KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6023)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D. 151/15/1998.
Tárgy: ÉPKER Service Bt. jogorvoslati kérelme Mikepércs Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Mikepércs Község Önkormányzata (4271 Mikepércs, Kossuth u. 1., továbbiakban: ajánlatkérő) 1998. július 3-án meghozott és kihirdetett, közbeszerzési eljárást lezáró döntését – amelyben a Mikepércs Nagyváradi Utcai Általános Iskola bővítése 12,00x24,00 méteres tornateremmel és kiegészítő helyiségekkel megjelölésű generálkivitelezési szerződés megkötésére irányuló eljárásban a DÉSZOL Rt.-t (Debrecen, Böszörményi út 68.) jelölte meg a közbeszerzési eljárás nyerteseként – megsemmisíti.
Egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy az ÉPKER Service Bt. (4033 Debrecen, Kökény u. 3., továbbiakban: kérelmező) részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 1998. május 13-án megjelent, 1998. évi 19. számának 2770–71. oldalain tette közzé a határozat rendelkező részében megjelölt témakörben nyílt eljárási formában ajánlati felhívását. Az ajánlati felhívás 11. pontja határozta meg azt, hogy az ajánlatkérő milyen igazolásokat, bizonylatokat követel meg és fogad el az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolásaként. A 13. pont értelmében az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdeti ki nyertesnek. Ezen belül az ajánlatok elbírálása szempontjainak fontossági sorrendje az alábbi:
– ajánlati ár,
– referenciamunkák, pénzügyi és gazdasági alkalmasság,
– garanciavállalásra vonatkozó kivitelezői kötelezettségvállalás,
– késedelmes teljesítésre tett kivitelezői nyilatkozat.
Az ajánlatkérő az egyéb információk között közölte, hogy az ajánlatok felbontását követő 7 napon belül eredményt hirdet.
Az ajánlati felhíváson túl ajánlatkérő "részletes pályázati felhívás" címszó alatt hét oldal terjedelmű dokumentációt bocsátott rendelkezésre, amely az ajánlattevők számára tartalmazta a részletes ajánlattételi feltételeket.
Az ajánlatkérő az általa a közbeszerzési eljárás lebonyolítására felkért UNITERV-BER Tervező és Beruházó Bt. együttműködésével 1998. június 2-án helyszíni bejárást és konzultációs lehetőséget biztosított ajánlattevők számára. A megnevezett bt. a beérkezett ajánlatok értékelését elvégezte és döntési javaslatát az önkormányzat elé terjesztette, amely 1998. július 3-án hirdetette ki döntését, ennek értelmében a közbeszerzési eljárás nyertese a DÉSZOL Rt.
A pályázatra összesen 9 ajánlat érkezett, az alábbiak: Lovász János vállalkozó, TÉGLA Gmk., Léna '97 Kft., Pillér Bt., ÉPKER Kft., Kézműves '93 Kft., Important Bt., DÉSZOL Rt. és a kérelmező.
A kérelmező 1998. június 30-i dátummal nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, amelyet 1998. július 5-i dátummal kelt kiegészítő iratában pontosított és kiegészített.
Álláspontja szerint az ajánlatkérő többszörösen megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvényt (a továbbiakban: Kbt.), nevezetesen azon magatartásaival, miszerint az 1998. június 23-i ajánlatbenyújtás és -bontási eljárás során néhány pályázó ajánlatát érvénytelennek nyilvánították, majd június 30-án arról értesítették az összes ajánlattevőt, hogy a hiányzó igazolások pótlására póthatáridőt adnak, és erre figyelemmel az eredetileg meghirdetett eredményhirdetési határidőt (1998. június 30.) megváltoztatják és új határidőként 1998. július 3-át jelölték meg. A kérelmező előadása szerint az ajánlatkérő nem az ajánlati felhívásban meghatározott fontossági sorrend alkalmazása mellett hozta meg döntését, mert nézete szerint a meghirdetett fontossági sorrend alapján a kérelmező ajánlata volt a legjobb, ezzel szemben az ajánlatkérő mégsem őt hirdette nyertesnek, csupán második helyezettként jelölte meg. Álláspontja szerint a meghirdetett fontossági sorrend szerinti elbírálási szempontok közül legalább három szempont szerint az ő ajánlata tekinthető a legkedvezőbbnek. Mindezekre figyelemmel kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg az ajánlatkérő döntését, kötelezze az ajánlatkérőt valamennyi, az eljárással kapcsolatban jelentkező költsége, továbbá a jogorvoslati kérelemre lerótt 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megtérítésére. Ennek részletezéseként előadta, hogy kéri kötelezni az ajánlatkérőt a pályázati díj, hatósági igazolások díja, pályázati anyag összeállításával felmerült költségei megtérítésére.
