KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5864)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.53/9/1998.
Üi.: dr. Deli Betty
Telefon: 156-8530
Tárgy: MIKTO-COOP Kft. jogorvoslati kérelme a Fővárosi Gázművek Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
MIKTO-COOP Kft. (1118. Budapest, Regős u. 2., továbbiakban: kérelmező) a Fővárosi Gázművek Rt. (1081 Budapest, Köztársaság tér 20., továbbiakban: ajánlatkérő) gépjármű-alkatrészek beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét elutasítja.
Az eljárás során felmerült költséget a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok, írásbeli észrevételek, valamint a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
A kérelmezett a K. É. 1998. január 14-i 2. számában nyílt közbeszerzési eljárást tett közzé FIAT típusú gépjármű-alkatrészek beszerzése tárgyában. A felhívásában az ajánlatkérő nem biztosított részajánlat-tételi lehetőséget. A dokumentációban meghatározott cikkszám, megnevezés, típus, mennyiség szerint eredeti, illetőleg után- gyártott alkatrészek tekintetében kért ajánlatot. Az ajánlati felhívás 13. pontjában meghatározta az ajánlatok elbírálásának szempontjait, mégpedig az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat benyújtójával kívánt szerződést kötni, s megadta az ajánlatok elbírálásának szempontjait, azok fontossági sorrendjében.
Ezek az alábbiak voltak:
– áru minősége,
– az áru ára (belföldi ár+áfa), mely magában foglalja a megadott teljesítési helyre történő szállítási költséget is,
– az ajánlattevő által megjelölt fizetési feltétel,
– szállítói rugalmasság.
Az ajánlattételi határidő 1998. február 24-e volt, mely időpontig három ajánlat érkezett. Autóház Boldizsár Kft. a dokumentációban szereplő táblázat alapján úgy tett ajánlatot minden egyes cikkszámmal ellátott tételre, hogy megajánlott vagy gyári eredeti, vagy utángyártott alkatrész szállítását. Az ajánlati ára az eredeti alkatrészekre 23 437 220 Ft volt, míg az utángyártott alkatrészek tekintetében 11 395 849 Ft. Láng Kft. csak az utángyártott alkatrészekre tett ajánlatot; amely 7 546 060 M Ft volt. Kérelmező, MIKTO-COOP Kft. gyári eredeti alkatrészek megajánlása mellett, ahol utángyártott alkatrész is fellelhető volt, ott egyidejűleg arra vonatkozóan is tett ajánlatot, azonban pl. a dokumentációmelléklet 11. oldalán (7774646 cikkszám) szereplő kapcsolóvilla, 17. oldalán (9567635888 cikkszám) szereplő szinkron komplett III.–IV. tekintetében egyáltalán nem tett ajánlatot, Eredeti alkatrészekre az ajánlati ára 44 850 442 Ft volt, míg az utángyártott alkatrészekre 10 017 774 Ft volt.
Értékelési szempontonként pontozott az ajánlatkérő úgy, hogy a maximálisan adható pontszámok következőképpen alakultak: 10, 8, 5, 4. Az eredményhirdetésre 1998. március 11-én került sor, ahol nyertesként hirdették ki az FIAT Autóház Boldizsár Kft.-t (25 pont), míg a második legkedvezőbb ajánlattevőként a MIKTO-COOP Kft.-t (23 pont).
A Láng Kft. ajánlatát érvénytelennek nyilvánították, tekintettel arra, hogy nem tett teljes körű ajánlatot, mivel csak az utángyártott alkatrészekre adott ajánlatot, és az ajánlati felhívás a részajánlat-tételi lehetőséget kizárta.
A kérelmező 1998. március 11-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, törvényes határidőn belül. Kérte, hogy a Döntőbizottság az eljárást lezáró döntést semmisítse meg, valamint ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötését tiltsa meg.
Indokaként előadta, hogy álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő Autóház Boldizsár Kft. ajánlata is érvénytelen volt; tekintettel arra, hogy a megadott alkatrészeknek csak egy részére tett ajánlatot. Álláspontja szerint így az ajánlata nem volt teljes körű, mely következtetését az ajánlatok bontásakor kihirdetett ajánlati árakból vonta le. Nézete szerint így lehetett teljes körű ajánlatot tenni, ha az eredeti és az utángyártott alkatrészek minden tételére tesznek ajánlatot az ajánlattevők.
