KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5866)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D. 62/7/1998.
Üi.: dr. Deli Betty
Telefon: 156-8530
Tárgy: Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda jogorvoslati kérelme a Magyar Energetikai Hivatal közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda (1114 Budapest, Ulászló u. 38., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Magyar Energia Hivatal (1081 Budapest, Köztársaság tér 7., továbbiakban: ajánlatkérő) hatósági tevékenység engedélyezése ellátása, valamint ezekhez kapcsolódó jogszabálytervezetek, irányelvek, állásfoglalások, szakmai anyagok elkészítéséhez jogi tanácsadás, jogi képviselet ellátása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
Az eljárás során felmerült költséget maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő érdemi észrevétele, a tárgyaláson elhangzott szóbeli nyilatkozatok, egyéb érdekelt érdemi nyilatkozata, valamint a közbeszerzési eljárás során keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a K. É. 1998. január 14. napján megjelent 2. számában nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett meg a fenti beszerzés tárgyában. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. a) pontjában meghatározta a beszerzés tárgyát és mennyiségét, mely szerint villamosenergia-termelés, -szállításról és -elosztásról szóló, módosított – 1994. XLVIII. törvény, valamint a gázszolgáltatásról szóló, az 1997. évi XX. törvénnyel módosított, 1994. évi XL. – törvény alapján az ajánlatkérő hatáskörébe tartozó hatósági tevékenység engedélyezési eljárás ellátásához, valamint az ezekhez kapcsolódó jogszabálytervezetek, irányelvek, állásfoglalások, szakmai anyagok elkészítéséhez jogi tanácsadás, a jogi képviselet ellátása.
– Az energetika, az árak jogi szabályozásának előkészítése, fogyasztóvédelmi ügyek intézésében közreműködés, jogi tanácsadás, jogi képviselet ellátása. Ezen területen belül 1 fő villamos energia hatósági engedélyezése területére, 1 fő gázenergia hatósági engedélyezése területére, 1 fő az energetikával kapcsolatos árak, díjak fogyasztóvédelmi területre. Beszerzés mennyisége éves átlagban az alábbiak szerint került meghatározásra:
– a villamosenergia-engedélyezés területére havi minimum 10, maximum 35 óra,
– gázenergia-engedélyezés területére havi minimum 10 óra, maximum 35 óra
– az energetika, az árak, díjak, fogyasztóvédelem területére minimum 10 óra, maximum 35 óra.
Részajánlat-tételi lehetőséget biztosított az ajánlatkérő villamosenergia-engedélyezési területre, gázenergia-engedélyezési területre, energetika, az árak, díjak, fogyasztóvédelmi területére. Az ajánlattételi határidő az ajánlati felhívás közzétételét követő 41. nap, azaz 1998. február 24. volt. Az ajánlati felhívás 11. pontjában meghatározták az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és jogi alkalmassága az ajánlattevőnek ajánlatához csatolnia kellett a Kbt. 44. § (1) bekezdésben előírt, pénzintézettől származó nyilatkozatot, melynek tartalmaznia kellett, hogy az ajánlattevő számláját mióta vezeti, és fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz-e.
Írásbeli nyilatkozatot arról, hogy vele szemben nem állnak fenn a Kbt. 46. § (1) bekezdés a), c), d) és e) pontjában foglalt kizáró okok, továbbá hatósági igazolásokat arról, hogy vele szemben nem áll fenn a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott köztartozás, az előző 3 évben a beszerzés tárgykörében kiírt feladatok végzésének ismertetését, a referenciák igazolását, tevékenységének rövid bemutatását. A fentieken túlmenően szükséges minimum 2 éves ügyvédi gyakorlat, azaz szakterületen ügyvédi kamarai tagság. A felhívás 13. pontjában meghatározták az ajánlatok elbírálásának szempontjait oly módon, hogy az összességében a legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint bírálja el az ajánlatokat, meghatározta az elbírálási szempontok fontossági sorrendjét, melyek az alábbiak voltak:
– az energiaszektorban és az államigazgatásban hasonló munkákra vonatkozó referencia,
– óradíj,
– szakmai felkészültség és alkalmasság, felsőfokú angol nyelvvizsga, az angol szakmai nyelv ismerete.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás mellett úgynevezett ajánlati dokumentációt készített, melyet minden ajánlattevő részére ingyenesen rendelkezésre bocsátott. Az ajánlati dokumentáció többek között tartalmazta (3. fejezet) az ajánlattevővel szemben támasztott követelményeket, melyek a következők voltak.
– Az ajánlattevőnek rendelkeznie kell magyar jogi diplomával és jogi szakvizsgával,
– közigazgatási, gazdasági, pénzügyi, az energiaipar szabályozására vonatkozó jogi ismeretekkel,
– minimum 2 éves szakmai gyakorlattal, kamarai tagsággal, felsőfokú angol nyelvvizsgával, az angol szakmai nyelv ismeretével.
