KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6029)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.166/14/1998.
Tárgy: DIGITON Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Országgyűlés Hivatala közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Drótos & Domokos Ügyvédi Iroda (1122 Budapest, Hajnóczy út 4. VII. em. 24.) ügyintéző: Dr. Domokos Katalin ügyvéd által képviselt DIGITON Műszaki Fejlesztő Kft. (1148 Budapest, Fogarasi út 5., a továbbiakban: kérelmező) Magyar Országgyűlés Hivatala (1358 Budapest, Széchenyi rkp. 19., a továbbiakban: ajánlatkérő) Országház kongresszusi terme és képviselői ülésterme hangosítási és üléstermi informatikai rendszerének felújítása, valamint ennek vonzataként szükséges építészeti és belsőépítészeti munkák elvégzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő érdemi észrevétele, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai, a tárgyaláson elhangzott szóbeli nyilatkozatok és egyéb okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a K. É. 1998. április 22-én megjelent számában tárgyalásos gyorsított eljárásra vonatkozó részvételi felhívást tett közzé az Országház kongresszusi terme és képviselői ülésterme hangosítási és üléstermi informatikai rendszerének felújítása, valamint ennek vonzataként szükséges építészeti és belsőépítészeti munkákra vonatkozóan.
A részvételi felhívás 3. a) pontjában részletesen meghatározta a beruházás tárgyát, ami a következő volt – az Országház kongresszusi termi hangosítási és üléstermi informatikai rendszerének kiépítése, valamint ezzel összefüggésben a szükséges hálózatépítési, építészeti, belsőépítészeti és elektromos munkák tervezése és kivitelezése a műemléki szempontok betartásával – az Országház képviselői ülésterme informatikai rendszerének kiépítése, valamint ezzel összefüggésben a szükséges hálózatépítési, építési, belsőépítészeti és elektromos munkák tervezése és kivitelezése a műemléki szempontok betartásával.
A részvételi felhívással egyidejűleg dokumentációt is bocsátott rendelkezésre, amelyben részletesen meghatározta a feladatokat, így az általános műszaki dokumentáció, az információs technológiai munkák, az építészeti munkák vonatkozásában is részletes előírásokat tartalmazott, illetőleg az ajánlatkérői igények kerültek megfogalmazásra.
A részvételi felhívás 8. pontjában a résztvevők pénzügyi, gazdasági, valamint műszaki alkalmassága, igazolására az alábbi adatokat kérte.
Pénzügyi alkalmasság igazolására:
– pénzintézettől származó nyilatkozat az ajánlattevő fizetőképességének megállapítására a következő tartalommal
– mióta vezeti a gazdálkodó szerv bankszámláját,
– gazdálkodó szerv a fizetési kötelezettségeinek pontosan eleget tesz-e,
– számláján sorban állás volt-e, és utoljára mikor,
– cégbemutatás,
– a cég jelenlegi állapota szerinti cégbejegyzési okmányok másolata,
– 1996. évi mérleg,
– likviditási mutatók.
Műszaki alkalmasság igazolására:
– a közbeszerzés tárgyára korlátozottan a Kbt. 44. § (2) bekezdésében előírtak, azzal a kiegészítéssel, hogy az elbírálási szempontjához megfelelő adatszolgáltatása rendelkezésre álljon,
– az ajánlattevő által az előző három évben készített hasonló jellegű munkák bemutatása, különös tekintettel a folyamatosan működő, kiemelt közintézményeken végzett tevékenységre, valamint az építési és belsőépítészeti munkákra vonatkozóan a műemlék jellegű környezetben végzett tevékenysége,
– az ajánlattevő műszaki, technikai felszereltségének leírása,
– azoknak a műszaki szakembereknek vagy műszaki egységeknek a megnevezése, akiket az ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe,
– azoknak az alvállalkozóknak a megnevezése, akiket az ajánlattevő a közbeszerzés értékének 15%-át meghaladó mértékben igénybe kívánja venni, valamint
– ajánlattevői nyilatkozatot, illetőleg hatósági igazolásokat, melyeket a Kbt. 46. § (1) és (2) bekezdése előír.
A ajánlatkérő mind a részvételi felhívásban, mind az elkészített dokumentációban is meghatározta az ajánlatok elbírálási szempontjait, nevezetesen az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kívánta elbírálni azokat, ily módon megadta az elbírálási szempontokat, azok fontossági sorrendjét, illetőleg az ajánlati dokumentáció 39. oldalán meghatározta azt is, hogy bizonyos elbírálási szempontokon belül miket kíván vizsgálni.
