KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5870)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D. 79/8/1998.
Üi.: dr. Deli Betty
Telefon: 156-8530
Fax: 155-5082
Tárgy: Kanizsaber Építőipari Beruházási és Vállalkozási Kft. jogorvoslati kérelme a Pénzügyi és Számviteli Főiskola (Zalaegerszeg) közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Kanizsaber Építőipari Beruházási és Vállalkozási Kft. (8800 Nagykanizsa, Ady E. u. 50., továbbiakban: kérelmező) Pénzügyi és Számviteli Főiskola (8900 Zalaegerszeg, Zárda u. 21–23., továbbiakban: ajánlatkérő) a Pénzügyi és Számviteli Főiskola zalaegerszegi intézetének elhelyezésére 1997. december hóban készült, módosított II. tanulmányterv szerinti I. ütemmel kapcsolatos lebonyolítói és műszaki ellenőrzési tevékenység ellátása tárgyában indult közbeszerzési eljárás ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének részben helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontját, ezért 500 000 Ft, azaz ötszázezer forint bírsággal sújtja, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára a pénzbírságot fizesse be.
Kötelezi továbbá, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő írásbeli érdemi nyilatkozata, a becsatolt közbeszerzési eljárás során keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő vagyonkezelésébe került a Zalaegerszeg, Gasparich M. u. 18. szám alatti ingatlan és az ingatlanon lévő épületek egy része. Az ajánlatkérő megbízta a Z-ÉP-Ber Bt.-t, Baracska József vezető tervezőt és a Zalai Földmérő és Földrendező Kft.-t, hogy többek között az ingatlanon lévő épületek állagának vizsgálatát, az épületek felmérését, a közműhálózatok vizsgálatát és felmérését készítse el, továbbá tanulmányt állítson össze az ajánlatkérő intézménye elhelyezésének lehetőségéről az átvett ingatlanon és épületekben.
A fenti feladatokra a megbízást az 1997. június 1-jén, szeptember 2-án és 1998. január 10-én kelt megbízási szerződésekkel a Z-ÉP-Ber Bt. kapta meg. A fenti megállapodásokat a megbízott nevében Malomsoki Jenő ügyvezető írta alá. A megállapodások alapján a tanulmányokat – azok rajzi és szöveges munkarészeit – az ajánlatkérőnek 1997. decemberében elkészítette.
Ilyen előzmények után a K. É. 1998. február 25-én megjelent 8. számában nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett meg a fenti tárgyban ajánlatkérő. Az ajánlati felhívás 3. a) pontjában részletesen meghatározta az ajánlattevői feladatokat, melyek az alábbiak voltak:
– az építési, engedélyezési tervdokumentáció elkészítése a Kbt. előírásai szerint,
– a kivitelezők ajánlatához az ajánlati dokumentáció elkészítése,
– a kivitelezői pályázat lebonyolítása a Kbt. szerint,
– műszaki ellenőri feladatok ellátása a kivitelezés során,
– szükségessé váló egyéb lebonyolítási feladat ellátása,
– részletes rendezési terv, illetve főiskola kezelési jogának a telekkönyvbe történő bejegyzésével kapcsolatos intézkedés megtétele, ami a beruházó feladatát képezi.
Az ajánlatkérő dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére. A dokumentáció az ajánlati felhívás mellett változás nélkül tartalmazta a tervezett I. ütemre vonatkozó részeket a Z-ÉP-Ber Bt. 1997 decemberében készített II. sz. módosított tanulmányából. A dokumentációban fellelhető Malomsoki Jenő ügyvezető aláírása.
Az ajánlattételi határidő, illetőleg az ajánlatok bontásának időpontja 1998. április 7-én volt. Ezen időpontig az alábbi ajánlatok érkeztek: '96 Beruházásszervező és Fővállalkozó Kft., Dolomit Építőipari Kft., Zalaber Vállalkozási Kft., Z-ÉP Beruházási Bt., Griff Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és kérelmező.
