KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5872)

Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D. 123/14/1998

Tárgy: Magyar Gépjármű Importőrök Egyesületének jogorvoslati kérelme a MATÁV Rt. közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

Eőrsi és Társai Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Bihari Tibor (1056 Budapest, Belgrád rkp. 1315.) ügyvéd által képviselt Magyar Gépjármű Importőrök Egyesülete (1134 Budapest, Dózsa Gy. út 53., továbbiakban: kérelmező) Magyar Távközlési Rt. (1122 Budapest, Krisztina krt. 68., továbbiakban: kérelmezett) ellen közbeszerzési eljárás mellőzése miatt indult jogorvoslati eljárásban a kérelmező kérelmét a Döntőbizottság elutasítja.
Az eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

A kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő érdemi észrevétele, a tárgyaláson tett érdemi nyilatkozatok, valamint az eljárás során keletkezett egyéb okirati bizonyítékok alapján a Döntőbizottság az alábbi tényállást állapította meg.
A kérelmezett 1998. május 26-án kelt levelében 14 magyarországi gépjármű-vezérképviseletet tájékoztatott arról, hogy személyi használatú gépkocsikat kíván 1998. évben megvásárolni. Ezzel kapcsolatosan dokumentációt is készített, és a dokumentáció átvételét követően ajánlatokat kért ezen vezérképviseletektől.
A kérelmező a jogorvoslati eljárást megelőzően a kérelmezettnél 1998. június 5-én kelt levelében kifogásolta, hogy kérelmezett mellőzi a közbeszerzési eljárás lefolytatását gépkocsibeszerzések tárgyában. Álláspontja szerint a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvénynek (a továbbiakban: Kbt.) mind a személyi, mind a tárgyi hatálya kiterjed a kérelmezettre, illetőleg beszerzésére. A kérelmezett 1998. június 9-én kelt válaszlevelében vásárlási szándékát változatlanul fenntartotta a közbeszerzési eljárás mellőzése mellett. A FIAT márka-vezérképviselettől (FIAT Magyarország Kft.) 51 db gépkocsit vásárolt meg vezető beosztású dolgozóinak. A szerződés megkötésre került.
A kérelmező 1998. június 11-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz.
Kérte, hogy a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján hívja fel a kérelmezettet a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra. Sérelmezte, hogy a MATÁV Rt. a vezető beosztású munkatársainak gépkocsit szerez be, közbeszerzési eljárás mellőzésével. Álláspontja szerint jelen beszerzése a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzés. A vezető beosztású munkatársak gépkocsi-használata nem tekinthető kizárólag személyes használatnak, miután ezek a dolgozók alapvetően munkaviszonyukra tekintettel jogosultak a gépkocsi használatára, és a gépkocsihasználat elsősorban hivatali célokat és csak másodsorban személyi célokat szolgál. Így a MATÁV Rt. közszolgáltatói tevékenységét vezetői, irányítói szinten kiszolgáló munkatársak alapvetően hivatalos célokra használják a gépkocsikat, ez pedig nem jelenti azt, hogy ezen tevékenysége nem lenne közvetlenül összefüggő a beszerzéssel. Életszerűtlen is lenne, ha a közszolgáltató tevékenység fogalmából kirekesztésre kerülne a vezetési, szervezői, irányítói tevékenység.
A kérelmezett a jogorvoslati kérelmet mint alaptalant kérte elutasítani. Álláspontja szerint a MATÁV Rt. a Kbt. 1. § e) pontja hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet, azonban a Kbt. 2. § (2) bekezdése szerint kizárólag közszolgáltató tevékenységével közvetlenül összefüggő beszerzéseiket kell a Kbt. szabályai szerint lebonyolítani. Jelen beszerzés nincs közvetlen összefüggésben a MATÁV Rt. közszolgáltató tevékenységével. A Kbt. értelmező rendelkezése meghatározza a közszolgáltató tevékenység fogalmát, amelyet szigorúan ily módon kell szűken értelmezni. Álláspontja szerint a kérelmező jelen beszerzése a közszolgáltató tevékenységgel csak áttételesen összefüggő kapcsolatban áll. A MATÁV Rt. komplex juttatási rendszert alkalmaz vezető beosztású dolgozók vonatkozásában. A velük megkötött ún. menedzserszerződésekben biztosítja a munkabért és a premizálás mellett a gépjármű személyes használatát.