Az elbírálási szempontok a következők voltak:
– műszaki minőségi jellemezők,
– ajánlati ár,
– kongresszusi terem és képviselői ülésterem munkavégzésre történő lefoglalásának időtartama,
– jótállási feltételek (rendszergarancia is),
– referenciák,
– műemlékvédelmi megfelelőség.
A részvételi felhívásban a részajánlat-tételi lehetőséget kizárta, azonban lehetőséget adott a többváltozatú ajánlattételre az ajánlatkérő.
A részvételi jelentkezések elbírálását követően az ajánlatkérő ajánlattételre felhívta a kérelmezőt, a VM Pro Kereskedelmi Kft.-t, a Selectrade Kft.-t, az Architekton Kft.-t és a Philips Kft.-t az 1998. május 7-én kelt levelében. Ebben a levélben megadta ismételten az ajánlatok elbírálási szempontjait.
Az ajánlatok bontására 1998. június 3-án került sor. Négy ajánlat érkezett: a kérelmező, a VM Pro Kft., a Philips Kft. és az Architekton Kft. ajánlata. Ezt követően az ajánlattevőkkel az ajánlatkérő a következő időpontokban tárgyalt. 1998. június 19-én a Philips Kft.-vel és az Architekton Kft.-vel, míg június 22-én a VM Pro Kft.-vel és a kérelmezővel. A kérelmező többváltozatú ajánlatot adott, a végleges – "J" jelű – ajánlatát 1998. június 29-én nyújtotta be. A nyertes ajánlattevő 1998. június 26-án nyújtotta be végleges ajánlatát.
Az ajánlatkérő héttagú bírálóbizottságot állított fel, amely bizottság a következő személyekből állt: Árva Péter, Nagy Zoltán, Bordács Csaba, Kovács Béla Károly, Lukács József, Nagy Árpád és Kósa Endre. A bírálóbizottság értékelte az ajánlatokat, oly módon, hogy pontozásos rendszert állítottak fel. Az első – műszaki minőség elbírálási szempont vonatkozásában adható maximális pontszám 32, az ár vonatkozásában 30, a termek lefoglalása 15 pont, jótállás 10 pont, referencia 8, műemlékvédelem 5 pont.
A kérelmező és a nyertes ajánlattevő vonatkozásában az alábbi pontszámok születtek:
Elbírálási Max. pont Digiton Kft. VM Pro Kft.
szempont (kérelmező) (nyertes)
Műszaki minőség 32 23 28
Ár 30 25 30
Termek lefoglalása 15 10 10
Jótállás 10 6 8
Referencia 8 4 5
Műemlékvédelem 5 2 4
Összesen 100 70 86
1998. június 30-án került sor az ajánlatkérői döntésre, mely értelmében nyertesként a VM Pro Kft.-t jelölte meg, és erről a döntéséről fax útján értesítette az ajánlatkérő az ajánlattevőket 1998. július 1. napján.
A szerződést megkötötte a nyertes ajánlattevővel 1998. július 16. napján.
A kérelmező 1998. július 16-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy jogsértést követett el a közbeszerzési eljárása során ajánlatkérő, semmisítse meg a közbeszerzési eljárás lezáró döntését és a felmerült költségek megfizetésére kötelezze. Kérte továbbá, hogy a Döntőbizottság hozzon ideiglenes intézkedést, és a szerződéskötést tiltsa meg.
Indokként előadta, hogy álláspontja szerint a közbeszerzési eljárás során több esetben jogszabályt sértett az ajánlatkérő. Megkérdőjelezte, hogy rendelkezett-e megfelelő forrással a közbeszerzési eljárás megindításának időpontjában, hiszen a közbeszerzési eljárás megindításának a forrás megléte fontos feltétele.
Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. §-át azzal a magatartásával, hogy a korábbi nyílt eljárás során lehetőséget biztosított a nyertes ajánlattevőnek, hogy a kérelmező ajánlatába betekinthessen, és átvegye az őáltala alkalmazott műszaki megoldásokat.
Ezt arra alapítja, hogy tudomása volt arról, hogy az ajánlatot elbíráló értékelőbizottság egy tagja, Reichlin Viktor ezt a tényt alátámasztó szakvéleményt adott. Sérelmezte továbbá, hogy az eljárás eredményéről szóló tájékoztatás telefaxon került elküldésre, levélben ez nem került megerősítésre, valamint ajánlatkérő írásbeli indokolását kérte a döntésről a 6. sz. melléklet szerint, azonban ennek a megadott határidőn belül az ajánlatkérő nem tett eleget.
