentős referenciákra is hivatkozott. Kérelmező ajánlata tehát e szempontból kedvezőbb volt.
A második elbírálási szempont vonatkozásában a személyzetre vonatkozó adatok áttanulmányozása után a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ajánlatában autópályák építésénél szerzett nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek kerültek bemutatásra, míg a nyertes ajánlatában bemutatott szakemberek autópályák megvalósításában szerzett gyakorlattal nem rendelkeznek, általános útépítési gyakorlatra hivatkoznak. E tekintetben is jobbnak kell tekinteni kérelmező ajánlatát.
Szolgáltatás színvonala vizsgálata tárgyában a harmadik elbírálási szempont vonatkozásában a kérelmező ajánlata jól kidolgozott, megfelelő volt, az ajánlati felhívásnak és a dokumentációnak megfelelően, míg a nyertes szövegesen, bemutatásszintűen nem ismertette a szolgáltatási részeket, csupán egy általános bemutatást adott. Kérelmező ajánlatából megállapítható volt, hogy a feladat részleteivel tisztában van, teljesítésére jól kidolgozott munkamódszerrel rendelkezik. Így ezen elbírálási szempontot, színvonalát tekintve, mindenképpen a kérelmező ajánlatát kellett jobbnak tekintetni.
Az ár vonatkozásában a nyertes ajánlati ára 112 386 480 Ft volt, míg a kérelmezőé 106 250 Ft, tehát egyértelműen a kérelmező ajánlatát kellett kedvezőbbnek tekinteni, és természetesen ezen elbírálási szempont vonatkozásában kellett a fizetési ütemezést is vizsgálni.
A fizetési ütemezés vonatkozásában ajánlatkérő nem tett előírásokat, ezért az ajánlatok lényeges különbségeket e tekintetben nem mutattak. Ezen 4. elbírálási szempontból tehát a kérelmező ajánlata volt jobb, ez tükröződik az értékelőlapok összesítőjéből is, amelyet az ajánlatkérő készített.
A pénzügyi stabilitás vonatkozásában az ajánlatkérő sem tett különbséget, azonos színvonalúnak ítélte meg a nyertes és a kérelmező ajánlatát, s ezt elfogadta a Döntőbizottság is, hiszen az alaptőke, az árbevétel és az eredmény között lényegi különbség az ajánlatok között nem volt. Összességében tehát kérelmező ajánlata volt kedvezőbb.
A Kbt. 56. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el. Míg az 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján a Kbt. 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint, azaz a b) pont szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Mindezekre tekintettel tehát megállapítható volt a rendelkezésre álló iratok alapján, hogy az ajánlatkérő – figyelemmel a Kbt. előbb hivatkozott 56. § (1) bekezdésére – megsértette az 59. § (1) bekezdését, hiszen nem azt hirdetette ki nyertesnek, aki az összességében legkedvezőbb ajánlatot tette.
A Döntőbizottság megállapította a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a rendelkező részben foglalt jogsértést.
Tekintettel arra, hogy a szerződéskötés még nem történt meg, így a Döntőbizottság az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését a nyertes vonatkozásában megsemmisítette a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján.
Figyelemmel arra, hogy jogsértés megállapításra került, így kötelezte a Döntőbizottság az ajánlatkérőt 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, tekintettel arra, hogy a kérelem benyújtását követő 3 napon belül a rendelkezésre álló iratok alapján úgy ítélte meg, hogy ideiglenes intézkedés törvényi feltételei nem álltak fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. augusztus 24.
Dr. Bíró László s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Deli Betty s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