A jelen beszerzés a MATÁV Rt. által vállalt munkáltatói juttatásokat szolgálja, és így nincs közvetlen kapcsolatban a MATÁV Rt. közszolgáltató tevékenységével, mivel a személygépjármű-használat biztosítása elsősorban munkaerő-alkalmazási, -gazdálkodási szempontokhoz kapcsolódik, és nem a közszolgáltató feladatok közvetlen ellátásához.
A jogorvoslati kérelem alaptalan.
A Kbt. meghatározza a törvény személyi és tárgyi hatályát. Ennek értelmében a Kbt. 1. § e) pontja szerint a törvény személyi hatálya alá tartozik a gazdálkodó szervezet, ha országos, regionális vagy helyi közszolgáltató tevékenység gyakorlására a beszerzéssel érintett piac egészén jogszabály alapján kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezik. Továbbá a Kbt. 2. § (2) bekezdése deklarálja, hogy az 1. § e) pontjában szereplő szervezetek közbeszerzésén kizárólag a közszolgáltató tevékenységükkel közvetlenül összefüggő beszerzéseket kell érteni. Ezen törvényi rendelkezésekből az következik, hogy a Döntőbizottságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy a törvény személyi hatálya alá tartozó kérelmezett beszerzése valóban közvetlenül összefügg-e a közszolgáltatói tevékenységgel.
A MATÁV Rt. közszolgáltatói tevékenységét szabályozza az 1992. évi LXXII. törvény, mely a távközlésről szól. Ez a törvény meghatározza a távközlési szolgáltatások nyújtásának módját és feltételeit, a távközlési szolgáltatásban részt vevők jogait és kötelezettségeit a távközlőhálózat tervezésének, létesítésének, üzemben tartásának, a távközlőeszközök és -berendezések használatának feltételeit, a távközlés védelmére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a távközléssel kapcsolatos állami feladatokat.
A távközlési szolgáltatások körét jelen jogszabály 3. § (1) bekezdése határozza meg. Ezen szolgáltatásokon belül közcélú távbeszélő-szolgáltatást végez a MATÁV Rt., amely közszolgáltatói tevékenysége körébe tartozik. Ez a közcélú távbeszélő-szolgáltatás nem más, mint díj ellenében végzett távközlési forgalmi szolgáltatás és a távközlőhálózat hozzáférési szolgáltatások. Tartalmazza a helyi, a belföldi távolsági és a nemzetközi hívások kezdeményezésének, továbbításának és fogadásának, a segélykérő hívásoknak, a kezelői szolgáltatásoknak, a tudakozónak, az előfizetői névsornak (telefonkönyv) és a nyilvános állomásoknak igénybevételére vonatkozó lehetőségeket.
Mindebből a törvény által meghatározott definícióból következik, hogy a kérelmezett közszolgáltatói tevékenysége a korábban kifejtett alaptevékenységeken keresztül valósul meg. Így mindazon beszerzések, amelyek tehát: a távbeszélő-hálózat, szolgáltatás, hozzáférési pontjainak igénybevétele, helyi belföldi, távolsági, nemzetközi hívások kezdeményezése, továbbítása, fogadása, kezelői szolgáltatások, tudakozó, előfizetői névsorok és nyilvános állomások igénybevételével kapcsolatosak, csak ezek függnek össze közvetlenül a kérelmezett közszolgáltatói tevékenységével, és így ezek beszerzése nem minősül közbeszerzésnek. Közvetlenül az függ össze ezen közszolgáltatói tevékenységével, amely nélkül ezeket a feladatköröket amelyeket részletesen szabályozott a törvény képtelen lenne ellátni, illetve az a mód és eszköz, amellyel vagy amelyekkel a közszolgáltató tevékenységet végzi.
Megállapítható volt, hogy a megvásárolni kívánt gépjárművek kifejezetten személygépkocsik, nem pedig a közszolgáltatói tevékenység vagy feladat elősegítésére használatos pl. műhelykocsik, szervizkocsik. Vezető beosztású dolgozók közlekedtetése az nem közszolgáltatói tevékenysége a kérelmezettnek, hanem a közszolgáltatói feladatával ugyan összefüggő, de csak közvetetten. Így a kérelmezett személyi használatra vonatkozó gépkocsi- vásárlása, -beszerzése nem tartozik a Kbt. szerinti közbeszerzések körébe.
Így a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján mint alaptalant elutasította.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján a jogsértőt lehet kötelezni az eljárás során felmerült igazgatási szolgáltatási díj és költség megfizetésére, mivel azonban jogsértés nem került megállapításra, így a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az eljárás során felmerült költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 1998. július 30.

Dr. Deli Betty s. k. Divinyi József s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke