KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5868)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D. 138/10/1998.
Tárgy: Budaber Mérnöki Kft. jogorvoslati kérelme a MÁV Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság dr. Kőhalmi Alfréd (1119 Budapest, Fehérvári út 47.) ügyvéd által képviselt Budaber Mérnöki Kft. (1204 Budapest, Török Flóris u. 114.) Langóné dr. Kádár Éva (1066 Budapest, Teréz krt. 62. III. em. 306/A) ügyvéd által képviselt MÁV Rt. (1062 Budapest, Andrássy út 73–75.) személygépkocsi tisztítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő írásbeli észrevétele, a közbeszerzési eljárás során keletkezett iratok, valamint a tárgyaláson elhangzott érdemi nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a K. É. 1998. április 29-én megjelent 17. számában nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett meg vasúti személyszállító kocsik tisztítására. Egyrészt vasúti személyszállító kocsik külső, belső tisztítása Szeged Vontatási Főnökség működési területén, valamint Debrecen Vontatási Főnökség működési területén.
Lehetőség volt részajánlattételre is. Az ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített.
Az ajánlati felhívásának 11. pontjában meghatározta, hogy milyen módon igazolhatják az ajánlattevők a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságukat.
Az ajánlati dokumentációjában ajánlatkérő rögzítette, hogy kötelezettséget kell vállalni az ajánlattevőknek többek között, hogy a tevékenységet jelenleg végző, megadott létszámú és bérű MÁV-dolgozókat azonos munkakörben és változatlan személyi alapbérrel átveszi és foglalkoztatja tartós kirendelés keretében, és a dokumentációban meghatározta még pontosan a kirendelésre kerülő, mindösszesen 20 munkavállalóval kapcsolatos adatokat is.
A felhívásában az ajánlatkérő többváltozatú ajánlatot nem fogadott el. Rögzítette ajánlati felhívásában az ajánlatok elbírálási szempontjait is, amelyek az alábbiak voltak:
– legkedvezőbb árajánlat,
– ISO 9000... szerinti minőségbiztosítási rendszer megléte, vagy az akkreditációs folyamat megindítása,
– a szolgáltatás minősége (referenciák alapján).
Az ajánlatok bontására 1998. június 9-én került sor. Öt ajánlat érkezett, melyek a következők voltak: Biochipp Kft., RIC Szolgáltató Bt., ISS Servissystem Kft., Vako Kft.
A RIC Szolgáltató Bt. csak Szeged Vontatási Főnökség területére tett ajánlatot, míg a többi négy ajánlattevő mind a két részterületre.
1998. június 23-án értékelte az ajánlatkérő az ajánlatokat, és az alábbi döntést hozta. Szeged Vontatási Főnökség területén nyertes lett a Biochipp Kft., második a RIC Bt. Debrecen Vontatási Főnökség területén nyertes a Vako Kft., míg második a kérelmező.
A kérelmezőt az első elbírálási szempont vonatkozásában 30, míg Debrecen vonatkozásában 40, a második elbírálási szempont tekintetében mind Szeged, mind Debrecen vonatkozásában 30-30, míg referencia tekintetében 25-25 ponttal értékelte.
A Biochipp Kft.-t Szeged vonatkozásában első elbírálási szempont tekintetében 45, Debrecen 35 pont, míg a második elbírálási szempont vonatkozásában a kérelmezővel azonos 30-30, és a referencia vonatkozásában is a kérelmezővel azonos 25-25 ponttal értékelte.
A Vako Kft. árajánlatát Szeged vonzáskörzetében 35, Debrecen vonzáskörzetében 45, míg az összes többi elbírálási szempont vonatkozásában azonos 30-30, 25-25 ponttal értékelte.
Az ajánlatkérő ugyanezen a napon az eredményt kihirdette.