Az ajánlatkérő a bontást követően azonnal megvizsgálta a benyújtott ajánlatokat a tartalmi kellékek tekintetében, és a Griff Kft. ajánlatát több hatósági igazolás hiánya miatt érvénytelenné nyilvánította. Erről jegyzőkönyv készült.
1998. április 14-én hirdetett eredményt, és nyertesként a Z-ÉP-Ber Bt.-t hirdette ki az ajánlatkérő. Az eredményhirdetésről jegyzőkönyv készült, ennek mellékletét képezte a jelenléti ív, amelyben a nyertes cég képviseletében Malomsoki Jenő volt jelen, ezt aláírásával igazolta.
1998. április 23-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a kérelmező. Kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntését, állapítsa meg, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 31. § (2) és 59. § (1) bekezdését, továbbá indítványozta, hogy a Döntőbizottság tiltsa el a Z-ÉP Beruházási Bt.-t a közbeszerzési eljárásban részvételtől, és kötelezze a Döntőbizottság az eljárás során felmerült költségek és díjak megfizetésére.
Indokaként előadta, hogy álláspontja szerint a nyertes ajánlata érvénytelen, mert a nyertes ügyvezetője részt vett a dokumentáció elkészítésében, és így a Kbt. 31. § (2) bekezdése értelmében nem vehettek volna részt, illetőleg nem tehettek érvényes ajánlatot ezen közbeszerzési eljárásban. Továbbá a nyertes ajánlata eltér az ajánlati felhívástól. Sérelmezte azt is, hogy második helyezettet is kihirdetett az ajánlatkérő, ugyanakkor ezt korábban nem írta elő. Indítványozta, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedést hozzon, és tiltsa meg a szerződéskötést.
A kérelmező jogorvoslati kérelme az alábbiak szerint megalapozott.
A Kbt. VI. fejezete részletesen szabályozza az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyekkel kapcsolatos szigorú összeférhetetlenségi szabályokat. Ezek a szabályok a felhívás és az elbírálás és a döntés során kerülnek érvényesítésre.
Ezen VI. fejezet 31. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ajánlati felhívás, a részvételi felhívás, illetőleg a dokumentáció elkészítése során az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg eljárásba bevont személyek az eljárásban nem lehetnek ajánlattevők, illetve nem állhatnak a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy nem lehetnek annak vezető tisztségviselői, illetve abban tulajdoni részesedéssel rendelkező, továbbá ezen személyek hozzátartozói. Ezen törvényi szabályozásból megállapítható, hogy az ajánlatkérő nevében eljáró személyekre vonatkozó szabályozásról van szó, azaz azokra vonatkozik a kizárási szabály, akik az ajánlati felhívás, a részvételi felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során az ajánlatkérő nevében eljárnak, illetőleg akiket az ajánlatkérő bevon ezen előbb részletezett eljárásba.
A becsatolt iratokból egyértelműen megállapítható volt, hogy a nyertes ajánlattevő, illetőleg annak ügyvezetője készítette azt a dokumentációt, amely változtatás nélkül az ajánlati felhívási dokumentáció részévé vált. Ez a körülmény önmagában megalapozta az összeférhetetlenséget, s ily módon a Kbt. 31. § (2) bekezdése alapján a nyertes ajánlattevő nem lehetett volna ajánlattevő ezen közbeszerzési eljárásban. A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok bontásakor, illetőleg azt követően megállapíthatja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Az 52. § (2) bekezdése taxatíve felsorolja, hogy mely esetben érvénytelen az ajánlat. Ennek b) pontja értelmében érvénytelen az ajánlat, ha azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni.
Minderre tekintettel tehát megállapítható volt, hogy aki vonatkozásában összeférhetetlenségi ok áll fenn, az nem jogosult a közbeszerzési eljárásban részt venni, azaz a nyertes érvénytelen ajánlatot tett, s ily módon az 53. § (2) bekezdése értelmében az eljárás további szakaszában nem vehetett volna részt. Az ajánlatkérő nem észlelte, hogy a Z-ÉP-Ber Bt. ajánlata érvénytelen, és nyertesnek hirdetette ki. Ezen rendelkezésből következik, hogy az ajánlatkérőt az eljárás teljes szakaszában terheli az a kötelezettség, hogy vizsgálja az érvénytelenséget. Ezen kötelezettségének az ajánlatkérő nem tett eleget, és egy érvénytelen ajánlatot nyertesnek hirdetett ki.
Az érvénytelen ajánlat benyújtása az adott közbeszerzési eljárásból történő kizárást alapozza meg. Ez nem jelentheti azt, hogy a Döntőbizottság általában meghatározott ideig zárja ki a közbeszerzési eljárásban való részvételtől a nyertes ajánlattevőt.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nincs relevanciája annak a körülménynek, hogy mikor készült a dokumentáció részét képező tanulmány, hanem csupán annak van jelentősége, hogy ez szerves részét képezte a felhívás dokumentációjának, és így a Döntőbizottság ezt tette vizsgálata tárgyává.
Minderre tekintettel nem volt megállapítható a nyertes ajánlattevő részéről olyan jogsértés, amely esetében a közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltás indokolt lett volna, így az erre irányuló kérelmét a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján mint alaptalant utasította el.
Nem megalapozott a kérelmező további jogorvoslati kérelme az alábbiak szerint sem.
Megállapítható volt, hogy a felhívásban valóban nem határozta meg az ajánlatkérő, hogy második helyezettet is hirdet. Ugyanakkor arra vonatkozó szabályozást nem tartalmaz a Kbt., mely szerint a második helyezett kihirdetése jogszabályba ütköző lenne. Ha akarta volna az ajánlatkérő, az értékelés teljes végeredményét is közölhette volna az eredményhirdetés során. Szerződéskötési szándék nem állapítható meg a rendelkezésre álló iratok szerint, ami alapjául a második helyezettel kötne szerződést az ajánlatkérő. Így nem állapítható meg jogsértés elkövetése azzal az ajánlatkérői magatartással, hogy kihirdette a nyertest követő legjobb ajánlatot tevőt. Így a kérelmének ezen részét is a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján mint alaptalant utasította el.
A Döntőbizottság nem tudta elfogadni az ajánlatkérő védekezését, mely szerint a hivatkozott beszerzése nem éri el az értékhatárt, tehát önként folytatta le a közbeszerzési eljárást. Az értékhatár megállapításánál az általában kért vagy kínált legmagasabb összegű ellenszolgáltatásokat kell érteni. A mérnöki kamara "a mérnöki szolgáltatások díjszabásában" a műszaki képviselet beruházáslebonyolítás díjaként a díjalap 2–5%-át jelöli meg a létesítmény nagysága és bonyolultsága figyelembevételével. A díjalap nem más, mint a tevékenység tárgyát képező létesítmény becsült megvalósítási költsége. Jelen esetben a dokumentáció bruttó 700 millió forintos becsült megvalósíthatósági költséget határoz meg. Ez nettó 560 millió forintnak felel meg. Ennek 2–5%-a 11,2–28 millió forint. Tehát még a legalacsonyabb ár is várhatóan a szolgáltatási értékhatár (7,5 millió forint) fölött van. Az eljárásban tett ajánlatok között is volt több értékhatár feletti ajánlat, mint pl. a Kanizsaber Kft., Dolomit Kft. ajánlata.
Mindebből tehát az következik, hogy az ajánlatkérőnek kötelessége volt kiírni a közbeszerzési eljárást. Rámutat arra a Döntőbizottság, hogy abban az esetben, ha egyébként értékhatár alatti lenne a beszerzés, de közbeszerzési eljárást hirdetett meg, ebben az esetben is kötelező a Kbt. szabályainak alkalmazása.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján, figyelemmel a megkötött szerződésre, a jogsértést megállapította az alapos kérelem tekintetében. A 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján bírságot szabott ki a rendelkező részben foglalt mértékben. Ezt a mértékű bírságot tartotta arányban állónak az elkövetett jogszabálysértés súlyával. A 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján kötelezte a jogsértőt 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. április 30.
Dr. Deli Betty s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
beszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.
közbeszerzési biztos