Az ajánlatkérő érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelem alaptalanság címén történő elutasítását kérte. Álláspontja szerint a döntés meghozatala során jogszerűen jártak el. A kérelmező ugyan nem tett teljes körű ajánlatot, de a verseny biztosítása érdekében elbírálta az ajánlatát, és minden ajánlat bírálatakor szem előtt tartotta az ajánlati felhívásban megadott értékelési szempontokat. Tény, hogy az árakat tekintve 16,4%-kal jobb volt a kérelmező ajánlata, azonban szem előtt tartva az elbírálási szempontokat, összességében a nyertesét találta jobbnak.
FIAT Autóház Boldizsár Kft. egyéb érdekelt érdemi észrevételében kifejtette, hogy teljes körű ajánlatot tett, oly módon, hogy azoknál az alkatrészeknél, amelyeknél nincs utángyártott megfelelő, ott a gyári árat közölték.
Kérelmező kérelme alaptalan.
A Döntőbizottság megvizsgálta mind a nyertes, mind a kérelmező ajánlatát, szem előtt tartva az ajánlati felhívásban és dokumentációban foglaltakat.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban a meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlati felhívás 3. c) pontjában, illetőleg a dokumentációban foglaltaknak megfelelően teljes körű ajánlatot tett, azaz minden, a dokumentációban megjelölt tételre vonatkozóan tett ajánlatot, vagy eredeti gyári vagy utángyártott alkatrészek megajánlásával. A kérelmező ezzel ellentétben ajánlatát oly módon készítette el, hogy az eredeti gyári alkatrészekkel párhuzamosan, ahol utángyártott alkatrészek is léteztek, ott azt is megajánlotta a kért mennyiségben. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező alternatív ajánlatot adott azzal, hogy mind az eredeti, mind az utángyártott alkatrészekre egyidejűleg tett ajánlatot, hiszen így az ajánlatkérőnek döntési lehetőséget biztosított arra, hogy válasszon az eredeti gyári vagy az utángyártott alkatrész között. Ebből következik, hogy tévesen értelmezte az ajánlati felhívás rendelkezéseit, nevezetesen a teljeskörűséget.
Hiszen a teljes körű ajánlattétel az azt jelenti, hogy az ajánlati dokumentáció részét képező táblázati anyagban megjelölt alkatrészek mindegyikére kell ajánlatot tenni, amely adott esetben természetesen lehet vagy az eredeti gyári alkatrészre vonatkozó ajánlat, vagy utángyártottra szóló ajánlat. Ennek megfelelően járt el a nyertes ajánlattevő, hiszen ő minden egyes tételre tett ajánlatot, csak adott esetben ő választott, hogy az eredeti vagy az utángyártott tételre tegyen-e ajánlatot.
Ezt támasztja alá továbbá az a körülmény is, hogy az utángyártott alkatrészek vonatkozásában a teljeskörűség a kérelmező szerinti értelmezésben nem is kezelhető, hiszen az utángyártott alkatrészeket forgalmazó cégek és ezzel együtt a fellelhető utángyártott alkatrészek köre állandóan bővül, és így ebben a tekintetben teljeskörűség nem is létezik.
Mindebből következően tehát megállapítható, hogy nem lehetett érvénytelennek tekinteni a nyertes ajánlatát, hiszen az ajánlati felhívásnak és a dokumentációnak megfelelően tette meg az ajánlatát, figyelemmel az ajánlati felhívás 3. a) pontjára, és szem előtt tartva az ajánlati felhívás 14. pontját, mely szerint nem lehet többváltozatú ajánlatot tenni.
A Döntőbizottság észlelte, hogy a kérelmező nem tett teljes körű ajánlatot a felhívásnak és a dokumentációnak megfelelően (kapcsolóvilla, szinkron komplett III-IV.), mivel azonban ennek ellenére ajánlatkérő az ajánlatot érvényesnek fogadta el, a Döntőbizottság ennek megfelelően vizsgálta meg az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését.
A Kbt. 34. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat vagy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el. Ez utóbbi esetben köteles meghatározni az általa választott elbírálási szempontokat és azok fontossági sorrendjét is. Az ajánlatkérő ennek megfelelően járt el, és határozta meg az ajánlati felhívás 13. pontjában az elbírálási szempontokat.
Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy az értékelési szempontok szerint hasonlította össze az ajánlatkérő az ajánlatokat, betartva azok fontossági sorrendjét is.