Jogorvoslati kérelmében ideiglenes intézkedésként kérte a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
Az egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem terjesztettek elő.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló – a kérelmező és az ajánlatkérő által becsatolt – iratok és dokumentumok alapján az alábbiakat állapította meg: Az ajánlatkérő a K. É. korábban megjelölt számában közzétett ajánlati felhívásában arra vállalt kötelezettséget, hogy eredményt hirdet az ajánlatok felbontását követő 7 napon belül. A dokumentumokból egyértelműen megállapítható (1998. június 26-án kelt Mikepércs Község Önkormányzat polgármestere által aláírt 800-17/98. iktatószámú levél), hogy az 1998. június 30-ra hirdetett eredményhirdetési időpontot az önkormányzat július 3-án 9.00 órára módosította, amelyről a megjelölt számú irattal értesítette valamennyi ajánlattevőt.
A rendelkezésre álló iratokból megállapítható: a benyújtott ajánlatok túlnyomó része hiányosan tartalmazta a Kbt. és az azzal összhangban megfogalmazásra került ajánlati felhívásban előírt igazolásokat, illetve bizonylatokat.
A bontási eljárás során négy ajánlattevőnél (Lovász János, Léna '97 Kft., Pillér Bt. és Important Bt.) a Kbt. 46. §-a szerinti igazolások valamelyikének hiányát állapította meg az ajánlatkérő és ezen túl még azt is, hogy Lovász János ajánlata a műszaki alkalmasság igazolását sem tartalmazta. A bontási eljárásról felvett jegyzőkönyv konkrétan nem rendelkezik egyetlen ajánlat kizárásáról sem. Az ajánlatkérő 1998. június 26-án kelt levelében ajánlattevőket arról tájékoztatta, hogy a Közbeszerzések Tanácsának 4/1996. sz. (K. É. 31.) ajánlása alapján lehetőséget biztosít a hiányzó hatósági igazolások pótlására. Ebben a levélben kaptak tájékoztatást ajánlattevők arról, hogy az eredményhirdetés július 3-án 9.00 órakor kerül megtartásra.
A Döntőbizottság az említett körülmények közötti bizonylatkiegészítések utáni állapotban vizsgálva a rendelkezésre álló ajánlatokat, megállapította, hogy Lovász János ajánlata hiányos volt (a már korábban említett okok miatt), így az érvénytelen ajánlatnak tekintendő. A Kézműves '93 Kft. a Kbt. 46. § (1) bekezdés a) és c)–e) pontjai szerinti saját nyilatkozatát nem csatolta, ezért ez az ajánlat a további eljárásból kizárandó. Az Important Bt. ajánlata szintén a Kbt. 46. § (1) bekezdés a) és c)–e) pontjai szerinti nyilatkozat hiánya miatt kizárandó. A megmaradt hat érvényes ajánlatot a Döntőbizottság az ajánlati felhívásban részletezett értékelési szempontok alapján vetette össze.
Ennek eredményeként a kérelmező, illetve a nyertesnek hirdetett ajánlat egybevetése folytán megállapítható, hogy az ajánlati ár szempontjából a kérelmező ajánlata kedvezőbb (a bruttó 50 546 957 Ft-os ajánlattal szemben a nyertes ajánlatában 52 198 606 Ft szerepel).
A második elbírálási szempont a referenciamunkák, pénzügyi és gazdasági alkalmasság tekintetében a kérelmező esetében megállapítható, hogy a nyertesénél jóval kisebb összegű alaptőkével rendelkezik, jelentős mennyiségű referenciamunkáról adott számot, amelyek a közbeszerzési eljárásban megvalósítandó feladathoz hasonlóak. Ugyanakkor a nyertes ajánlata magas alaptőkét tartalmaz, a nagy volumenű munkáknál végzett részfeladatokat a valóságtól eltérő módon adja meg, amelyből az a látszat adódik, mintha a többmilliárdos nagyságrendű generálkivitelezési munkákat egyedül végezte volna, holott azokban csak részfeladatokat végzett. Tehát megállapítható, hogy a referencia munkák tekintetében is a kérelmező ajánlatánál kedvezőtlenebb a nyertesnek hirdetett ajánlat.
A harmadik szempontként szereplő garanciavállalás tekintetében a kérelmező jóteljesítési garanciaként egy évre 2%-ot vállalt, szemben a nyertesnek minősített ajánlat egy évre vonatkoztatott jóteljesítési garancia 5%-ával.
A negyedik értékelési szempont a kötbér mértéke, amelyben a kérelmező 400 000 Ft napi kötbért vállalt magára késedelmes teljesítés esetére. Ugyanezen tényező a nyertesnek hirdetett ajánlatban: az első 30 napra vállalkozási ár 1,5 ezrelékét (napi 63 000 Ft.), a második 30 napra a vállalkozási ár 2 ezrelékét (napi 83 000 Ft), maximum a teljesítési érték 12%-áig.
Mindezen tények összevetéséből egyértelműen és vitathatatlanul megállapítható, az ajánlati ár tekintetében kérelmező ajánlata kedvezőbb és referenciái jobbak. A kötbérvállalás a kérelmező esetében magasabb, tehát ajánlatkérő számára előnyösebb. Valamennyi tétel egybevetése alapján a végeredmény: a meghirdetett értékelési szempontok alapján a kérelmező benyújtott ajánlata a kedvezőbb. Az iratok tanúsága szerint a közbeszerzési eljárás lebonyolítási feladataira felkért szervezet szintén a most részletezett eredményre jutott, azaz a legkedvezőbb ajánlatnak a kérelmező ajánlatát fogadta el. Ezzel szemben az ajánlatkérő képviselő testülete az 1998. július 1-jén megtartott ülésén mégis a DÉSZOL Rt. ajánlata mellett döntött, ezt tartalmazza a 43/1998. (VII. 1.) képviselő-testületi határozat. A képviselő-testületi határozatnak indokolása nincs, az ajánlatkérő a Döntőbizottsághoz megküldött iratában arra hivatkozik, hogy a képviselő-testület titkos szavazással hozta meg döntését és a szintén megküldött képviselő-testületi jegyzőkönyvben rögzítettek adhatnak esetlegesen magyarázatot a döntésről. Ugyanakkor a ajánlatkérő a 800-30/1998. iktatószámú beadványában rögzítette azt is: "az önkormányzat döntése értelmében a jogorvoslati eljárás lezárásának időpontjáig nem kívánjuk megkötni az építési vállalkozási szerződést a nyertes pályázóként kijelölt DÉSZOL Rt.-vel".
Fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az általa közleményben közzétett elbírálási szempontokat nem maradéktalanul tartotta be döntése kialakításakor. Az csak egy formális, de semmilyen módon el nem fogadható indok, hogy a testület titkos szavazással olyan döntést hoz, amely ellentétben áll a reális tényeken alapuló, az ajánlatkérő által felkért szakértői tudását is felhasználó lebonyolító szervezet véleményével, ugyanakkor egyáltalán nem tartalmaz elfogadható indokolást a tényalapokon nyugvó döntési javaslattól történő eltérés tekintetében. A Kbt. egyértelmű megfogalmazást tartalmaz abban a tekintetben, hogy a döntést az ajánlatkérő hozza meg, ez kizárólagos kompetenciaköre.