A kérelmező 1998. június 25-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérte, hogy a Döntőbizottság hozzon ideiglenes intézkedést és függessze fel az eljárást, a még meg nem kötött szerződés megtiltását rendelje el, valamint állapítsa meg a jogsértést, és az eljárást lezáró döntést semmisítse meg, valamint kötelezze a felmerült költségek megfizetésére az ajánlatkérőt.
Indokaként előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 56. § (1) bekezdését, mert nem az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok szerint bírálta el az ajánlatokat, továbbá az 57. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a kirívóan alacsony ellenszolgáltatásról nem kért az ajánlatadótól magyarázatot, illetőleg megsértette az 59. § (5) bekezdés b) pontját, mert az ajánlattevők minőségbiztosítási rendszerét egyenlőnek tekintette akkor is, ha az már egy év óta megvan, vagy majd meglesz.
Álláspontja szerint nem értékelhette volna azonos módon azt a körülményt, ha valakinek megvan az ISO-minősítése, illetőleg azt, akinek az ügyintézése még folyamatban van. Véleményük szerint a referenciákat sem lehetett azonos színvonalúnak ítélni. Álláspontja szerint csak az árat vette figyelembe az ajánlatkérő az ajánlatok értékelésekor, továbbá, hogy kirívóan alacsony volt a nyertes ajánlattevő Biochipp árajánlata, és ebből következően erre mindenképpen rá kellett volna kérdeznie az ajánlatkérőnek.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint a jogszabályoknak megfelelően jártak el, az értékelési szempontok szerint azok fontossági sorrendjét betartva értékelték az ajánlatokat, nem követtek el jogsértést. Továbbá a beadott árajánlatok között lényeges eltérés nem volt, így nem is volt szükséges a Kbt. 57. §-ának alkalmazása.
Egyéb érdekelt Biochipp Bt. képviselője a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
A kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
A Döntőbizottságnak a rendelkezésre álló adatok alapján meg kellett azt vizsgálnia, hogy az eljárást lezáró döntése az ajánlatkérőnek a jogszabályoknak megfelelően történt, azaz a megadott elbírálási szempontok szerint, azok fontossági sorrendjét betartva értékelte az ajánlatkérő az ajánlatokat.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy b) az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el. Ez utóbbi esetben azonban az ajánlati felhívásában köteles meghatározni a 34. § (2) bekezdése szerint az általa választott elbírálási szempontokat, azok fontossági sorrendjét. Ezen törvényi követelménynek megfelelően határozta meg az ajánlatkérő az elbírálási szempontokat.
A Kbt. 56. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján köteles elbírálni. Így tehát a Döntőbizottság vizsgálata tárgyává tette ezt a törvényi követelményt.
A becsatolt ajánlatokból megállapítható volt, hogy a kérelmező árajánlata Szeged vonzáskörzetére 2 171 000 Ft/hó+áfa, míg Debrecen és vonzáskörzete vonatkozásában 79 000 Ft/hó+áfa árat adott. Ezzel szemben a Biochipp Kft. ára Szeged vonzáskörzetében 1 979 672 Ft/hó+áfa a VAKO Kft. ajánlata Debrecen területén 76 250 Ft/hó+áfa volt.
Megállapítható volt az ajánlatokból, hogy ez a költségvonzat, ez az ár 25 fő vonatkozásában került meghatározásra a kérelmezőnél, míg 20 fő vonatkozásában a nyertes ajánlattevő tekintetében. Nyilvánvaló, hogy ezen 5 főnyi különbségre vezethető vissza az árban jelentkező különbség. Az ajánlatkérő nem határozta meg, hogy hány fővel köteles ezt a munkát megvalósítani az ajánlattevő, csupán annyi feltételt szabott, hogy 20 főt át kell vennie és alkalmaznia kell az ajánlattevőnek, ebből az következik, hogy minimálisan 20 főt kellett alkalmaznia minden ajánlattevőnek. Tehát helyes volt az ajánlatkérő döntése, amikor jobbnak ítélte a nyertes árajánlatát a kérelmező ajánlatánál.
