KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6021)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.31/13/1998.
Üi.: Kalmárné Diósy Ildikó
Telefon: 175-1086
Tárgy: Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő Kft. kérelme Táborfalva Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása és az M+A Kft. ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő Kft. (1107 Budapest, Balkán u. 4. II/6., jogi képviselő: dr. ifj. Petrik Ferenc ügyvéd, 1012 Budapest, Mikó u. 14.) kérelmező jogorvoslati kérelmére, amelyet Táborfalva Község Önkormányzata (2381 Táborfalva, Tanácsköztársaság tér l., jogi képviselő: dr. Czifra Károly ügyvéd, 5000 Szolnok, Dózsa Gy. u. 2.) ajánlatkérő községi szennyvízcsatorna és szennyvíztisztító telep építésére kiírt közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 59. § (1) bekezdését, ezért vele szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, egyebekben a kérelmet elutasítja. Az M+A Épületgépészeti és Közműépítő Kft. (2220 Vecsés, Temető u. 14–16.; jogi képviselő dr. Berta Hubert ügyvéd, 1028 Budapest, Áfonya u. 8/A) ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára fizesse be és ugyanezen határidőn belül kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő előminősítéses nyílt eljárásra szóló részvételi felhívást tett közzé a K. É. 1997. október 8-i számában. Felhívásában Táborfalva Község csatornahálózatának és szennyvíztisztító telepének kivitelezésére kért részvételi jelentkezéseket. A felhívásra 20 cég jelentkezett, közülük hetet ajánlattételre alkalmasnak minősített és őket 1997. november 24-én ajánlattételre felhívta. Részletes ajánlati és műszaki feltételeit a dokumentáció tartalmazta, utasításait további két, írásban megküldött "kiegészítő" irattal tette teljessé. Az 1998. január 26-i ajánlattételi határidőre a következő négy cég nyújtotta be ajánlatát: M+A Épületgépészeti és Közműépítő Kft. (a továbbiakban: M+A Kft.), Innoterv Ipari Fővállalkozó Rt., S and G Izraeli Magyar Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban: S-G Kft.) és kérelmező. Ajánlatkérő 1998. február 3-án nyertest hirdetett az M+A Kft. személyében, akivel a szerződést egyidejűleg megkötötte.
Kérelmező jogorvoslati kérelmében az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését kifogásolja. Álláspontja szerint ajánlatkérő nem bírálta el kérelmező ajánlatát, a nyertes kiválasztása pedig nem a felhívásban meghatározott elbírálási szempontok szerint történt. Ajánlatkérő nem fogadhatott volna el a kiírástól alapvetően eltérő műszaki megoldásra tett ajánlatot, mert ezzel a beszerzés tárgyát változtatta meg az eljárás folyamán. Kérelmező sérelmezi azt is, hogy az M+A Kft. a kérelmező ajánlatával kapcsolatosan az üzleti titok körébe tartozó információkkal rendelkezett, ezekhez pedig csakis úgy juthatott hozzá, hogy mind az ajánlatkérő, mind az M+A Kft. megsértette a Kbt. 45. §-ának üzleti titok védelmére vonatkozó szabályait és a verseny tisztaságát. Kifogásolja az M+A Kft. részvételét a közbeszerzési eljárásban összeférhetetlenség miatt, miután a kft. a felhívási dokumentáció készítése során közreműködött a koncepció kidolgozásában.
Mindezekre tekintettel kéri, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg az ajánlatkérő és az M+A Kft. által elkövetett jogsértéseket, velük szemben szabjon ki bírságot és az M+A Kft.-t egy évre tiltsa el a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, továbbá kötelezze a jogsértőket az eljárási díj és a költségek viselésére.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte részben megalapozatlanság, részben elkésettség miatt. Előadta, hogy eljárást lezáró döntését a felhívásban közzétett értékelési szempontok alapján hozta meg, ennek során kérelmező ajánlatát is elbírálta. A felhívás és a dokumentáció előírásai lehetővé tették alternatív műszaki megoldás elfogadását (ezt a tényt kérelmező elkésetten kifogásolja). Az M+A Kft. számára kérelmező ajánlatával kapcsolatos információkat nem adott. Az M+A Kft.-t a részvételi felhívás és a dokumentáció elkészítésébe nem vonta be. Kéri a Döntőbizottságtól a kérelmezővel szemben a Kbt. 85. § a) pontjának alkalmazását.