Álláspontja szerint egyébként az összességében legkedvezőbb ajánlatot ő adta, így erre való hivatkozással az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során hozott döntését is támadta. Vitatta a nyertes ajánlattevő pénzügyi és műszaki alkalmasságát, illetőleg álláspontja szerint nem az elbírálási szempontok szem előtt tartása mellett hozta meg az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését.
Álláspontja szerint a részvételi felhívás részét képezik a Kbt. 59. § (2) és (5) bekezdésében meghatározottak, nevezetesen, hogy az árubeszerzés tárgya értékének 50%-át meghaladónak kell lenni a belföldön foglalkoztattak által előállított értéknek. Álláspontja szerint az ő ajánlata ennek maradéktalanul eleget tett, ezzel szemben a fenti törvényi követelményeknek nem felelt meg a nyertes ajánlattevő, hiszen a megrendelő igényeinek megfelelő referenciákkal, saját gyártású technikai egységekkel nem rendelkezik. Ugyanígy az egyenértékű pályázatok közül az előbb hivatkozott törvényhely (4) bekezdése szerint azt az ajánlatot kell előnyben részesíteni, amely alapján a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték a legmagasabb. Mivel az ajánlatukban csak olyan külföldi termékek szerepelnek, melyeket más pályázók sem tudnak belföldi előállítású termékkel kiváltani, így álláspontja szerint valószínű, hogy e szempontok alapján döntött az ajánlatkérő.
Hivatkozott a Kbt. 59. § (5) bekezdésére, mely "előnyszabályt" állapít meg, és ez a kérelmező javára szól, hiszen ők MSZ N ISO 9001: 1984 minőségbiztosítási tanúsítvánnyal rendelkeznek, míg a nyertes ajánlattevő nem.
Álláspontja szerint a műszaki alkalmassága megkérdőjelezhető a tekintetben is a nyertesnek, hogy nem rendelkezik megfelelő szakemberekkel, akik megfelelő jártasságot tudhatnak maguk mögött ilyen jellegű rendszerek kiépítésében.
Sérelmezi továbbá azt, hogy állítása szerint a tárgyalásos eljárásban a VM Pro Kft. ajánlata olyan műszaki megoldásokat is tartalmazott, amely a kérelmező vagy a Philips Kft. szerzői és iparjogvédelme alá tartozik.
Elismerte, hogy némileg jobb volt a VM Pro Kft. ajánlati ára, azonban nem rendelkezik ISO 9001 minőségbiztosítási rendszerrel, nincs a tárgykörben felmutatható működő referenciája, illetőleg az ajánlatkérő által elvárt rendszerrel sem rendelkezik. Ezzel szemben ő birtokában van hazai gyártású egységeknek. Nem rendelkezik a nyertes ajánlattevő az utóbbi három évben készült hasonló jellegű beruházások bemutatásával, folyamatosan működő kiemelt közintézményekben végzett tevékenység ismertetésével. Így elfogadhatatlan egy olyan cég nyertesként való kihirdetése, amely csak elképzelésekkel rendelkezik, az ajánlatkérő kívánalmainak megfelelő rendszer kiépítésével viszont nem.
Előadta, hogy egyébként a már meglévő rendszer kiépítését kérelmező végezte, és karbantartását ő látja el.
Bizonyítási indítványként előterjesztette, hogy a Döntőbizottság állításainak igazolására tanúként hallgassa meg Reichlin Viktort és Barta Istvánt, akik állításuk szerint részt vettek az ajánlatok értékelésében.
Ezen szakértők tanúvallomásával alá kívánja támasztani azt, hogy a VM Pro Kft. nyílt eljárás során csatolt dokumentációja milyen műszaki tartalommal rendelkezett és miként változott meg a tárgyalásos eljárás során benyújtott anyagban. Ebből következtetni lehet arra, hogy a VM Pro Kft. ajánlatát csak továbbfejlesztette, részletezte, illetőleg soha nem ismertetett technikai megoldásokat rögzítette.
Álláspontja szerint a műszaki tartalom vizsgálatakor szakértő bevonása szükséges, ezen vélemény nélkül nem dönthető el a csillagpontos és a BUS-rendszer, illetőleg az analóg és a digitális jelátvitel közötti különbség.
