KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5871)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.140/19/1998
Előadó: Dr. Engler Magdolna
Telefon: 375-8328
Fax: 355-5082
Tárgy: Betonút Rt. jogorvoslati kérelme Kunszentmárton Polgármesteri Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Betonút Szolgáltató és Építő Rt. (1132 Budapest, Pannónia u. 59–61., képviseli: Wesselyné Dr. Gellért Sylvia ügyvéd, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet a Kunszentmárton Polgármesteri Hivatal (5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) Cibakháza (5462 Cibakháza, Szabadság tér 5.), Csépa (5475 Csépa, Rákóczi u. 24.), Cserkeszőlő (5465 Cserkeszőlő, Köztársaság tér 1.), Nagyrév (5463 Nagyrév, Árpád u. 78.), Öcsöd (5451 Öcsöd, Kossuth tér 1.), Szelevény (5476 Szelevény, Kossuth L. u. 4.), Tiszainoka (5464 Tiszainoka, Kossuth L. u. 2.), Tiszasas (5474 Tiszasas, Rákóczi u. 32.), Tiszakürt (5471 Tiszakürt, Hősök tere 1.), Tiszaug (5473 Tiszaug, Rákóczi u. 51.) társult önkormányzatok nevében tiszazugi regionális rendezett települési szilárdhulladék-lerakó építése tárgyában kiírt közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be – helyt ad.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 56. § (1) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését, ezért vele szemben 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírságot szab ki.
Az ajánlatkérőket egyetemlegesen kötelezi a Döntőbizottság a bírság megfizetésére.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül fizessen meg 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírságot.
A Döntőbizottság egyetemlegesen kötelezi továbbá ajánlatkérőket, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug társult önkormányzatok megbízásából a K. É. 1998. január 7-én megjelent 1. számában tette közzé részvételi felhívását nyílt előminősítési eljárásra. A beszerzés tárgya: a társult községek regionális települési szilárdhulladék-lerakó építése. A nyertes ajánlattevőnek a létesítmény tervezési, építési, technológiai-szerelési, energiaellátási, irányítástechnikai és próbaüzem munkáinak elvégzésére kellett vállalkozási szerződést kötnie ajánlatkérővel.
A részvételi felhívás 3. c) pontja alapján részajánlatot, illetve a 11. pont alapján többváltozatú ajánlatot nem lehetett tenni.
Az előminősítésre 23 cég jelentkezett, közülük ajánlatkérő 17-et alkalmasnak minősített, és őket ajánlattételre felhívta. Az ajánlattételi határidőre 14 cég nyújtotta be ajánlatát: Strabag Rt., Alterra Kft., Penta Kft., Magyar Aszfalt Kft., Hídépítő Rt., Délépítő Rt., Kész Kft., KÉV-Metró Kft., MÁV-VHM Építő Kft., Víz- és Csatornaművek Rt., Betonútépítő Rt., KÖTIVIÉP Kft., R+R Konstrukt Kft. és kérelmező.
Ajánlatkérő 1998. május 28-án nyertest hirdetett az Alterra Kft. személyében, akivel a szerződést 1998. június 2-án megkötötte.
A törvényes határidőn belül kérelmező jogorvoslati kérelmet terjesztett be a Döntőbizottsághoz.
A jogorvoslati kérelmében kérelmező előadta, hogy az ajánlati felhívásban ajánlatkérő már lehetőséget adott alternatív ajánlatok benyújtására. A helyszíni bejárás alkalmával 1998. április 2-án már nyilvánvalóvá vált, hogy az eredeti kiviteli terv szerinti műszaki tartalmat megvalósítani nem lehet a rendelkezésre álló előirányzott összegből.
Az ajánlatkérő állami támogatásban részesült, és kérelmező véleménye szerint engedélyt kellett volna kérnie ajánlatkérőnek a támogatás nyújtójától, amennyiben a kiírástól eltérő műszaki tartalmat megvalósító ajánlatot fogad el. Ezt ajánlatkérő elmulasztotta, így az eljárása törvénysértő.
Kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő a megadott elbírálási szempontok fontossági sorrendje alapján nem a legelőnyösebb ajánlatot tevőt hirdette ki nyertesnek.
Véleménye szerint ajánlata a nyertesénél jobb volt. Árajánlata különösen kedvező volt.
A Kbt. 63. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő indokolását elfogadni nem tudta.
Kérte, a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján ajánlatkérő döntését semmisítse meg, és a d) pont alapján pénzbírságot szabjon ki.
Az ajánlatkérő érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. A közbeszerzési eljárást jogszerűen folytatták le.