A második elbírálási szempont tekintetében a kérelmező ajánlatában igazolta az ISO 9002 tanúsítvány akkreditálását, míg a nyertes azt nyilatkozta, hogy a minőségbiztosítás kiépítés alatt áll, akkreditálása még nem történt meg, illetőleg a Vako Kft. esetében még a kiépítés sincs folyamatban, de szándékát jelezte a minőségbiztosítási rendszer kialakítására. Némileg jobbnak ítélhető tehát a kérelmező ajánlata mindkét nyertes ajánlatnál, azonban ajánlatkérő előírására tekintettel lényeges különbség a meglévő és a kiépítés alatt álló minőségbiztosítási rendszerek között nincs. A referencia vonatkozásában nem tett különbséget az ajánlatkérő.
A Döntőbizottság álláspontja szerint e tekintetben helyesen hozta meg döntését, hiszen mindegyik ajánlattevő hasonló körű referenciával rendelkezett, tehát nem lehetett különbséget tenni e tekintetben az ajánlatok között.
Megállapítható tehát minderre tekintettel, hogy Szeged Vontatási Főnökség területén kérelmező árajánlata lényegesen magasabb a nyertes ajánlattevőnél, és a 2. és 3. szempontokból sem tett előnyösebb ajánlatot. Debrecen területén a nyertes árajánlata kisebb mértékben jobb a kérelmezőnél, míg a minőségbiztosítási rendszere tekintetében a kérelmező jobb helyzetben van, mint a nyertes, azonban ez a szempont csak másodlagos volt az értékelésben. A harmadik szempontból azonosak az ajánlatok.
Így tehát az ajánlatkérő az 59. § (1) bekezdése értelmében helyesen hozta meg a döntését, hiszen a törvény előírásának megfelelően az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban, dokumentációban meghatározott feltételek alapján a Kbt. 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb árajánlatot tette.
Az ajánlatok elbírálásában az 59. § (2) és (4) bekezdésének nincs szerepe, az 59. § (2) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során legfeljebb 10%-os mértékű eltérés esetén azt az árra vonatkoztató ajánlatot is egyenértékűnek kell tekintetni, amely alapján a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték az árubeszerzés tárgya értékének 50%-át meghaladja, illetőleg a (4) bekezdés értelmében a (2)–(3) bekezdésben meghatározott tartalmú ajánlatok közül azt az ajánlatot kell előnyben részesíteni, amely alapján a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték a legmagasabb. Azonban ezen törvényi követelményeket az ajánlatkérőnek ajánlatok elbírálása során nem kellett figyelembe venni, hiszen ezeknek nincs szerepe, mert valamennyi ajánlattevő hazai munkaerővel teljesített, illetőleg az ajánlatok az értékelési szempontok alapján nem tekinthetők egyenlőnek.
Nem követett el jogsértést az ajánlatkérő továbbá akkor sem, amikor az 57. § (1) bekezdése szerint felvilágosítást nem kért a nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében, hiszen valóban elfogadható az az ajánlatkérői nyilatkozat, mely szerint lényeges eltérés az ajánlati árak között nem jelentkezett, az eltérés a korábban kifejtettek miatt abból adódott, hogy a munkaerő nagysága, mellyel meg kívánták valósítani a közbeszerzési eljárás tárgyát, eltérő volt a nyertes ajánlattevőnél és a kérelmezőnél.
Minderre tekintettel a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján mint alaptalant utasította el.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján csak a jogsértőt lehet kötelezni az eljárási költség megfizetésére, tekintettel azonban arra, hogy jogsértés megállapításra nem került, így e költségek viseléséről a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A Döntőbizottság az eljárás során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak a 82. §-ban megállapított törvényi feltételei nem álltak fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. június 4.
Dr. Deli Betty s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Pribelszkiné Mravik Erzsébet s. k.
közbeszerzési biztos