Egyéb érdekeltként észrevételt tett az M+A Kft. és a KSN Kft. Az M+A Kft. előadta, hogy a kérelmező ajánlatáról csakis a bontáskor közölt, illetőleg az 1998. január 6-i konzultáción nyilvánosan elhangzott információkkal rendelkezett.
A KSN Kft. nyilatkozata szerint az 1998. január 6-i és 26-i időpontokban az ajánlattevők mellett, mint a kérelmező szakértője, személyesen megjelent.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a tárgyaláson elhangzottak alapján a következő tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a részvételi felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgyát a következőképpen határozta meg: "Szennyvízcsatornázás.
Gravitációs csatorna:
– NÁ 250 KG-PVC kb. 800 fm
– NÁ 200 KG-PVC kb. 19 500 fm
– NÁ 150 KG-PVC házi bek. kb. 8 500 fm
Nyomóvezeték:
– NÁ 100 KM-PVC kb. 1 000 fm
– NÁ 150 KM-PVC kb. 450 fm
– Átemelők: 9 db
– MÁV-keresztezés: 2 db
Szennyvíztisztító telep (biológiai) 2x500 m3/d".
A részletes ajánlati és műszaki feltételeket dokumentációban határozta meg, amely az Aqua Construct Rt. 275/I/94. tervszámú vízjogi létesítési engedélyezési tervét, valamint az ajánlat elkészítéséhez előírásokat meghatározó "Utasítás"-t, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság H 11443-4/94-I. számú vízjogi létesítési engedélyét és az azt módosító H 22002-5/96-I. számú engedélyokiratát tartalmazta. A terv és az engedélyek gravitációs csatornahálózat és OMS biológiai szennyvíztisztító kialakítására vonatkoznak.
A részvételi felhívás 3. c) pontja szerint az ajánlatkérő részajánlatot is elfogadott, sőt még azt is előírta, hogy külön kell ajánlatot tenni a csatornahálózat, illetve a szennyvíztisztító telep kivitelezésére.
A felhívás 11. pontja alapján az ajánlattevők több változatban is ajánlatot tehettek. Az ajánlatkérő az alternatív ajánlat elfogadása feltételeként előírta, hogy az ajánlattevőnek részletes számításokat és terveket, alkalmazási engedélyeket kell mellékelnie, az alternatívák műszaki tartalma a tenderdokumentációval legalább azonos értékű és a kivitelezés költsége kedvezőbb legyen, a kivitelezés időtartama nem nőhet (részvételi felhívás 11. pont). A dokumentációban előbbieken kívül azt is előírta, hogy a kiírástól eltérő technológia alkalmazása esetén az ajánlathoz pontosan milyen mellékleteket kell becsatolni.
Ajánlatkérő szakértői bizottságban értékelte az ajánlatokat, majd az eljárást lezáró döntést az önkormányzati testület hozta meg 1998. február 3-án. A szakértői értékelésben a felhívás szerinti szempontoknak megfelelő vizsgálat található azzal az eltéréssel, hogy az ajánlati árat az ajánlatkérő külön értékelte valamennyi részajánlatra és alternatív ajánlatra vonatkozóan. Az egyéb szempontok szerinti vizsgálatban az alternatív és részajánlatokat nem különböztette meg egymástól, azaz értékelése egységes volt.
Az ajánlatkérő az S-G Kft valamennyi ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, mert az nem felelt meg a felhívás feltételeinek.
Az 1998. február 3-i testületi ülésen először az ajánlatkérő abban döntött, hogy gravitációs vagy vákuumos csatornarendszert valósít-e meg. Döntésével elutasította a gravitációs, tehát az ajánlati felhívása szerinti alapajánlatokat, azokat a további értékelésben nem vette figyelembe.
Ajánlatkérő – még mielőtt az ajánlatokat részletesen értékelte volna – abban is döntött, hogy nem fogad el részajánlatot külön-külön a csatornahálózatra és a szennyvíztisztító telepre, hanem egyetlen kivitelezőt választ a teljes beruházás megvalósítására.
Ezt követően ajánlatkérő az M+A Kft. és az Innoterv Rt. ajánlatait értékelte. Eljárást lezáró döntését előbb a csatornahálózatra vonatkozóan hozta meg, majd a már résznyertesnek tekintett M+A Kft. szennyvíztisztító telepre vonatkozó ajánlatai közül választotta ki a 2. számú alternatívát, mint nyertes ajánlatot.
A jogorvoslati kérelem részben alapos.
