KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6028)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D/137/98.
Üi.: Dr. Csitkei Mária
Telefon: 375-9693
Tárgy: Az Avermann-Hungaria Kft. jogorvoslati kérelme a Józsefváros Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Avermann-Hungaria Kft. (1108 Budapest, Kozma u. 5–7., képviseli: dr. Lukács György ügyvéd, 2340 Kiskunlacháza, Dózsa György u. 168. – a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet a Budapest Józsefváros Önkormányzata "ajánlatkérő megrendelése alapján 4 m3-es konténerek kihelyezése és elszállítása Józsefváros közigazgatási területéről" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 53. § (1) bekezdés a) pontjában és az 59. § (1) bekezdésében foglaltakat, ezért 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság megfizetésére kötelezi az ajánlatkérőt. Az ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-0720361-00000000 sz. számlájára köteles befizetni. Kötelezi továbbá a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat, valamint a kérelmező jogi képviselője részére 5000 Ft ügyvédi munkadíjat.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő észrevétele és a tárgyaláson tett nyilatkozatok, valamint a közbeszerzési eljárás során keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő nyílt eljárásról szóló ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 1998. április 15-én megjelent, 15. számában 4 m3-es konténerek kihelyezése és Józsefváros közigazgatási területéről a közterületi szemét elszállítása tárgyában. A felhívás tartalmazta az ajánlatkérő valamennyi feltételét, dokumentáció nem készült.
Az ajánlatban nyilatkozni kellett a következőkre:
– 1 konténer 24 órás időtartamot meg nem haladó használata esetén mennyi a kihelyezés díja,
– 1 konténer 24 órás időtartamot meghaladó használata esetén mennyi a kihelyezés díja,
– 1 m3 szemét elszállításának és lerakóhelyre történő elhelyezésének mennyi az együttes díja.
Ajánlatkérő 100 000 Ft összegű ajánlati biztosítékot kötött ki, az ajánlattevőknek igazolniuk kellett ennek befizetését.
A felhívás 11. pontja tartalmazta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatok és tények körét – többek között a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerinti hatósági igazolásokat és nyilatkozatokat kérte becsatolni az ajánlathoz.
Az elbírálási szempont a felhívás 13. pontja alapján a legalacsonyabb ár volt. A felhívásra 2 ajánlat érkezett, a kérelmező és Búzás Mihály egyéni vállalkozó ajánlata.
A kérelmező ajánlata a konténernek 24 órát el nem érő és meghaladó időtartamú használata esetére díjmentes volt, 1 m3 szemét elszállítását és a lerakóhelyre történő elhelyezését 1480 Ft+12% áfa szolgáltatási díjért vállalta.
A nyertes ajánlattevő ajánlata úgy szólt, hogy 4 m3-es konténer 24 órás, valamint ezt meghaladó időtartamra történő kihelyezését és a lerakás árát 1600 Ft/m3+12% áfa díjért vállalta, összegzésként 7168 Ft/db díjat határozott meg.
Az ajánlatok felbontása május 26-án történt, erről jegyzőkönyv készült. A bontásnál mindkét ajánlattevő jelen volt. A jegyzőkönyvben rögzítést nyert, hogy kérelmezőnek június 11-ig pótlólag csatolnia kell ajánlatához a cégbejegyzés kivonatát és a Kbt. 46. § szerinti nyilatkozatokat.
A jegyzőkönyvben szerepelt továbbá, hogy Búzás Mihály ajánlata nem tartalmaz árajánlatot az 1 m3 szemét lerakóhelyre szállítására vonatkozóan, nem csatolta a vállalkozói igazolványát és előző 2 évi elszámolását, valamint a Kbt. 46. §-a szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat, ezek pótlására június 11-i határidőt kapott. Kérelmező a hiányokat a megadott határidőre pótolta. Nyertes ajánlattevő azonban június 11-ig csak az igazolások egy részét csatolta be, a Nemzeti Kulturális Alap az igazolást június 16-án, a Vízügyi Alap június 12-én adta ki.