Az ajánlatkérő elsődlegesen a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, egyrészt elkésettségre, másrészt alaptalanságra történő hivatkozással, valamint indítványozta, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy a kérelmező megsértette a Kbt. 24. § ( 1) bekezdésének azon rendelkezését, mely szerint az ajánlattevő köteles tiszteletben tartani a verseny tisztaságát. Ezért kérte a Kbt. 88. § (1) bekezdésének e) és f) pontja alapján legfeljebb öt évre tiltsa el a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől, és bírságot szabjon ki vele szemben.
Indokaként előadta, hogy a korábbi nyílt eljárásban megtartott 1998. április 21-i eredményhirdetésen a kérelmező képviselője jelen volt, így annak az eljárással kapcsolatos információk április 21-i eredményhirdetésen már a tudomására jutottak.
Előadta, hogy álláspontja szerint nem követtek el a közbeszerzési eljárás során jogsértést, hiszen a kérelmező az ajánlatok értékelésére vonatkozó jegyzőkönyvet kért tőlük, nem pedig a döntésük írásbeli indokolását, ilyen kötelezettséget a Kbt. nem ír elő, mely szerint az ajánlatkérőnek ilyen tárgyú jegyzőkönyvet kellene kiadnia.
A Kbt. nem tiltja az eredményről fax útján történő értesítést, és olyan kötelezettséget sem ír elő, hogy az eredményre vonatkozó döntésről írásban is megerősítést kellene adni jelen eljárási fajta esetében.
Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő műszakilag, pénzügyileg, gazdaságilag alkalmas a feladat elvégzésére. Téves a kérelmező Kbt. 59. § (4) és (5) bekezdésére történő hivatkozása, mivel a nyertes ajánlattevő magyar cég és ez esetben is a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték meghaladja a beszerzés értékének 50%-át. Ajánlatából egyértelműen kitűnik, hogy a tervezést, a gyártást és a helyszíni szerelést hazai munkával oldja meg.
Nem felel meg a valóságnak előadása szerint az a kérelmezői állítás, mely szerint a kérelmező építette volna ki az informatikai rendszert az ajánlatkérőnél, hiszen ezt nem a kérelmező, hanem más cég végezte, ő csupán karbantartását látja el, karbantartási szerződés alapján.
A megfelelő fedezet a rendelkezésükre állt ezen beszerzés meghirdetésekor. A nyílt eljárásban nem tartotta elfogadhatónak az ár–teljesítmény arányát, azaz a szolgáltatás–ellenszolgáltatás értékarányát, ezért került sor a tárgyalásos eljárás alkalmazására. Így tehát a forrás mindenképpen a rendelkezésükre állt.
Álláspontja szerint a Kbt.-nek nincsen olyan rendelkezése, amely előírná, hogy a fax útján történő írásbeli értesítést meg kellene postai úton ismételni. Az elbírálási szempontoknak megfelelően, azok fontossági sorrendjét betartva hozták meg a döntésüket, azonban eltérő műszaki megoldásokat ajánlott meg a nyertes, illetve a kérelmező. Topológiai felépítésében a kérelmező BUS-os szektorokra bontott rendszert alakított ki, míg a VM Pro Kft. csillagpontos felépítésű rendszert. A kérelmező jeltovábbítási rendszere a központi egységig analóg, míg a nyertes esetében digitális. A terem alaphangosítását egészen más rendszerű hangsugárzókkal és elhelyezéssel alakítja ki a nyertes. A nyertes a kérelmezőhöz képest más típusú mixereket és erősítőket használ, teljesen más kapcsolási rendszerrel.
Az elbírálási szempontok figyelembevételével jobbnak ítélte a nyertes ajánlattevő ajánlatát.
Álláspontja szerint a kérelmező beadványaiban iratszerűen elismerte, hogy a VM Pro Kft. ajánlatára és ezen túlmenően annak részletes tartalmáról jogosulatlanul információkat szerzett be, erre alapítja az eltiltásra vonatkozó indítványát.
Az ajánlatkérő előadta, hogy álláspontja szerint lehetősége volt a tárgyalások során az ajánlattevőknek ajánlataik módosítására. Reichlin Viktor által készített szakértői vélemény a Döntőbizottság rendelkezésére áll, azonban ő a bírálóbizottságban nem vett részt, így a döntéshozó ezt nem is vette figyelembe, ezen eljárásban Berta István szakértői véleményt nem adott, így ilyen szakértői véleményt nem tud a Döntőbizottság rendelkezésére bocsátani.