Az áru minősége elbírálási szempontból az eredeti gyári alkatrészek vonatkozásában nincs különbség a két ajánlat között, mivel mindketten a FIAT hivatalos forgalmazói (a kérelmező alvállalkozója FIAT Angyalföld Kft.). Az utángyártott alkatrészek esetén a nyertes és a kérelmező is egyaránt csak minőségtanúsítvánnyal rendelkező alkatrészek szállítására vállalt kötelezettséget, azonban a nyertes ezekre az alkatrészekre is vállalta a teljes körű minőségi garanciát. Így tehát ebből a szempontból a nyertes ajánlata kedvezőbbnek tekinthető, így indokolt volt az ajánlatkérő pontozása, mely szerint a maximális 10 pontból a maximumot kapta a nyertes, míg 9-et a kérelmező.
A Döntőbizottság elvégezte az ajánlati árak vizsgálatát oly módon, hogy a kérelmező ajánlatában a tételes alkatrészlistán az utángyártott alkatrészek változatlanul hagyása mellett az ugyanarra tételre vonatkozó eredeti gyári alkatrészt nem vette figyelembe, így egy teljes körű ajánlat képződött, amely azonos elvek szerint ugyanolyan elrendezésű lett, mint a nyertes ajánlat, azaz azzal összehasonlíthatóvá vált az árak szempontjából is. A tételesen átszámolt ajánlati árak így eredeti esetében 20 028 525 Ft, utángyártott esetében 10 017 777 Ft, ez mindösszesen 30 046 302 Ft lett.
A nyertes ajánlati ára 34 833 069 Ft volt, tehát a kérelmező ajánlata az ár szempontjából 4,8 M Ft-tal kedvezőbbnek tekinthető. Ezt egyébként maga az ajánlatkérő is elismerte, hiszen úgy nyilatkozott, hogy az ajánlati ár tekintetében 16,5%-kal volt jobb a kérelmező ajánlata. Ennek megfelelően helyesen a maximális 8 pontból kérelmező 8-at, míg a nyertes ajánlattevő 6-ot kapott.
A fizetési feltételek tekintetében mindkét ajánlattevő 30 napos banki fizetési határidőt kötött ki, azonban a nyertes ajánlattevő heti összevont számlázási lehetőséget is biztosított ezen túlmenően. Ezáltal például a hétfői, illetve a hét többi napján leszállított alkatrészek közös számlán kerülnek a megrendelőnek leszámlázásra a következő héten, amellyel 30 napon túli fizetési lehetőséget biztosított ajánlattevő a megrendelő ajánlatkérőnek. Ez kedvezőbbnek ítélhető az ajánlatkérő érdekeit figyelembe véve, mint a kérelmezőé. Az ajánlatkérő azonban azonos színvonalúnak tekintette mind a két ajánlatot, és maximális 5-5 pontszámot adott.
A szállítási rugalmasság tekintetében a nyertes ajánlattevő napi két alkalommal történő alkatrészszállítást vállal, saját szállítóeszközeivel, ingyenesen a kb. 60–70 millió Ft-os raktárkészletéből, továbbá vállalja az alkatrészlistán nem szereplő tételek esetén a szállítást öt napon belül.
Ezzel szemben a kérelmező napi egy alkalommal történő alkatrészszállítást vállal, saját szállítóeszközzel, ingyenesen kb. 30 millió Ft-os raktárkészletéből. Ez az adat csak az eredeti alkatrészekre vonatkozik, az utángyártott árukészletre nyilatkozatot nem tett. Ezen túlmenően összevont alkatrész-értékesítés esetén részegységenként is vállal szállítást.
Így tehát megállapítható, hogy lényegesen kedvezőbb a nyertes ajánlata, mint a kérelmezőé, indokolt volt az ajánlatkérői pontozás, miszerint a maximális 4 pontból 4-et kapott a nyertes ajánlattevő, míg 1-et a kérelmező.
Mindezekre tekintettel tehát az első, a harmadik és a negyedik elbírálási szempont szerint a nyertes ajánlata kedvezőbbnek tekinthető, és ezt az arányt nem változtatja meg az sem, hogy az ár (a második elbírálási szempont) tekintetében kedvezőbb volt a kérelmező ajánlata.
A Kbt. 56. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el, és a Kbt. 59. § (1) bekezdése értelmében az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a Kbt. 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. A Döntőbizottság megállapította, hogy a fenti jogszabályhelyeknek megfelelően hozta meg ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást lezáró döntését.
Mindezekre tekintettel tehát a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján mint alaptalant elutasította.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján a jogsértőt lehet kötelezni az eljárási költségek megfizetésére, tekintettel arra, hogy jogsértés megállapításra nem került, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott a költség viseléséről a Döntőbizottság.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel a Kbt. 82. §-ában szabályozott ideiglenes intézkedés törvényi feltételei nem álltak fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. április 16.
Dr. Deli Betty s. k. Divinyi József s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.
közbeszerzési biztos