Az ajánlatok bontásának időpontjáig – 1998. február 24. – dr. Németh Erika ügyvéd villamos energia hatósági engedélyezés területére, Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda gázenergia-engedélyezési területére, Bacher, Kálmán, Kolossváry, Sárközi és Szilasi Ügyvédi Iroda villamosenergia-engedélyezési terület és gázenergia-engedélyezési területre, dr. Korányi Mariann ügyvéd energetikával kapcsolatos árak, díjak, fogyasztóvédelem területén jogi tanácsadás és jogi képviselet ellátása vonatkozásában, valamint Hernádi és Kovács Ügyvédi Iroda ugyancsak ezen területre nyújtott be ajánlatot. 1998. március 2-án értékelték az ajánlatokat, és 1998. március 11-én eredményt hirdettek. Villamos energia hatósági engedélyezés területére nyertes ajánlattevő dr. Németh Erika egyéni ügyvéd, gázenergia hatósági engedélyezés területére vonatkozóan megállapították, hogy az eljárás eredménytelen. Energetika, az árak, díjak, fogyasztóvédelem területére a nyertes ajánlattevő a Hernádi és Kovács Ügyvédi Iroda. Az ajánlatkérő az eredményhirdetésről szóló jegyzőkönyvében rögzítette és írásban tájékoztatta a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodát, hogy a Kbt. 60. § b), illetve d) pontja alapján nyilvánította részben az eljárást eredménytelennek.
A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda ajánlata vonatkozásában megállapította, hogy az nem felelt meg a kiírás és dokumentációban meghatározott felsőfokú angol nyelvvizsga követelményének, ezért nem érvényes az ajánlata, illetőleg Bacher, Kálmán, Kolossváry, Sárközi Ügyvédi Iroda magas ajánlati ára miatt nem tudta ajánlatát elfogadni.
Kérelmező 1998. március 24-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy az ajánlatkérő jogsértően járt el, semmisítse meg az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntését, hívja fel az ajánlatkérőt a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, azaz ajánlatának elbírálására, kötelezze az ajánlattevőt az eljárási díj és költségek viselésére. Indokaként előadta, hogy álláspontja szerint ellentétes tartalmú az ajánlatkérő ajánlati felhívása, illetőleg dokumentációja. Az ajánlati felhívás 11. pontja határozza meg, hogy milyen igazolások, nyilatkozatok szükségesek a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására. A felhívás 13. pontja meghatározza az ajánlatok elbírálási szempontjait, melyek között utolsó szempontként szerepel felsőfokú angol nyelvvizsga, illetőleg a szakmai angol nyelv ismerete, ugyanakkor beépítette ugyanezt a feltételt az ajánlati dokumentáció 3. fejezetébe, amelyet egyébként az ajánlati felhívásnak kellett volna tartalmaznia. Álláspontja szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 14. pontjában meghatározta, hogy milyen általános és speciális feltételekkel kell rendelkeznie az ajánlattevőnek. A törvényből egyértelműen következik álláspontja szerint, hogy az ajánlati dokumentáció csak részletezheti a felhívásban megállapított feltételeket, de azokat nem módosíthatja, nem állapíthat meg attól eltérő rendelkezéseket, nem végezhet átcsoportosításokat. Álláspontja szerint ellentétes az ajánlati felhívás az ajánlati dokumentációval.
Kifogásolta továbbá, hogy az ajánlatkérő az eredményhirdetésről szóló jegyzőkönyvben olyan megállapítást tesz, mely szerint eredménytelennek nyilvánítja az eljárást a Kbt. 60. § b), illetőleg d) pontja alapján. Ez álláspontja szerint jogsértő és egymásnak ellentmondó. Álláspontja szerint a Kbt. 53. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja határozza meg, hogy mely esetekben lehet az ajánlattevőt kizárni az eljárásból. Az ajánlatából azonban megállapítható, hogy álláspontja szerint egyik kizárási feltétel sem állt fenn vele szemben. A jegyzőkönyvben az ajánlatkérő álláspontja szerint nem kizárás miatt, azaz a Kbt. 60. § (1) bekezdés c) pontja alapján nyilvánította eredménytelennek az eljárást, hanem a b) és c) pontokra hivatkozással. Tehát ez az írásbeli tájékoztatás is jogsértő és saját jegyzőkönyvével ellentétes.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte alaptalanságra hivatkozással. Álláspontja szerint a döntése jogszerű volt, mely szerint kizárta a kérelmezőt arra tekintettel, hogy nem rendelkezett felsőfokú angol nyelvvizsgával.