Az egyéb érdekeltként a VM Pro Kft. nyilatkozatában vitatta, hogy olyan műszaki megoldást alkalmazott volna, melyet a kérelmező ajánlatából merített. Előadta, hogy az általa ajánlott termék magyar fejlesztés, magyar gyártása külföldi elektronikai alkatrészekkel történt. ISO 9001 minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatosan előadta, hogy alvállalkozója, az N és BT Kft. rendelkezik ISO 9001 minőségbiztosítási rendszerrel.
Álláspontja szerint alkalmas a teljesítésre mind műszaki, mind gazdasági, pénzügyi szempontból, amelyet ajánlatában ki is munkált.
A kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
A Döntőbizottság elsődlegesen megvizsgálta a kérelmező közbeszerzés forrására vonatkozó jogorvoslati kérelmét.
Az iratokból egyértelműen megállapítható volt, hogy a tárgyalásos eljárást megelőző nyílt eljárást az ajánlatkérő eredménytelennek nyilvánította, majd ezt követően a K. É. 1998. április 22-i számában részvételi felhívást tett közzé tárgyalásos gyorsított eljárás alkalmazására. A kérelmezőnek tehát már ekkor a tudomására kellett jutnia annak a ténynek, hogy esetleg forráshiányos lehet a beszerzés, ezért a jogorvoslatra nyitva álló határidő a K. É.-ben történt felhívás megjelentetésétől kezdődött. Tehát ehhez viszonyítottan a jogorvoslati kérelem erre irányuló része mindenképpen elkésett, hiszen a Kbt. 79. § (5) bekezdése kimondja, hogy az eljárás megindítására az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 60 napon belül kérhető, illetőleg kezdeményezhető. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Tényként megállapítható, hogy tárgyalásos gyorsított eljárást alkalmazott az ajánlatkérő. A Kbt. 26. § (6) bekezdése kimondja, hogy a meghívásos és tárgyalásos eljárásra egyébként, ha a törvény másként nem rendelkezik, a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A tárgyalásos eljárásnak éppen az a lényege, hogy az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről, így nincsenek ennek során a felek kötve a Kbt. 50. §-ában meghatározott módon a szerződés tartalmára vonatkozóan ajánlataikhoz. Ebből az következik, hogy a tárgyalásos eljárás lehetőséget ad arra, hogy az ajánlatok bizonyos fogyatékosságait a felek a tárgyalások keretében orvosolhassák, azaz az ajánlatkérő számára kedvezőbbé tehessék az ajánlatkérői elvárásokra tekintettel az ajánlataikat.
Ebből következik az is, hogy az ajánlatok, amelyek az ajánlati felhívás szerint benyújtásra kerültek, eltérő kidolgozottságúak lehetnek. Fontos azonban azt kiemelni, hogy az ajánlati felhívás keretein belül tárgyalhat csupán szabadon az ajánlatkérő és ily módon nem csak jogosult, hanem köteles is meghatározni a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos valamennyi igényét, hiszen ő tudja pontosan és konkrétan azt, hogy milyen specifikációkkal rendelkező beszerzésre van szüksége.
Mindemellett azonban az ajánlatkérőt az igényeinek és elvárásainak meghatározása során nem illeti meg korlátlan szabadság. Az ajánlatkérői szabadságnak a Kbt. 24. § (2) bekezdésében meghatározott alapelv az esélyegyenlőség elve – amelyet a Kbt. egyéb konkrét rendelkezése is alátámaszt - korlátot szab. Az ajánlati felhívást tartalmazó Kbt. 33. § (1) bekezdése is alátámasztja a fentiekben hivatkozott alapelvet, amikor kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívás tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tudjanak tenni.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásában, illetve a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni. Mindebből következik, hogy az ajánlatkérő az esélyegyenlőség biztosítása által emelt keretek között jogosult az igényeihez, feladataihoz igazodóan a beszerzés tárgyával kapcsolatos műszaki követelményt meghatározni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a felhívásában és a dokumentációjában pontosan meghatározta azt, hogy mit kér az ajánlattevőktől, illetőleg azt is meghatározta, hogy milyen elbírálási szempontok szerint fogja az ajánlatokat elbírálni.
Jelen eljárásban a tárgyalások során az ajánlatok módosításra kerültek, és az ajánlattevők tudomásul vették az ajánlatkérő elvárásait, és ennek megfelelően tették meg módosított ajánlatukat.