Az állami céltámogatással kapcsolatos törvénysértést nem követték el. Az alternatív ajánlat benyújtására lehetőséget adtak. Nem érkezett jelzés senkitől arra vonatkozóan, hogy az alapajánlatot a tervkidolgozás során számításba vett összegből nem lehet megvalósítani.
Az ajánlatok elbírálását a megadott értékelési szempontok alapján végezték el.
A kérelmező árajánlata nem volt különösen kedvező, mert ajánlatkérő jelezte, hogy a beruházás megvalósítását követően a létesítményt önállóan kívánja üzemeltetni, így kérelmező jelzett részvételi szándékát pozitívan nem tudták értékelni.
Álláspontjuk szerint az összességében legkedvezőbb ajánlatot tevőt hirdették ki nyertesnek.
A nyertes Alterra Kft. a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, a közbeszerzési eljárás során jogsértő esemény nem történt.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból, a tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Jelen közbeszerzési eljárást Kunszentmárton Polgármesteri Hivatal 11 társult önkormányzat megbízásából folytatta le. A Kunszentmárton Polgármesteri Hivatal megbízottja, az eljárás lebonyolítója az OVIBER Kft. volt.
Ajánlatkérő a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására a következő adatokat kérte:
a) Pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolása:
– mérlegadatok az előző három évre vonatkozóan,
– pénzintézeti nyilatkozat a fizetőképességről,
– nyilatkozat arról, hogy sem a ajánlattevő, sem alvállalkozói nem tartoznak a Kbt. 46. § (1) bekezdés a), továbbá c)–e) pont hatálya alá, valamint a hatóság igazolása csatolandó arról, hogy nem esnek a 46. § (1) § bekezdés b) pont hatálya alá.
b) Műszaki alkalmasság igazolása:
– az előző 3 év hasonló jellegű munkáinak ismertetése:
– a megrendelő,
– a megvalósítás helye,
– a teljes bekerülési összeg millió Ft-ban,
– megvalósítás ideje (tól–ig megjelölésével),
– a műszaki, technikai felszereltség ismertetése, kiemelve a beruházásnál alkalmazni kívánt eszközöket, jelölve, hogy tulajdonról vagy bérletről van szó,
– a végrehajtásért felelős műszaki személyzet megnevezése, különös tekintettel a minőség-ellenőrzésért felelős személyekre, szakmai önéletrajz csatolásával,
– a bevonni szándékozott alvállalkozók adatai a fentiek szerint, a 15%-ot meghaladó részvétel esetén,
– ajánlattevő minőségbiztosítási rendszerét tanúsító iratok, adatok.
A felhívás 10. pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontjai: összességében a legelőnyösebb ajánlat kerül kiválasztásra. Az elbírálási szempontok fontossági sorrendben:
– a pályázó éves árbevétele a hatszázmillió forintot elérje vagy meghaladja,
– jól leinformálható referenciamunkák,
– megfelelő, a feladat megoldásához alkalmas géppark, eszközállomány, technikai felszereltség,
– jó referenciával rendelkező alvállalkozók,
– pénzügyi és gazdasági stabilitás,
– helyi adottságokat ismerő kivitelező,
– biztosítási garanciák.
A fenti szempontok azonban nem az ajánlatok, hanem a részvételi jelentkezések elbírálására szolgáltak.
Az előminősítéses eljárásban alkalmasnak nyilvánított jelentkezőket ajánlatkérő közvetlenül kérte fel ajánlattételre. Az ajánlati felhívás szerint az ajánlatok benyújtásának határideje 1998. április 22., az eljárást lezáró döntés kihirdetésének időpontja május 14. volt, ez szabályszerűen módosításra került. Az ajánlati felhívásban az ajánlatok elbírálásának szempontjait az alábbiak szerint határozta meg:
1. leinformálható referenciamunkák,
– hasonló jellegű mélyépítési munkák,
– speciális szakterületi referenciák,
2. részletes pénzügyi és hitelkonstrukció,
3. megfelelő, a feladat ellátásához alkalmas géppark, eszközállomány, technikai felszereltség,
4. jó referenciával rendelkező alvállalkozók,
5. pénzügyi és gazdasági stabilitás,
6. ajánlati ár,
7. helyi adottságokat ismerő kivitelező,
8. biztosítási garanciák.
A fentiek nem azonosak a közzétett felhívásban találhatókkal.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített. Ennek része volt az ajánlati feltételek, amelybe ajánlatkérő részletes előírásait foglalta. A 3.1. pontban – ellentétben a részvételi felhívás 11. pontjával – alternatív ajánlat kidolgozását is lehetővé tette. Ennek feltétele volt, hogy ajánlattevő engedélyezési terv szinten kidolgozott tervet és az engedélyező hatóságok elfogadó nyilatkozatát is csatolja az ajánlathoz, mely utóbbi biztosítja, hogy a meglévő engedély módosítása "akadályba nem ütközik."