A Kbt. 32. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő építési beruházásra ajánlati felhívást csak jóváhagyott építési engedélyezési terv megléte esetén tehet közzé. Az 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet a Kbt. 96. § (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján azt is egyértelműen, kötelezően meghatározta, hogy a jóváhagyott engedélyezési terv alapján indult közbeszerzési eljárásban a dokumentációt miként kell elkészíteni. A jogszabály a dokumentáció tartalmi követelményeit részletesen meghatározza. Mindebből, továbbá a Kbt. 40. § (1) bekezdéséből – ajánlatkérő a beszerzés tárgyát köteles pontosan meghatározni – következik, hogy az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban alternatív ajánlattételt engedélyezni csak a jóváhagyott technológia körén belül lehet.
Az eljárás során megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő az alternatív ajánlat benyújtását a dokumentációtól eltérő műszaki megoldásokkal engedte meg, azzal a feltétellel, hogy az áttervezést, tervmódosítást az ajánlathoz kell csatolni, nyertesség esetén pedig az engedélyeztetést a nyertesnek kell elvégezni.
E helytelen alternatív ajánlattételi lehetőség alapján valamennyi ajánlattevő nyújtott be olyan ajánlatot, amely eltért az engedélyezett műszaki megoldástól. Kérelmező esetében ilyen ajánlat volt csatornahálózatra a vákuumos Vacuflow rendszerrel készült ajánlat, az M+A Kft. esetében a vákuumos Iseki rendszerrel tett ajánlat, az Innoterv Rt. részéről a vákuumos Airvac rendszerű megoldás és az S-G Kft.-től két vákuumos (Airvac, Iseki) rendszerrel tett ajánlat. A szennyvíztisztító telepre vonatkozóan kérelmező és a többi ajánlattevő is a terv szerinti és engedélyezett OMS technológián kívül egyéb technológiai megoldással is tett alternatív ajánlatot. A dokumentációtól eltérő alternatív ajánlatok műszaki tartalma alapvetően eltért egymástól.
Végeredményben ennek a következménye, hogy összehasonlításra alkalmas ajánlatok csak azok voltak, amelyek a felhívási dokumentációnak megfeleltek – vagyis alapajánlatok –, ugyanis csak ezek voltak azonos műszaki tartalmúak. Ezek tényleges elbírálására, összehasonlítására azonban nem került sor. Egyrészt azért, mert a Kbt. 31. § (3) bekezdés szerinti javaslattételi bizottság az ajánlati változatokat külön-külön nem értékelte, másrészt azért, mert a döntésre jogosult képviselő-testület elsődlegesen arról döntött, hogy a csatorna hálózat esetében kizárólag azokkal az ajánlatokkal foglalkozik, amelyek nem gravitációs, hanem vákuumos rendszerre vonatkoznak. E döntést követően a gravitációs rendszerre tett ajánlatokat a tényleges értékelés során mellőzték.
A vákuumos rendszerre tett ajánlatok esetében is szinte kizárólag azt vizsgálta az ajánlatkérő, hogy technológiai szempontból melyiket tartja számára elfogadhatóbbnak. Gyakorlatilag az értékelés folyamán végezte el azt a feladatot, amelyet az ajánlati felhívás közzétételét megelőzően kellett volna elvégeznie, nevezetesen a lehetséges technológiák közül az ajánlatkérő igényeinek megfelelő technológia kiválasztását. Az ajánlatkérő ugyanis a közbeszerzési eljárást megelőzően köteles az igényeit felmérni annak érdekében, hogy a Kbt. 40. § (1) bekezdéséből eredő – a beszerzés tárgyát köteles pontosan meghatározni – kötelezettségének eleget tudjon tenni. Ezzel összhangban rendelkezik úgy az épített környezet védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 32. § (7) bekezdés a) pontja, hogy építési beruházás esetén a hatósági építési engedélyezési terv készítését megelőzően kötelező a tervpályáztatás. Ez az eljárás szolgál arra, hogy az ajánlatkérő a legmegfelelőbb koncepciót (technológiát) válassza ki és már csak ezt követően szabad az engedélyezési tervet elkészíttetnie. A közbeszerzési folyamat a Kbt. 32. § (2) bekezdése, illetve a 40. § (1) bekezdése szerint azon a ponton indítható, amikor a tervek jóváhagyásra kerülnek.