Az ajánlatkérő a jelentkezők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát megvizsgálta a részvételi jelentkezések értékelésekor. Így mind a kérelmezőt, mind a nyertest e szempontból alkalmasnak ítélte, ezért hívta fel őket ajánlattételre. Amennyiben a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát kívánta volna vitatni a nyertesnek a kérelmező, akkor ezt megtehette volna legkésőbb az ajánlattételre történő felhívástól számított 15 napon belül.
Figyelemmel arra, hogy ezt egyik résztvevő sem sérelmezte, így a Döntőbizottságnak el kell fogadnia az ajánlatkérő azon döntését, mely szerint az ajánlattételre felhívottak pénzügyileg, műszakilag és gazdaságilag alkalmasak a közbeszerzési eljárás tárgyát képező beszerzés megvalósítására.
A Döntőbizottság áttanulmányozta és összehasonlította a nyertes és a kérelmező végleges ajánlatát és megvizsgálta, hogy az ajánlatkérő a felhívásában és a dokumentációban foglaltaknak megfelelően az elbírálási szempontokat és azok fontossági sorrendjét szem előtt tartva hozta-e meg a közbeszerzési eljárás lezáró döntését.
Figyelmen kívül hagyta a Döntőbizottság az ajánlatkérő pontozásos rendszerét, és egyértelműen abból a szempontból vizsgálta meg az ajánlatokat, hogy egyes elbírálási szempontok vonatkozásában kinek az ajánlata bizonyult jobbnak. Nincs relevanciája annak, hogy a belső ügyrendjében az ajánlatkérő milyen értékelési technikát választ, azt kell szem előtt tartani, hogy az értékelés végeredménye tükrözze az elbírálási szempontoknak történő megfelelést és a fontossági sorrendet.
A Döntőbizottság a kérelmező végleges "J" jelű ajánlatát és a VM Pro Kft. végleges ajánlatát vizsgálta meg. A kérelmező végleges "J" jelű árajánlata bruttó 360 M Ft volt, melyből az elektronikai rész árajánlata 175 M Ft volt, a belsőépítészeti – amely munkát a Deko-Desing alvállalkozóval valósítja meg – 185 M Ft volt. Ehhez képest a nyertes árajánlata bruttó 348 M Ft volt, amiből az elektronikai rész 168 M Ft. volt, a belsőépítészeti ár – amelyet az N és BT Kft. alvállalkozásában végez el – 180 M Ft volt.
Az első elbírálási szempont műszaki, minőségi jellemzők voltak. Itt egyértelműen az ajánlati felhívásban és dokumentációban kért felhasználói igényeknek kellett mindinkább megfelelnie az ajánlattevőknek.
A műszaki minőségi jellemzők tekintetében megállapítható volt, hogy a nyertes ajánlatában az ajánlatkérő számára felhasználói szempontból biztonságos és jó minőségű szolgáltatást kínált azzal, hogy a képviselői hozzászólói perifériális egységekben és a rendszer minden további elemében digitalizált jelátalakítást, valamint jeladatátvitelt tervezett csillagponti topológiában kialakított kábelhálózati rendszerben. Kizárólag a nyertes ajánlata tartalmazta a tv-közvetítést is biztosító video-rendszer és kamerák áttelepítését a kongresszusi terembe, majd visszaszerelését a képviselői ülésterembe. A belsőépítészeti munkákban többletajánlatot adott a gyorsírói bútorok gyártására, padsorok belső szerkezetének átalakítására, valamint a szónoki emelvény irattartó lapjának függőleges állíthatóságára.
A kérelmező a jelátalakítást és -átvitelt vegyes, analóg és digitális formában oldotta meg. Jelátviteli rendszerét BUS-topológiában kialakított kábelhálózati rendszerben, amely 60 egységet fog össze soros BUS-rendszerben, majd 60 egységenként a topológia csillagrendszerű.
Ajánlatában a kérelmező nem adott olyan műszaki megoldást, amely a soros BUS-rendszerbe fogott képviselői periféria meghibásodása esetén védelmet biztosítana a többi rendszerbe fogott képviselői egység kiesése ellen. Az analóg jeltovábbításnál a nyertes korszerűbb, digitalizált jelátvitelt alkalmazott, a teljes rendszerben.
Kérelmező ajánlatában nem szerepelt a videotechnika rendszer át- és visszatelepítése, továbbá a belsőépítészeti munkák többletajánlatot nem tartalmaztak.
Összességében tehát megállapítható volt, hogy a nyertes ajánlata az ajánlatkérő felhasználói igényei szempontjából jobban megfelelt, így helyes volt az az ajánlatkérői döntés, mely szerint jobbnak ítélte a nyertes ajánlatát e szempontból, mint a kérelmezőét.