A felhívási dokumentáció (Hidroven Kft. 1–87/97. sz. terve) és a létesítmény építési engedélye (Martfű város jegyzője 4016-2/1997. sz. határozata) szerint a létesítmény főbb műszaki paraméterei a következők szerint kerültek megállapításra:
Szelevény közigazgatási területén 7,63 ha területen 4,48 ha területű lerakó, II. építési osztálynak megfelelően szigetelve, csurgalékvízgyűjtés vasbeton medencében történik, csapadékvíz-elvezetés övárokkal elvezetve, helyi vízellátás és szennyvízelhelyezés, kocsimosó, monitoring rendszer. I. ütemben 172 800 m3 feltöltés, II. ütemben 125 200 m3 dombműveléses feltöltés. A szigetelés 2 mm vastag HDPE lemezzel, hegesztéssel készül 1 réteg (20 cm) ásványi szigetelés fölött. Az alkalmazott drénrendszer szintén HDPE anyagú. A telepen kezelő és szociális épület, porta és kocsimosó épül. A dokumentációhoz mennyiségi kimutatás is készült.
Ajánlatkérő 1998. május 27-én bizottságban értékelte a beérkezett ajánlatokat. Az itt készült jegyzőkönyv szerint az alternatív ajánlatok közül választott, miután "az alapajánlatok mindegyike meghaladja a rendelkezésre álló anyagi lehetőségeket". A nyertes az Alterra Kft. lett 409 500 E Ft-os alternatív ajánlatával, míg a második a Délépítő Rt. alternatív ajánlata lett. A jegyzőkönyv tartalmazta a következőket is:
Az ajánlatok elbírálása a következő szempontok alapján történt:
– az ajánlati ár nagysága,
– a műszaki tartalom,
– a leinformálható referenciamunkák,
– a hasonló jellegű mélyépítési munkák,
– a speciális szakterületi referenciák,
– megfelelő, a feladat ellátásához alkalmas géppark, eszközállomány, technikai felszereltség,
– jó referenciával rendelkező alvállalkozók,
– pénzügyi és gazdasági stabilitás,
– a helyi adottságokat ismerő kivitelező,
– biztosítási garanciák.
Ezek alapján a legelőnyösebb ajánlat került elfogadásra.
Összehasonlítva a fenti szempontrendszert az ajánlati felhívásban megjelölttel, megállapítható, hogy az ott közölt 8 szempont+2 alszempont helyett itt 10 van, új szempont a "műszaki tartalom", elmaradt a korábban szerepeltetett "részletes pénzügyi és hitelkonstrukció", a szempontok fontossági sorrendje is durván megváltozott, ugyanis a 6. helyről az 1. helyre került az ajánlati ár, és az új szempont lett a második legfontosabb.
Ajánlatkérő a nyertessel a szerződést 1998. június 2-án megkötötte.
A Döntőbizottság a fenti tényállás alapján az alábbiakat állapította meg.
A Kbt. 32. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő ajánlati felhívását a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén teheti közzé. A Kbt. felhatalmazása alapján kiadott 1/1996. (II. 7.) KTM sz. rendelet szerint pedig építési beruházás esetén az e rendeletben meghatározott ajánlati dokumentációt köteles rendelkezésre bocsátani. E két rendelkezésből megállapítható, hogy olyan alternatív ajánlattételt nem tehet lehetővé, amely megengedni a hatósági engedélytől való eltérést, és nem határozza meg, hogy a rendelkezésre bocsátott tervdokumentáció műszaki tartalmától milyen műszaki tartalommal lehet eltérni. Az ajánlatkérőnek azt a közbeszerzési eljárás előkészítő szakaszában – esetleg egy tervpályázat útján – kell eldöntenie, hogy gazdaságossági és más szempontból számára milyen létesítmény megvalósítása lehetséges, igényeinek melyik felel meg. A közbeszerzési eljárás nem arra szolgál, hogy az ajánlatkérő ennek menetében válassza ki, hogy igényeinek tulajdonképpen milyen műszaki tartalmú létesítmény felel meg. A Kbt. ugyanis az ajánlatkérő kötelességévé teszi, hogy az ajánlati felhívásban és az 1/1996. KTM rendelet szerint készített dokumentációban határozza meg az igényeit – műszaki tartalmat –, nem pedig a közbeszerzési eljárás folyamata alatt.