A jegyzőkönyvben rögzítve lett, hogy az ajánlatok elbírálásának időpontja 1998. június 11. 14.00 óra, amelyre ajánlatkérő az ajánlattevőket meghívta. Ajánlatkérő a június 12-én tartott eredményhirdetésen Búzás Mihály vállalkozó ajánlatát hirdette ki nyertesnek, ajánlatkérő a július 14-én tartott tárgyaláson közölte, hogy a nyertes ajánlattevővel a szerződést évi 9 millió Ft vállalkozói díjjal megkötötte.
Az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen a kérelmező a június 22-én kelt, a Döntőbizottsághoz június 24-én érkeztetett jogorvoslati kérelmet nyújtott be. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem a kérelmező, hanem Búzás Mihály vállalkozó ajánlatát hirdette ki nyertesnek, annak ellenére, hogy kérelmező álláspontja szerint az elbírálási szempont – a legalacsonyabb ár – tekintetében a kérelmező ajánlata volt a jobb. Sérelmezi még, hogy a bontási jegyzőkönyv szerint az ajánlatok elbírálása június 11-én fog történni, ezzel szemben az ajánlatok elbírálása, illetve az eredményhirdetés június 12-én történt.
Kérelmező kérte az ajánlatkérő eljárása jogsértésének megállapítását, bírság kiszabását, valamint ajánlatkérőnek az eljárási díjban és a költségekben való marasztalását. A július 14-én tartott tárgyaláson kérelmező a költségigényét pontosította, azt 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjban és 70 000 Ft ügyvédi munkadíjban határozta meg.
A június 26-i észrevételében ajánlatkérő közölte, hogy a kérelmező és a nyertes ajánlattevő árajánlata között – a nyertes javára – csak 8%-os különbözet volt, de mivel nyertes ajánlattevőnek 4 éve a kerületben végzett munkájával ajánlatkérő maximálisan elégedett, a bizottság egyhangúlag nyertes ajánlattevőt szavazta meg nyertesnek. A jogorvoslati eljárásban július 14-én tartott tárgyaláson kérelmezőnek a június 12-i eredményhirdetésre vonatkozó kifogására nézve előadta, hogy az ajánlatok elbírálása június 11-én történt, de mivel erre az ajánlattevők nem jelentek meg, másnap hirdetett eredményt. A kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. A (2) bekezdés szerint az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlathoz csatolni kell. A 46. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlattevőnek ajánlatához csatolnia kell – többek között – a hatóság igazolását arról, hogy nincs egy évnél régebben lejárt adó-, illeték- vagy társadalombiztosítási járulék-, valamint elkülönített állami pénzalappal szembeni tartozása.
A Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontja szerint ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő még az ajánlat hiányainak pótlására biztosított június 11-i időpontban sem csatolta be a Nemzeti Kulturális Alap igazolását és a Vízügyi Alap igazolását. Ily módon a nyertes ajánlattevő személyében kizárási ok állt fenn, ezért ajánlatkérőnek a nyertes ajánlattevőt a Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel az eljárásból ki kellett volna zárnia.
Az ajánlatkérő nem minősíthette volna nyertesnek Búzás Mihály ajánlatát akkor sem, ha az eljárásból nevezett ajánlattevőt nem kellett volna kizárnia. A Kbt. 59. § (1) bekezdése kimondja, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Ajánlatkérő a felhívásban elbírálási szempontként a legalacsonyabb árat határozta meg.
A kérelmező 1 m3 szemét elszállítására és lerakóhelyre történő elhelyezésére megadott 1480 Ft+12% áfa összegű ajánlatával szemben a nyertes ajánlattevő 1600 Ft+12% áfa vállalkozói díjra tett ajánlatot, a kérelmező ajánlati ára tehát alacsonyabb volt. Ennek ellenére ajánlatkérő nem az előnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, ezáltal ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
Az iratok között fellelhető, a Józsefvárosi Önkormányzat Városműködtetési Bizottsága június 11-i nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvi kivonatból (218/1998. (VI. 11.) sz. határozat) a Döntőbizottság megállapította, hogy az ülésen megtörtént az ajánlatok elbírálása és az eredmény közlése. Ajánlatkérő azért csak másnap, június 12-én tartotta meg ajánlattevők részére az eredményhirdetést, mert a nyilvános ülésen – a bontási jegyzőkönyvben szereplő meghívás ellenére – nem jelentek meg.
Az ajánlatkérő jogsértéseire tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ában foglalt jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés d), f) és g) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 1998. július 29.
Dr. Csitkei Mária s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