Nincs ellentmondás az ajánlati felhívás és a dokumentáció között, hiszen az ajánlati felhívásba azokat az adatokat, nyilatkozatokat rögzítette, amelyeket a Kbt. 47. §-a kötelezően előír. Tekintettel azonban arra, hogy speciális feladat elvégzéséről van szó, így a dokumentációba építette bele azokat a többletkövetelményeket, amelyeket szükségesnek látott, így a felsőfokú angol nyelvvizsgát.
Egyéb érdekelt Bacher, Kálmán, Kolossváry, Sárközi és Szilasi Ügyvédi Iroda jogorvoslati kérelem elutasítását kérte alaptalanságra hivatkozással.
A kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő- nek az ajánlati felhívás tartalmát – a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint – úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag az e törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását, így jogszerűen járt el az ajánlatkérő, amikor ennek megfelelően készítette el ajánlati felhívását.
A felhívás 11. pontjában a Kbt. 44. § (1) bekezdésének megfelelően meghatározva a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolásának módját. Ugyanakkor a Kbt. 37. § (1) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza. E rendelkezésből következően az ajánlatkérő az alkalmasságon túl a részletes szerződési feltételeket is jogosult, illetve köteles meghatározni, vagy az ajánlati felhívásában, vagy ha pedig ez ott nem lehetséges, az ehhez kapcsolódó dokumentációban. Jelen esetben az ajánlatkérő dokumentációt készített, és a részletes szerződési feltételeket ebben határozta meg. Nevezetesen a szolgáltatás tárgyához kapcsolódóan rögzítette, hogy szerződési feltétel a felsőfokú angol nyelvvizsga, a szakmai nyelvismeret. E kikötés szerződési feltételnek tekintendő, ugyanis a szolgáltatást, azaz a jogi képviselet ellátását, a jogi tanácsadást esetenként angol nyelven, vagy angol nyelvű anyagok felhasználásával kell teljesítenie ajánlattevőnek. Nyilvánvaló, hogy az az ajánlattevő, aki nem rendelkezik megfelelő szintű nyelvismerettel, a szolgáltatást az ajánlatkérő által elvárt szinten teljesíteni nem tudja, így ez az ajánlattevő nem felelt meg e szerződési feltételnek. A fentiekből következik az is, hogy kérelmező állításával ellentétben nincs ellentmondás az ajánlati felhívás és a dokumentáció között, ugyanis az ajánlatkérő ajánlati felhívásában csak az alkalmassági körülményeket, míg a dokumentációjában az egyéb szerződéses feltételeket határozta meg.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során hozott döntését.
A Kbt. 60. § (1) bekezdése taxatíve felsorolja azokat az esetköröket, amikor eredménytelen az eljárás. A Kbt. 60. § d) pontja szerint eredménytelen az eljárás, ha egyik ajánlattevő sem tett az ajánlati felhívásban foglaltaknak – ajánlatkérő részére – megfelelő ajánlatot.
Megállapítható volt, hogy ezen területre tett részajánlatot Bacher, Kálmán, Kolossváry, Sárközi és Szilasi Ügyvédi Iroda is. Az ő ajánlatát el is bírálta az elbírálási szempontok szerint az ajánlatkérő, de a túl magas vállalási ár miatt nem tudta alkalmasnak elfogadni az ajánlatát. Kérelmező esetében pedig megállapította, hogy az ajánlat nem felel meg a szerződéses feltételeknek, ily módon egyik ajánlat sem volt az ajánlatkérő részére megfelelő.
Minderre tekintettel tehát a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja értelmében jogszerűen nyilvánította eredménytelennek a közbeszerzési eljárás ezen részét az ajánlatkérő, mivel egyik ajánlattevő sem tett az ajánlati felhívásban foglaltaknak az ajánlatkérő részére megfelelő ajánlatot. Rámutat arra a Döntőbizottság, hogy kétségtelen tény, hogy nem volt megfelelő az ajánlatkérő által megjelölt jogszabályi hivatkozás, mivel egybemosta a Kbt. 60. § b) és d) pontját, de tartalmát tekintve az ajánlatkérői döntés jogszerű volt. A téves jogszabályhely-megjelölés a Kbt. szabályait figyelembe véve nem szankcionálható. Az ajánlatkérői döntés, az ajánlatkérői akarat mindenben megfelelt a Kbt. előírásainak, így mindezekre tekintettel a Döntőbizottság jogorvoslati kérelmét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel, mint alaptalant utasította el.
A Kbt. 88. § g) pontja értelmében a jogsértőt lehet kötelezni az eljárás során felmerült díj és költségek viselésére, mivel azonban jogsértés megállapításra nem került, így a költségek viseléséről a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1997. március 21.
Dr. Deli Betty s. k. Dr. Csitkei Mária s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