Ennek nyilvánvaló indoka, hogy a Kbt. előírja az ajánlatkérőnek, hogy a közbeszerzés tárgyát megfelelő pontossággal határozza meg. A verseny tisztasága, az esélyegyenlőség, végső soron pedig az ajánlatok objektív elbírálása ugyanis csak akkor lehetséges, ha az ajánlattevők ugyanarra a tárgyra, ugyanolyan feltételek között tesznek ajánlatot.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a Kbt. 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike – jelen esetben az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása szempontjából – a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Az ajánlatkérő – korábbiakban kifejtett – mulasztásából eredő jogellenesség az egész közbeszerzési eljárás során végighúzódik és végső soron az értékeléskor, az eredményhirdetéskor realizálódik. A lényegesen eltérő, továbbá ajánlatkérő által sem eldöntött technológiát tartalmazó ajánlatok objektív, az elbírálási szempontok szerinti összehasonlítását az ajánlatkérő nem végezte el. Ezzel megsértette a Kbt. 56. § (1) bekezdésére figyelemmel az 59. § (1) bekezdését.
A szennyvíztisztító telepre tett ajánlatok elbírálása ugyancsak jogsértő, figyelemmel arra, hogy ajánlatkérő elsődlegesen arra tekintettel hirdette ki a nyertest, hogy személye megegyezzen a csatornahálózatot kivitelező ajánlattevővel. Az értékelési szempontok szerepe ez esetben sem volt meghatározó.
A fentiekben kifejtettek szerint a jogsértések ténylegesen az értékelés, illetve az eredményhirdetés során következtek be. Ennek megfelelően a Kbt.-ben meghatározott határidők is ezen időponttal kezdődnek.
Nem lehet kellő hivatkozási alap az ajánlatkérő részéről, hogy az ajánlati felhívást – annak jogsértő voltát – a kérelmező már korábban megismerte, sőt ajánlatot is tett a felhívás szerint. A Kbt. alapelvi, illetve tételes jogi rendelkezéseiből egyértelműen megállapítható, hogy az eljárás jogszerűségének biztosítása az ajánlatkérő feladata. Az ajánlattevőknek nem feladatuk, hogy az eljárás első mozzanatától törvényességi felügyeletet gyakorolnak az ajánlatkérő fölött. Ebből az következik, hogy nem mentheti ki magát ajánlatkérő egy általa elkövetett korábbi jogsértésre hivatkozva.
A Döntőbizottság a kérelem további részeit elutasította.
Kérelmező megalapozatlanul kifogásolja az összeférhetetlenségi szabályok megsértését.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése szerint nem lehet ajánlattevő, akit az ajánlatkérő a részvételi felhívás, az ajánlati felhívás és a dokumentáció elkészítésébe bevont. A rendelkezésre álló iratokból, illetve a tanúként meghallgatott személy vallomásából megállapítható, hogy ajánlatkérő egyetlen későbbi ajánlattevőt, illetőleg annak alkalmazottját sem vonta be a dokumentáció elkészítésébe. A dokumentációnak, amelyet az Aqua Construct Rt. készített, nincs olyan konkrétan megjelölt része, amelyet egyértelműen az M+A Kft. ügyvezető igazgatója vagy a kft. készített volna, ilyen munkarészt sem kérelmező, sem a tanú nem jelölt meg. A közbeszerzési eljárást megelőzően az eljárás előkészítése során végzett igényfelmérés, tájékozódás körében létrehozott személyes kapcsolatok semmiképpen sem tekinthetők úgy, mint a dokumentáció elkészítésébe történő bevonás.
Kérelmező a verseny tisztasága megsértésének megállapítását is kérte a Döntőbizottságtól arra hivatkozással, hogy az üzleti titkai sérültek az eljárás során. Álláspontja szerint az M+A Kft. csak úgy szerezhetett tudomást az általa megjelölt alvállalkozóról, hogy az ajánlatukat jogosulatlanul megismerhette. A rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan az ajánlatkérő az ajánlatokat jogosulatlanul más célra nem használta fel, illetőleg a megbízottján kívül jogosulatlan személynek betekintést nem engedélyezett. A KSN Kft. alvállalkozói minőségére az eljárásban részt vevő ajánlattevők okszerűen következtethettek, ugyanis nevezett kft. mind a bontáskor, mind a helyszíni konzultáción a kérelmező által meghívott személyként [Kbt. 51. § (2) bekezdése] vett részt.
Az indokolásban kifejtettek szerint a Döntőbizottság – a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva – megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért vele szemben a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f), g) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta. Egyebekben a kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1997. március 16.
Divinyi József s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