A második elbírálási szempont az ajánlati ár tekintetében egyértelműen megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő által elfogadott ajánlati ár alacsonyabb, mint a kérelmező végleges ajánlatában foglalt ár, tehát a nyertes ajánlata e szempontból is kedvezőbb.
A harmadik a kongresszusi terem és képviselői ülésterem munkavégzéssel történő lefoglalásának időtartamára adott ajánlat szempontja szerint, mind a két ajánlat azonos színvonalúnak tekinthető, hiszen mind a két ajánlat azonos tartalmú volt, így értékelte azt helyesen az ajánlatkérő is.
A negyedik elbírálási szempont jótállási feltételek esetében a nyertes 36 hónapos rendszergaranciát a számítógép a hang- és szavazórendszer kábeleire rendszergaranciát túl 12 évet, a padlóburkoló anyag esetében 36 hónap garanciát adott. A meghibásodás esetén a nyertes ajánlattevő az értesítést követő 2 órán belül kezdi meg a hiba kijavítását, míg a kérelmező ugyanezt 24 órán belül kezdi meg. Így tehát jobbnak kellett tekinteni a nyertes ajánlatát ezen elbírálási szempont vonatkozásában is.
A kérelmező a gyengeáramú rendszerekre 36 hónap, a kábelhálózatra 15 év, belsőépítészetre 24 hónapos garanciát adott. Jobbnak volt tekinthető a nyertes ajánlata.
Az ötödik elbírálási szempont a referencia volt. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok alapján áttekintette a kérelmező és nyertes, valamint alvállalkozóik referencialistáját, amely egy tételes felsorolást tartalmaz a referenciák részletes bemutatása nélkül. Megállapítható volt, hogy a közbeszerzés tárgyát képező komplett feladat végrehajtására sem a nyertes, sem a kérelmező nem tudott nyilatkozni. Ilyen referencia a listákon nem szerepel. Ezért a Döntőbizottság arra a megállapításra jutott, hogy indokolatlan a különbségtétel e tekintetben a két ajánlat között és azokat e szempontból a Döntőbizottság azonos színvonalúnak értékelte.
A műemlékvédelmi szempont vizsgálatakor a Döntőbizottság az ajánlatok áttanulmányozása során megállapította, hogy e szempontból kidolgozottabb volt valóban a nyertes ajánlata. Konkrét műszaki megoldásokat ajánl, ami szorosan összefügg a műemlékvédelmi szempontokkal (a karzatok lábazatába beépítendő hangsugárzók, a csatolt padlóburkoló anyagminta megfelelősége). Ezen elbírálási szemponton belül az ajánlatkérő meghatározta, hogy megvizsgálja az ajánlattevők műszaki, technikai felszereltségét és az asztalos műhelyháttér bemutatását kéri. A VM Pro Kft. erre vonatkozóan részletes bemutatást adott, míg a kérelmező erre irányuló ajánlata nem volt kellően kidolgozott. Ezen elbírálási szempont vonatkozásában is jobbnak kellett tekintetni a nyertes ajánlatát.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése értelmében az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Tehát megállapítható, hogy a legelőnyösebb ajánlatot a nyertes tette, így az ajánlatkérői döntés az 59. § (1) bekezdésének megfelelő volt.
A Döntőbizottság a kérelmező Kbt. 59. § (4) és (5) bekezdésében foglalt törvényi szabályozással kapcsolatos előadásával szemben elfogadta az ajánlatkérő írásban előterjesztett nyilatkozatát és jogi álláspontját.
A VM Pro Kft. magyar cég, s jelen közbeszerzési eljárásban is a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték meghaladja a beszerzés értékének 50%-át. Megállapítható volt ajánlatából, hogy a tervezést és a gyártást, valamint a helyszíni szerelést hazai munkavégzéssel oldja meg.
A Kbt. 59. § (5) bekezdésének alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a nyertes ajánlat nem állapítható meg. Ez esetben azonban az elbírálási szempontok figyelembevételével ez egyértelműen megállapítható volt, ezért az "előnyszabály" nem alkalmazható.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy a döntéssel kapcsolatos írásbeli indokolás az ajánlatkérő részére megküldésre került-e.