A jogvitás ügyben gyakorlatilag – a költségvetési fedezet miatt – az ajánlatkérő nem döntötte el, hogy konkrétan milyen munkák elvégzését várja el a nyertes ajánlattevőtől, hanem az alternatív ajánlatoktól várta el annak meghatározását, hogy miként lehet a rendelkezésre álló összegből a beruházást megvalósítani.
Ajánlatkérő a részvételi felhívásban az alternatív ajánlattételről nem rendelkezett, az ajánlati felhívásban azonban – a fentiek értelmében jogszerűtlenül – tette lehetővé az alternatív ajánlattételt. Miután azonban e körülmény az ajánlattevők mindegyike előtt ismertté vált az ajánlati felhívás megjelenésekor vagy azt követően, és e körülményt határidőben nem kifogásolták, a Döntőbizottság sem szankcionálhatja ezt a magatartást, az alternatív ajánlatokat az ajánlatkérőhöz hasonlóan erre tekintettel érvényesnek tekintette.
Ezt követően a jogorvoslati kérelem alapján a Döntőbizottságnak azt a kérdést kellett vizsgálnia, hogy az ajánlatkérő a legelőnyösebb ajánlatot hirdette-e ki nyertesnek az elbírálási szempontok szerint.
Ennek során megállapítható, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontokat megváltoztatta, továbbá az eredeti értékelési szempontok fontossági sorrendjét is módosította. Az eredetileg meghatározott értékelési szempontjai között a műszaki tartalom nem szerepelt, az alternatív ajánlatok elbírálása során azonban – nyilván éppen az alternativitásból eredően – a műszaki tartalom értékelése lényeges szerepet kapott. Kiemelt szerepet kapott az értékelés során az ajánlati ár – az első helyre került –, az eredetileg meghatározott hatodik helyről. E tényt egyértelműen bizonyítja az, hogy az alapajánlatok a részletes és végleges értékelésben – éppen árfekvésük miatt – nem is vettek részt. A szempontok megváltozott sorrendjét az elbírálási jegyzőkönyvben (1998. május 27.) ajánlatkérő is dokumentálja, tehát elismeri. A Kbt. 56. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok szerint köteles elbírálni. Az eljárás során megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő az előre meghatározott értékelési szempontjaitól tartalmilag és sorrendileg is eltért.
A nyertes és a kérelmező – ajánlatkérő által is összehasonlított – alternatív ajánlatának vizsgálata során az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban közzétett elbírálási szempontok alapján a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg.
Az 1., 3., 4., 5. elbírálási szempontból az ajánlatokat azonosnak kell tekinteni. Ezek az elbírálási szempontok az előminősítéses eljárásban is bírálati szempontokként szerepeltek. Az ajánlatkérő által is elismerten a nyertes és a kérelmező ajánlata is ezen elbírálási szempontból egyformán megfeleltek, hiszen ajánlattételre felhívást kaptak.
A 2. elbírálási szempontból – a részletes pénzügyi és hitelkonstrukció – a kérelmező és a nyertes ajánlatát szintén azonosnak kell tekinteni, hiszen az üzemeltetésben való részvétel, melyre kérelmező ajánlatot nyújtott be, nem volt tárgya az eljárásnak, egyéb vállalást pedig egyikük sem tett.
A pénzügyi ütemezése pedig a nyertesnek és kérelmezőnek is megfelelő volt.
A hatodik elbírálási szempont az ajánlati ár volt: A kérelmező ajánlati ára: 382,5 M Ft.
A nyertes ajánlati ára: 409,5 M Ft. A kérelmező árajánlata kedvezőbb volt.
A hetedik elbírálási szempont a helyi adottságokat ismerő kivitelező. A kérelmezőnek szolnoki és nyíregyházi alvállalkozója, a nyertesnek szolnoki alvállalkozója van. Az ajánlatok e szempontból is egyenértékűek.
A nyolcadik elbírálási szempontból a biztosítási garanciák vonatkozásában is az ajánlatok egyenértékűeknek minősülnek.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a 6. elbírálási szempontból kérelmező ajánlata jobb, a többi elbírálási szempontból az ajánlatok között különbség nem állapítható meg. Az ajánlatok műszaki tartalma az értékelést jogszerűen nem befolyásolhatta, mivel ez a szempont az ajánlati felhívásban az értékelési szempontok között nem szerepelt.
A fentiekből következik, hogy a kérelmező – az alternatív ajánlatokat tekintve – kedvezőbb ajánlatot nyújtott be.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
Az ajánlatkérő a Kbt. fenti rendelkezését megsértette azáltal, hogy nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d), f) és g) pontjában foglalt jogkövetkezményt alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. augusztus 17.
Dr. Engler Magdolna s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