Ugyanakkor a törvény egyes rendelkezéseiből (adott esetben a 34. § és az 59. §) és a törvény egész szelleméből, valamint normaszövegéből az az egyedül helytálló következtetés vonható le, hogy az ajánlatkérői döntésnek tényeken, cáfolhatatlan bizonyítékokon kell nyugodnia.
A fenti részletes bemutatás egyértelműen bizonyítja: az ajánlatkérő a saját maga által megfogalmazott és hirdetményben közzétett fontossági sorrendet nem vette figyelembe kellő módon döntése kialakításánál, ennek egyenes következménye az, hogy a döntés nem objektív alapokon nyugszik. Ebből pedig az következik – a törvény szigorú és egyértelmű rendelkezése folytán –, hogy a meghozott és kihirdetett döntés ellenkezik a Kbt. 59. §-ában foglaltakkal, következésképp a kihirdetett döntés jogsértő. Arra a tényre is figyelemmel, hogy az ajánlatkérő beadványában közölte a Döntőbizottsággal, hogy a jogorvoslati eljárás lezárásáig nem köti meg a kihirdetett döntésen alapuló közbeszerzési eljárást lezáró szerződést, ezért a Döntőbizottság a Kbt. írott normáit és szellemét követve arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisíti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntését, ezáltal olyan helyzetbe hozza az ajánlatkérőt, hogy a lehető legkisebb hátrányos anyagi következmény mellett módja és lehetősége nyíljon egy, a törvény szerinti eljárás lefolytatására. Erre vonatkozó utasítást a Döntőbizottság határozata nem tartalmaz, mert a törvény értelmében az ajánlatkérő szuverén joga, hogy a döntés megsemmisítését követően ismételten lefolytatja-e a tárgyi ügyben a közbeszerzési eljárást, avagy sem.
A Döntőbizottság a hivatkozott törvényhely szerinti döntés megsemmisítés mellett foglalt állást, mert ez az intézkedés az egyedül alkalmas a jelen helyzetben arra, hogy valamennyi olyan jogi és gazdasági célkitűzést szolgáljon, amely a Kbt. írott normáiból és szelleméből következik.
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmének azon részeit utasította el, amelyekben az anyagi következmények sorában az igazgatási szolgáltatási díjon túlmenő anyagi befektetéseinek megfizetésére kérte kötelezni az ajánlatkérőt. A kérelem ezen részét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontjára alapítottan utasította el a Döntőbizottság. Ez a döntés a Kbt. egyértelmű szabályozásán nyugszik, amely nem ad lehetőséget arra, hogy a Döntőbizottság kötelezze az ajánlatkérőt a kérelmező jogorvoslati kérelmében felsorakoztatott pénzügyi követelésének megfizetésére. Ha és amennyiben ezt az igényét a kérelmező fenntartja, úgy polgári peres úton lehetősége nyílik ilyen értelmű követeléseinek érvényesítésére.
Miután a Döntőbizottság megállapította azt, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 59. § (1) bekezdésében foglalt törvényi kötelezettségeinek egyértelműen nem tett eleget, ezért az adott eljárásban legcélravezetőbbnek tűnő Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta. Miután megállapította az ajánlatkérő jogsértését, ezért kötelezte arra, hogy a kérelmező részére a jogorvoslati kérelmen lerótt igazgatási szolgáltatási díjat fizesse meg.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal szemben nem alkalmazott ideiglenes intézkedést, mert a Kbt. 82. §-ában foglalt valamennyi törvényi előfeltétel nem állott fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. július 16.
Dr. Monory Bulcs s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Pribelszkiné Mravik Erzsébet s. k.
közbeszerzési biztos