A becsatolt – kérelmező által ajánlatkérőhöz írt – levélből egyértelműen megállapítható, hogy az eljárás során keletkezett jegyzőkönyvének megküldését kérte. A Kbt. 63. § (2) bekezdése értelmében az ajánlattevőt kérelmére, a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül tájékoztatni kell kizárásának, illetőleg ajánlata elutasításának okairól a 64. § (1) bekezdésében megállapított írásbeli összegzés szerint. A törvény pontosan meghatározza azt, hogy a döntésről lehet írásban indokolást kérni, nem pedig a döntésről készült jegyzőkönyv megküldését lehet kérni. Ennek megfelelően ezen levél tartalmából sem lehet arra következtetni, hogy az eredmény írásbeli indokolásának kéréséről volt szó. Miután a törvényben megfogalmazott kérés nem volt, így arra választ sem kaphatott.
A Döntőbizottság elfogadta az ajánlatkérőnek azon jogi érvelését, mely szerint a Kbt. nem írja elő, hogy ezen eljárásfajta esetében az eredményről szóló fax utján történt értesítést meg kellene erősíteni levélben. Ennél a választott eljárási fajtánál a levélben történő megerősítést csak a hirdetmény faxon történő megküldésekor írja elő. [Kbt. 72. § (4) bekezdés.]
A Döntőbizottság a kérelmező bizonyítási indítványának nem adott helyt. Egyrészt a Döntőbizottság nem tartotta szükségesnek a bizonyítási indítványban megjelölt két tanú meghallgatását, mivel a rendelkezésre álló iratokból egyértelműen megállapítható volt, hogy Berta István nem működött közre az ajánlatokat értékelő bíráló- bizottságban, ugyanígy az értékelőbizottságban nem vett részt Reichlin Viktor sem. Az megállapítható volt, hogy külső szakértőként adott be szakértői véleményt 1998. június 10-én, de a bírálóbizottság munkájában nem vett részt.
A Kbt. 31. § (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásához legalább 3 tagú bizottságot hoz létre, amely szakvélemény készítésével segíti az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró határozatot meghozó személy döntését. Ebből a törvényi szabályozásból az következik, hogy a szakvélemény készítésével csupán elősegítik a közbeszerzési eljárást lezáró döntést hozó személyt, tehát kötelező tartalmi erővel nem rendelkezik egy-egy szakértői vélemény, hiszen a szakértői vélemények egybevetését követően hozza meg a döntéshozó személy a döntését.
A Döntőbizottság a felhívás és dokumentációban foglaltak szem előtt tartása mellett összehasonlította az ajánlatokat és megállapította, hogy jobb volt összességében a nyertes ajánlata. Mindezekre tekintettel mellőzte a Döntőbizottság a kérelmező által bejelentett személyek tanúkénti meghallgatását.
A Döntőbizottság hatáskörét a Kbt. 76. § (1) bekezdése részletesen szabályozza. Ily módon tehát az a) pont a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása, b) pont a Kbt. 5. §-ában foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása, c) pont az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálásával kapcsolatos kérelem.
A törvényi szabályozásból következik: amely kérdéskörök nem ezen három pontba tartoznak, azok a Kbt. 76. § (2) bekezdése értelmében a bíróság hatáskörébe tartoznak, nevezetesen: a közbeszerzésekkel kapcsolatos, az (1) bekezdésben nem említett egyéb jogvita elbírálása.
Az ilyen egyéb jogvita körébe tartozik annak a kérdésnek az eldöntése, hogy bizonyos műszaki megoldásokat jogtalanul alkalmazott-e a nyertes ajánlattevő.
Mindezekre tekintettel tehát a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmét egyrészt a Kbt. 79. § (5) bekezdésére figyelemmel elkésettség, másrészt a 88. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel alaptalanság címén utasította el.
Az ajánlatkérő észrevételt terjesztett elő a Döntőbizottsághoz, nevezetesen, hogy a kérelmező jogosulatlanul információt szerzett a VM Pro ajánlatáról, erre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés e)–f) pontjai alapján 5 évre tiltsa el a közbeszerzési eljárásban való részvételtől.
A Döntőbizottság ezzel kapcsolatosan kifejti, hogy természetesen lehetőség van jogorvoslati kérelem előterjesztésére, az erre nyitva álló határidőn belül és a Kbt. 80. §-ában előírt alaki feltételek megléte esetén. Az ajánlatkérő által előterjesztett észrevételeiben foglalt "kérelem", amely nem tekinthető a Kbt. által szabályozott jogorvoslati kérelemnek.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak a Kbt. 82. §-ában meghatározott törvényi feltételei nem álltak fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. augusztus 27.
Dr. Deli Betty s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Monory Bulcs s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
